Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-30 / 170. szám
2. oldal. (Trianon 23.) 1943 július 30. SZ i híí? LA'P A magyar igaszság egyszerit és tündöklő mint a nyári napfény A háború pusztító lángnyelvei ugylát- szik, kiolthatatlanok. Mind előbbre kúsznak az európai kinlinensen s ha nem is jutottak még el a közeliinkbe, de perzselő leheletük minket is megkörnyékez. A bombázott nyugati városok kőházai-, zól felszálló piszkos füstfelhő foszlányai hozzánk is elérkeznek. A lecsapódó bombák nehéz súlya megremegteti a földet, amely megmozdul alattunk. Szenved és tűr most a világ, emberéletek és anyagi javak pusztulnak el menthetetlenül abban a gigászi küzdelemben, amely új arcot, — barátságosabb és becsületesebb arcot akar adni az eljövendő új világnak. Magyarország ez a mi féltve őrzött és a múlt századok világ- és eszmealakító csatáiban olyan nagy áldozatot hozó kis birodalmunk úgy állja most a rohamok gyilkos pergőtüzét, mint az erős sziklavár. A háború távoli morajlásai elhúzódnak ugyan a Kárpátok medencéjéig, házunk pillére néha beleremeg a lökésekbe, de az országot és a népet eddig megkímélte az. amit egyszerű szóval háborúnak nevezünk. Azért mi is tudjuk, hogy mit jelent az, ami a keleti hadszíntéren végbemegy, a mi fiaink is hullatták vérüket azokon a területeken, amelyeken ezer év előtt honfoglaló őseink jöttek s a hátországi élet is már csak halvány visszaverődése a boldog békeévek derűs életének. Az igényeket mérsékelni kellett. mindenki meghozza a maga elmaradhatatlan áldozatát, mert ennek a háborúnak nincsenek dédelgetettjei. A távolabb álló, a semleges, a szerencsés éppen úgy kap az ütésekből, mint az, aki az első vonalban igyekszik helytállni, A távoli harcterek színhelyei is megelevenednek lelki szemeink előtt, amikor a szűkszavú hadijelentésekben említett városok, folyók. erdők és völgyek körvonalait keressük. Senki sem vonhatja ki magát a háború szorongatásaiból s ez megfigyelhető az emberek viselkedésében és magatartásában. Mert amig odakint a harctereken a fegyverek csapnak össze, addig a hátországban az idegek csatája hullámzik, előtör, visszavonul, vagy meghúzódik nyugtalanságot előidézve. A gyenge és a félénk menthetetlenül felőrlődik most s elpusztul a gyáva, a lapuló, ha nem tudja idegeit fékezni és kordában tartani. A háború a történelem tanulságai szerint változó szerencsével jár, sikereket és vereségeket egyaránt osztogat. Minden hadviselő nép tudja ezt s az erre felkészült nemzedékek hozzáedződtek a harcászat kimeneteleihez. A csatavesztés maga után vonja a bukást, összetör országokat, a szenvedések ekéje még mélyebben belevág az élő emberi húsba, de minden megpróbáltatás nyomában felbukkan a diadalmas élet, A népek nem pusztulhatnak el. csak megtántorodnak, meggyengülnek és következik a feltámadás. S ha beköszönt újra a béke - sugárzó világa, az élelmesebb, az ügyesebb, az életrevalóbb ezer és ezer módon igazolja jogát az élethez, de a fennmaradáshoz és előbbrejutáshoz is. Így volt ez Magyarországgal is, amely 1918-ban egy rája kényszerített, általa nem keresett háborúból szörnyen összekaszabolva került ki. A magyar tehetség csodákat művelt azóta. Kiheverte az amputálás vérveszteségeit a visszatért területekkel s az egész világ a magyar igazság szószólója lett néhány elvakult, életjogunkat kétségbevonó de azóta az isteni igazságszolgáltatás által félreállított gyűlölködő ellenséges beállítású politikus kivételével. — A magyar igazság egyszerű és tündöklő, mint a nyári napfény; a magunkét kérjük és védjük, de a máséhoz nem nyúlunk. Most is ,a háboiúnak mai pusztító yaí-W-.