Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-07 / 102. szám

Egészségvédelem - védőiéiépzéi sági lelkész bizonyságtévö erővel sugá­rozta az ifjúság felé a biztos győzelem krisztusi hitét. Nem minden győzelem igazi győzelem. A gonosz diadala a jó felett becstelen diadal s nem leket tar­lós. Isten azonban tartós győzelemre hív bennünket. Nem egy ember vagy ország, vagy világrész legyőzésére hív Isten, mert az a győzelem, mely legyőzi a világot, a mi hitünk. A hit hatalmas erejével győzelmet arathatunk minden pokol felett s ez az igazi győzelem. Le­gyünk bátrak és erősek, mert nekünk győzedelmes vezérünk van: Krisztus. A KIÉ munka harca. A konferencia utolsó mozanata az egyház dísztermében tarolt műsoros ün­nepség volt Jósvai László tanyasi ági elnök rendezésével. A nyíregyházi ta­nyák KIÉ ifjúsága szolgáltatott igen ta­nulságos és lelki szempontból bizonyság- tevő erejű műsort. Az ifjúság a zsúfolá­sig megtelt teremben fegyelmezetten hallgatta a műsorszámokat, melyeket a tanyai csoportok lelkes vezetői, a tanya­si tanúitok tanítottak be. Az ünnepség keretében Kiss János KIÉ országos tit­kár a KIÉ munkáról, mint hatalmas harc­ról ártott előadást. Harc utáni béke. A minden mozza­natában értkes konferenciát Joób Olivér lelkész záróáhitata fejezte be. A béke csak harc után várható. Nekünk azért kell vállalnunk a harcot, hogy igazi bé­kénk lehessen. Nem szabad hitetnünk magunkat az álbékességgel, amely hason­lít a nyugalmas vízfelszínhez, melyét hogyha megbolygatunk az alatta lé^ő bűzös víz illata árad. A konferenciá­ról minden ifjú az igazi békesség utáni vággyal távozzon s a hitnek szép harcát vegye fel azonnal, hogy annál nagyobb békessége lehessen. Hálájt kell adnunk Istennek, hegy amíg cdakünn tombol a frontokon a dú­ló küzdelem, mi itthon iegyvérkezhetünk a lelkifronton való hatalmas méretű küz­delemre is. Hisszük, hogy a KJE ifjúsági napjai sok ifjút megedzettek erre a küz­delemre melynek a végén ott áll a győzedelmes élet jutalma az üdvösség. Kiss Zoltán evang, tanító. i' ——m—— —i—»mm ki erdőbirtokos köte­lessége: kitermelni az előirt famennyiségei A legújabb kormányrendelet szerint minden erdőbirtokos köteles erdejében, az évenként előírt famennyiséget kiter­melni. A rendeletben foglalt felhatalma­zás alapján a íöldmívelésügyi miniszter ezen túlmenően az erdőbirtokosokat ar­ra is kötelezheti, hogy erdejükben na- gyobbmérvii fahasználatot gyakoroljanak illetve hogy a kihasználásra kerülő faanyagból a szükséges választékot termeljék ki. A háborús viszonyok folytán a fogyasz­tás mind nagyobb igényeket támaszt az egyes anyagok előállítása iránt. Fokozott mértékben jelentkezik a szükséglet egyes íaválasztékok, mint bányafa, vasúti talp­fa, cellulóze-fa és anyagok, mint cserké- rc‘g, gyanta, stb. termelése tekintetében is. Hogy ez a szükséglet minden körül­mények között biztosítható legyen a íöldmívelésügyi miniszter utasítot­ta az erdőgazdaságokat, hogy az er- döbirtokosságoknak (fatermelőknek) írják elő azt, hogy bányafát. talpfát, ceilulóze-fát egyéo szerfát, tűzifát, cserkérget, gyan- lat, stb. milyen mennyiségben termelje­nek ki. Ez a rendelkezés nem korlátoz­za az ország tüzifaszükségletének bizto­sítására ».ett eddigi intézkedések végre­hajtását. ———— t i Bezárták a ruhát UNIO-molyzsákba !