Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-03 / 147. szám

i. Oíd&l. Trianon 23.) 1*43 fÄhts 3. ncrt úgy érzi, hogy ennek a népnek tziiksége van tanultabb és magyarabb magyarra. Ennek az igazságnak bizonyí­tására jelent meg közöttünk a vallás- é9 közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltó- sága is, aki ma — éppen minisztersé­gének első évfordulóján — biztatni akar bennünket erre az áldott kultúrmunkára. A lelkűnkben ég a vágy, hogy hit­vallást tegyünk magyarságunkról is. Ezt a vágyunkat teljesíteni tisztelt meg bennünket látogatásával s nemzetvédelmi propaganda miniszer úr őnagyméltósága is, aki lobogó fáklyája a nemzeti öntu­datnak. Nagyméltóságú Miniszter Ür ! A változatlanul régi szeretet és hó­dolat fogadja itt ma és a jövőben is minden lépését a bátorítás. Fogadja szivébe a szülőföld­nek ezt a boldog ajándékát és Sugárzik ebből a földből a biztatás és vezessen bennünket a megálmodott büszke magyar jövendő felé. Szohor Pál polgármester beszédét többször megszakította a lelkes éljen, Szabolcs és Nyíregyháza magyarsága tün­tető meleg szeretettel ünnepelte az or­szágos gondok, küzdelmek idején váro­sunkba érkezet miniszterelnököt és kísé­retét. A beszéd láthatóan mélyen meg­hatotta a szülőföldjére érkező kormány­elnököt, aki a polgármester üdvözlésére a következőkben válaszolt: Kedves Barátaim ! Meghatottan és nagyon szépen köszö­nöm a polgármester úr hozzám intézett igen szép beszédét. Mást nem mondha­tok itt most, mint hogy nagyon köszö­nöm nektek azt a szeretetet, amely itt szülőföldemen sugárzik felém, azon a föl­dön, amelynek minden röge szivemhez nőtt. Semmi sem fájna jobban, mintha azon a helyen amelyhez legszebb emlé­keim fűznek, nem találkoznék szívbőljövő szeretettel. A polgármester úr gyönyörű szavaiért, amelyek a szeretetet hozták elénk, az ország, a kormányzat, a magyar népnek köszöntését fejezem ki. Köszö­nöm azt a törhetelen magyar hitet, amely az üdvözlő beszédből felénk sugárzott. A vármegyei díszközgyűlés A miniszterelnököt bensőséges szavai után újra melegen ünnepük, majd Kállay Miklós miniszterelnök, a kultuszminisz­ter és a nemzetvédelmi és propaganda­miniszter az államtitkárok, vitéz Jókey Ferenc főispán, Borbély Sándor dr. alis­pán, Szohor Pál polgármester kíséretében autókon mennek a vármegyeházára. Vi­téz Máthé Kálmán altábornagy, a Hon­védelmi Tanács elnöke Budaházy Mihály vezérőrnaky, álomásparancsnokkal érke­zett a Kormányzó Úr arcképét leleplező díszközgyűlésre. A díszközgyűlésen hatalmas és lelkes sokaság tölti meg a vármegyeháza dísz­termét. A bejáratnál díszruhás hajdúk ál­lanak feszes vigyázzban, kivont karddal. A karzaton előkelő hölgyközönség ko­szorúja alakul, élükön Kállay Miklósné- val, Amikor Kállay Miklós miniszterelnök "Szinyei-Merse Jenő vallás- és közokta­tásügyi miniszter, Antal István nemzet- védelmi és propaganda miniszter, a kísé­retükben érkező államtitkárok megjelen­nek a teremben, hosszantartó, lelkes él­jen és taps ünnepli a miniszterelnököt. A Városi Dalegylet Jakab József karnagy vezénylésével a Nemzeti Hiszekegyet ad­ja elő, majd vitéz dr. Jékey Ferenc főis­pán a megjelent előkelőségek üdvözlésé­vel a kővetkezőkben nyitja meg a dísz­közgyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Rendkívüli közgyűlésünket megnyitom. Mély tisztelettel üdvözlöm elsősorban vármegyénk nagy fiát, törvényhatósági bizottságunk örökös tagját: Kállay Mik­lós miniszterelnök úr őnagyméltóságát, akit mint Magyarország miniszterelnökét először van szerencsénk közgyűlési ter­münkben üdvözölhetni, A m. kir. Kor­mány igen tisztelt itt megjelent tagjait: dr. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közok­tatásügyi és dr. Antal István nemzetvé­delmi-propaganda miniszter úr őuagymél- tóságát; Bárczay Ferenc és vitéz Ujfalus- sy Gábor titkos tanácsos úr és Ilniczky Sándor kárpátaljai főtanácsadó, püspöki helynök úr őnagyméltóságát; Gergelyffy András és Hankiss János államtitkár úr Öméltóságát, vitéz Máthé Kálmán altábor­nagy úr őnagyméltóságát, Péchy Sza­bolcs, vitéz Fáy István, Siménfalvy Ár­pád, Kölcsey Ferenc, Radvánszky György főispán úr Öméltóságát; a Vitézi Szék képviseletében megjelent: vitéz Hunfalvy Arthur ezredes úr Öméltóságát, vitéz Atrhur ezredes úr Öméltóságát, vitéz gát, Magda Sándor ref. püspök, bánáss László prépost, kanonok, Incze Péter miniszteri tanácsos. Korén Emil MÁV. üzlet-igazgató és Hólényi Sándor tör­vényszéki elnök úr Öméltóságát, Kossey János és Tatár Géza alispán úr Öméltó­ságát; a m, kir. honvédség Budaházy Mihály vezérőrnagy úr Öméltósága veze­tésével megjelent küldöttségét; Bereg, Bihar, Hajdú, Szatmár, Ung, Zemplén vár. megyék és Ungvár tbj város küldöttsé­geit és az azokban megjelent összes fel­sőházi tag és országgyűlési képviselőket, — továbbá az itt meg nem nevezett igen tisztelt vendégeinket és Szabolcsvárme- gye törvényhatósági bizottsági tagjait melegen üdvözlöm és magyaros vendég- szeretettel köszöntőm. A főispán üdvözlésére a kor máiiyelnököt és minisztereket, az államtitkárokat, az egyházi, kato nai, polgári előkelőségeket üoneplő tapssal köszönti a diszgvü'és, ame­lyen egybesereglett egész Szabolcs társadalmának reprezentatív kép­viselete. Az üdvözlő szavak után dr. vitéz Jékey Ferenc főispán a kő­vetkezőket mondotta : Vitéz Jékey Fereao főispán: „Egész férfi legyen, •ki nrrá lesz a szélhnzáson, ilyen egész férfi a mi Kormányzó arunk" Tekintetes Térvényhatósági Bizottság ! Pár héttel ezelőtt ünnepelik Kor­mányzó Urunk 75 éves születésnapját es most ismét összegyűltünk, hogy el­helyezzük arcképét nagytermünk falára országalepi ó szent királyunk képmá sának jobb oldalára, nemzetünk nagy­jai kézé, A másik oldaton Kossuth Líjos» szemben Rákóczi é.s Széchenyi néznek ’e reánk, tragikus sorsú nagy magya­rok, egyiküknek sem adatott meg, hogy abban a hazában hunyják le szemű két, melyet annyira szerettek és melyet -lelök minden munkájával önzetlenül és szent lelkesedéssel szolgáltak. A nagy fejedelem halottaságyát pár hűséges embere állta körül, Kossuth Lajos mint magányos tölgy élte utolsó évtizedeit. Hiszen a legnemesebb célú emigrá­ciót is megtépi az idő rasfoga, má lasztja a széthúzás, a viszály. Egész férfi legyen az, aki úrrá lesz azon. Ilyen egész férfi a »i Kormányzó Urunk (Ekkor ajjra mint egy ember áll fel a hatalmas díszgyülés és tün­tető lelkesedéssel ünnepelte Kormányzó Utunkat) aki Szegeden egy egymást meg nem értő, torzsaikodó, pártviszály­tól ^engitett emigrációban kezdte meg áldásos nemzetnevelő tevékenységét. Még elgondolt i is borzasztó, mi lett volna ebből a nemzetből, ha 1918. júniusában nem toppan be közénk, bus és elkeseredett hazafiak közé Sze­geden. Ha határtalan optimizmussal nem önt belénk lelket, ha erős kézzei össze nem fog bennünket, ha nem mutatja meg az utat, ha nem szervezi meg a magyar nemzet hadsereged Az Általa ott elvetett kis magból nőtt ki a nemzett mai terebélyes fája s valóban nincs olyan igaz ember széles e hazában, aki szeretettel és bámulattal ne nézne fel Reá. — Ez­redéves történelmünk folyamán ritkán volt egy egy kérdésben ilyen egységes nemzetünk. Midőn a mai napon ünnepélyesen felfüggesztjük Főméltóságu Urunk kép­FERENC JÓZSEF '% \cocAuviL r~. » aeg«s*weiMBKigaeBfiWs«BP ihimwwii ii nini——at. mását e terem falára, azért hogy ké­sői utódaiknak i3 példaképe lehessen, — kérjük a gondviselést, hogy tartsa meg Kormányzó Urunkat nekünk jó egészségben még hosszú érékig, hogy tovább vezethesse nemzetünket azon az ut©n, melyet ő jelölt meg, egy szebb jövőbe, hogy ott elfoglalha suk a nemzetek sorában azi a helyet mely bennünket jogosan megillet. A főispán ezután bejelentette, hogy Dud^s Miklós püspök szólal fel- Dudás Miklós püspököt, ami­kor szólásra emelkedik, ünneplő tapssal köszöntik, Amikor mpg- kegdí a Kormányó Urunk lelki arcát mesteri ecsetvonásokkal meg­festő klasszikus szépségű ünnepi beszédét, a fehér lepel lehull Asz­talos GyuU festőművész remekbe készült portréjáról, a