Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-27 / 166. szám

2. oldal. sz hfirmumSMt fűtési bWMt Trianon 23.) 1943 július 26. A Kormáiyzó Ur öfőméltósága Magyarország külügyminiszterévé Gbyczy Jenőt nevezte ki A Budapesti Közlöny vasárnapi száma legfelsőbb kéziratot közölt, amelyben Magyarország Főméltóságú Kormányzója a tn. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr. nagykállói Kállay Miklós m. királyi titkos tnácsost, miniszterenököt a kül­ügyminisztérium vezetése alól felmentet­te és giczi, ássák ürthi és ablonczkürthi Ghyczy Jenő rendkívüli követ és meg­hatalmazott minisztert m. kir. külügymi­niszterré kinevezte. A Kormányzó úr dr. Kállay Miklóshoz a következő legfel­sőbb kéziratot intézte: Kedves dr. Kállay ! Előterjesztésére önt a m, kir. külügyminisztérium veze­tése alól felmentem és a minisztérium élén nehéz körülmények között, fárad­hatatlan buzgalommal és odaadással teljesített kiváló szolgálataiért meleg köszönetemel nyilvánítom. Kelt Budapest, 1943 július 24. Horthy sk. Kállay sk. A Kormányzó úr Ófőméltósága kezébe szombaton délelőtt 11 óra 15 perckor tette le a hivatalos esküt Ghyczy Jenő m. kir. külügyminiszter, Ghyczy Jenő született 1893 május hó 4-én a komárommegyei Kisigmánd köz­ségben. Katolikus vallású, középiskolai tanulmányait Komáromban végezte, főis­kolai tanulmányait Bécsben folytatta, ahol a konzuli akadémiának volt a hall­gatója, A háború első napjaitól kezdve katonai szolgálatot teljesített, Osztrák— magyar konzuli attasévá nevezték ki, — 1919-ben magyar külügyi szolgálatba lé­pett mint alkonzul és a magyar konzulá­tust vezette Kölnben 1921 február 1-ig. 1921 februárjától hosszabb időn keresz­tül gróf Bánffy Miklós és Daruváry Géza külügyminisztereknek volt a titkára. — 1924-ben a bécsi magyar követséghez, majd 1926-ban a szófiai követséghez he­lyezték át követségit titkári minőségben. 1930-ban mint első beosztott a prágai követségen kapott beosztást. 1931-ben nevezték ki másodosztályú követségi ta­nácsossá, 1935-ben a belgrádi követség­hez helyezték át. Mindkét helyen fő­feladata a magyar kisebbségek ügyének intézése volt. 1936-39-ig mint első beosz­tott a berlini követségen teljesített szol­gálatot. 1939-ben a központban átvette a politikai osztály vezetését, ebben a be­osztásában rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszterrée nevezték ki. Két és ^■bmmbmhbhmhbmhk Fényképes I kerékpár igazolvány kapható Jóba papirüzletben **cl<^r’*IK^^tTn:rr<7rTifTTTyB‘íiwMiWin-Yfiil|lff ggaan—i fél évig állt a minisztérium politikai osz­tályának élén s ezek az évek a magyar külpolitika legmozgalmasabb időszakához tartoznak. Erdély visszacsatolása érdeké­ben végzett tevékenységéért a Kormány­zó úr a Magyar Érdemrend középkereszt­jéhez a csillagot adományozta. Számos magas külföldi kiüntetés tulajdonosa. — 1941 szeptemberében a Kormányzó úr a Pattanj a nyeregbe Vár Tereád. vár Tereád, Hazánk minden szépe. Vár a bérces Kárpát, A nagyalföldi síkság. Dallal és víg kedéllyel. Hogyha kell száz veszéllyel Küzdj magyar Hazánkért. (Édesanyám, édesanyám c. dalra.) Ezzel a nótával futottunk be Szatmár­németi pályaudvarára 1943. VII. 10-én, Miután a leventeotthonban elkészítet­tük éjszakai nyugalmunk helyét, elindul­tunk várost nézni. Korán feküdtünk és keltünk. így a katolikus vallásúak va­sárnap még a reggeli órákban szentmisét hallgathattak. — Ezután felmálháztunk Szamárudvariba. Itt a protestánsok