Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-30 / 170. szám

4. oldal. (Trianon 23.) 1943 július 30. SsilasiSCaió magyar J *giiaai»M5iWFg^^ .rag* ra?.*; ■•v^^saaBzmnms^ mm& Ahogy a kttmerísta látja á SZEGÉNY JÓZSI így a nyári vendégjárás idején sok kedves rokon felkeresi az embert. Eljön a Mácsi néni Maglódról,, a Tini néni Pákozdról, a Szerén néni Algyőről és hegy így együtt vannak, felrajzik a sok régi emlék. Kibeszélgetik magukat reg­geltől napestig, a kávézás a kilencvenes évek emlékezetes jegyében zajlik le, a leves a századforduló nevezetesebb ese­ményei miatt hűl ki. a délutáni szundi­kálást is feladják és vacsora után egyhan. | gú határozat, hogy na mára aztán elég volt, kilenckor mindenki ágyban legyen. Tízkor eloltják a villanyt, de a szó fo­lyik tovább. A sötétben. Felrajzanak a régi emlékek, mint ősszel a méhikék. A hasonlat annál jobb, mert az emlékek néha csípősek. Például amikor Málcsi né­ni azt mondja a Szerénkének: — Tudod, édesem, azért akármit be­széltek ,a szegény Józsi nekem udvarolt és el is vett volna, ha ki nemkosarazom. A szegény Józsi már örök álmát alussza a tiszahörögi kriptában s ’ így nem tiltakozhatik, ám annál élénkebben horkan fel a Szórónké: — De drágám, ilyet ne mondj, a sze­gény Józsimmal a körösi majálisban is­merkedtem meg, igaz, hogy anyukád meg akarta fogni, de a Józsi kitartott mel­lettem nagyon hű természete volt, Isten nyugtassa. Ebbe már Tini néni is beleszól a balol­dali ágyból: — Na hát ami azt illeti, a szegény Józsi, nyugodjék békében, sokfelé csap­ta a szelet. Én ezt ugyan soha nem mondtam senkinek, de most már elköltö­zött, nyugodjék békében — nekem már előbb bevallotta, hogy nem tud nélkü­lem élni, mint neked, édes Szerénkém. — Ejnye, angyalom •—- ül fel az ágyban a két oldalról megtámadott Szerénke — ilyet már ne mondj! Hát nem ugyanak­kor jöttél hozzám panaszkodni, hogy az Emil, akit a Kropacsek Julótól próbáltál elkaparintani, nem áll kötélnek?! Erre már Tini néni is felemelkedik, mint sellő a habokból és összecsapja a kezét: — Tisztára elment a jódolgod, Szerén­kém, te mindig olyan voltál, te pletykál­tad azt is, hogy én a te Józsidra vadá­szok, pedig éppen fordítva volt, mert a Józsi, Isten nyugtassa, nagyon csapodár természetű volt, nekem még akkor is küldözgette a virágot, amikor félig-med- dig már jegyességben jártatok. flassamHHamBSHK MSM^mmomsassMesi — Na ne vitatkozzatok — vág közbe most Málcsi néni —, aludjunk, mert reg­gel korán kelünk. Mindenki helybenhagyja, de öt perc­nyi csend után Málcsi néni szólal meg a balsarokból: — Te Szerénke, hogy is hívták azt a könyvelőt, aki szegény Józsitól a kaszi­nóban elnyerte az egész havi fizetését? —- Ez túlzás, szivem, — szól Szerénke ■—, mert igaz ugyan, hogy a szegény Jó­zsim, nyugodjék- békében, szeretett néha elmaradni egy kicsit, de sose volt kár­tyás. — Ugyan, ugyan — szol közbe Tini né ni —• mintha ma lenne, úgy emlékszem, sírva jöttél hozzám, egy kedd este, hogy segítsünk, merta Józsi, Isten nyugtassa, elkártyázott háromszáz forintot. — Igen, igen — helyesen Málcsi néni, — ez akkor volt, amikor a Grüncvájg boltja leégett. — Dehogy, édesem — mondja Tini — a Grüncvájg farsangkor égett le. ez meg májusiban volt. — Na mindegy, — szól Málcsi — alud­A Női Önkéntes Honvédelmi Munka- szolgálat Helyi Bizottsága felhívja a nyír­egyházi nőket az alábbiakra. Keresünk érettségivel rendelkező nőket, akik Nyír­egyháza város és Szabolcs vármegye számvevőségénél nyernének kiképzést és beosztást. Keresünk nőket, akik a tömegfőzést a Felvetődött az a kérdés, hogy helye­sen cselekszik-e az a kereskedő, aki az alkalmazottak szabadságolása címén be­zárja üzletét. Az előadódott konkrét eset ' kapcsán a következő értesülést kaptuk: — Valóban nincsen törvényes akadá­lya annak, hogy a kereskedő egyszerre adja ki egész személyzetének a járó fize­téses szabadságot és ennek következté­ben üzletét bezáría. Az üzlet bezárására, tehát az ipar szüneteltetésére azonban előzőleg engedélyt kell kérni az elsőfo­kú iparhatóságtól, mert üzletét senkisem zárhatja be önkényesen, és nem szüntet­heti meg az árusítást. Aki az iparhatóság előze'cs engedé­lye nélkül zárja be üzletét, kiteszi magát annak, hogy hatósági eljárást indítanak ellene ánirejtegetés címén. Az egyik kereskedelmi hetilap ezért an­nak a véleményének ad kifejezést, hogy- nem felelnek meg a közellátás intenciói­nak és a kereskedői hivatásnak azok a kereskedők, akik a mai körülmények kö­zött — akár alkalmazottaik szabadságo­junk, mert éjfél van. Tíz perc csend. — Alszotok már? — kérdi Szerénke. — Nem — felelik a két sarokból. — Hát arra emlékeztek-e még, amikor szegény Józsim, Isten nyugtassa, nyul- farkat ragasztott a Dezső zsakettjére? — Na, az nagyon rossz vicc volt — csattan fel Tini néni hangja — a szegény 'Józsi, nyugodjék békében, tréfás em­ber volt, de néha nagyon rossz vicceket csinált. — Aludjunk — szól közbe Málcsi ■— egy óra elmúlt, leragad a szemem. — Jó éjszakát, szép álmokat — hang­zik a két másik ágyból. Negyedórái csend. — Alszotok már? - hangzik Málcsi felől. És így megy hajnalig. Hetvenhétszer kimondatott, hogy most már aztán alvás de alvás nincs. Rajzanak az emlékek. — Aludni csak a szegény Józsi alszik, Is­ten nyugtassa, ha ugyan ő is nem forog a tiszahörögi kriptában , . . (Kiss József.) helybeli napközi otthonokban teljesen in­gyen megtanulhatnák és szükség esetén városunkban tömegfőzést vállalnának. — Kiképzésük ideje alatt ingyen élelmezést kapnak ott, ahol tanulják a tömegfőzést. Tovább felvilágosít az elnökség Nyíregy­háza, Luther-ház A. I. em. 2., délben 12 és 1 óra között, 5x lása címén is — iparuk szüneteltetésé­nek engedélyezését kérik. Már csak azért sem járnak el helye­sen az üzletüket bezáró kereskedők, mert az ipar szüneteltetése esetében mód van arra, hegy más kereskedők kiigényeljék meglévő árukészletüket, időben megjelentek a szúnyogok is, me­lyek a régebbi kutatók szerint hiányoz­tak a szigeten. Az enyhébb telek követ­kezménye ,hogy a tőkehal nagy tömegek­ben vonult fel a Jeges-tenger északiob fekvésű vidékeire. Az éghajlat javulását a tengeri madarak is kihsaználták, • amennyiben most már a hideg évszakot is a magas északon töltik. • . . hogy a rendszerint csak inkább kedvességükért tartott macskák is tölt­hetnek be életbevágóan fontos szerepet? Cirmosék