Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-15 / 133. szám

(Trianon 23.) 1943 június 15. NYmfWtík Hmoicii HfldAf 5. oldal, mmamsamemm A hipnózis) szerepe az orvosi gyakorlatban Dr. J. H. Schullze közismert berlini oomet orvos, a lelkiorvoslás nagy mes­tere a ..Zeitschrift für Homöopathie und deren Grenzgebiete” c. folyóiratban rendkívül érdekes cikket ír ,,A hipnózis szerepe az orvosi gyakorlatban” címen. Cikkében nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a hipnózis és a pszihoterápia annál alkalmasabb eszköz, minél egészségesebb lelkileg a szenvedő alany. A mély lelki- életet élő érzékeny és belső élményekre fogékony legegészségesebb emberben is merülhetnek fel belső nehézségek és lel­ki meghasonlottságok. Ily módon tehát a neurózis állapotába juthat. A rossz örö­költ sajátságokkal megterhelt lelki bete­gek esetében csak korlátoltan alkal­mazható a lelki kezelés, tehát a hipnó­zis is. Ezeknél a betegeknél már eleve hiányzik a gyógyulás akarása. A szakor­vos tehát csak tárgyilagos, nyugodt, fe­gyelmezett és felelősségének tudatában lévő betegnél alkalmazza a hipnózist. — Lelki betegek és olyan egyének akik nem képesek felvenni az orvossal a kellő kontaktust, mint pl. gyermekek, már éppen ezért eleve kiesnek a hipnó­zis kezelési köréből. Minél mélyebb emberi életet él valaki, jelenti Schultze professzor, annál na­gyobb emberi értéke, annál könnyebben alakulhat ki azonban benne bizonyos gátlás, belső félelem vagy hibás bűn­tudat. ami aztán kifejezésre jut egész lelki és testi magatartásán. A neurózis tehát egy különleges lelki értékről tesz tanúbizonyságot, ellentétben a a lelki be­teggel. aki egész lényegében embergyü- lölö. életunt, rosszkedvű és felelőtlen és álandóan saját énjével foglalkozik. A szakorvos mindennapi feladata töb­bek között az úgynevezett álomzavarok kiküszöbölése. Egyáltalán nem állja meg helyét az az állítás — állapítja meg töb­bek közölt a professzor — hogy az olyan emberek akik nem reagálnak a testi ke­zelésre. feltétlenül lelki betegek vagy neuraszíéniások. tehát csekélyebb érté­kűek. akiken nem lehet segíteni. Ezeknél az alvásban kell keresni a megoldást. — Ezeknek az embereknek legnagyobb el­lensége a belső megterhelés, a felelősé­gekkel való kínzás, a gondok, a várako- ; zások a gátlások, aggódások és a bűn- j tudat. Ily módon érthető, hogy gyakran j az erkölcsileg igen magasan álló és szó- j ciális szempontból rendkívül értékes j néptársak konfliktusba kerülnek az elal- j vás folyamatával. Ezeknek a gyógyításában. mint j Schultze professzor, számos tapasztalat ) alapján megállapította, különösen a hip- í nózísnak van rendkívül nagy szerepe, — j Csupán a hipnózis segítségével sikerül a j beteget visszatartani az altatószerek túl- j ságos használatától. Csak akkor látja be. ! a beteg, hogy aki aludni akar az a gya- j korlatban ébren marad viszont meg le­het tanulni aludni, mint ahogyan a hip­nózisban meg lehet tanulni a belső ön­megváltást és a feszültség feloldását. Kí­sérleti alanyok gyakran megállapították, hogy bizonycs idő óta rövidebb ideig alusznak és hamarabb ébrednek fel és enek ellenére mégis frissebbek, mint különben, s hogy különösen a korábbi hajnali fáradtság nem gyötri őket. Schultze professzor utal arra, hogy különösen az ifjúkori szemölcsök egy­két hipnotikus kezelésre is reagálnak. — Egyik munkatársa pl. egy fiatal leányt három hipnotikus kezeléssel kigyógyí­tott, akinek a nyaka teie volt szemöl­csökkel. Hasonló sikereket ért el Schulze professzor az excémák és rossz szokások kezelésénél is. (Ideges köhögés, kráko- gás, tb.) A hipnózis gyakran meglepő eredmé­nyekre vezet súlyos szervi idegbetegsé­gek és szervi orthopádzavarok kezelésé­nél is. A modern altatószerek felfedezé­se előtt csupán a hipnózis volt az, amely­nek segítségével fájdalom és visszaemlé­kezésmentesen sikerült lefolytatni a szü­léseket és a nagyobb műtéteket. Min­denesetre nem szabad túlbecsülni a hip­nózis jelentőségét és hatáskörét. A hip­nózis hatásai esetenkínt és a körülmé­nyek szerint különböztek, s nagy mér­tékben függ a beteg akaratától és kész­ségétől. hogy siker koronázza-e az orvos igyekezetét, vagy sem. Budapesten leleplezték a Magyar Munka szobrát A „Korona“ kérdésében ei nem mondott közgyűlési felszólalás Nem mondiiaüa el: Pisszer János Kerékpárok Szakszerű javítása, alkat­részek raktáron. Legújabb Gramaf ont e m e z e k villany és RÁDIÓ cikkek kaphatók. Használt és törött grama- fonlemezeket veszek. GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u. 8 ik Miért legyen a Korona-objektumon el­érhető előny másé, nem a városé? Hi­szen a város az objekturnérték előnyé­vel mdulhai abban a törekvésben, amely a hotelt modernizálja, jó üzletié tegye, hasznolhjtóvá alakítsa! Szólani kell erről is, különösen annak, aki is­meri a hotelt úgy is, mint épületet, úgyis, mint szálloda-vendég.öi üzlete, de úgy is, mint a város egyik vagyontár­gyát. jövedelemforrását, amely már hosz- szú ideje bedugult. A restaurálást mielőbb és éppen a mai pénzügyi viszonyok közt i-eell végrehaj­tani. Egyszer már elmulasztotta Nyíregy­háza ezt a kedvező alkalmat. Másod­szor elhibázni, másodszor elszalasztani nem szabad. Ha van még hitele a város­nak. mint ahogyan van is, - akkor ennek teljes kihasználsz val, most keil átalakításokat elvégeznie. Legyen sza­bad erről is szólanom azután, hogy meg­említem, nemcsak abban a két kérdés­ben kell állástfoglalni, hogy időszríi-e, az eladás, s ha igen. tárgyaljuk-e az ajánlatot. Fontosabb abban a kérdésben állást foglalni, vájjon éppen a mai viszonyok között szükséges-e. a város helyzeti elő­nyét kihasználva, a modernizálást végrehajtani? Ha igen, mik a leendők? Mily sorrend követendő az átalakításnál? Az első kérdésre már megfeleltem: szükséges! Pénzügyi és célszerűségi okból is. Hogy mik a teendők és minő sorend- fcen, erre is kitérek és előadom vélemé­nyemet. Mindenesetre, az utolsó fillérig, hitel­ből kell a költségeket fedezni. Ettől visszarettenni nem szabad és éppen ezért nem osztom véleményét azok­nak, akik njár megtörtént esetre hivat­kozva. az eladást támogatták és óvtak a hitel igénybevételétől. Elég hia volt azt a konkrétumot végrehajtani. Majd csak ezután tűnik ez ki! Ma az győz, aki türelmes. Amiként ezt már két évtized­del ezelőtt is láttuk. A teendők a megfelelő terv elké­szítésével indulhatnak meg. Ennek a tervezésnek programmjába be­leveendő, hogy a mai nagyterem kél emeletsorra osztandó és a nagyterem, a kisterem, a ruhatárhoz kapcsolódó helyi­ségek szállodai szobákká alakítandók. A menyezetelválasztás faszerkezettel készí­tendő, mert vasat szűkösen lehet ma szerezni és igényelni, de a famenyezet is teljesen megfelel. Az átalakítás a nagyterem és ehhez csatlakozó részeken hajtandó elsősorban végre úgy, hogy a szálloda mai üzeme semmiféle zavarást, vagy fennakadást ne szenvedjen, nehogy úgy járjunk, mint a miskolci Korona-szálló átalakításánál, hogy amikorra az átalakítás és átépítés megtörtént akkorára mindenki elszokott az üzlettől, végül pedig a bérlőt licitál­tatta el a város. Itt, Nyíregyházán en­nek megtörténnie nem szabad. A miskolci helyzeten okulhatunk! A mai nagytermi bejárat olyként ala­kítandó át, hogy megfelelő foyert al­kosson, a mai nagytermi lépcső szolgál­jon szállodai lépcsőnek, amely két eme­letsorra fut fel, orsóterében személyfel­vonóval. Ezzel az átalakítással, hozzávetőlege­sen mintegy 36 új szoba lenne nyerhető. A mai szállodai rész az átalakítás alatt zavartalanul lenne használható. Ez a rész csak akkor kerülne átalakításra, amikor a nagytermi rész kétemelete át­adatott a forgalomnak, hideg-melegvizes mosdókkal, lifttel, központi fűtéssel, füt­hető bejárattal, foyerrel, lépcsőházzai és fűthető fürdők és WC-kel. tehát mo­dern kivitelben. A mai étterem és a kávéház változatlanul, de központi fű­téssel lenne ehhez a részhez kapcsol­ható. Az átalakítás második része lehetne, a mai étterem feletti résznek is, továbbá a mai konyha és a Bencs László-tér felé eső szárnynak is kétemeletesre átalakí­tása. A mansardot kiképezve és azt a második emelet céljára felhasználva. Bő­ségesen elegendő tér áll itt rendelke­zésre. Természetes, hogy ennek a rész­nek az átalakításakor ez a rész a szál­loda üzeméből kikapcsolandó. De az így kikapcsolandó 15 szoba helyett inár rendelkezésre áll a tel­jesen modern, ragytermi rész, az elkő átalakító etappe-ból. A szobaszám szaporodás lenne az eme ! rész átalakítása alatt 21 modern szoba, ' mert a mai 42 szobából átalakításra ki­kapcsoltatnék 15 szoba, ezzel szemben a szaporodás 3 szoba, a használatban tehát lenne már összesen 42—-21 -- 63 szoba a mai 42 szoba helyett, Ez a szobaszám máris többletbevétel, mert fgérőhely- többletet jelent. Ugyanakkor azonban, amikor az át­alakítás második etappe-ja folyik, kerül­ne sor az udvarnak üvegezett tetővel ellátására és az udvarnak így nagy étte­remmé átalakítására. Időközben a ma< étterem. mellékhelyiségeivel, a sorház­zal üzemben tartatnék. Harmadik része lehet az átalakítás­nak, az itt még nem említetteknek ugyancsak kétemeletesre felemelése, a szállodalépcsővel együtt, ezt lifttel is ellátva. Itt is azt mondhatjuk, hogy a bő­vítésnek ez az etappe-ja is olyként hajt­ható végre, hogy a szállodaüzem fenn­akadás nélkül folytatható. Ez az átalakítás, amit felvázoltunk, oiyan szobaszámszaporulatot jelent, amely faszerkezetű menyezetekkel, a mai viszonyok között Í9 megoldható. Hoz. závetőlegesen számítvva. körülbelül 100—110 szobás szállodává alakítható át a Korona-szálló, a külső architektúrá­nak is minimális megváltoztatásával, mansard szobákai. tehát pótanyagokkal létrehozhatóan. és olcsón elkészíthetően. Nem célom itt a költségekről szólani. De annyit megemlítem lehet, hogy a MOKTÁR költségeinél kereken egy fél millió pengővel olcsóbban oldható meg, mert a mai épület árát a városnak rém kell kifizetnie, míg a Moktár- nak igen. Még akkor ia, ha a városi tartozást nem kell kifizetnie. Megállapítható ezekből, hogy a szál­loda átalakítása igen előnyös üzletet je­lent a városra. Sokkal jobbat, mintha eladná, még jobb áron is az épületet. Mert ez az épület ma, — igaza van Ko- vách Elek dr-nak, — 2 milliónál többet ér. sőt minimálisan számítva, 2.5 mil­lióra becsülhető, a telekkel együtt. Nem a jövedelmezőség, hanem a bekerülés alapján számítva. Fontos kérdés az eddigieken túl még az is. hogy miképpen értékesítse a váró» a szállodát és tartozékait? Erre a László-tanyai ielesgazdálko- dás rendszerét javasolhatom. A város adja az épületet berendezéssel, a feles-társ adja az éttermi és kávéházi felszereléseket és végezze a munkát. — Ezen az alapon törekvő fiatal emberek is, akik önállósulni kívánnak, pályáz­hatnak, nem kell nagy tőkével rendel- kezniök, mégis vállalkozhatnak. Meg­vizsgálandó lenne, nem volna-e lehetsé­Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye Bácsik cukrászda | lodern espresso kávéfőző >• Telefou: 26-1

Next

/
Thumbnails
Contents