-aü Megdöbbentő gyilkosság és öngyilkosság történt Katymáron. Czindrics István földműves házánál az utóbbi időben szinte napirenden volt a veszekedés. — Az idős házaspár szóváltása minduntalan megzavarta a környéket. Néhány nappal ezelőtt feltűnt a szomszédoknak, hogy Czindrics házatája feltűnően elcsendesedett és az udvaron sem mutatkozik senki. Rosszat sejtve az egyik kíváncsiskodó a kerítésen átnézve a nyitott istálló épületében egy szederjes, kékülő holttestet pillantott meg fölakasztva. Értesítették a csendőrséget és fölnyitották a bezárt lakás ajtaját. A szobában CzindricsA nyíregyházi lej- és a baromfipiac még hetivásár alkalmával is üresen tátong, nincs ott eladó nincs vásárló. — Hová lett a szabolcsi tejpiac? Mit csinálnak a sok baromfival a iermelő'c? Eladják, csak nem éppen a piacon, ahol nagyon szigorú az árellenörzés, hanem a város külső perifériáin, ahol tetszésszerinti árak mellett cserél gazdát a szárnyas jószág és a finom tej, tejfel és vaj. Hogy milyen árakon .arról jó nem írni. A város külső részein dúl a feketepiac. Az utóbbi hetekben különösen nagy volt a .forgalom“ a Szentmihályi-úton, ahol egész piac alakult a városba induló tanyasiak és városból érkező vásárlók köállásában Magyarorsz ág szorgalmas népével, munkaszeretetével, őszinte együttműködési készségével szinte az egyedüli üde, friss szín Európa fakó arculatán. Megbecsülendő ez a békesség, nyugalom, amely elönti vrosainkat, nótára fakasztja az ajkakat s imát mondat azokkal, akik számára nem vitás, hogy az Úrnak köszönhetjük mindazt, ami most annyira irigyelt érték körülöttünk mindenfelé. Alijuk tehat keményen és elszántan az idegek csatáját, mert kiegyensúlyozott, jó idegekre nagy szükség lesz. — Magyarország mostani helyzetével, fekvésével és a közeljövő feladataival tisztában vannak azok, akik az új európai rendet vannak hivatva megteremteni. Nem szabad tehát egy percre sem megtántorodni, elveszteni a fejünket, mert Magyarországra, erre a méltán irigyelt országra, amelyben nem ágyúk és bombák szántanak végig, hanem virágzó élet színei pompáznak, komoly feladat vár a háborúokozta szenvedések és pusztítások eltakarításánál... né borzalmasan összeroncsoit holttestére találtak. Szétzúzott fővel, vérrel borítva feküdt az idős asszony a szoba padlóján, gyilkosólé A nyomozás megállapította, hogy Czindrics szárvágó kapával ütötte agyon élet- társát s utána fölakasztotta magát, A szomszédok hallottják, hogy a gyakran viszálykodó házastársak között szombaton is botrányos szóváltás történt s úgy látszik, hogy a felbőszült férj még akkor l övette el szörnyű lettét s mingdjárt utána magával is végzett, de a családi békétlenség végzetes következményeit csak most derítették ki. zött. A kofák itt várták a gazdaasszonyokat és összevásároltak minden árút, amit a termelők a nyíregyházi piacnak szánfak. A csendőrök az elmúlt hetipiac alkalmával nagy tisztogatást rendeztek az országutakon. Előállították a vevőket és eladókat egyaránt. A nyíregyházi rendőrkapitányság a fekeleárut elkobozta s hatósági áron a piacon eladatta. Szigorú pénzbüntetéssel