Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-06-01 / 123. szám

Ä«aÄtcäu»Jik«t * — — —* — —* — Tftwi po»t*i *«» —-------— — 4 ra 12 fiiitf t Trianon 23.) Nyíregyháza, 1943. jumius 1 XI. Molvam 123 (3024 ) izám Kedd é» ktad6fa**»u?: Böa*ie»-u ^ POLITIKAI S * PI LáP * «lAtuetfcr 1 hónaira 3.20, negyedévre 9.20 P %M%KU3cai,éki caeácksa&m: 2iV~-' _____________________ « ,, «IIini«WWin«0!®WI®«W|IBHllll1 w rnn,ISÄ 1,IIIW,II,IBIBI,,BI11 Magyar politika A. magyar politikai életnek igen nagy- jelentőségű eseménye volt Kállay Mik­lós mipiszterelnök beszéde. Az a nyílt­ság, őszinteség és előrelátás, amely ha­zánkat és nemzetünket tiz évszázadon keresztül az egész világot felkavaró vi­harok idején megmentette és fenntartot­ta, ezúttal is megnyilatkozott s bizonyá­ra megjelölte mindenki számára azt az utat, amelyen haladnunk kell. A magyar élet célja mindenkor egyértelmű és vi­lágos volt s ma is az. Néhány szóban megmondotta ezt maga a miniszterelnök: A nemzetet átvezetni a ma világának szörnyű krizisén... A legfőbb parancs az, hogy hűek maradjunk önmagunkhoz, magyarságunkhoz, törhetetlen keresztény hitünkhöz, hogy a háború minden csapá­sa és minden megpróbáltatása ellenére se tévesszük el szemünk elől, hogy Ma­gyarországnak élnie kell, hogy a ma­gyarságnak hivatása van. A magyar álláspont és a magyar cél világos és egyértelmű, de a történelem folyamás sohasem volt könnyű, soha nem • volt egyszerű és ma sem az. A mi cé­lunk határaink között békességben, össz­hangban, Istennek tetsző dolgos és ha kell, harcos életet élni. Ezt minden jó­szándékú ember tudja, ezt mindenkinek megmondja a saját lelkiismerete. De az élet bonyolult, Európában és Európán hjíyül, a világ hatalmasságainak gigászi erői csapnak össze s a létünkkel össze­függő problémák szinte megszámlálha- tatlanok. Éppen ezért szükség volt arra, hogy az ország első felelős államférfia, aki nemcsak képeségeiben, hanem évez­redes nemzetségében a magyar hivatás egyik jellegzetes képviselője, népünket jellemző nyíltsággal és józan bölcsesség­gel tárja fel a helyzet minden fontos vo­natkozását. A miniszterelnöki beszéd éppen ezért elsősorban is a mindnyájunkat legköz­vetlenebbül érdeklő háborúról emléke­zett meg. Bátran és nyíltan megmondot­ta, hogy az Oroszországban küzdött II. magyar hadsereg az ellenséges túlerőtől súlyos csapásokat szenvedett, a mérleg azonban a nemzet szempontjából mégis nyereséges és dicsőséges, mert fiaink hősiesen megállották helyüket és mint mindig ezúttal is utolsóként hagyták el a harcteret. Ez a küzdelem, melyet vál­lalnunk kellett, azt a súlyos kötelezett­séget jelenti a nemzet számára, hogy a hadviseltekről és azoknak hozzátartozói­ról a lehető legmesszebbmenően gon­doskodjék. Errenézve rövidesen nagy, alapvető intézkedések történnek. — De egyéb áldozatokra is szükség van, mert a történelem mai viharaiban megmarad­ni áldozat nélkül nem lehet. Mi magya­rok mindig megtettük, amire vállalkoz­tunk és vállaltuk az áldozatokat, ame­lyeknek természetesen korlátái vannak. A magyar külpolitikát ugyanilyen Vi­lágosan jellemezte a miniszterelnök, — Európaiak vagyunk, magyarok vagyunk. Mindenekfölé helyezzük a magyar célo­kat, és európai mivoltunk tudatában vál­laljuk az európai szolidaritást. Törhetct- lenül ragaszkodunk saját jogainkhoz és az európai civilizációhoz. Éppen ezért a legélesebben elutasítjuk azokat az ide­gen törekvéseket, és egyes gyászmagya- roknak az ellenség céljait szolgáló me»­Németország keményen megtorolja az angolszászok légitámadásait Berlinből jelentik: Nyugaton a légiharc immár nagyszabású légi offenziva jeleit mutatja. A Wuppertal ipari városai el­len intézett légitámadás során lelőtt négymotoro9 angol repülőgépek száma hatvanra emelkedett, ami eléggé jelzi a légitámadás rendkívüli arányait. Az el­múlt hét a kíméletlen légiharc jegyében zárult és Berlinben valószínűnek tartják, hogy a légitámadások hevessége még fo­kozódni fog. A Völkischer Beobachter ezzel kap­csolatosan úgyszólván új hadüzenetben körvonalazza a német álláspontot s a birt támadásokkal szemben felsorolja azokat a kultúrértékeket, amelyeket az angolok és amerikaiak bombái rombadöntöttek. A Völkischer Beobachter hangsúlyozza, hogy ezeket a terrortámadásokat a né­met légierő kamatostul vissza fogja fi­zetni s a német Luftwaffe ugyanolyan í módszereket és eszközöket fog alkalmaz- j ni, mint amilyenekkel az angol légierő 1 támadja most a német kultúrvárosokat. > A német lapok egyöntetűen hirdetik, hogy Németország is rövidesen megkezdi a totális háborút. Céloznak arra, hogy új repülőgéptípusokkal és rendkívül nagy erejű romboló bombákkal indítják meg a támadást Anglia ellen. Stockholmi távirat szerint Németor- j szágnak az a bejelentése, hogy a leszá- | molás órájában megtorolja az angol j amerikai légitámadásokat, Angliában nem I maradt visszhang nélkül. Különösen Lon- | donban meg vannak győződve arról, ! hogy a német légierő veszélyes csapáso­kat mérhet az angol szigetre, ha pa- \ j rancsot kap a tervszerű támadásra Ang- | lia ellen. Ezt az utóbbi időben német részről megismételt intést, hogy a brit légitámadásokra a német birodalom reak­ciója óriási arányú megtorlásban nyilvá­nul meg, Angliában egyáltalában nem . veszik félválról, mert tudják, hogy a j német légierőt az utóbbi hónapokban tu- ! datosan kímélték s szemmelláthatóan nagyon fokozták. Azt hiszik, hogy ez j nemcsak védelmi céllal történt, A na- j gyobbarányú német megtorló támadás kérdése Angliában ma jobban nyugtala­nítja a lakosságot, mint a tengeralattjáró háború kérdése. (MTI.) Berlinből jelentik: Valamennyi német lap a legélesebb formában foglalkozik a polgári lakónegyedek ellen indított an­gol légitámadásokkal. A lapok egyértel­műen azt írják hogy a német légierő , igen hamar méltó és kemény választ ad ezekre a támadásokra. (MTI.) I^lvorntf bombázása Rómából jelenti a Síefaní Iroda: Li­vornóban a tegnap végrehajtott légitá­madás után kezd visszatérni az élet. A romokat eltakarítják, a forgalmat megin­dították, a csatornákat kijavították. A lakosság példás fegyelmezettséggel vesz részt a helyreállítási munkálatokban. A támadásról kiadott jelentés szerint a brit légiérő két hullámban támadta meg a várost. Az első hullámban 26 gép vett részt. Ez a hullám 11 óra 30 perckor a kikötő felett jelent meg s itt dobta le bombáit A második hullámban már 40 gép vett részt s ez egyenesen a város fölé repült s tervszerütlenül do­bálta le bombáit a lakónegyedekre. A támadás következtében sok iskola, temp­lom, kórház és középület esett áldozatul. Az angolok az első támadással látszó­lag csak alibi támadást akartak intézni j város ellen, hogy arra hivatkozhassa- ! nak, hogy hadicéltpontokat bombáatak.- ( Ez azonban nem áll. Az első hullám csak j azért támadott, hogy a légvédelmet a j kikötőre irányítsa s míg így kötötték le j a légvédelmet, amásodik hullám már za- ; vartalanul dobálhatta le bombáit a lakó- j negyedekre. A mentési munkálatokban résztvett a piemonti hercegnő is, aki az egyik gyermekóvóhelyen a betemetett gyerme­kek közül már a 24,-iket ásta ki. (MTI.) Kapitalista módszer Amsterdamból jelentik: A brit hírszol­gálat jelentése szerint a hostpringsi ta­nácskozás során bejelentették, hogy 75 millió zsák kávét megsemmisítettek. Minisztertanács A kormány tagjai ma délután Kállay Miklós miniszterelnök elnöklésével mi­nisztertanácsot tartanak. A miniszterta­nácson a kormány valamennyi tagja résztvesz. (MTI.) Dawies megérkezett Washingtonba Newyorkból jelentik: Dawies, Roose­velt külön megbízottja visszaérkezett a» Egyesült Államokba s magával vitte Sztálin válaszát Roosevelt üzenetére. A francia szakadárok tanácskozása Algírból jelentik: Giraud és Degaule ülésre hívták össze a központi végrehaj­tó bizottságot. A tanácskozásik hétfőn megkezdődtek. A tanácskozáson részt­vevők nevét még nem hozták nyilvános­ságra, de valószínű, hogy George tábor­nok és Jean Monet is részt vesz a ta­nácskozásokon. (MTI.) Eisenhower kitüntetése Algírból jelentik: Giraud tábornok ki­hallagtáson fogadta Eisenhover táborno­kot és a becsületrend nagykeresztjével tüntette ki. (MTI.) Az alexandriai hajóhad önkéntes lépése Amsterdamból jelenti a Német Távira­ti Iroda: A brit híszolgálat jelentése sze­rint az Alexandriában állomásozó fran­cia hajóhad „önként“ ajánlotta fel szol­gálatait az angol admiralitásnak. (MTI.) Líttínov és Staddiey kegyvesztett lett Zürichből jelentik: A Die Tat az ame­rikai fővárosból érkező jelentések sze­rint arról értesült,, hogy Litvinov és Standley nem térnek vissza állomáshe­lyükre, mert elvesztették Sztálin bizal­mát. Ez az oka annak is, hogy az ame­rikai és a szovjet kormány közötti tár­gyalásokkal kapcsolatosan Roosevelt sze­mélyes üzenetét is nem ők közvetítették, hanem Dawies személyében külön meg­bízottat kértek fel. Washingtonban úgy tudják, hogy Standley tengernagy a lemondás gondo­latával foglalkozik. (MTI.) HWMWIhíii Ml 11MM—S—■— Mtétítés 22 Orator terkedéseit, amelyek tagadják a kisebb nemzetek önálló léthez való jogát. Ebből Magyarország nem kér. Mi jó szomszéd­ságot és egyetértést keresünk a környe­ző államokkal és itt élő nemzetiségeink­kel is. Nem véletlen tehát, hogy Ma­gyarország ebben a háborúban a hár­mas-paktum hatalmainak oldalán áll, amelyek csak legutóbb nyilvánították ki ismét a kis nemzetek jogainak tisztelet- bentartását. A súlyos megpróbáltatásokkal teli idők fegyelmet és békességet követel­nek tőlünk mind a külső, mind a belső politikában. Ezért bármilyen irányú meg­mozdulást, amely a nemzet erejét ásná alá, az egész magyarság és az államha­talom erejével kerülne szembe. De nem­csak az erők, hanem a társadalmi békes­ségre és haladásra irányuló akarat is biz­tosítja fennmaradásunkat. A miniszterel­nök egészen nagyszabású szociális refor­mok hosszú sorozatát jelentette be, ame­lyekkel nemcsak megtartjuk azt az elő­kelő helyet, amelyet eddig is elfoglaltunk az európai nemzetek között, hanem még sokakat meg is fogunk előzni. Ugyanígy a belső rend és az erőmegtartás politi­kája követeli, hogy — mint a miniszter- elnök bejelentette — átfogó intézkedé­sek történjenek a bérek és árak egyen­súlyának helyreállítására», a fekete-piac letörésére, a felesleges vásárlóerők igénybevételére az állam céljaira, az új­gazdagok erélyes megrendszabályozásá- ra és a közéleti tisztaság fokozott védel­mére. A miniszterelnöki beszéd gondolatme­netének ebből a vázlatos felsorolásából is mindenki láthatja, hogy az ország ve­zetői ismerik és kézben tartják életünk minden idegszálát. S az emberiség törté­nelmének legnagyobb válságában is ezer­nyi, ezer nehézség és akadály közepette a magyar fennmaradás és megerősödés fenkölt céljáért a gyakorlati tudás é9 a politikai bölcsesség minden eszközével munkálkodnak. S hogy ez a politika annyi veszedelem és szenvedés közepet­te az egyetlen lehetőség, amely szá­munkra megmaradt, csak megerősít ben­nünket hitünkben és magyarságunkban, „Megmaradunk — mondotta a miniszter- elnök —, mert a nemzetnek van vezére, aki mögött, mint egy ember áll minden­ki ebben az országban. Az ő hite a leg­nagyobb biztosítékunk, az ő ítélete a mi igazságunk az. 6 élete jelenti ma as országot I"

Next

/
Thumbnails
Contents