“ ,,A sok éhes molynak {elkopik az álla, 11. Magyarországon 1912-ben létesültek a Székesfővárosban a tüdőbeteggondozó intézetek. Az iskolaorvosi szolgálatot 1913-ban vezették be a fővárosi isko­lákban. iskola-nővéreket azonban már csak a világháború után alkalmaztak. Anya- és csecsemővéielmmel rendsze­resen 1916 óta foglalkozunk. A szerve­zett munkát a Stefánia Szövetség indí­totta meg. 1926-ban újabb arcvonalon in. dúl meg az egészségvédelmi munka az országban, és pedig a legkisebb egység­ben a falvakban. A védelem egyúttal új irányt is kapott, amely nem oszlik szét szakokra, hanem mindenre kiterjed, s ezért általán.09 egészségvédelemnek ne­vezik. Ez az új irány tette szükségessé megfelelő védőnők képzését is. Lássuk most a védőnőképző iskolák eredetét. Az első iskola az 1921-ben né- Csiky professzor kezdeményezésére Deb­recenben a belklinikával kapcsolatban felállított első állami ápolónő iskolából 1927-ben a Rockefeller alapítvány anya­gi támogatásával fejlődött ki. Az első álalános egészségügyi védőnői tanfolya­A tegnapi napon a nyíregyházi tör­vényszéken dr. Aradványi Endre kór. büntető egyesbíró árdrágítást ügyekben ítélkezett. Széles íntréné nagyhalászi iakos a napraforgó olajat literenként 2,90 pengő helyett 5.— pengőért adta el a piacon, 100 pengő pénzbüntetésre ítélték és az olaját is elkobozták. Kapási Pál nyírgeisei lakos két darab sertést adott el élősúlyban kg.-kint 2.60 pengő helyett 3.—• pengőért. 100 pengő pénzbüntetést kapott és a két sertést 700 pengő értékben elkobozták. Gulyás József demecseri Lakos a ser­tést kg-kint élősúlyban 2.60 pengő he­lyett 3.— pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetésre íélték és a sertést is el­kobozták. Angyal Károly Tolnai Antal és Ko­(Honvéd haditudósító század. — Siakó Ferenc karp. honvéd.) Tóth György és Kara Vendel honvé dek fogságba estek. Szabályszerű orosz fogságba, Az egyik falu szélén galyc&zó- róval fedezték alakulatuk elvonulását. Nem is mert élőiről egyetlen orosz sem közeledni. De jöttek hátulról. — Még mielőtt előránthatták volna kézigránát­jaikat. az udvarokból egy tucat szürke árnyék rohant rájuk. Legyűrték őket, A bekecsüket elszedték, a köpönye­güket is. Öt vöröskatonát adtak a két magyar mellé őrnek és elindították őket visszafelé. Kegyetlen szél fújt. A két honvéd összefázva, szinte aléltan érke­zett a legközelebbi faluba. De a vörösök is ugyancsak fáztak. Bevették magukat za egyik orosz házba. szalmát paran­csoltak elő és lefeküdtek aludni. Bizton­mot 1926—28 évben tartották. A vizsgát öten tették le és nyertek egészségügyi védőnői oklevelet. A magyar vöröskereszt egylet 1926— 27. évben rendezett egy kb, hathónapos általános egészségügyi védőnői tanfo­lyamot, amelyen 14-en vettek részt. A tanfolyamra csak végzett vöröskeresztes ápolónőket vettek fel. A Stefánia Szövetség 1927—28. évben foglalkozott általános egészségügyi vé­dő nőképzéssel. E tanfolyamra 15 növen­déket vettek fel. A tanfolyam 9 hónapig tartott, A m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról rendelkező 1925. XXXI. t.-c. az intézet feladatai közé so­rozza az egészségügvi személyzet ki­képzésében való részvételt is. Hogy en­nek megfelelhessen, a Rockefeller ala­pítvány és az állam által e célra adott tekintélyes összegből felépül Budapesten az Ápolónő- és Védőnőképző Intézet. Ez 1930-ban kezdte meg működését és az első védőnők 1933-ban kapták meg oklevelei ükét. vács Józsefné ibrányi lakosokat. mert a napraforgó olajat literenként 2,92 pen­gő helyett 4.—■ pengőért árulták, fejen­ként 100-1C0 pengő pénzbüntetésre ítél­ték és 200 pengő értékű olajat elkoboz­tak. Szántó Elek. Torzsa Sándor, Bíró Mik­lós, Bíró Mihály, Pál Sándor és Tóth Bálint nagyecsedi lakosok a csöves ten­gerit q-kíni 13 pengő 40 fillér helyett 30 pengőért adták el. Az árdrágítók 100— 100 pengő pénzbüntetést kaptak és a le­foglalt 600 pengő értékű tengeri elkob­zását is elrendelték. Humík Mihályné székelyi lakos a szemestengerit q-kint 21.60 pengő he­lyett 40 pengőért árulta. — 100 pengő pénzbüntetés kaptak és az 5 q szemes- tvngeri elkobozták. ság kedvéért az egyik orosz ébren ma­radt. A két honvéd a puszta földre dőlt le. Úgy tettek, mintha a fáradságtól és a fázástói elaludtak volna. De mindakettő tudta a másikról, hogy figyel. Figyeltek és várokaztak amíg a négy orosz hor­kolva aludt. Csak a háziak mécsese vilá­gított gyengén és az őr bóbiskolt a szalma sarkán, Tóth György úgy emelkedett fel zaj és nesz nélkül, mint egy kísértet. Szemei rátapadtak a bolsevista nyakára. Egyet lépett és lecsapott rá. Az orosz megvo- naglott és hangtalanul remegni kezdett. Tóth György addig szorította az orosz nyakát, amig csak egy kis remegés is volt benne, De ez csak egyrésze volt a feladatnak. Amásik részt Kara Vendel végezte el. rudobva hevert a két honvédköpeny és a bekecs, a sarokba támasztva az oroszok automata-fegyverei. Kara Ven­del felmarkolta az egészet és Tóth Gy. kezébe nyomta. Közben intett neki, hogy menjen ki. Maga gyufát halászott ki a zsebéből. Tóth György egy szemviiiantás alatt látta miről van szó. Feszülten várako­zott aa. ajtónál. Ezalatt Kara Vendel gyufát gyújtott és három helyen meggyujtotta az oroszok alatt a szalmát. Utána kiugrottak ,az aj­tón, Kint kapkodták fel köpenyüket és bekecsüket. Aztán nekivágtak az udva­ron kérészül a hómezőnek. Egy darabig a ház lángjaiból tájékozódtak az úttal an utón. Mikor hosszú bolyongás után magya­rokra akadtak és nyugodtan hevertek az ötödik falu egyik házában. Kara oda­szólt Tóth Györgynek: — No öregem, megváltoztatjuk a köz­mondást, — Hogyan? — Nemcsak a kapanyél sülhet el, ha­nem egy gyufaszái is. Három heréfcpariopás törtéül Nyíregyházán Nagy László oros—borbányai lakos be­tért a Béres-féle kocsmába néhány perc­re, Ezalatt kerékpárját az utcán felügye­let nélkül hagyta. Amikor kijött a kocsma ból, kerékpárját már hiába kereste, is­meretlen tolvaj elvitte. A „Csora" gyárt­mányú feketére festett, sárga—zöld csikozású gép csomagtartóval és csengő­vel volt felszerelve. Batári Gusztáv az Uránia Filmszínház kifutója kerékpárját, melyen a filmeket szállítja a Llungária Filmszínházba és vissza, — néhány percig a Vay Ádám- utcai mozi előtt a gyalogjáróhoz tá­masztva hagyta. Percek alatt ellopták. Az eltűnt kerékpár ,,International“ gyárt­mányú, feketére zománcozott gép volt, gyártási száma: B, 66604. A harmadik károsult Pokoraczki János nyíregyházi, Belfi-bokor 10 szám alatti lakos, aki a Bessenyei-téren, az Osgyáni gyógyszertár előtt hiagyta örizetlenjüjl kerékpárját. Néhány percig tartózkodott a gyógyszertárban, ezalatt ,,Rakéta“ gyártmányú, C. 35.808 gyártási számmal ellátott, feketevázas kerékpárját isme­retlen tettes ellopta. A kerékpártolvajt keresi a rendőrség. — D#nstmáít-*x*M tatiiiti-klttddt | jegyzék Bizet kaptató JűttA papkSis!® j téb*D, Beíhisn-Ktc« l, »zäki. Harmincegy versenyző közöl a nyolcadik helyet! vívta k! a párbajtörvivásban a szabolcsi vivők mestere, Szabó János A HTVK összetett versenyén Szabolcs tekintélyes eredménnyel szerepelt. Bu­dapesten az egyesület Váci-utcai vívó­termében mérkőzött harminegy vívó és hadipisztolylövő. A körmérkőzések ered­ményének megállapításából kitűnt, hogy párbajtőrvívásban a 31 versenyző kö­zül a szabolcsi HVTK vívómistere, Sza­bó János, akinek kiváló oktatása várme­gyénkben egész vív ónemzedéket nevelt respeklábiiis erőkké, a 8. helyre került, Szabó szép sikerrel vett részt a hadi­pisztoly-versenyben is, s itt a 31 ver­senyző között a 12. helyet vívta ki. Sza­bó Jánc'S komoly sikere a szabolcsi ví­vók között nagy örömet keltett. árdrágítást ítéletek a nyíregyház! törvényszéken SszöRés a Hadifogságból

Next

/
Thumbnails
Contents