Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)
1943-06-26 / 142. szám
ft. eld&i, <*s (Trianon 23.) 1943 június 26 mmm Tisztelettel értesítem vendégeimet, hogy hazaérkeztem és ismét személyesen vezetem a Sas Vendéglőt Szent István ut 52 szám alatt. — Szíves támogatást kér Hlavaíi Cásszló, vendéglős Tudja-e ön... hogy c nap a legújabb kutatások szerint mintegy 170.000 kilométernél távolabb van földünktől, mint ahogy ed- feltételezték? A napnak a földtől való távolsága a tudomány mai állása szerint kereken 149.7 millió kilométert ♦esz ki ... hogy az óriási bálnának olyan szűk torka van, hogy egyszerre legfeljebb csalt két átlagos nagyságú heringet tud lenyelni? Annál csodálatosabb ezzel szemben, hogy milyen hatalmas mennyiségű halat fogyaszt egyetlen „étkezésre". Egy 18 méter hosszú és ezer métermázsa súlyú bálna gyomrában egyszer 12.000 hering maradványait találták meg, a jóétvágyú állatnak tehát nem kevesebbszer, mint Üatezerszer kellett egymásután nyelnie, amíg ezt a* adagot bekebelezhette. . .. hogy a legújabb német kutatások szerint a lucerna emberi táplálékul is kitűnően alkalmas? A lucerna levelei 8.1 százalékos fehérjetartalmukkal táplálóbbak legtöbb ismert főzelékféléknél ezenkívül pedig vitaminokban, is igen gazdagok. Elkészítésük legcélszerűbben a paraj mintájára történhet. A lucernafőzelék egyetlen hátránya, hogy a lucernában levő keserű anyagok ízét nem teszik kellemessé, ezért a német kutatók az éde6 csillagfürthöz hasonlóan édes lucerna ki- tenyésztését is ajánlják. * . . hogy két német kémikusnak, Dim- rothnaik és Stockst romnak, többéves munka után most sikerült a D-vitamint és különböző formáit szintetikus úton előállítania? A D-vitamin hiánya köztudomásúlag angolkórt okoz, * . . hogy az erdő mérges növényeinek a* erdő életében fontos biológiai szerepük van? Az őszi és téli csapadék ezekek a növényeknek mérgeit lassan kimossa és szétosztja a talajban. Szerepük abban áll, hogy a gyökerek nedvkeringését élénkítik. Ezek a mérgek tehát — egyébként legnagyobb részt szívmérk — a növényeknél körülbelül ugyanazt a hatást fejtik ki, mint némely betegség kezelésénél az embereknél. * .., hogy a madaraknak a közhiedelemtől eltéröleg nincs arra szükségük, hogy repülni tanuljanak? A szárnypróbálgató galambfiókák például kezdetben csak azért oly ügyetlenek, mert még erőtlenek z * épüléshez; a s?űk kalitkában felnevelt galambok minden „előtanulmány'1 nélkül mindjárt az első alkalommal olyan biztosan tudnak repüöi, mint szabadon felnőtt társaik Most, -almikor vitéz Kolosváry-Borcsa Mihálynak, az Országos Sajtókamar^ elnökének a zsidókérdésről írt 300 oldalas rendkívül jelentős könyve a zsidókérdésre vonatkozó adatok alapján pontokba foglalt irányítást is ad a sorsunkat olyan mélyen érintő probléma további megoldására, kettőzött jelentősége van Vácz Elemér dr. vármegyei főlevéltáros a Bessenyei Társaság kiadványainak 19. számaként megjelent tanulmányának a zsidók számarányáról a nyíregyházi középiskolákban. A könyv előszavában Vácz Elemér dr. a kővetkezőkben foglalja össze kutatásainak eredményét: A magyarországi zsidókérdés igazi jelentősége és hordereje csak akkor bontakozik ki a maga teljességében, ha ezt a kérdést a hangulatkeltő frázisok, a politikai, sokszor pártpolitikai beállítások helyett a száraz, számszerű adatok megvilágításába helyezzük. Nyíregyházi vonatkozásban ezt a célt kívánja