Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-01 / 97. szám

(Trianon 23.) 1943 május 1. .Kytrvidék ä SZABOLCSI HÍRLAP Ti. oádaí, Ma este szerepelnek elcszors Fegyvertöftés közben véletlenül belelőtt hutába Tias Sst©r elfogyasztott bő? és egy lövöldözés szomorú következméssy© irw imp mm 11m &axjsxxote!imfiameYBmw>tr~-'‘ Ctyűmölcsfavéiielml eszközök drótííefe, kaparó, metszőolló, á^fűrész, magasnyomású perme­tező, gumitömlő Dienes István Városháza épület. Telefon . 28-64. <if*tfl23«tében5 Zrínyi Uor?» utca LEVÉLPAPÍR. I a nemzetgazdasági szempontból is fel- i * mérhetelen jelentőségű törekvését és már j régebben megszervezte, az illetékes ka- \ marék útján az úgynevezett vándortan- | folyamokat. Ezek a vándor tanfolyam ok jj Í azonban nem rendelkeztek megfelelő le- \ hetsőégekkel és | így merült fel a ^míntamühelyek“ ( v _ r I létesítésének gondolata. | Ezek a „mintaműhelyek“ —• nem egyes \ i helyiségekben kötött módon berende- j | zeit és csupán egy-egy városhoz, vagy ; 5 községhez kötött tanítószándékú mühe- ' ?. ly©kt hanem egy-egy kisipari szakma ] \ legkorszerűbb szerszámaiból esszéiáloga- s * tolt, szállítható kollekciók. A gondosan 1 v és a cél érdekében minél tökéletesebben * i összeválogatott,' de mindig csak egy-egy § \ szakma szerszámait ötletesen megszer- | készteti ládákba csomagolják, úgy hogy jj < az bármikor bárhová elszállítható, ahol | . a , mintaműhely“ székhelyének körzeté- f £ ben továbbképző tanfolyamot akarnak s , tartani, | fi Az ország különböző vidékein, mint- h p egy ölven városban, vegy nagyobb Jj ; községben van már .,mintamühely“ jj székhely, ‘ ahonnét ezek a műhely-ládák állandóan í vándorútra kelnek, természetesen a meg- | felelő oktató személyzet felügyelete és | kísérete mellett. Beláthatatlan jelentősége j van ezeknek a mintaműhelyes vándor- t utaknak, amelyek egy-egy községben £ megállapodva, hetekig tartó tanfolyamok i ban szolgálják a magyar kézmüvesipar ? QJabb érdekes kutatási eredaéayek a fajda* Somról Berlin, Az orvos a fájdalmat szüksé­ges jelenségnek ítéli, amely a figyelmet ráirányítja a testben végbemenő beteges folyamatokra, amelyek különben észre­vétlenül maradnának és ennek az egész szervezet kárát vallaná. A legutóbbi idő­ben kísérleteket végeztek, amelyek első­sorban a fájdalom lokalizációjával foglal­koztak, továbbá a fájdalom továbbveze­tésével és az ezzel kapcsolatban kiváltott kémiai folyamatokkal. Ebben a tekintet­ben különösen fontos az a probléma, vájjon van-e az emberi szervezetben tu­lajdonképpeni fájdalom-szerv. Ezt a kér­dést legújabban különösen di\ ímmo von Hatlingberg a freiburgi egyetem profesz- szera tárgyalta behatóan. Általános feltevés, hogy a íájdalcm- ingerek bizonyos szövetanyagok képző­déséhez, vagy szabaddá válásához vezet­nek, s azután ezek jelentik a valódi fáj­dalom-ingereket. A fájdalom-érzék az eddigi kutatások eredményei alapján ké­miai kiváltódásokra van beállítva. Bár­milyen fajtájú ingereket csapán az ide­gek vezethetik tovább a központi ideg­rendszerhez, amelyben azok öntudatra uitnak és 3 szükséges reakciókat váltják ki. Most már fontos annak a kérdésnek megválaszolása, vajjen van-e a testnek olyan saját idegrendszere, amely kizáró­lag a fájdalom észlelésére