Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-22 / 139. szám

Vizen üsző üveg, cipő bőr nélkül, harisnya üvegből — Minden eddig használt motor elavul (MN) Buenos-ayiresi jelentés szerint Stine, az északamerikai Dupont & de Nemours konvern helyettes elnöke, egy elaődásban kifejtette hogy a háborús technika az Egyesült Államok békebeli termleését forradalmi változásoknak fog­ja alávetni. A könnyű fémek alkalmazá­sa .és a motortökéletesítések következté­ben a jövő gépkocsijának súlya csak az eddiginek a felét éri majd el. ami egy tonna súly megtakarítását teszi lehetővé: a teljesen zárt hűtőrendszer alkalmazása a hűtővíz utántöltését szükségtelenné fog. ja tenni. A nagyarányú aluminiumgyártás egy év alatt háromszor annyi vasúti sze­mélykocsi építését teszi majd lehetővé, amennyi ma az Egyesült Államokban üzemben van és a magasabb bérek és árak ellenére az aluminium ára 25 szá­zalékkal az 1940. évi ár színvonala alá süllyed. A fennálló és épülőben levő magné- zíumgyárak termelése az 1939. évi alumi- niumtermelést is készere,sével fogja fe­lülmúlni.. Az üzemanyagkémia terén el­ért, vagy kilátásban levő tökéletesítések minden eddig használatos motorfajtát el­avulttá tesznek, A teljes erővel dolgozó szintetikus amóniákgyártás bekapcsolá­sával olyan mennyiségű műtrágyát lehet majd előállítani, hogy a földművelés eddi­gi alaptörvényeit is újak fogják felvál­tani. A nemcsak törhetetlen, hanem a víznél könnyebb üveg, az éghetetlen fa, a fémekkel versenyző műgyanta, az üvegből szőtt harisnya, a bőrnélküli cipő és az acélnélküli csapágy már nem utó­pia .hanem olyan vívmányok, melyeknek a gyakorlati életbe való átültetését egyelőre csak a háborús erőfeszítések akadályozzák. á férfiak, még az őzvegyek Is, inkább leányokat vezetnek az oltár elé épületekben végzi nagyszabású mezőgaz­dasági ipari munkáját. A telep tulajdo­nosa egy újkori Bér end Iván, Betegh Pé­ter dr., az európai hírű Pantodrog mű­vek kiváló műszaki tudású és organizáló erejű vezetője. A telep nagy csarnokai­ba a Kisvasutak gazdasági vágánya fut be. Vasúti kocsik hozzák a feldolgozás­ra kerülő nyersanyagot. Most a szederlevélből készülő tea gyártását figyeljük meg. Hatvan fokos hő- ségü teremben kezdik a tealevelek fer­mentálását és a síneken futó nagy tál­cák mindig kisebb hőfokú terembe men­nek át. A meleg áramlását a gépenergiát sajátos gőzgép biztosítja és egy kiló szén fogyasztással három kiló nyersanyagot pároltat le. A fermentálás útján a levelek pórusa kitágul, a kellemetlen-, csípős anyagok eltávoznak, majd a sejtek megnyílása le­hetővé teszi az illő olajok és zamatos j nedvek kicsapódását. Huszonnégy óriási melegítő rothasztja a leveleket, amelyek a fermentálás után a szitáiéba, majd a festő eljárás alá kerülnek. Az ízes, za­matos magyar tea ízléses csomagolásban, mint a hírneves Pantaroma-tea kerül in­nen a forgalomba. Dr. Betegh Péter gyáros, Márton igaz­gató vezetésével bejárjuk az óriási csar­nokokat. Az egyiknek bolthajtásos pin­céjében 25 vágón káposzta tárolható. A szárítóból kikerült kész fehér káposzta papírzsákokban szállításra készen áll a nagy tárolóban, irány: Németország. Betegh dr. mintaszerű telepe komoly, j vármegyénk gazdasági életében rendkí­vül jelentős fejlődés arányait láttatja szemleútunkon. Itt is foglalkoznak menta­olaj párolással és az üzemnek nagy mentafőldjei vannak a nagyhalászi ha- j tárban. Betegh Péter dr. a telep megtekintése ! után a kamarai elnökhöz, a földművelés­ügyi miniszter képviselőjéhez szólva rö­vid beszédben üdvözli a kirándulás gon­dolatát és szép tettéválását, majd meg­ragadja az alkalmat egy vallomásra. A mentatermelési irányítást eleinte a terme­lők nem fogdták jónéven, de most a leg­nagyobb hálával és köszönettel ismerik be, hogy a kamarai irányítás okszerűbbé eredményesebbé tette a mentagazdálko dást mind a termelők, mind nemzetgaz­dasági életünk javára. Ezzel az akkord­dal fejeződött be a Mezőgazdasági Bizott­ság gyűlésével kapcsolatban rendezett értékes kirándulás, amely vármegyénk gazdasági fejlődésének talán soha nem sejtett lehetőségeit tárta fel és minden­ben igazolta a gapdaérdekképjvisellefi szervek eleven vitalitásé, gazdáink leg­jelentősebb termelési és értékesítési kérdéseinek megoldásiéit, mezőgazdasági életünk lüktető fejlődését és népünk szé­les rétegeinek felemelését biztosító te­vékenységének nagy jelentőségét, i tőzeg mint nyersanyag A statisztika szerint a legények leá­nyokat az özvegyek szintén leányokat, és az elváltak: azok is leányokat. Az öz- vegyek és az elvált asszonyok a nagy ,.vásáron“ egyáltalában nem kapósak. Az 1940-es esztendő ebben a tekintetben azért más, mint az átlagos évek, mert azok, akik 1915—1918. években szület­tek. amikor csak felényi volt a gyermek — a leánygyermek is — mint máskor, 1940-ben 22—25 évesek voltak, márpedig nálunk a legtöbb leány éppen a 20—24 éves korban megy férjhez. 1930-ban pél­dául a menyaszonyok 40 százaléka tarto­zott a 20—24 évesek közé, 1940-ben azonban csak a 29.3 százaléka. Ez pedig azzal a kényszerűséggel járt a házasuló ifjakra nézve, hogy foatalabb és idősebb korcsoportokból is házasodjanak: s ami ezzel egyet jej ént, hogy kevés lévén a le­ány. inkább vegyenek el elváltakat és özvegyeket is. De az adatok irgalmatlan bizonysága szerint ez sem volt elegendő az özvegy és az elvált aszonyok szeren­cséjének fokozására. 1930-ban ezer le­gényházasuló közül 955 vett el leányt, 1940-ben 948; ez igazán nem döntő kü- • lönbség. És azok. akik legénysorból há­zasodtak, mégis inkább folyamodtak az elváltakhoz, mint az özvegyekhez Ezer nősülő legény közül ugyanis 22 vett el özvegyet — ugyanannyi,, mint tíz évvel ezelőtt —, de 30 vitt anyakönvvvezető elé elvált asszonyt, az 1930. évi 23-mal szemben. Ha a legénysorban lévők egy árnyalat­tal mégis inkább gondoltak asszonyokra, az özvegy és az elvált férfiak viszont még ezekben a leányszűk esztendőkben is a leányok részét javították. Az özvegy férfiak közül 1930-ban minden ezerből 562 vett el leányt, 1940-ben 577-et. Az özvegyek is nagyobbrészt leányokat vesznek tehát el és korántsem a ^maguk­hoz illő“ özvegyeket. Annyira nem, hogy ezer nősülő közül 1930-ban még 342 öz­vegy kelt egybe özveggyel, tíz év múlva 319. Viszont % helyett most 103 özvegy­ségét elhagyó vőlegény kel egybe elvált asszonnyal. Természetesen az elváltak növekvő számának magyarázata az is, hogy mind többen vannak az elváltak, 1930-ban pedig még mindig érezni lehe­tett a nagy háború fiatal özvegyeinek a férjhezmenendők ..piacán“ való jelen­létét. Az elváltak még nem is felerészben, de kétharmadrészen leányok kedvéért vál- naq el és nem aszonyokért. Vagy leg­alább leányokat vesznek el és nem asszo­nyokat. Tíz év alatt az ezer elvált nősülő férfi leányok közül választott hitvesének száma 666-ról 684-re nőtt,, az elváltakból választott élettársaké 178 helyett most 187, özvegyek közül ellenben most csak 129 elvált választott élettársat az 1930. évi 156 helyett. Abszolút számban a legényházasulók messze kiemelkedőben az első helyen vannak. 1940-ben 85.827 házasuló közül 74.422 került legénysorból a megállapo­dott házasemberek közé, a házasuló Öz­A tőzeg, bár az öszes szilárd üzem- anyagok közül a legprimitívebb, mégis a szénhez hasonlóan a nyersanyagok sorá­ba emelkedett. Régebben ugyanis szám­talan kőszénben szegény európai állam­ban tőzegraktárakat létesítettek, amelyek különsen most a háborúban fokozott je­lentőséget nyertek. Bebizonyosodott azonban hogy a tőzeg nem alkalmas azonnali fűtésre, hanem előzőleg a kő­szénhez hasonló eljárással kokszosítják. A tőzegkoksz gyártása közben nyert anyagból értékes repülőgépbenzin készít­hető. A tőzeg továbbá generátorhajtású járművek üzemanyagaként is értékesíthe­tő. A skandináv államokban kedvező kí­sérleteket folytatnak kenőolajnak tőzeg­ből való készítésével. A tőzeg ezenkívül a talajavításnál is felhasználható, úgy­szintén zöldfélék frissentartásánál, A tő- zeghamú ezenkívül trágyázás céljaira is alkalmas. Mindezen t ények bizonyítják, hogy a jövőben a tőzeg értékesítésére még nagy feladat vár. (MNK.) Mezőgazdasági és állatkereskedelmi iroda kijelölt körzeti kereskedő, gabonanemüek, hüvelyesek, állat, burgonya, széna, szalma vásárlására megbízható albizományosokat keres. Jelentkezés azonnal. Ferenc okleveles gazda Városháza épület vegy férfiak száma 7.290. az elváltaké 41 í5. — A házasulok számát ebben az évben már a hazatért észak sáv és Kár­pátalja is növelte, de a legénysorból há­zasulok száma tíz év alatt mégis csak 12 százalékkal nőtt, az elváltaké ellenben 16.5 százalékkal, márpedig a hazatért ré­szeken, mint a vidéken általában, keve­sebb aránylag az elváltak száma, mint a fővárossal terheit trianoni részen. Az új házasságra lépő özvegyek száma pedig a területgyarapodás ellenére is 6.7 száza­lékkal csökkent, bizonyságául annak, hogy 1930-ban még benne voltunk a vi­lágháború teremetette izgalmas és nyug­talan életben, 1940-re ellenben az özve­gyek száma nemcsak a nők. de a férfiak kkörében is megcsappant. Színház KÍVÁNSÁG-HANGVERSENY. A színtársulat hétfőn este rövídlélek- zetü darabokkal, magánjelenetekkel, tánc és énekszámokkal akarta szórakoztatnia közönséget. Ez részben sikerült is, rész­ben azonban nem. Kár elrontani azt a jóhírt, amelyet a társulat szerzett magá­nak, olyan tréfákkal, amelyek nem is triviálisak és nem is sikamlósak, hanem egyenesen durvák. ,,A rádió“ című tréfá­ban semmi szellem sem volt. Az előadó színészeket személyükben nem érinti ter­mészetesen re aszalásunk, de érinti azl a szellemet, amely távol áll a jóízléstől, A színház- feladata az, hogy neveljen és eb­ben a munkában figyelemmel kell lennie arra is. hogy nemcsak fehér asztal mel­lett ülő férfitársaság előtt játszanak. A kívánság-hangversenyre egészen jóhísze meün elvihették a mamák leányaikat is. Máskép szerettünk volna beszámolni erről az előadásról is. Jobban szerettük volna, ha nem vegyült vc-lna bele a disz- szonancia hangja az elismerésbe, ame­lyet az énekesek: Mátray Mária, Nagy Béla, Iglói György és részben Kiss Ilona is kiérdemeltek. Kiss Ilona sokkal na­gyobb sikert ért el Zilahy Lajos versé­nek elmondásával. Lengyel András igen jó értelmezéssel adta elő Ady Endre két versét. Bázsa és Antalffy páros jelenete sok tapsot váltott ki. Mezey Károly sztepptáncát elismeréssel fogadta a kö zönség. A Liszt II. rapszódiájára szerzett táncjelenet koreográfiája és előadása el­ismerést érdemel. A műsor számokat Fe­kete Alajos konferálta be derűt keltve, Bessenyi, Kassai, Váradi és Seress sze­repeltek még kisebb egyfelvonásodban, vagy villámtréfában. Dömer karnagyot a stílusos zongorakíséretért elÍOTierés il­leti. HETI MŰSOR. Június 22-én, kedden este negyed 8 óra­kor: Gazdátlan asszony. Június 23-án. szerdán este negyed 8 óra­kor: Tűzvész. Június 24-én. csütörtökön délután: Párisi expresz. Június 24-én. csütörtökön este: Párisi expresz. Június 25-én, pénteken délután fél 4 órakor gyermekelőadás: Huncut ké­ményseprő. Június 25-én, pénteken este: Patyolat kisasszony. Június 26-án. szombaton este: Nem«* rózsa. Június 27-én, vasárnap délután: Patyolat kisasszony. Június 27-én vasárnap este: Nemes rózsa. A színházi pénztár naponta reggel V órától fél 1 óráig, és délután 5 órától van nyitva. Telefon 25—03.

Next

/
Thumbnails
Contents