Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-02 / 124. szám

» * (Trianon 23.) 1943 június 2, ►1C»I 3. oldal. laska Andrást 10 évi fegjházra Ítélte a statárfális bíróság A vádlott Szibériába» született és 10 éves koráig: Oroszországban nevelkedett á fiatalkorú vádlottak 8 és 6 évi fogházat kaptak — Anyád nem kérdezte, hogy hol sze­' Kedden reggel 8 órakor dr. Holényi Sándor kir. törvényszéki elnök elnökle­tével újból összeült Nyíregyházán a sta- táriális bíróság, melynek tagjai voltak: Dr. Molnár Géza törvényszéki tanácsel­nök. dr. Jeney Árpád. dr. Sztehló János és dr. Varga János törvényszéki bírók. A vádat dr. Képes József kir. ügyész képviselte. A védelmet kirendelt védők, dr. Budaházy Menyhért, dr. Böhm Jenő és dr. Almos László ügyvédek látták el. Pontosan 8 órakor szuronyos fogház­örök felvezetik a három vádlottat, Ras- ka Andrást és két fiatalkorú társát. A tárgyalási nagyteremben úgy ül a három gyerekember a vádlottak padján, mint a rossz iskolásfiúk, akik fagyon rossz fát tettek a tűzre és most várják a szigorú tanítóbácsit, aki majd jól elnáspágolja őket. Nem ijedtek, inkább meglepett kí­váncsisággá szemlélik a tárgyalás komor előkészületeit. Rövidrenyírt fejjel, alatto­mos tekintettel néznek maguk elé, rossz gúnyájukban igazi alvilági csemetének néznek ki. Első tekintetre látszik, hogy bűnözök. Nyolc óra után dr. Holényi Sándor el­nökletével bevonulnak a nagyterembe a statáriális bíróság tagjai. Az elnök meg­nyitja a rögtönitélö tárgyalást. A vádlot­tak személyi adatait ismertetik, majd. dr. Képes József ügyész megteszi vádindít­ványát. , Elsőnek az egyik fiatalkorú vádlottat hallgatják ki. — Megértetted a vádat ? — kérdi az elnök. — Igen. — Bűnösnek érzed magad? — Igen. — Mondd el, mi történt 1942 szeptem­ber 7-én. — Tátray András Szarvas-utca 93 szám alatti lakos cipőműhelyébe törtem be, le­vertem az üzlet ajtajáról a lakatot és onnan két pár cipőt elloptam, — Milyen idötájban történt a betörés, é-jszaka, az elsötétítés ideje alatt? — Az éjféli órákban történt. — Most meséld tovább. Mi történi ok­tóberben István János lakásában az Akácfa-utcában? Ismerted őket? — Jól ismertem István Jánosékat, lát­tam is, hogy lisztet tartanak a padlásu­kon. Éjszaka bemásztam a kerítésen, felmentem a padlásra és egy fél zsák lisztet elvittem. — Mit csináltál a liszttel? — Egykilós papírzsákokban csomagol­tam és apránként hazavittem az anyám­nak. rezted a lisztet? — Nem, nem mondtam meg. — Hogyan lehetséges, hogy te egysze­rűen vittél haza lisztet és senki nem kér­dezte meg, hogy hol vetted? Volt ne­ked valamilyen kereseted? — Kőműveseknél dolgoztam. A fiatalkoiú elmondja a Kisvasutak- nál történt lopási esetéi. A kora hajnali órákban elment a végállomásra, letörte az egyik vagonról a lakatot és kinyitot­ta azt. Egy kerékpárt talált ott, azt el­hozta magával. — Mi történt a kerékpárral? —- Hazavittem és szétszedtem, a gumi­kat rögtön eladtam és a kerékpárvázat kivittem a temetőbe és elrejtettem. — Ezt a lopást egyedül csináltad? — Igen, nem volt velem senki, Az elnök: — 1942 októberében öcséddel egy mo­torkerékpárt is loptatok< hogyan csi­náltátok? — Este moziba mentünk. Fél 10 óra­kor jöttünk ki, még sokáig csavarogtunk, majd este 11 óra felé indultunk hazafelé. A Vécsey-uteában, az egyik udvarban láttunk- egy motorkerékpárt. Az ajtó nem volt bezárva, bementünk és kihoztuk a