Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-23 / 164. szám

(Trianon 23.) 1943 júlous 23.) 3. oldal. 52 Abolgsi htb htrLAP Az ipartestületek bekapcsolódnak a aiftorgalom elleni hareba A háborús gazdasági élet szövevényes­sége és a különböző gazdasági ágazatok együttműködése csak akkor vezethet si­kerre, ha az állam beavatkozása minden­kor számot vet a gyakorlati élet tapasz­talatai alapján kialakult gazdasági szer­vezetekkel. Amikor az állam a termelés irányításába beavatkozik, akkor ezt csu­pán abból a célból teszi, hogy megmu­tassa azokat az irányokat, amelyekre tö­rekvéssel a termelés és termelői munka a legmesszebbmenő közérdek szolgálatá­ban áll. A gazdasági élet irányításánál is elég csupán a keretet megadni, mert azt tar­talommal a gyakorlat fogja megtölteni. A közeliátás új rendje a különböző termelői ágazatokban a gazdasági iügetlenség megvalósítására törekszik. Az eimuit években sok szó esett arról, hogy az ál­lam éppen a közeliátás terén megköti nemcsak a fogyasztót, de a termelőt is. A közelmúltban életbelépett ú) ter- méuybeszolgáitatás már bebizonyította, hogy nem akarja béklyóba verni a mező­gazdaságot, nem avatkozik beie a terme­lésbe és nem áll eiő olyan követelmé­nyekkel amelyek megbontanák a mező­gazdasági termelés eredeti rendjét. A gaz­áéra bízza a termelést és a gazdára bízza mindazon termékek értékesítését, melyek nem esnek beszolgáltatás alá. De a gaz­dára bízza a beszolgáltatás lebonyolítá­sának ellenőrzését és végrehajtását is. —- áxt célozzák a községi és vármegyei köz­ellátási bizottságok, melyeknek ieladaía az, hogy az esetlegesen felmerül- vitás kérdéseket saját hatáskörükben rendez­zék. A mezőgazdasági termelés autonómiájá­nak megőrzése es további fenntartása után most a kézműipar terén is sor kerül bizonyos kérdések rendezésére. A közei- iátásügyi miniszter nemrégiben leiratot in­tézett az ipartestületek elnökeihez, mely- oen megáltapít)aj hogy egyes iparosok nem tartják be lelkiismeretesen a közel­látási rendelkezéseket és ezzel meg nem engedett előnyökre tesznek szert iparos- társaikkal szemben. Az ügyforgalom szö­vevényei lehetelenné teszik azt, hogy a hatóságok minden egyes iparost állan­dóan ellenőrzés alatt tartsanak. Éppen ezéri szükségesnek látszott, hogy az «gyes ipartestületek hatékonyabban élje­nek mindazon jogaikkal, amelyeket szá­mukra a törvény biztosít. Az ipar test ületekről szóló törvény fel­hatalmazza az egyes ipartestületeket ar­ra, hogy külön szervük-, az ú. n. ipartestü­leti szék útján eljárjanak azokkal a tag­jaikkal szemben, akik között az üzleti verseny tisztességét érintő szokás alakul ki. Az ipar testületek egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaik gazdasági érdekeit felkarolják és hatékonyan szolgálják. E célkitűzésből önként következik, hogy a* ipartestületnek elsőrendű kötelessége fel­lépni mindazokkal szemben, akik e célok elérésében gátolják és a fennálló gazda­sági rendet megzavarják. Amikor a miniszter ezzel az intézke­déssel harcba szólította az ország vala­mennyi ipartestületét, segítőtársul hívta maga mellé az iparosokat, hogy támogas­sák őt a zugforgalom elleni harcban. Az ipartestületi szék hatékony segítséget ké­pez a hatóságok számára, mert jogában áll. sőt köteleüsége a magukról megfeled­kezett tagjait eljárásuk helytelenségére felhívni, ha pedig a megintésnek vagy megfeddésnek nincs hatása, úgy a tago­kat az illetékes hatóságnál vagy bíróság­Nyiregyháza történelmében jelentős fordulóhoz érkeztünk. Dr. Borbély Sándor alispán döntött a rég vitatott berbányai kérdésben és a telepet Oros községtől elvéve, Nyíregyháza megyei városhoz csa­tolta. Az alispán döntése ügyében a belügy­miniszterhez fellebbezhet a község, de kétségtelen, hogy a belügyminiszter, akinek a kirívó borbányai helyzet megszüntetésére vonatkozó kialakult fel­fogása közismert, bizonyára nem változ­tatja meg az alispán döntését. Borbánya lakói már évekkel ezelőtt kérték a Nyíregyházához leendő csatolá­sukat. A telep Nyíregyházával össze van építve, míg Oros községbe földes úton, nehezen juthatnak az emberek, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézzék. Ha pedig az lletckes föszolgabírósághoz kellett mennie a bor­bányai lakosnak, akkor 12 kilométeres utat kellett megtennie. A berbányaiak Nyíregyházára járnak munkába, A nyíregyházi állami tanítóképző-inté­zetben már közel három hete folyik az erdélyi román tannyelvi iskolákban taní­tó magyar ifjak tanítóképző tanfolyama, A tanfolyam hallgatósága lelkes magyar­ságtudattal áthatott gárda, mely elhatá­rozta, hogy Szabolcs nagy írófiáról, Bes­senyei Györgyről elnevezett önképzőkört alakít. Az önképzőkör csütörtökön délu­tán öt órakor rendezte első igen tartal­mas és hangulatos munkagyűlését a ta­nítóképző zenetermében. A munkagyűlésen megjelent Dohanics János igazgató, Aradvári Béla tanár is. A Hiszekegy imája után, amelyet a hall­gatóság adott elő Molnár László vezény­lésével, Kovács László ifjúsági elnök len­dületes, melegérzésü beszédben adott kí­nál feljelenteni. A hazafias érzésű magyar iparostársa­dalom kétségkívül örömmel fogadja a közellátásügyi miniszter rendeletét, mely minden rendőri vagy egyéb eljárásoktól függetlenül a becsületes iparosok ösz- szességére bízza a közellátás ellen vétő iparosok vagy kontárok felkutatását, ká­ros működésük megszüntetését. templomba, hivatalba. Valóban csak el­méletileg tartoztak Őröshöz, valóságban nyíregyháziak voltak. A lakosok kérel­mét Nyíregyháza város képviselőtestülete is tárgyalta és a kérelmet, — bár telje­sítése a városra anyagi terheket ró — magáévá tette, mert kétségtelen, hogy nagyszámú, máris nyíregyházinak szá­mítható lakos életkérdéséről' volt szó. Az alispáni döntés) amely az ídecsato- iást kimondja, rámutat, hogy Borbányán négytantermes községi iskola van, mely­nek fenntartása Orosro a pótadót 15—20 százalékban emelő terhet ró, míg Nyíregyháza meg sem érzi azt a többletet, amely az iskola átvételével rá­hárul. ! . JlLíÜI Nyíregyháza Borbánya idecsatolásá­val a 70 ezres népességű, nagy vá­rosok sorába emelkedik. A Borbánya idecsatolásával kapcsola- , tos polgármesteri javaslatot a város leg­közelebbi szakosztályi ülésén tárgyalják, majd az ügy a képviselőtestület elé kerül. íejezést az erdélyi magyar nevelők vá- nekgyaának, a magaslabbnendű kultúra) szertetének és e tiszta vágyakozással okolta meg a tanfolyami önképzőkör ala­kítását, lelkes buzdítással kérve az ifjú baj társak támogatását. Utána megkapó szépségű szavalat kö­vetkezett. Földes Zoltán hallgató székely nemzeti viseletben, harisnyásan adta elő azt a tüzesmagyar költeményt, amelyet Nem, nem, soha! címmel édesatyja, dr. Földes Zoltán írt a bécsi döntés után. — Majd kedves, hangulatos, üde dalegyve­leg következett Tóth Sándor kellemes­zengésű nekszavával tolmácsolva az ötle­tes sírokat. Utána Molnár László ^Diák­köri élményem" című, fordulatos, köny- nyed, tiszta előadású elbeszélését olvas­Uránia Fiimszinház, Hungária FSmszinbáz. Julius 23 Utoljára Péntek Hangulatos, szellemes vígjáték Egy szív kiadó! Julius 23 Utoljára Péntek Két Billió egy mosolyért Romantikus és kedves történet egy gazdag gyárostól, aki fiatalkori szere!