Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)
1943-07-28 / 167. szám
A gazdatársadalom mindég első volt az áldozatvállalásban Hálásan köszönöm az elnök üdvözlő szavait s egyben báró Bánffy Dániel miniszter úr megbízásából is meleg szeretettel köszöntőm a közgyűlés minden résztvevőjét. Nagyon jól tudjuk, hogy a gazdának mennyi nehézséggel kell mostan megküzdeni, túl az időjárási nehézségeken azokkal a korlátozó rendelkezésekkel is. amelyeket a nemzet jobb jövőjének biztosítása érdekében, a háborús nehézségek leküzdése céljából kellett életbeléptetni. A gazdák vállalják ezeket a kötelezettségeket, vállalják, mert a magyar gazda- társadalom az áldozat vállalásában nemcsak az anyagi, de a véráldozatban is mindig első volt. Csak azt kívánja, kéri, de joggal követelheti is, hogy egész évi fáradtságos munkájáért részére biztosíttassák a szerény, méltányos ellenértéke. A földmívelésügyí miniszternek viszont legfőbb törekvése, hogy mindent kövessen el a tekintetben, hogy ezek a kötelezettségek elviselhelők legyenek, de semmiesetre sem legyenek olyanok, amelyek a termelést akadályozzák, hátráltatják, vagy egyenesen bénítják. » Mindnyájan az illetékesek ebben az országban nagyon jól tudják, hogy a háború sikere a termelés zavartalanságától, eredményességétől függ. Nem az győz ebben a háborúban, aki csak a háború eszközeivel győz, de az nyeri meg véglegesen a háborút, amely ország a háború alatt és közvetlen utáni békeidőkben a termelés eszközeivel gazdaságilag is győz. Az ország legfontosabb érdeke tehát, hogy itt rend és nyugalom legyen, mert csak ebben az esetben zavartalan a mezőgazdasági termelés és várható a mező- gazdasági termelés jövő fejlődése. Kár nőst agg kell szereznek piacaink at Már most fel kell készülni arra, hogy a háború után jelentkező nagy versenyben helyünket megálljuk. Már most meg kell szervezni a jövőre belső piacainkat., létesíteni azokat a beruházásokat, amelyek a jövőben feleslegeink értékesítését zavartalanná teszik s fel kell készülnünk a kivitelre, — minőséget javítani alkalmas márkázási és egyéb rendelkezésekkel, mert az exportra szükség lesz mindaddig, amíg belső fogyasztásunk nagyobb mértékben nem emelkedik. Ezért nagyfontosságú ipari fejlődésünk is. mert a fogyasztóképes nagytömegű ipari munkás a I legjobb felvásárlója mezőgazdasági térni el vényeinknek. A háború után ismét jelentkezni fog- j nak az extenzív, a lényegesen kisebb termelési költséggel dolgozó tengerentúli országok. Bár amióta a háború az egész földkerekségre kiterjed, a készletek, a tengerentúli készletek észrevehetően csökkennek s most már aligha kell tartani attól, hogy a háború befejeztével í bárhol is olyan készletek legyenek, ame- j lyek hirtelen nagy árubőséget idézhetné- j nek elő. Oj jelioségel a Van tehát idő az átmenetre s ezalatt különösképen foglalkozni kell a belső piac, a termelés szervezésével, annál is inkább, mert a belső piacon a fogyasztás terén olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek egyébként is szükségessé teszik & termelés egyes ágainak átállítását. A gyors népszerűségre szert tett vitaminkultusz például előmozdítja a gyümölcs és zöldségfélék nagyobb kelendőségét. A cukorfogyasztás emelkedésében Fokozniuk keli a . Termésátlagainkat intenzív munkával igen nagy mértékben fokozni tudjuk, de fokozni is kell, mert a föld mennyisége nem emelhető, határokhoz van szabva, de ugyanezen a területen lényegesen többet tudunk termelni. Sajnos, mint néhai nagy miniszterelnökünk, gróf Teleki Pál mondta: „Az agrárkérdéssel túl sokat foglalkoznak nálunk politikai és túl keveset szakszerű szempontból.“ Pedig a fejlődés csakis a szakmai vonalon érhető el. Az egyetlen út, amelyen járhatunk; a mezőgazdasági termelés fokozása. A mostani második világháború úgy a termelés, mint az agrárértékestés tekintetében rendkívül nagy változásokat hozott. A forgalom teljes kötöttsége mellett az árak is csaknem minden országban kötöttek. Természetesen ez nem serkenti a termelést. Az árszabályozás ellensúlyozásaképen is az országok óriási erőfeszítéseket tesznek a termelés lehető fenntartására és esetleges fokozására. Olaszországban több milliárd teremlöi jutalmat folyósíKerékpárok Szakszerű javítása, alkatrészek raktáron. Legújabb Gramaf onl e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használ! és törölt grama- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN mfísz&kí üzletében, Luther-u 8 fogyasztás térés része van a háborús jegyrendszernek. Olyan rétegek is fogyasztanak már cukrot amelyek eddig alig ismerték. Ugyancsak a háborús gazdálkodás hozta élőtérbe a kereskedelmi növények és olajosmagvak felhasználását. A jövő kiépítésénél nagy segítségünkre lesz a rejtett erőtartalék, amelyet pedig eddig mindig ostoroztunk, hogy t. i. termelésünk erősen visszamaradt s nagy fejlődési lehetőségeink vannak. termésátlagainkat tottak a gabonatermelőknek. Más országok prémiumokkal igyekeznek elsősorban a kenyérgabona árát javítani. A cél: lehetőleg drágítás nélkül stimulálni a mezőgazdasági termelést. Próbálkoztak egyes országok a termelés fokozása érdekében nagyobb áremelésekkel, sőt a románok és áremelésen túlmenően. kísérletképen a kukorica árát szabaddá tették a múlt évben. Az eredmény lesújtó volt. a rendeletet visz- sza kellett vonni. Törökország is nagyon rossz tapasztalatokat szerzett az árfelszabadításokkal s vissza kellett térnie a kötött rendszerre. a r. .1 • - . A háború m*án is szükség lesz bizonyos fokú kötötségekre Szükség van egy bizonyos mérvben a kötöttségekre a háború után is, mert nem tehetjük ki a gazdát a háború után jelentkező nagy versenynek, s nem hagyhatjuk egészen védtelenül, mert ha magára hagyjuk, ügy ismét bekövelkeznek azok az események, amelyeket már átéltünk a 30-as évek elején, amikoris a mezőgazdasági nagy árletörés idején csaknem minden gazda tönkrement. Egészen bizonyos, hogy a háború után a mai korlátozásokat meg kell szüntetni, de kétségtelen az is, hogy a háború után sem térhetünk vissza a teljesen szabad gazdasági rendszerre. Nem kötött, hanem irányított gazdálkodásra van szükség, olyan gazdálkodásra, amely az egyén érvényesülését nem korlátozza, az egyéni kezdeményezés biztosítva van, de ezt megfelelő irányítás mellett összhangzásba kell hozni az állam, a köz érdekével. A svájci gazdavezér: Laur professzor, aki a Nemzetközi Mezőgazdasági Szövetség vezetője, már most harcol azért, nehogy a háború után ismét a gazdasági li- berizmus képviselői kaparintsák kezükbe az irányítást, mert szerinte nagyon fontos, hogy a háború utáni újjáépítő munkában a gazdaérdekeltségek is résztv ehessenek. Sár most szerves álfogé, előkészítő munkára mu szükség Kétségtelen, ha biztosítani akarjuk a magyar sorsot, úgy már most jól megfontolt szerves átfogó előkészítő munkára van szükség, amely munkában kell bogyegyütt dolgozzon a fej, a kéz és a szív, s amely szervezésnél kell, hogy a I tőke mellett — amelynek fontosságát a legteljesebb mértékben elismerem — a munka legalább ugyanolyan fontos tényező legyen. Inkább a munka diktáljon a tőkének mint fordítva. Magyarország Európa virágoskertje km Bárányos Károly államtitikár ezután a Szabolcsot érintő és várható intézkedésekről, a szabolcsi gyümölcs nagyszerű jövőjéről beszélt s ezekkel az egész Szabolcsot közvetlenül érintő kérdésekről külön cikkünkben foglalkozunk majd. — Végül beszédét a következőkben fejezte be: , A folyó évi gyümölcstermés kilátások igen kedvezőek. A háború következtében fennálló súlyos szállítással, anyagbeszerzési. nehézségekkel azonban számolni kell. Jelenthetem, hogy a nehézségek ellenére az export mégis megindítható volt. Nemcsak Németországba, de Svájcba is számottevő mennyiségek kerülnek kivitelre. Kétségtelen, hogy a szállításhoz, feldolgozáshoz szükséges csomagoló és egyéb anyagok kigyártása, de általában előteremtése igen komoly gondot okoz. Gondoljunk arra, hogy csak a gyíi- mölcspulpok előállításához 400.000 darab hordóra van szükség. A pulpozáshoz kereken 20 vágón kénsav, A kivitel céljaira szükséges hollandi ládákhoz 600 waggon fa és 28 waggon szeg, akkor, amikor szeg egyáltalában nincs. Pedig ez csak az exporthoz való anyag, ezenkívül kell a belföldi, főkép vegyesíz előállításához több mint 200 waggon ládaanyag és néhány waggon szeg. A nehézségek ellenére egymással ösz- szefogva, a legmesszebbmenően mindent el kell követnünk a magyar gyümölcs jobb termelése és nyugodt, zavartalan értékesítése érdekében és itt különösen kérem Szabolcs vármegye közönségét, hogy mint a múltban, a