szolgái. Minden érzékszervben három részt kü­lönböztetünk meg tudniillik a felvevőt, amely a test felületén az ingert felveszi, és az ingert izgalommá változtatja. a közvetítőt, amely az izgalmat a központi idegrendszerhez vezeti és végül a fel­fogói. az agy központjait amelyeknek Összefoglaló teljesítménye az észlelet anyagát szolgáltatja. Idáig meg tudták állapítani, hogy vannak a testnek olyan helyei, amelyek csupán fájdalmat tudnak érezni, azonban sem nyomásra, sem pe­dig hidegre vagy melegre nem érzéke­nyek és fordítva vannak helyek amelyek a fájdalom iránt nem érzékenyek, viszont egyéb ingereket felvesznek. — Vannak azonban bizonyos meghatározott idegszá­lak. amelyek kizárólag fájdalmat vezet­nek? Minden idegkötegben különböző vas­tagságú fonalak futnak össze. Ha a test felületén bármilyen inger keletkezik, me­lyet a felfogó izgalommá alakig elektrí- kus izgalmi hullám szalad át ezeken a vonalakon, A hullám gyorsasága mérhe­tő. Néhány lelet amellett szól, hogy csu­pán a lassan vezető, vékony fonalak közvetítik a fájdalmat. Megvan azonban a lehetőség, hogy különleges ingerfeltéte­lek mellett má9 fona’ak is vezetik a fáj­dalmat. A gerincvelőben azután a fájda­lom-fonalak határozottan körülírt páj- lyákon futnak. Ha ezek megsérülnek, vagy átmetszik őket, a testnek megfelelő részében a fájdalom iránti érzékenység kialszik. Végül magában a nagyagyban van egy sejtcsoport, amely fájdalom- | központnak mondható. Ennek a csoport- ) nak ingerlése heves fájdalmakat okoz, szétrombolása pedig a fájdalom érzékét í kikapcsolja. Azonban az agy más ré- , szeinek, így például az agykéreg bizo- ; nyes helyeinek sérülése a fájdalomérzés- 1 nek jelentős megzavarodásával jár. _____ , í / színvonalának emelését Az ipari tanfo- í lyarook országos vezetősége most dolgo- t zik az elmúlt évben tartott tanfolyamok ' statisztikai anyagának összeállításán é» a így még végleges adatok nem állanak I rendelkezésre de annyi mári9 megállapít- t ható, hogy k ’ \ a mintaműhelyes előadásokat több I mint harcmíncezer kisiparos látogat­ta egy év leforgása alatt. Í A kisiparos társadalomban igen nagy az érekiődés a továbbképzés minden le I hetősége iránt és komoly mesterek napt I nehéz munkájuk után olyan szorgalom- I mai és buzgalommal vesznek részt a f legkorszerűbb szaktudást közvetítő elő- i adásokon, mint a tudásszomjtól feszülő í fiatal tanulók. t I Éppen ezért érthető, ha az iparügyi í minisztérium mindent elkövet ezeknek az I igen jól bevált mintaműhelyeknek sza- I porítása érdkében. Ma nem sikerült még jj minden kisipari szakma számára ilye» I szállítható műhely-kollekciót összeállttá- $ ni, hiszen vannak olyan iparok, amelyek j, nehéz és nagyobbszabású gépekkel dol- Í goznak. Ezt a nehezebb problémát 1» igyekeznek azonban áthidalni. j 6 milliomod vékony­sága lemez I Az egyes fémek vékonyítási téré» I Németország a legkiválóbb eredménye- I két érte el. így a ,Technik“ című német g szaklap közlése szerint az aluminiumfüst 3 vatagsága 1.10 milliméter. Vékonyra hen­gereli fémfüstnek kíkalapálása által egy ezredmilliméter vékonyságú lemezt sike­rült előállítani. Kalapácsolt aranyfüstöt I I pl. 1 10.000 milliméter vastagságban állí- ; tottak elő. Galvaniku9 utón olyan arany- i lemezeket