vet­tek részt istentiszteleten. Szinte csodá­latos. hogy az istentisztelet órájában fe­lettünk és további útirányunkban óriási vihar zúgott el, melyből mi. hála Isten­nek,, megmanekültünk. Majd újból felnyergeltük a vak lovat és meg sem álltunk Apa községig. Alig értünk be az állami elemi Iskolába, ami­kor újból megeredtek az egek csatornái és mi másodszor menekültünk meg egy kiadós esőtől. Itt zabolás volt. vagyis rö­viden ebéd. Újból nyeregbe szálltunk és Nagybánya felé hajtottunk. Szinérváralja község főútcáján történt, hogy az egyik levente nadrágja a tárcsakerék és a lánc közé szorult. A sor végén a síp azon­nali megállást jelzett. Csendben leállt a menet, gyszerre azonban hangos nevetés tört ki belőlünk, Barátunk ugyanis a község szívében kénytelen volt letolni a nadrágját, hogy megszabadítsa a láncke­rék fogai közül. Ugrasztottunk is egész túrán: „Nahát Laci. nem is hittük volna, hogy te leplezed le a „Sztalin-orgonát". Estére értünk Nagybányára, ahol a hu­szárlaktanyában kértünk és kaptunk szállást.. . Pihent erővel kapcsoltuk be hétfőn reggel a kenyérkőzmotorokat, — Fermezelyen megnéztük a kohótelepet. Hétfőn délben már Felsőbányán hall­gattuk a Nyíregyházán is közszeretetnek örvendő Juhász Mihály polgármester úr szívélyes üdvözlő szavait, Majd kedves fia szegődött hozzánk vezetőül és to­vábbgurultunk. A város közelében megnéztük az egyik bánya flotációs nagyüzemét. Lát- uk, hogyan termelik ki az érctartalmú kövekből a különböző fémeket. Tovább­mentünk a tervbevett úton és és a cso­dálatos szépségű Bódi tó meredek part­jaira másztunk fel. Egy keveset csóna­káztunk, majd egyre fokozódó vággyal ittuk a Mária-forrás híres vizét. Megnéz­tük a kb. 18 km, hosszú, kivájt fatörzsek­ből készült facsúsztatót, melyben oly külügyminiszter állandó helyettesévé ne­vezte ki. Szentmiklóssy Andor a külügy­miniszter állandó helyettese A Magyar Távirati Iroda jelenti: A m. kir. külügyminiszter szentmiklósi Szenl- miklóssy Andor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszteri címmel és jel­leggel felruházott elsőosztályú követségi tanácsosnak a m. kir. külügyminiszter ál­landó helyettesítésével történt megbíza­tása folytán, a m. kir. külügyminisztérium politikai osztályának vezetésével a m. kir. külügyminiszter pesti és szegedi Ma­szák Aladár másodoszályú követségi ta­nácsost bízta meg. nagy erővel folyik a víz, hogy a 40—50 kg-os fatörzseket is játszi könnyedséggel viszi lefelé. Útközben bajbajutott favá­góknak segítettünk egy óriási fatörzs t er gelyr étét elében. Utunk további szakaszán könnyű dol­gunk volt, mert nem hajtottuk a kerék­párt. A Gutin-hegység kanyargós szer­pentinjén mindegyikünket egy-egy két- hengeres kenyérgőzmotoros inautó hú­zott fel. Az útvonal lejtős szakaszán át nagy óvatossággal gördültünk be Krács- falvára. Az egyik kiilönbejáratú széna­padláson nyertünk éjszakai elhelyezést. Itt énekeltük el ezt a dalt: Gyors leventének széna párnája, Egy vastag pokróc fehér dunyhája Fáradt testtel, ép lélekkel Est-imát mond, A jó Isten angyal-szárnyon Küld szép álmot. (Szellő zúg távol c. dalra.) Kedden délelőtt Máramarosszigeten voltunk. Rövid pihenő után Aknaszlati- nán kötöttünk k.i Megnéztük a sóbányát, majd visszatértünk é9 Máramarosszigeten át továbbhaladtunk a kijelölt útvonalon Szaplonca községig. Mire elkészítettük a szállást újból tapasztaltuk immár hagyo­mányossá vált szerencsénket, mert tú­ránkon minden eddigit