- rhét jön haza Amerikából felkutatni. A saját boldogságát már nem találja meg, de két fiatal szivet sikerül neki egy életre ősszehornia Üde kedves humoru történet, bűbájos humor aranyozza be minden kockáját Jön Jön A legszebb olasz filmszinésznő főszereplésével Fények az éjszakában Sz» rabattól Az olász filmgyártás szenzációja Fények az éjszakában Előadások: 4, 6, 8 órakor Előadások kezdete 7*5, 7*7, 7*9 Borbányái Nyíregyházához csatoltak Az erdélyi tanitűh tanfolyama Bessenyei Önképzőkört alakított az állami tanitéképzőben ta fel. A derűt és nemes életörömet szó­laltatta meg Kliegl Alajos néhány ötle­tes vicc elmondásával. Igen szép dalszám volt Túrák Kálmán csengő tenorjának színes éneke: A bujdokolva járok,., kez­detű hazafias dal előadása, A műsor után Dohanics János igazgató üdvözölte a nevelői öntudattal egybefo­gó ifjúságot és a Bessenyei szellemében való önképző munkának az életben való további művelésére lelkesítette a hallga­tóságot, A műsoros délutánt, amelynek vala­mennyi számát nagy tapssal és lelkes együttérzéssel fogadták, a Himnusz el- énekiésével fejezte be az ifjúság. Snlyos baleset fatkalozás közben Dagonya András 31 éves, nyíregyházi, Toldí-utca 47 szám alatti lakost, Máv, órabérest íutballozás közben, súlyos bal­eset érte. A bujtosi sporttelepen egy munkácsi footballcsapattal mérkőztek, amikor egy guruló labdára az elleniéi ka. pusa rászaladt és elvágódott. Dagonya András a kapust akarta leszerelni s erős iramban akor érkezett a labdához, ami­kor a kapus arra ráhasalt. Dagonya ke­resztülvágódott a kapuson és súlyos sé­rüléseket szenvedett a karján. Mentők vitték az Erzsébet-kórházba, ahol az or­vosi vizsgálat megállapította, hogy sérü­lései súlyosak, 20 napon túl gyógyulnak. á Bácska nicai tolvaj még nem került rendőrkézre Özv. Hudivók Jánosné sz. Zemenszky Irén, Bácska-utca 6 szám alatti lakos há­zában az elmúlt hónapokban betörők jár­tak. Az előszoba szekrényét feltörték é* elvit,ek öt darab női hálóinget, négy da­rab kombinét, négy darab törülközőt, egy darab háziszőtest, 15 darab zsebkendőt, féra-ingeket, takarót stb. 600.— pengő értékben. A betörés ügyében megindított nyomo­zásnak a mai napig nem volt eredménye, a tolvajt kézrekeríteni nem sikerült. Két szarkáié ellen snlyos testísértés büntette miatt indáit eljárás Megírtuk, hogy néhány nappal ezelőtt Sajben József 28 éves, nyíregyházi. Vaj­da-bokori lakos, városi kézbesítőt isme­retlen tettesek megszúrták. A szerencsét­len embert két mély szúrás érte, az egyik a vállán, a másik a hátán, A szurkálás ügyében megindult vizsgá­lat megállapította, hogy Sajben Józsefet a kérdéses estén Duljánszky András és Nádast András támadta meg. — Mindkét szurkáló ellen súlyos testisértés büntette miatt indult meg az eljárás. — Mezőgazdaságok részére bérletéi dohányos-könyvecske, gazdasági számvi- leli könyvek kaphatók JÓSÁNÁL. Bethien-utc* 1. szám,

Next

/
Thumbnails
Contents