Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-08 / 128. szám

(Trianon 23.) 1943 június 8. 3. oldal, 3t IlOtCII MIRLftr legnagyobb magyarja, szintén kivette részét a marhakereskedelemből, amelyet í. Lipói császár alatt az osztrák kapzsi­ság tett tönkre. Majd a 18. század első telében a törökkel kötött szerződések a török balkáni alattvalói kezébe játszot­ták át a hazai kereskedelmet, akikhez utóbb a bevándorolt idegenek, főleg a zsidók járultak. így múlt ki végkép a magyar kereskedői szellem és vált ná­lunk lenézett foglalkozássá a kereske­delem. Nos, Kedves Hallgatóim! Itt látom én a Hangya legszebb hivatását. Amint az a kis zsidó szatócs fiából, unokájából ki­váló üzletembereket nevelt, úgy fog a Hangya is idővel alkalmazottaiból, üz­letvezetőiből jeles magyar kereskedőket és nagykereskedőket nevelni és ezzel a munkájával megbecsült foglalkozássá te­szi majd a magyar ember szemében újra a tisztességes kereskedelmet, mint a magyar nemzeti vagyon gyarapodásának egyik fontos téntyezőjét. Mélyen tisztelt ünneplő Közönség, kedves nyírábrányi Testvéreim! Amint mondottam, a közösségi gondolat meg­testesülését és a szövetkezeti eszme in- karnációját ünnepeljük mi ma a két jubiláló szövetkezetben és én kívánom, adja a Mindenható, hogy újabb mepró- báltatásaink, háborús áldozataink után az eljövendő béke egy új, nagy. boldog Magyarországnak vesse meg az alapját és hogy sikeres munkájával a nyírábrá­nyi hitelszövetkezet és Hangya szövet­kezet minden jubiláns évfordulóra újabb eredményeket érhessen el az egész ma­gyar Hazának és benne Nyírábrány köz­ség minden lakójának javára, őrömére és boldogságára. Schani! Káról? dr. államtitkár: A szövetkezett ember nem áitamositást, hanem önállósítást akar A percekig tartó éljennel és tapssal fogadott lenyűgöző erejű beszéd után Tanka József levente a magyar összefo­gás parancsát hirdető költeményt adott elő nagy hatással, majd Schandl Károly m. kir. titkos tanácsos. OKH vezérigaz­gató, ny. államtitkár mondott a szövet­kezeti harcra gyújtó, a szövetkezeti, kö­zösségi ember jellemszépségét megvilá­gító beszédet. Utalt bulgáriai útjára, ami­kor egy öreg bulgár anyó átölelte, meg­csókolta, amikor megtudta, hogy a szö­vetkezetét képviseli. szövetkezeti har­cos. Majd egy tüzér leírását ismertette a zsidók által vezetett. minden önállósá­got egyéni értéket kiirtó szovjet-kol- boszról. Ezzel szemben megvilágította a magyar szövetkezeti típust. A szövetke­zeti ember nem államosítást, hanem ön­állósítást akar. templomba járó. Istent kereső hazát szerető, fajvédő magyar. Nem a jogokat hangozatja, hanem a kötelességeket teljesíti és a kiválóan tel­jesített kötelességek alapján érdemli ki a jogokat. A szövetkezetekre a keresz­ténnyé állított új kereskedelmi életben is szükség van, mert a szövetkezetek ár- szabályozók, s a kisembereket a nemzeti közösség alkotó, országépítö tényezőivé emeli, emberebb embert. magyarabb magyart formál, biztosítja a keresztyén magyarság eszméinek örök diadalát. A vezérigazgató ezután egyenként méltatta a szövetkezeti harcban elöljáró ábrányiak érdemeit. így a földbirtokpo­litikai téren kiváló jósággal, magyar test­véri szívvel közreműködő Szapáry grófi család hazafiságát, és aranyoklevelet adott át Sereghy János g. kát. lelkész­nek. Kövendy Gyula földbirtokosnak, Fúró Józsefnek. Heskó Zoltán: Soha nem jöhet vissza a «agyar faj parazitáinak uralma Ünneplő ováció fogadta a kitünteté­sek átadását, majd a magyar fajvédő gondolat elszánt harcosa, Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mondott gyújtó hatású beszédet. Károlyi Sándor magve­tése életté sarjadt, a szent magyar tgékböl test. valóság lett. A keresztény magyarság összefog ,hc>gy a teljes győ­zelemig vívja szabadságharcát az idegen elnyomókkal szemben . De jó vissza is aézni, látni a liberális világ szörnyűsé­geit, amikor az idegen szelemű irányítás magyar munkaerőt vitt ki Amerikába és az üres hajókon amerikai búzát hozott amellyel leszorította az árakat és ínség­be taszította, további kivándorlásra kényszerítette a magyar faj munkás százezeréit. A liberális világban a nagy­tőke arcátlan túlkapása idején a szövet­kezeti mozgalom lassan bontakozott ki, de a liberális kormányok legalább jóin­dulatú semlegességet tanúsítottak s nem idézték törvény elé azokat, akik először foglalkoztak ,,féregirtással“ a fertőbzőtt magyar életben. Hála Istennek, a falvé­dő szellem új világa gátat emelt a ku- fárkodásnak és nem engedi meg a véres arcvonalak mögött a paraziták tombolá­ját, Erre kell ma feltétlenül a magyar egység, az, hogy a magyar a magyarral végre egymásra találjon. Ma nincs szűk­’■ -• -- --- ---*--­■ if&ttík, kfiítíti' &mk, IcSlíTjiBasil nijff fiiíuBrekbün "■*" flayer Ágoston Éfrártfiziítében, Zrínyi liona atea — ség hangzatos jelszavakra, a saját pecse­nyéjüket sütögető hangoskodásra, a vi­torlákat más szelekre állító emberkékre. A magyar népre épít a szövetkezet és ez az a fundamentális keresztény ma­gyar erő, amelyre a nemzetet felépíthet­jük. 1918-ban nem a nemzeti és krisztusi gondolat volt az alap, kártyavánként dőlt tehát össze az álnok, zsidó rend­szer. Ez nem lesz többé és hogy ne le­gyen. bárcsak az egász ország egy nagy keresztény szövetkezet volna! A parázsló szavak magasra szították a magyar faji öntudat lángját. Sereghy János gór. kát. lelkész zárta be köszönő szavakkal és a további szövetkezeti har­cokra ,,boltoskodásra“, lelkesítő szavak­kal a szép ünnepséget, majd a Himnusz fenséges imája volt a záróakkord. Gergelyffy András dr. államtitkár, vi­téz dr. Jékey Ferenc főispán, a fővárosi szövetkezeti előkelőségek megtekintet­ték a Hangya Házban rendezett kézi­munka kiállítást, amely a ábrányi leány­leventék keze művészetét dicsérte, majd a Szapáry grófi kastélyban egy tál ételes társasebéd volt, azonban felszóla­lások nélkül. Az ünnep vendégei bejárták ..A gróf Szapáry földbérlő szakcsoport“ birtokrészeit, majd a Hangya propagan­dafilmet mutatták be a Népházban. A nyírábrányi szövetkezeti nap sereg­szemléje volt a magyar fajvédő gondo­latnak, a keresztény magyar összefogás- nak, a győzelmes szövetkezeti eszmé­nek, amely miként Finnországban, itt is átformálja, etikusabbá teszi a népi nemzeti közösség életét. — Tanyakőrzetí református lelkipász­tori hivatal ezúton értesíti híveit, hogy Sóstófürdőn a nagyszálló termében va­sárnaptól (jónius 6-tól) szeptember 1-ig minden vasárnap délelőtt pont 10 órai kezdettel missziói istentiszteletet tart. 2x Kézigránáttal játszottak, négyen súlyosan megsebesültek Tragikus szerencsétlenség történt Ti- szalökön, A mezőn . játszó gyermekek egy kézigránátot találtak és addig ütö- gették. amíg az felrobbant és a körülötte állókat földhöz vágta. Károlyi Lajos libapásztor a község le­gelőjén együtt játszott Szabó Zoltán 9 éves gyermekkel és Lakatos Béla tisza- löki lakossal. Játék közben történt, hogy Károlyi Lajos egy kézigránátot talált, amelyet addig ütögetett kövekkel, amíg a gránát felrobbant és a körülötte álló­kat a robbanás ereje a földhöz vágta. KároLyi Lajos súlyosan megsérült, a koponyáján, az arcát is összeroncsolta a robbanás. A töbiek is súlyosan megsé­rültek. Valamennyiöket a mentők szállí­tották a nyíregyházi Erzsébet-kórházba. A szerencsétlenség ügyében széleskörű nyomozás indult annak a megállapításá­ra, hogy a gyermekek kezébe hogyan jutott a kézigránát, s terhel-e valakit gondatlanság a szerencsétlenségért? Gyümölcsöt! vásárol a ^ Rí í ÉK konzervgyár I Nyíregyháza, Bethlen utca­. Vt.fYT