szolgálni ez a kis tanulmány is. amidőn részletes táblázatokban mutat)« b* • zsidók számarányát az egyes nyíregyházi középiskolákban. Országos vonatkozásbn már beigazolt tény, hogy a zsidóság számarányát jóval meghaladó mértékben lepte el, egészen a zsidótörvény meghozataláig, a közép- és főiskolákat. Beigazolt tény az is, hogy Magyarországon a zsidóságnak az igazi ereje nem annyira a számában, mint inkább vágyom és kulturális {elsőbbségében keresendő. Ha arra gondolunk, hogy az egész nemzeti életet irányító réteg a közép- és főiskolát végzettekből kerül ki akkor nem lepődünk meg azon, hogy a zsidóság a gazdasági élet bástyáinak az elfoglalása után a kulturális élet meghódítását tartotta a legfontosabbnak. Ezért lepték el a zsidók aránytalanul nagy számban a közép- és főiskolákat is. Az első világháborút közvetlenül megelőző időkben a zsidóságnak ez a törekvése azt eredményezte, hogy az összes főiskolai hallgatók 28.6 százaléka volt zsidó, a középiskoláknál pedig a zsidók száma megközelítette a 32 százalékot. — Ezek az adatok is igazolják intelligenciánk nagymérvű elzsidósodását. Ez a folyamat ment végbe Nyíregyházán is, ahol pedig a város elzsidósodása meglehetősen későn kezdődött (1841-ben vándorolt be az első zsidó Nagykállóból) és ahol az iskolaváros jelleg is csak későn, a világháború után bontakozott ki, adig itt csak az 1861-ben alakult evang. | Kossuth-gimnázium, az 1880-ban alakult | leány és az 1906-ban alakult fiúpolgári volt. Ebben a három iskolában a világhábo- j rút megelőző időben a középiskola 4. S osztályát végzett tanulók s-záma 774, eb- » bői zsidó 224 (29 százalék), akik közül a teljes gimnáziumot, tehát a 8. osztályt végzett tanulók száma 195, ebből zsidó 46 (23.5 százalék). A világháború előtti utolsó népszámlálás alkalmával, 1910-ben. Nyíregyháza lakosságának a száma 38.198, ebból zaidó j 3882 (10,2 százalék). Nyíregyházán teíiát a zsidóság iskolázási arányszáma a kő- í zépisikolákat és középfokú iskolákat il- ! letően már 1910-ben sokkal jobb volt j népesedési arányszámánál. Nyíregyházán az iskolázási viszonyok | a világháború után gyökeresen megvál- | toxtak. Részben még a világháború alatt, i tőképpen azonban utána egyik kőzépis- j kola a másik után létesült, úgy hogy ma í már 11 középiskola és középfokú iskola | van Nyíregyházán. A zsidók száma ezek- ; ben az újonnan alakult iskolákban egykét kivételtől eltekintve ermészetesen lé- j nyegesen kedvezőbb. | A világháborút megelőző időkben már meglévő három középiskola — a Kos- | suth-gimnázium, az állami fiú- és leány- í polgári — a liberális világban létesültek ; és mind ebben az időben az ország sok i más középiskolájában a zsidókérdést itt is teljesen liberális szellemben kezelték. | vagy inkább azt mondhatjuk, iogy a kor- i szellemnek megfelelően nem létezett száí mukra zsidókérdés. f Természetesen ezek az iskolák később, a világháború után is csak igen nehezen tudták magukat függetleníteni a régi világ szellemétől, — ezeknek volt a legnehezebb a zsidókérdéssel is megbirkózni. A nagyobb múlttal bíró középiskolák, amelyekben már i az iskola szellemét illetően is bizonyos ; tradíciók alakultak ki, nem tudnak olyan | gyorsan átváltani, amint az sokszor kí- . vánatos volna. Nem róhatjuk ezt fel | egyetlen középiskolának sem különösen i nem Nyíregyházán, ahol csaknem a leg- [ utóbbi időkig olyan szellem uralkodott, olyan légkör vette körül ezeket az iskolákat, amiről igazán nem lehet elmondani hogy a zsidókérdést illetően túlságos követelményeket támasztott volna velük szemben. Amidőn a kulturális élet — a gazdasági életről nem is beszélünk — minden területek a vliágháború előt- j ti, sőt alatti időkben is igen erős volt Nyíregyházán a zsidó befolyás. ; akkor nem csodálkozhatunk, ha ez alól Á budapesti vásáron nagy sikert aratott i „Bárpataija gyöngye Kertész Antal jj Sörgyárának „A F O N Y A“ likérkülöníegessége uj csomagolásban kapható mindenütt! A gyár: Debreceni-u, 2. Telefon: 24-90. a középiskolák és középfokú iskolák se*, tudták magukat kivonni. Amint már említettük, egészen más a helyzet a világháború alatt és után alakult iskoláknál. A zsidókérdés, mini megoldásra váró nagy nemzeti probléma csak a vesztett háború után került először komolyan előtérbe és ha a kérdő®' akkor megoldást nem is nyert, részlege« intézkedésekkel éppen a közoktatás te rén mégis találkozunk (a főiskolákon a numerus clausus). Az az iskola tehát, amelyik ilyen időben, ilyen szellemi lég körben alakult, már sokkol elxdasítóbb álláspontra helyezkedhetett a zsidókkal szénben is, mint a többi. Ha a zsidók számarányával kapcsolatosan az egyes iskolák között párhtMe mot akarunk vonni, ne feledkezzünk meg soha arról, hogy mikor alakult egyik vagy másik iskola, mert más követelményt tá maszt,hatunk a világháború után és máét a világháború előtt alakult iskolákkal szemben. Hogy ezt adatokkal is alátámasszuk, közöljük a világháború alatt és után alakult középiskolák Összesített adatait. Nyíregyházán az utolsó 30 év alatt 8 középiskola és középfokú iskola létesült, mégpedig 1914-ben az áll. tanítóképző 1917- ben az ev. Geduiy-leányginmázium, 1918- ban a városi Széchenyi István felső kereskedelmi iskola, 1921-ben a kir. kát. gimnázium, 1926-ban a Kálvineum leánypolgári, 1928-ban a Kálvineum tanítónő képző, 1929-ben az Angolkisasszonyok női felsőkereskedelmi iskolája és 1930- ban az Angolkisasszonyok leánygimnáziuma Ebben a 8 középiskolában az 1920—1940. években a 4 osztályt elvégezte 2555 tanuló, ebből 277 (10.8 százalék zsidó), a gimnázium 8. osztályát, tanítóképzőt vagy felső kereskedelmit végzett 2628 tanuló, ebből 435 (16.5 százalék) zsidó. Míg tehát a világháború előtti időkben Nyíregyházán a középiskola 4. osztályát végzett tanulóknak 29 százaléka volt zsidó, a háború után alakult iskoláknál már csak 10,8 százalék, hasonlóképpen lecsökkent a zsidók arányszáma — 23.5 százalékról 16.5 százalékra — a gimnázium 8. osztályát, tanítóképzőt, vagy íelsőkerskedeimit végzett tanulók nái is. ! Az egyes középiskolák és középfokú iskolák alapításától kezdve az 1939—40. tanévig bezérólag a 4. osztályt elvégezte 11.642 tanuló, ezek közül 2850 (24.8 százalék) zsidó. A gimnázium 8. osztályát, tanítóképzőt, vagy felsőkeresekedelmit végzett pedig 5Ó9 tanuló, ebből 1135 (22.6 százalék) zsidó. Ezután Vácz Elemér dr. évtizedekre visszamenően is a jelenkorig részletes adatokat sorakoztat fel megállapításainak bizonyítására. — Írógéphez carbon-papir, írgépszalag príma minőségben kapható JÓBA-papir- üzlétben. out J i I Nyirbogdúny községben, a vasúti állomás mellett 46 magyar hold területű szántó haszonbérbe adó* Értekezni lehet Dr. Korányi Endre és Dr. Deák Endre ügyvédek irodájában, Nyíregyháza, Vay Ádám utca 2. szám. Vácz Elemér dr.: A zsidók számaránya a nyíregyházi középiskolákban