felülmúló nagy or­kán keletkezett és tartott másnap reg­gelig. Ebben mi a Gondviselés kezét lát­tuk meg, hogy immár harmadszor me­nekülünk meg az esőzés elől. Az északa nagy zivatar miatt későn d. e. mehettünk csak tovább. Pálosreme­te után az Avas hegységet kellett meg­másznunk. Szerencsére az inautók itt sem hagytak cserben bennünket. Majd leereszkedtünk az Avasról. Később vál­tották egymás, lejtő és emelkedés, mi pe­dig igazodtunk az útviszonyokhoz. Dél­után már Avasfelsőfaluban voltunk. Ki­fújtuk magunkat, aztán átkarikáztunk Bikszádra. A nyitott medencében füröd­tünk. Egyik levente bajtársunkat itt szörnyű csalódás érte. Azt hitte ugyanis, ( hogy a medencében a híres „Bikszádi- | víz" van és nagyot húzott bel-le. ' Majd a fürdő kertjében megnéztük az ezerévesnek mondott tölgyfát, megkós­toltuk a főforrás szénsavtartalmú sós vizét. Este visszatértünk Avasfelsőfaluba. Csütörtökön reggel korán mentünk to­vább. Délben már Szatmárnémetinen a szakosztályvezető főoktató úr édesanyja lakásán ebédeltünk. Délután 3 órakor vonatra tettük magunkat. A késő délutá­Nyíregyházi gyerslevenlék Erdély országban ni órákban már Nyíregyházán búcsúztunk el egymástól a ,,Szebb jövőt“ — ,,Adjon Isten" köszöntéssel. Hálatelten a Mindenható iránt emlé­kezem meg erről a túráról, melyet a Nyíregyházi Leventeegyesület és a gyors­levente szakosztályvezető főoktató úr ál­dozatkészsége tett élménydússá. Szebb jövőt I Kovács Zoltán levente ifjúvezető, gyorslev. pk. b. Izzó „féalabdák“ a módéra hídépítésnél Berlinből jelentik: A háború szüksé­gessé teszi, hogy gyakran igen rövid idő — es'teleg órák — alatt széles fo­lyók és szakadékok felett hidak épülje­nek, A hídépítés menetét nagymérték­ben meggyorsítja a csapok és illesztő- kapcsok elektromos izzitása. Ma már nem nyílt lánggal hevítik vörösizzóvá ezeket az alkatrészeket, hanem külöleges AEG kemencében. A vörösen izzó, 4—10 centiméter hosszúságú fémdarabokat ki­emelik fogóval a kemencéből és merész ívben hajítják a hídszerkeszeten dolgo­zó munkás felé, aki egy nagy bádogtöl­csérben fogja fel a veszedelmes „labdát“ és azonnal beilleszti a hídszerkezetbe. — így azután a vasszerkezetű hidak szöge- cselése szédítő gyorsasággal történik. Nagylslkfl kegyetlenség Szófia. A Dnes utal Rivolinak a fran- í cia adirokantak szövetsége elnökének ama megállapítására, hogy egy ellenfél sem bán a legyőzött Franciaországgal, ! olyan nagylelkűen, mint Németország. — Németország a legyőzőiteknek is megfe­lelő helyet biztosít az új európai rend­ben. Ezzel szemben az ellenfél táborában i ! a versaillesinél is kegyetlenebb békére készülnek. Az ellenfél, amely ma távo­labb van a győzelemtől, mint valaha, leg. utóbb Olaszországban tett bizonyságot kegyetlenségéről. Gaz eljárása azonban csupán az európai népek ellenállását acélozza meg. Kérjük azon tisztelt megrende­lőinket, akiknek ez év elején heti előjegyzési naptári netn tudtunk adni, de arra szükségük van, eb­béli igényüket bejelenteni szíves­kedjenek, hogy címükre elküld­hessük. Orosz nyomdaüzem- KIFB«T#KÖNYVEK, «rin«, iróc- készletek különféle nagyságban, változa­tó* mintákkal nagy választékban JÓBA papírüzletben, Betblen-utca 1. szánt. FftnMe Telefon 25-24 Július 26-27 Csak 2 napig! Héttön é3 kedden Általános közkívánatra ! A falu rossza Főszereplők : Day ka Margit, Gr^guss Zoltán, Somlay Artur, Rózsahegyi Kálmán stb. Előadások hétkozpap 4-6^8 ó.- zkoff

Next

/
Thumbnails
Contents