Telefon: 22-bO. Egy darab tyükért 33 pengőikért, két keti fogházat kapott érte . Ah,. . tv 1­Vitái Zsuzsanna nyíregyházi lakos ár­drágítással vádolva került a nyíregyházi törvényszéken a vádlottak padjára. A baromfípiacon egy darab tyúkért 22 pen gtő kért. Amikor kérték, hogy mérje le és adja a hatóság által megállapított ár­ban, — a tyúkot hazavitte. Vitái Zsuzsanna ellen árdrágítás miatt eljárás indult. ügyében a nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága tegnap tar­tott főtárgyalást. A vádlott beismerte, hogy 22 pengőt kért egy darab tyúkért, azal védekezett, hogy mindennek magas az ára. Dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró Vitái Zsuzsannát kétheti fog­házra ítélte. Az ítélet jogerős. (Jt f XG *i>-/ i v-VI .* Vr«r?K>J> ■' ’ 3*1 Jl-JUL L ' ' Tanuliuáiyi kirándulás a Htmok- javitó kísérleti gazdaságba Örömmel olvasom a Nyirvidékben, hogy a Tiszántúli Kamara minden vasár­nap és ünnepnap déután 3 órától kezdő időben, a Homokjavitó kísérleti gazdasá­gába meghívja tanulmányi kirándulásra, szemlére az érdeklődő gazdákat, ahol a Westsik Vilmos m. kir. gazd. tanácsos, szaktanár, a kísérleti telep vezetője a kísérleteket bemutatja, ezen tanulmányi kirándulási szemléken kívül, a Szabolcs- megyei Gazdasági Egyesület június 9-én reggel 9 órakor a Bessenyei-térröl in­dulva, az egyesületi titkár vezetésével szintén a Homokjavtó kísérleti gazda­ságba szemléié meghívja a gazdákat. Megadatik a homokos talajon gazdál­kodóknak az alkalom, hogy meggyőződ­jenek a személyesen látottak alapján, mit lehet a szelídebb, a lazább, durva szemcséjű futó4omokcn is a tudás, a ki­tartó munka. kiváló szakértelemmel, sokféle kísérlet alapjan termelni, mint lehet a nagy szelek ellen, ha nem is tel­jesen, de mégis eredményesen védekez­ni, mint lehet trágyázni kevés állattal gazdálkodónak hogyan készítjük a szal­matrágyát, ugyancsak a szalmatrágyát szegényember módjára és hogyan keli és mikor ezeket alkalmazni, helyes vetés­forgók hasonlóan be lesznek mutatva, a csilagfürt haszonsításai. amely ilyen ta­lajokon nélkülözhetetlen. a különféle trágyázások eredményei, a műtrágyák al­kalmazása és mindezeknek az eredmé­nyek különbségei szemléltető módon. Én megnéztem minden egyes táblát, parcellát, Vestsik tanár úr elmagyará- zot mindent és a különbségek okát is szemléltető módon. Élvezettel gyönyör­ködtem. sokáig elnézegettem, mit tudott tenni a kitartó munka, a kiváló szakér­telem, éveken át nem szűnő sok kísérlet milyen szép eredményt hozott; láttam ezen évben is, amikor a sok szél máshol milyen pusztítást okozott, ott, mert elő­re védekezve volt ellene, igen csekély a kár. A szemlélsem után a telep legma­gasabb részén, átnéztem a mesgyés szomszédok területére, és látható a nagy különbség és máshol is szembe­tűnő. Nekem nem az a célom, hogy: kialakuló véleményeknek, de legyen sza­bad felhívni, mint aki már sole tanul­mányi szemlén résztvett, a figyelmöket arra, hogy tudom olyafl sok minden les« látható, hogy a gazdáknak papír és ce­ruza legyen a kezökbe, mert máskép le­hetetlen megjegyezni a különbséget és otthon hasznosítani, követni, igyekezni a látottak alapján eredményeket elérni, sőt elnőyös lenne, nemcsak egyszer, de többször is megtekinteni a látottakat. — Ma már kevesen és folyton csökkenő számban vannak azok, akik zt mondják, ezeket mi nem tudjuk megtenni, mert drága, akik arra gondolnak, hogy vájjon be van-e tartva „olcsóbban, többet, job­bat termeljünk“, erre az a felelet, hogy' addig amíg ezen eredmények elérettek, befekettések kellettek, de ráfizetés ak­kor sem volt, de ma. évek óta a mér Gyakorlattal rendelkező Olajgyári bakos kerestetik jé fizetéssel. % Aján’aiok Pécs, Posta­fiók címre kéretnek,

Next

/
Thumbnails
Contents