sehol sem élveznek oly őszin­te és osztatlan nagyrabecsülést, mint a Csendes-Óceánban fekvő Juan Fernandez szigeten, ahol az egérveszedelem állan­dóan rendkívül nagy. Ezért a törvény itt úgy intézkedik, hogy aki egy macskái megöl, büntetésül sajátkezüleg legalább 300 egeret kell elpusztítania. A kiszabott büntetés végrehajtásáról a lettesnek ter­mészetesem az egérfarkak beszolgáltatá sával kell bizonyságot tennie, . . . hogy a levegőben való személy- és teherszállítás legrégibb eszköze az ejtő­ernyő? Indiában és Kínában az akroba­ták már a 13. században is használták az ejtőernyőt. .. , hogy míg a születésnap mindenütt örömnapnak számít és már a régi ná- . pék is ismerték a születésnapi ünnepsé­geket egy trák néptörzs a születésnapot gyásznapnak tekintette? ... hogy az első zálogházak a 15. szá­zadban jelentek meg urópában. Akkori­ban még „mentes pietatis“-nak, a jám­borság hegyeinek nevezték a zálogháza­kat és az volt a rendeltetésük, hogy a megszorult kisembereket kimentsék áz uzsorások karmai közül. Ennek megfe­lelően kamat nélkül adtak kölcsönt és fenntartásukról rendszerint az állam vagy a község gondoskodott. Az első ily­nemű intézetet 1462-ben alapította Peru- giában egy Barnaba nevű franciskánus szerzetes. A kezdeményezés oly jól be­vált, hogy egy évvel később Orvieíoban pápai engedéllyel már a második zálog­ház is megnyílt. Azt a jogot, hogy költsé­geik fedezése céljából illetéket szedhes­senek, 1515-ben X. Leó pápa adta mega zálogházaknak. A „kisemberek bankjá“- ■nak hasznos intézménye Olaszországból először Franciaországba jutott el, majd valamivel később Németországban jött divatba, ahol „városatyai gondoskodás­ból és a polgári alattvalók iránti szeré­téiből a kamatuzsora ellen emelt erős gátként'- 1560-ban Regensburgban alakult meg az első zálogház. Azóta természete­sen, mint az egész világon, Németország­ban is alaposan elszaporodtak a zálog­házak ,az általános népjólét emelkedé­sével azonban az utóbbi években üzlet - forgalmuk egyre inkább csökkent, úgy az idén már nemcsak az ősi regen,sburgi zálogház, hanem egész sereg nagyvárosi zálogház is kénytelen volt bezárni kapuit vagy pedig a háborús gazdasági helyzet­tel számotvetve csereintézelté átalakulni. Felhívás Nyíregyháza holgyk&ssmiségéhes Aki hatásági engedély nélkül zárvatartja üzletét s árureftegető! Nőm jár el hely oson a kereskedik ka az alkalma­zói iák szabadsága címén bezárja üzletét szalag mindenrendszerü géphez állandóan frís? minőségben kapható: J o b o jja|iirazl8téi»eE Bethlen utca í. szám faija-® Ös.., . . . hogy az Északi-sark állandóan me­legebbé válik? Már mintegy száz eszten­deje folynak a sarkvidéki éghajlat válto­zásaira vonatkozó megfigyelések, me lyeknek eredményeit nemrég foglalták ősze. Ezek szerint ezek a változások az északi sarkvidék növény- és állatvilágá­ra általában kedvező hatással voltak. A legerősebb hőmérsékletemelkedést a Spitzbergág vidékén figyelték meg. A jú­niustól augusztusig tartó rövid sarki nyár elég hosszú ahhoz, hogy legalább száz harminc féle növényféleségnek biztosít­son megélhetési lehetőséget. Az utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents