Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 145-196. szám)

1943-07-17 / 159. szám

(Trianon 23.) 1943 július 17. 3. oldal, BÖLCSI HÍRLAP A dóm felé megyünk. A régi feszülő lélekkel lépek be. Most mindjárt a mel­lembe dobban, mint akkor a káprázatos szépség. Még sűrű fenyvesben szoktam érezni ezt az alázatos, szinte megkiseb­bedő érzést, mint itt. Összeszűkülő pu­pillával meredek a felséges komorságú levegőbe, szédítöen csap az orromba a tömjén és liliom illat. Lépegetek a főol­tár felé. Keresem a gyönyörű, még most is bennem élő szárnyas oltárt: és nincs. A meleg emberi szeretet és féltés elvitte biztos helyre. A remekbefaragott szent­ségház homokzsákok alatt szunnyad. Vádolőan merednek ránk a régi tűzvész nyomait őrző falak. Itt is megloptak, itt sem kaptam meg, amit vártam. Kimegyünk és vágigtekintünk a meg­élénkült Fő-utcán. Elindulunk. Örökmé­cses fénye leheli felénk figyelmeztető szavát. Kísérőm karja tisztelgésre lendül. Az áldozatkészség és hazaszeretet kassai oltáránál állunk. Középütt egy cseríaág- gal disztett rohamsisak, címer és góbiéin hímzéses Mária-kép. s felette örökmé­cses emlékeztető piros lángja ég. —• Min­den katona némán tisztelegve megy itt el. minden ember feje meghajlik, csak egy-egy kiabálóan idegen nevetgél el bántó nemtörődömséggel. á1 Felvidék ssive dobbanásáé figyelem > h Játékosan fű az Orbántoronyban a berkek setnek istentiszteletre. Mi is lein- kassai szél. Meglobogtatja a ruhát, kő j aulur.k. A hatalmas tölgyfaharangláb ár- co9ra zilálja a hajat és a szívbe lopja j vár: nyikordul lépteink alatt. A.baúj kedves simogató üzenetét. A he­gyek felöl fű a szél — amelyeken túl már ott húzódik a határ. Egy ablakban állok, megkapaszkodom és hozzászorítom ar­com a rozsdás, erős vasrácshoz. Vágya­kozva nézek a szépformájú, nemesen ívelt kassai hegyeken túlra. Az ősi há­zakon túl kitárulva hívogatnak a szép igézetű fenyvesek és szelíd tisztások. El­révedezve figyelem a Felvidék szívének reggeli dobbanását... Szokásos ünnepi reggel. Korai isten­tiszteletre igyekvők, kirándulásra siető vidám emberek. Előttem a Szentkorona­tér gondosan ápolt, gyönyörű ..békebeli“ parkján túl a Színház néz reám. Mindent látni akaró kíváncsisággal fordulok el íhájia patinás templomától, felnézek a vá­roson túl húzódó kassai hegyek vidé­kére. A régi keskeny emeletes házak fe­lett ott emelkednek a modern nyaraló­telepek és szállodák. Könnyedén kanya­rog egy-egy szeszélyes út a hegynek. El- gyönyörködve nézem az elémtáruló ké­pet. Csodálatos összhangban aranyozza be a napsugár az ősi város minden kőda­rabját. Körbejárom a torony szűk négy­szögét. s megállók a dóm felé nyíló ak- 1 aknái. — Felnézek a színpompás mozaik-te­tőre és nem tudok elszabadulni a kis ,,Huszár-toronytól.“ — Sok szép templo­mot láttam már, de ezt a különös meg­remegtető szívdbogási még sohasem éreztem, —- ami mindig hatalmába ejt, ha ránézek Erzsébet kaíedrálisára. A múlt dicsősége bearanyozza, megfényesíti a szürke köveket. — Mindénikük évszáza­dok tudását hordozza magában. — Las­san, szinte csipkézetről-csipkézetre gyö­nyörködöm végig a csodás falakat. Meg­döbbenek — úgy érzem, mintha ellop­ták volna legdrágább féltennivaiómat. — i Állványok meredeznek a fal mellett, — s j az csapasz meztelenséggel tárja fel se- j beit; megfosztották díszeitől. Az értékes ' köfaragásokat leszedik a dómról, — fél- ; vén az esetleges légitámadás pusztításai- j tói. Megfosztottan akarok a kapu fölötti j faragásokban és szobrokban gyönyör­ködni. Nincsenek. Szürkére festett fatáb- ; Iák meredeznek elő helyükön. Alattuk I homokzsákok védik a felvidéki gótika ! eme legszebb emlékeit. Félnek a kölni dón sorsára jut Magyarország legszebb temploma. Megilletődött némasággal né­zek a féltő gyöngédség által kirabolt Is­tenházára. Még ezt is! A mi fejünk fö­löt is lóg kegyetlen sejtetéseivel ez a kegyetlen lehetőség! — Minden, ami az élet szebbétételére adatott bombabiztos zárak alatt várja a békét. Emberi sorso­kat temetett el örökre egy-egy bomba, egy gyilkos remekműje az emberi érte­lemnek, most itt templomaink faláról tűnnek el az ember Istenhez közeledő alázatosságát hirdető legszebb alkotásai. Múzeumaink üresen állanak ,s óh hány ház, hány ágy maradt örökre üres hide­gen — és mennyi sírgödör szedte be ál­dozatát és milyen keservesen megteltek a kórházak! Csak hitünket, életkedvünket kell ma is és örökre mindig megőriznünk. Lenézek a dóm aljába. Miniatűr em­Nemeth József « ■»** saW­Luther ház. — Majiar ruhák oíieszles kifliéiben készeinek. — telelőn: 28—99. Megszigorították a gépjárművezetői vizsgát & sikertelen vizsgát csak négy hát malva leket megismételő A belügyminiszter módosította a gép­járművezetői vizsgáról szóló rendelkezé­seket és kimondotta, hogy a vizsga a gépjármű erőforrása és neme szerint kü­lönböző lesz. A folyamodó a vizsgán ál­talában a vizsgáztatás céljára megfelelő üzemű és nemű gépjárművel köteles megjelenni. A gépjárművezetői vizsga csak olyan üzemű és csak olyan nemű gépjármű vezetésére képesít, aminő a vizsga tárgya volt és a gépjárművezetői igazolvány is csak ilyen gépjármű veze­tésére jogosít. Autóbuszt az egyéb fel­tételek fennforgása esetén csak az ve­zethet, aki úgy személy-, mint pedig te­hergépkocsi vezetésére jogosító gépjár­művezetői igazolvánnyal rendelkezik. A közlekedésrendészeti vizsga csak akkor sikeres, ha a vizsgázó a gépjármüközle- kedésre vonatkozó rendészeti szabályod alapos ismeretéről tanúságot esz. A si­kertelen vizsga csak négy hét elteltével ismételhető meg. Magyarországon minden huszadik ember tisztviselő Kétezer bíró és ügyész, tízezer orvos s hatezer művész dolgozik Magyarországon «tttyemujdonságok, gyipgtasié »etek, kötött áruk, fehérne»# faagy választékban Mayer Ágost or étoatfixlctétais, Zrínyi Ilona utca ­A közszolgálat és a szabad foglalko­zások statisztikája éidekes képet mutat mindenkor — 10—12 évvel ezelőtti sta­tisztikai adatok arról számolnak be, hogy száz dolgozó közül öten végeztek olyan munkát, amely' a közszolgálat és az ér­telmiségi szabadpályák körébe tartozik. 1930-ban a köztisztviselők és a szabad- foglakozásúak lélekszáma Magyarorszá­gon 195.812 volt és ebben a csoportban minden 100 keresőre 122 eltartott esett. Egy most kiadott hivatalos kimutatás adatai alapján megállapítható, hogy az elmúlt 13 esztendő alatt a közszolgálati alkalmazottak és az értelmiségi foglalko­zású magánlitszviselők száma 18 száza­lékkal megnőtt. A kereskedők száma hét százalékos gyarapodást mutat. Feltűnő azonban, hogy az elmúlt 13 esztend őalatt az őstermelés dolgozóinak száma nem növekedett, hanem 4 száza­lékkal apadt. Ezt a jelenséget a hivata­los statisztika kapcsolatba hozza születé­sek számának apadásával s azzal, hogy az elmúlt évek folyamán a nők közül is mind többen igyekeztek kereső foglalko­zást találni és ez egyrészt apasztotta a családok eitartottaínak számát. A statisztikai adatok szerint Magyar- országon átlag minden huszadik ember áll közszolgálatban, vagy önálló értelmi­ségi pályán. A 190.000 főnyi kereskedő közül 138 ezer tulajdonképpeni értelmi­ségi jellegű, a többi tartozik a segédsze­mélyzethez. A közigazgatási szolgálatot 34.504 tisztviselő látta el. Eszerint min­den 383 lakoshoz szükséges egy olyan ér­telmiségi dolgozó, akinek az a feladata, Önkéntelenül is arra a hatalmas po gány áldozatokra emlékeztető máglyára gondolok, amin életek és boldogságok porladtak el, s amitől egy nemzet életé­nek kell örök életre újjászületni. S a kassai oltár nem csak dísz. nem­csak üres szólam. Egy másik kisasztalon az oltárra felajánlott értéktárgyak állnak, j Értékes, múzeumba illő tárgyak — az j adakozó nevének feltüntetésével. Külö- j nősen meghatott egy vármegyei altiszt j díszserlege. Nem akarok mondani semmit, nem J akarom önmagamat ismételni. Egy erdé­lyi kisvárosban áll már az áldozat-gúla. Kassa állomásán szomorú szürke ládák emlékeztetnek bennünket. S itt ná­lunk . . .? — Miért nem lehet ez így Nyíregyházán is? — Tovább megyünk. A Fejedelem vá­rosa vasárnapi napfényben fürdik. Min­den ház ünnepi színt tükröz. Aba Sámuel megyéjének levegője reményt és új hitet lehel. ívigatóan integetnek a meghatóan szűk régi kis utcák. Kassa városa minden kövével emlé­keztet bennünket, a. magyar mull és je­len kötelező szép emlékével. — Ma Í9 ő ad példát, s nekünk kötelességünk — nem mert az idő követeli — de szívből, belső erők hatása alatt, örökre égő kö­telességünk táplálni szívünkben a Kassán is égő hazaszeretet és áldozatkészség lángját! Kassa. 1943. július 4. Kokas Berta. Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gramaf onl e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama« fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u. 8 hogy ennek a csoportnak közigazgatási tennivalóit ellássa. 15.343 állami tisztviselő. 2500 várme­gyei tisztviselő, 620 városi tisztviselő és többezer községi jegyző, djnok és más tisztviselő áll a köziíieíek szolgálatában. Az igazságszolgáltatás 16.177 értelmiségi munkást foglalkoztat, ezek közül 1779 a bíró és ügyész . Az irodalom és művészet 6141 ártel- mségi munkásnak ad kenyeret. Az ének­es zeneművészek száma 405. Ti S 2 titSG /meg szervezetét e belekben / felhalmozódott salaktól, ha nincs is éppen székrekedése Jó tisztító hashajtó a Kérelem Ns. Rátonyi Tamás (szül. Nyírmihály- diban 1771-ben) dédapám szüleit: (való­színűleg Rátonyi János szül.: Nyírbal­kányban 1733-ban, meghalt Nyírmihálydi- ban 1809-ben. 1. felesége Oros Sára. Oros György leánya, 2. Díbácy Mária) ennek szüleit; (valószínűleg Rátonyi Já­nos Nyírbalkányban 1771-ben 60 éves korában halt meg és állítólag a szatmár- megyei Lövőr-1 származott), ennek felme­nőit és az adorjányi Ráihonyí család szaimármegyeí vagy más ágával való kapcsolatát igazoló családi vagy köz- levéltári okiratokat, vagy azok hiteles másolatát keresem. Kívánatra díjazom. Rátonyi János 1711—1771 előtt Sza­bolcsban szó esik: Rátoni Péterről, Rá­thonyí Györgyről, Ráthonyi Zsigmondró! és felesége Szegedi Erzsébetről, de ezek még nemesi összeírásban nem szerepel­nek. 1 A család összeköttetésben állott a XVIII. században: a Ns. Barmos, Dibácy, Kálmánchty, Katona, Kulin, Kémery, Morvay. Jánky, Ns. Papp, ns. Rátz, Mikec, Rády, (Pócspetri) vállai Sipos, Somossy. Oros, Szilágyi. Ns, Szabó (ör), Ujfalussy és Vályi szabolcsi nemes csalá­dokkal, Debrecen, 1943. július 14-én. Ráthonyi Lajos, Debrecen. iliandó üröm. Jó bénái i&atfy választék, — Vidéki ember már tudja: Vesszőshöz vezet az útja. Villásreggelit, ebédet, vacsorát kap, ízes étket. Vagy baráti sörözésre Vesszős várja vendégségbe.

Next

/
Thumbnails
Contents