jövőben is pél- dátmutatóan még nagyobb akarattal, megfeszített erővel dolgozzék, hogy tényleg elérjük amit Kállay Miklós miniszterelnök úr földművelésügyi miniszter korában hangoztatott, s amelyet mint programmot azóta is meg akarunk valósítani, hogy Magyarország Európa gyümölcsöskertjévé váljék. Bárányos Károly dr. államtitkár nagy tapssal fogadott beszédét Sarvay Elek dr. elnök köszönte meg és kijelentette hogy a GYOÉ a burgonyatárolóra igényt tart és kéri is az illetékes tényezők ez- j irányú támogatását, majd Molnár Viktor báró szólalt fel. Bölcs, okos beszed hangzott itt el — mondotta —■ a vármegye ősi terméen kevé9 ilyent hallottunk, s megköszöni bölcs tanítását és előadását. Molnár Viktor báró melegen elismerő szavakban értékelte az államtikár felemelő, lelkesítő erejű felszólalását, majd a szabolcsi gyümölcstermelés jövőjével foglalkozott s aggodalmának adott kifejezést az értékesítés lehetőségei tekintetében. Ma már egy millió fa van a vármegyében ,a kertek területe a 8000 holdat is eléri. A Szabolcs gazda megszerette a fát. emcsak elültette, hanem valósággal gyümölcsparadicsomot is léte- ; sített. A szakaszos termelés helyett áttérnek a folytonosra és olyan hatalma* almatermés lesz, hogy különösen a kis | kéz nem képes megfelelő árhoz jutni, de j a kis kéz lehúzza a nagytermelő esé- j lyeit is. Szükségesnek tartja, hogy a nyírségi almát márkázzák le és szervezzék meg a kereskedelmet, legyen Nyíregyházán tőszdéje az almának. A sok ezernyi kisember védelmére, akiknek nincs ládájuk, szükséges a tárházak további fejlesztése és ehhez az állam segítségadása, hogy az értékesítési gócokba vont kisembereket erősítsük. De hűtőházak is szükségesek. Össze kell fognia a termelőknek is és úgy gondolja, hogy egy-egy fa után 20 P-t ajánljon fel minden termelő. 250.000 fa után már 5 millió pengőt biztosítanának a termelők az értékesítés megszervezésére, hütőházak építtetésére. Ö maga már most bejelent, hogy 3000 fa után 60.000 P-t ajánl fel. Öméltósága azt hirdette, hogy össze kell fogni a gazdáknak. Teremtsék meg a termelők a szabolcsi összefogást. Öméltósága aláírt egy váltót itt, ezt most pénztárcámba teszem, mert hiszen ennél jobb váltó nincs. , Bárányos Károly dr. államtitkár hangoztatta, hogy nem aggasztja a nagyobb termelési eredmény eladási kérdése, de — és itt hivatkozik Erdőhegyi Lajos dr-ra, a minőség fokozására kell törekednünk. Budapesten meg lesz a vidék termelését is felvevő eladási központ, de értsen a vidék a kellő csomagoláshoz is. ! Bárányos Károly dr. államtitkárt díszelnökké választják Az államtitkár biztató szavait lelkes éljennel fogadják, majd Köteles József dr. szólalt fel. A kistermelőket a piac szervezetlensége miatt veszteségek érik. Kérik a piac megszervezését is. A pulp- feldolgozás szükséges felszerelések és eljárási módok ismertetésének biztosítását is kérik a termelők. Köteles József dr. ezután a közgyűlés lelkes éljenétől fogadott an indítványozta, hogy Bárányos Károly dr. államtitkárt egy egyesület díszelnökévé választották, Sarvay Elek dr. elnöknek. Nagy Sándor felügyelő intézőnek jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak. Utána Nagy Sándor intéző olvasta fe! tartalmas és rendkívüli agiltiásról tanúskodó jelentését a GyOE tíz évéről. A jelentésből egy céltudatosan mindjobban megszervezett felvilágosító, nevelő és irányító munka impozáns körvonalai tárultak elénk. Utána elfogadták a költségvetésre, zárszámadásra a tagsági díjak felemelésére (100 fán alóli kertek tulajdonosa havi 1 P-t. majd a fák száma szerint progresszíve emelkedik a tagsági díj, amelynek legmagasabb tétele 3000 fán felül havi 20 P), valamint a választmány kiegészítésére vonatkozó javaslatot, A megkapó erejű és szépségű közgyűlés után Bárányos Károly dr, államtitkár és kísérete megtekintette a tárolót, majd közebéden vett részt a Koronáan. Délután több szabolcsi gyümölcsöst tekintett meg az államtitkár és kísérete, a szakember olthatatlan lelkesedésével, fáradhatatlan érdeklődésével szerzett képet Szabolcs nagyszerű gyümölcskultúrájáról és a GyOE széles körre kiható, lendületes tevékenységéről.- UFBONHÖNYVBK, szín* Írókészletek különféle nagyságban, válté Kalos mintáidul nagy váiasstéMban JÓSA. p&pir&detbea, Betklen-ntc* 1. Mám.