készítettek amelyek 1/100.000 milliméter vékonyak és átlátszóbbak a* ; üvegnél. Újabban elektromos úton ezüst­i > leülepedést 6 milliomod milliméter vé- i konyságban készítettek. A drótoknál * j vékonyság természetesen korlátozott, — Legvékonyabbak a szövőszálak, melyek­ből 18.000-et kellene összecsavarni, hogy a legvékonyabb varrófonál vastagságát elérjék. Az elektromos izzólámpáknál 1/100.000 milliméter vastagságú drótot használnak fel, amelynél az 1 mm. vastag drótot 75 -szőr egymásután parányi ki* gyémántnyilásokon húzzák keresztül. ÜIITOIEIE ^^^^"íTMTrirnniiiiiTTW ~t r— 8gíyeíSiu|<!oa«agoí£f gf*^ag$ $ kötött Inife, fí2$rn«s®jS& választékban Maver ftaoston Különös és súlyos baleset történt Ti­szafüreden. Váczi János fiatal legény * : néhány nappal ezelőtt hazatért Tiszafü- » redre szabadságra. Ennek örömére édes- | apja Füstös-dombi házában nagy vigadó- s zást rendeztek. Négyen jöttek össze a 3 nevezetes napra és rövid két óra alatt jj tíz liter bort fogyasztottak el. Ezek után éíthetö, hogy kedvük magas- | ; ra hágott, Váczi János előkapta revol- f vérét és nevének kezdőbetűit kilőtte a * ■ I ; szoba menyezetén. A bravúr mindenki- f i nek nagyon tetszett és elhatároznák, j I hogy az ívásban pihenőt tartanak és mo- ? : ziba mennek. Váczi azt gondolta, hogy pisztolyának j tára már üres s újra megakaría tölteni | azt. ELőbb azonban meghúzta a ravaszt. » Szerencstélenségre a revolverben egy golyó még bentmaradt, a fegyver elsült és a golyó a közelben álló Á5 éves Váczi Anna felső combjába fúródott. Vége lett a jókedvnek és mulatozás­nak, orvosért szaladtak, kórházba szállí­tották a fiatal leányt, akit azonnal meg- opcrállak, a golyót távolították, a leány állapota, nem életveszéyes. A véres szerencsétlenség ügyében ! megindult a vizsgálat. Váczi Anna ki- \ hallgatása során elmondotta, hogy vé- ! letlen baleset történt, bátyja nagyon jól kezeli a fegyvert, csak ittasságának szá­mítható be, hogy a fegyver elsült a ke- l zében. ügyre több ké|izeü kisiparosa lesz az om&goak Továbbiőjieszii a kormány a minta műhely .akciót Valamikor, ha egy törekvő szeiiemü 1 kisiparos szakmájában magát tovább ] akarta képezni, kénytelen volt vagy az ’ iíetékes kamarai székhelyt felkeresni, hol j már régebben is voltak különböző ipari \ szakiskolák és azoknak kebelében rende. 2 zett tanfolyamok, s megfelelő demonslrá- ? ló műhelyek, vagy Budapestre jött és itt 1 kereste meg a továbbképzés különböző . feltételeit. Ezt a ,,luxust“ azonban csak } nagyon kevés iparos engedhette meg í magának, hiszen műhelyének elhagyása, l ha* csak hetekre szólt is, jelentős kocká- ] zatot jelentett. Az utóbbi években mind- \ inkább fejlődő iparosodás, a gazdasági jj verseny ,az általános technikai fejlődés. \ ami a kisiparban is számos újszerű eljá- ‘ rás, gép és anyag bevezztését jelentette, í mindig jobban öntudatosodó kisiparos- \ társadalmunkban azt a sürgető erejű ki- \ vánságot érlelték meg. hogy a nemzeti í közület tegye lehetővé az ország bár- < mely részén élő iparosnak azt, hogy ma- ! gát megfelelően tovább képezhesse. Iparügyi kormányzatunk igen nagy meg értéssel támogatta a kisiparosságnak ezt 1 * i Véríessy Erszsebeíes fővárosi énekesnők a Gryureskó Étteremben

Next

/
Thumbnails
Contents