gépet. Nem tudtunk vele bánni, toltuk magunk előtt. A Debreceni-utcában ta­lálkoztunk egy ismeretlen fiatalemberrel, aki értett a motorkerékpárhoz. Megkér­tük, hogy javítsa meg és gyújtsa be a motort. így is történt, az ismeretlen férfi begyújtotta a motorkerékpárt és felült a gépre, többet vissza sem jött. Egy da­rabig vártk, amikor láttuk, hogy meg­szökött a géppel, hazamentünk. Elnök: — Mi történt a Cementáru-gyárban? — Harmincöt darab zsákot loptunk el. Átmásztunk a kerítésen és a raktárból elloptuk a zsákokat. — Raska Andrással is csináltatok va­lamit? — Igen, vele betörtünk Czesznák ko- vácsmühelyébe, csavarhúzót loptunk, — szükségünk volt rá a betöréseknél. — Raskával mit követtetek el még ? — A Holík-féle cseretelepre törtünk be és búzát, meg darát vittünk el. — Mennyi lehetett az a búza, meg dara? — Egy zsák búzát, meg egy zsák da­rát vittünk haza. — Na, aztán hogy törtetek be a Júlia cseretelep raktárába? —- Felmásztunk a tetőzetre és kibon­tottuk egy helyen a cserepet, az így keletkezett lyukon át bemásztunk a liszt­raktárba. — Ezt is Raskával közösen csináltá­tok? — Igen, együtt vittünk el a cseretelep­ről 1 és fél mázsa nulláslisztet és két zsák gabonát. — Rozslisztet is vittetek? — Azt nem vittünk, búzát vttiink el. Az elnök ezután rátér a Fűszer- és Gyarmatárú Rt, pincéjében történt betö­rés tárgyalására. A vádlott elmondja, hogy éjjel egy óra felé történt a betörés. A Jókai-utcai pinceablak vasrácsát lefeszítették éjs azon át jutottak a raktárhelyiségbe, ahol nagyértékü holmit találtak, Hat kg. cso­koládét, 6 kg. mazsolát, egy értékes pokrócot, cigarettapapírt, kekszet és sok más élelmiszert elvittek. Elnök: — Mit csináltatok a sok csokoládéval és mazsolával? — Megettük. A fiatalkorú vádlott kihallgatása ezzel véget is ért s következett a másik fia­talkorú, a vádlott öccsének kihallgatása. — Megértetted a vádat? — Igen. — Bűnösnek érzed magad? — Igen. A betöréseket, a lopásokat testvéré­nek vallomása szerint mondja el. A lo­pott zsákokat a piacon eladták. Minden munka“ előtt moziba voltak. A lopott holmikért kapott pénzt elitták. Elnök: — Hol adnak ilyen fiatal gyerekeknek italt? — Minden kocsmában. Különösen so­kat itiunk a Kiss Emő-utcai kocsmában. Raska András vádlott Szibériában született. A másik fiatalkorú vádlott ezzel befe­jezte beismerő vallomását. Következett a statáriális tárgyalás legérdekesebb sze­replője, a harmadik tettestárs, Raska András. A nyomozás adataiból megtud­tuk, hogy Raska András 1923 év aug. 15-én született Szibériában. Édesapja, aki nyíregyházi cipészmester, az első világ­háborúban hadifogságba esett és Szibé­riába került. Ott is maradt és orosz asz- szonyt vett feleségül. Raska Andrást 10 éves korig állami intézetben nevelték, úgy, hogy azt sem tudta addig, hogy ki az apja. A gyermekektől ha kérdezték, hogy ki az apjuk, azt kellett felelni, hogy: ,,Sztálin". Raska András elmon­dotta, hogy tíz éves koráig a szovjet in­tézetben sem írni, sem olvasni nem ta­nították, egyedül a céllövészetet gyako­rolták. Senkinek nem volt szabad látoga­tóba jönni hozzájuk, így csak 10 éves korának betöltése után engedték meg, hogy először meglátogathassa szüleit. Ak­kor történt, hogy édesapja megkapta ha­zautazási engedélyét. Öt nem akarták elengedni, mert orosz állampolgárként kezelték. Édesapja azonban egy nagy ké­zikosárban hazacsempészte, így került