Kormányzó Vr arcképéről is. Dudás püspök ünnepi beszéde a Kormány zó Cr lelki vonásairól Dudás Miklós püspök lebilin­cselő erejű beszéde, amelyet sok helyen szakít meg az együttérzés, a lelkesedés tapsa és éljene, a kö vetkező volt: Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr I Nagyméltóságú Miniszter Urak ! Méltóságos Főispán Úr! Tekintetes Törvényhatóság ! A nemzet és nemzedék, amely nagy­jait és kiválóságait megbecsüli, tulajdon­képpen önmagát becsüli meg bennük, A nemzeti nagyságok ugyanis nem egyebek, mint a nemzet, a faj örök értékeinek, leg­nemesebb tulajdonságának és erényeinek kivirágzásai, megtestesítői, Az ő kiváló­ságukban a faji értékek csillognak, az ő nagyságukban a népi élmények tündököl­nek. A nemzet, a faj örök értékeinek ta­lajából sarjadnak ők, nagyságuk dicsősége és erényeik ra­gyogása viszont magára a nemzetre sugározza vissza fényét és a nemzet dicsőségét gyarapítja. Az örökifjú magyar faj ősi erejének és az évezredes nagyar erények tündöklé­sének ünneplésére jöttünk mi ma össze, amikor Főméltóságú Kormányzó Urunk arcképét leplezzük le. Úgy érzem, hogy az ünnepélyes pillanat igazi jelentőségét akkor fejezzük ki a legtalálóbban ha ebből az alkalomból a Kormáyzó Úr hatalmas szellemének és nemes lelkének portréját igyek­szünk fölvázolni magunknak. Hiszen magyar fajtánk legnemesebb tu­lajdonságait, történelmi nagyjaink legra­gyogóbb erényeit látjuk mi az ő fenkölt személyében megtestesítve. Az ő délceg, katonás alakja a törhe­tetlen, ősi magyar erő beszédes kifeje­zője. A hetvenöt év minden terhének sú­lya alatt és a hosszú évtizedek borzal­mas megrázkódtatásai és viharai között is megőrzött daliás, rugalmas tartása színe márvány­ba vésett szobra az évezredes, el­pusztíthatatlan magyar erőnek. Valamint a népvándorlás népeket és országokat elsöprő sodrában és történel­mi múltúnk ádáz viharaiban, öldöklő har­caiban a magyar faj törhetetlen ereje volt nemzetünk fennmaradásának egyik legfontosabb tényezője, úgy a gyászos I összeomlás után is a Kormányzó úr hatá- j rozott egyéniségében feszülő ősi magyar erő emelte föl és döbbentette ezeréves méltóságának büszke öntudatára a meg- tántorodott, porig alázott, szétdara|bolt magyar nemzetet. A fáradt kimerültség gyönge perceiben, a tétova erélytelen­ig gyászos órájában az ő nemes szemé­lye volt a magyar erőnek az a magva, amely mint titokzatos mágnes vonzotta magához úgy a magyar ifjúság karjaiban ! duzzadó testi erőt, mint a szegedi hősők I lelkében lobogó szellemi energiákat, hogy a sok kis rész-erőből újra egy minden viharral dacoló és számbeli nagyságunkat messze túlszárnyaló egységes magyar eró kovácsolódjék össze. Az őbenne feszülő és belőle áradó magyar erő lett a nyugalom és békés konszolidáció alapja, amely megcsonkított és kifosztott ha­zánkban teremtett elsőnek rendet az ősz- szekuszált és fejetetejére állított Európá­ban. A fölemelkedés, újjáépítés és ország­gyarapítás szizifuszi nagy munkájában az ő nemes egyéniségéből és hős magyar leikéből sugárzó erő küzdötte le az egy­másra tornyosuló gazdasági és politikai válságokat és hiúsította meg az erők szétforgácsolását célozó belső széthúzás! kísérleteket, hogy így minden magyar energiát összefogjon és azokat a magasz­tos cél elérésére, a szentistváni Magyar- ország helyreállítására irányítsa. És ma, a nagy vajúdás világot megre­megtető vonaglásai között ii az őbenne testet öltött magyar erő nemzetünk nyu­galmának hazánk belső rendjének zálo­ga és jövőbe vetett megingathatatlan, bi­zakodó reményünknek szilárd, alapjai. Tölgy ő az évezredes magyar élet ősi talajából (Folytatás a 11. oldalon) Julias 3 4-éa Szombat-vasúrnap FQffiHMii? Tslgfin 25 ?4 ZORO-HORU legragyogóbb filmje Cirkusz hősei Előadások hétkozpap Vs4-1is6-Vs8 óraka Vasárnap >/«2, V«4, V«6 és 7«8 6r«ke?. Vasárnap d. c. 11 órakor mbtíoé vüaz aajfiüyil üt Mir Iliit! Sigfara'SJÍ? k»?«Uyz«a süüatésaapja a! Zalaiból készült magyar vilaghiradó

Next

/
Thumbnails
Contents