sújtották azokat, akiket a csendőrök vagy rendőrök előállítottak. A jövőben is ellenőrzik a feketepiac működését és mindenkit megbüntetnek, aki a törvényes út megkerülésével elad, vagy vásárol a feketepiacon. Mindenféle nyárfa, fűzfa, fenyőfa, akác- és tölgyrönköt vesz a | N aményi asztalosaként j Nyíregyháza, Szent István ut 56 i ___ ..... IHIIIIMlI——— II— IMII | i zárvágú kapával agyonverte feleségét, majd fölakasztotta magát egy ka tymári földmi vés A szomszédok találtak rá a két oszlásnak indult holttestre i -11111 í--iiTr«iiiMirwfiMi'in'ii'^iiTOirTiaiTfiiíiiiiniiiiifi«raiiiMifftrirnMriifirinii»IMitúSiiaiiiUiiMi ni... S zétugrasztoiták a fákét« piacot a szentmihátyi utón Az eladókat és a vásárlókat előállították a rendőrségre FERENCJÓZSEF kcóiRUVIZ Agyonsnjtott a villás* két mizei munkást Óriási vihar vonult el Mircse és környéke fölött. A vihar és az azt követő zápor elől a mezőn dolgozó munkások közül Klinik László és Hanics András a közeli erdőbe menekült. A két munkás egy hatalmas fa alatt húzódott meg és úgy várta a vihar elvonulását. Amikor a vihar elvonult, társaiknak feltűnt a két ember távolmaradása. Később azonban keresésükre indultak és megtalálták őket a fa alatt. Az első pillanatban azt hitték, hogy a két ember alszik, amikor azonban jóban megvizsgálták őket, állapították meg, hogy Klinik László és Hanics András halott: villámcsapás, sújtotta őket halálra. A villám a fejüket érte a szerencsétlen embereknek. A fát; amely alatt a két ember állott a villám kettéhasította. A Wilüeimstrasse a Churchill beszédéhez Berlin, A brit miniszterelnök beszédére vonatkozólag feltett kérdésre a Wilhelm- strassén kijelentették, hogy Churchill olyan derűlátást tanúsított, amelyet már a legközelebbi hetekben meg lehet cáfolni. Tudtul adta, hogy a szövetségesek Olaszországtól azt követelik, hogy önként szolgáljon a Németország ellen irányuló hadvezetés bázisául, vagyis engedje át magát hadszíntérré. Az olasz sajtónak Churchill beszédére megnyilvánuló visszhangjában azonban felismerhető, hogy Olaszországban egy ilyen elhatározástól nagyon messzire állanak. Közben általában arra a felfogásra jutottak, hogy az olasz kormány és a király nemcsak akarják az ellenállási, hanem abban a helyzetben is vannak, hogy azt megszervezzék és a háborút folytassák. Cifcor jegy eket loptak és 210 hg.-ot kiváltották Zelenvánszky András nyíregyházi fűszernagykereskedő, Debreceni-utca 39 szám alatti lakos ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, mert a múlt hónapban az általa már beváltott cukorjegyekből három darabot elloptak. Panaszában a nagykereskedő elmondotta, hogy a tolvaj elvitt egy 100 kg., egy 110 kg. és egy 80 kg.-ról szóló cukorjegyet. A jegyek Hornyák József Oros, Kántor Péter Nyírtét és Bacskay Lászlőné Ibrány nevére szólották. A jegyekre Zelenyánszky András kiszolgáltatta a megfelelő cukormennyiséget. A jegyeket át kellett volna adnia a pénzügyőri szakasznak, közben azonban ellopták. A tolvaj még aznap a jegyekre kiváltott Kovács Zoltán Lut- her-utcai fíiszerkereskedőnél 210 kg cukrot. A cukorjegy-tolvaj kézrekerítésére a rendőrség széleskörű nyomozást folytatott, — eredményre azonban nem vezetett. Eddig nem sikerült megállapítani, hogy ki lopta el Zelenyánszky Andrástól a három cukorjegyet és ki váltotta be Kovács Zoltánnál a 210 kg. cukorról szóló utalványt.