Magyarországra és Nyíregyházára, ahol már kilenc éve lakik. Ezeket mondta el Raska András a nyomozás során. A vádlott kihallgatása következik. Elnök a vádlotthoz: — Raska András, megértette az ügyész úr vádját? — Megértettem. — Bűnösnek érzi magát? — Igen. — Mondja el, hogyan történt. — Nem tudom, melyiket kezdjem. Ezután szép sorjában elmondja a betö­rések ismert részleteit. Mindég moziba jártak, utána indultak betörni. Raska val­lomásában ismerteti a cseretelepről lo­Chlorodont fogpaszta valíüó fehér fogakról, üde es tiszta leheletről gondoskodik. patt liszt történetét, hogyan szállították haza egy targoncán, majd leengedték a lisztet a pincébe, ahol szét is ömlött. A vallomás után a bűnjeleket hozták fel, minden darabnál megmondták a vád­lottak, hogy melyik honnan származik. A sértettek kihallgatása. Kiss Viktor sértett kihallgatása követ­kezik. Az elnök kérdésére elmondja, hogy a Júlia-gőzmalom cseretelepének a vezetője. Háromízben törtek be hozzá. Elnök: — A legutolsónál, a májusi betörésnél mennyi lisztet vittek el a raktárból? — Három zsák egységes lisztet és két zsák gabonát. Elnök a vádlottakhoz: — Hallottátok? —• Mi csak egy és fél zsák lisztet és egy zsák gabonát vittünk el. Dr. Képes ügyész a sértetthez: — Ebben a mennyiségben, amit Ön mond. Eenne van az is, amit a vádlottak elszórtak a raktárban? —• Igen, ebben minden benne van. A törvényszéki orvosszakértők je­lentése következik ezután. Dr. Demjén József és dr. Márkus László szakértői véleményükben elmondják, hogy mind­hárman épeimével és megfelelő szellemi fejlettséggel bírnak. A fiatalkorú vád­lottak közűi az egyik 1925. évben szüle­tett, a másik pedig 1928. évben. Raska András Oroszországban, Szibériában szü­letett 1923. év augusztus 15-én, A fiatalkorú vádlottak apját is kihall­gatják, akit szintén a fogházból hoztak fel, mert orgazdasággal vádolják. Elnök: — Mire nevelte ezeket a gyermeke­ket? Láthatja mi lett belőlük. — Nem tudtam én kérem, hogy ilyen dolgokban vesznek részt. — Hát azt tudta, hogy moziba, kocs­mába járnak? Honnan vették rá a pént maga adott nekik? — Édesanyjuktól többször is kértek pénzt. Uránia FüixxtszfniháiK. Jan us 2-3. Szerda, csütörtök A fiatalság és üdeség filmje Első randevú Az idény legkedvesebb filmje. Danéebe Darrieux csodalatos ifjú bübéja vonul végig a filmen melyben a legszigorúbb 'kritikus sem talál rendezői hibát. Ma premier! Jön A színes fllmcsoda Jön Lidércfény Előadások hétköznap Vr4y V46. Junius 3-án csütörtökön d. e. 11-kor MATINÉ! Cigaretlázóknak ionfos megismerni a legdrágább de legjobb AFrA CIGARETTAHÜVELYT Szop kája szabadalmazott nikotinmentesitő betétiéi. Ezen keresztül a szívás n ég a legolcsóbb dohányból is a legkellemesebb. Nem idéz ele köhögést, vagy krákogást és tüdejének sem árt. Ára: 100 darab 2-es, vagy 3-as 94 fiitér. Ugyanilyen nikotinmentesitő betéttel CIGARETTASZIPKA bakelitből 1 darab 8 fillér, t ’ávorfából 1 darab 44 és 80 fillér, teffa piccolo 3 darab válogatott szipka 17 darab tartaiékbetettel 80 fillér. Minden szipkához cserélhető Raffa-betét 10 darab 20 fillér. Kapható minden dohányki «árudában, viszonteladóknak megfelel árengedménnyel a m. kir. dohánynagyárudában, é3 özv Ónody Pálné, Nyíregyházi Fűszer- és Gyarmatáru r. t., Batta Elek, Kada Imre nagykereskedő cégeknél és a szakmabeli nagykereskedésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents