Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-18 / 111. szám

i, oldal. NVtkyidék ^ SZABOLCS! HÍRLAP (Trianon 23.) 1943 májas 18. Megjeleni a légvédelmi rendelet & légitámadások károsultjainak elhelyezése, kártalanítása, gyógyítása, nyugdija Az állam előlegezi a helyreállítás költségét A hajléktalanok elhelyezésére a magánlakásokat is igénybe vehetik A hivatalos lapban három kormány­rendelet jelent meg. Ezek a rendeletek részletesen szabályozzák a légitámadás okozta kártalanítást, az épületek helyre- állítását, a hajléktalanok elhelyezését, a -sérültek gyógykezelését s a légitámadás következtében rokkanttá váltak hatósá­gi elátáslát. A károk hatósági helyreállí­tására irányuló kérelmet községekben a községi elöljáróságoknál, városokban a polgármesternél, Budapesten a kerületi elöljáróknál kell írásban vagy szóban elő­terjeszteni. A tulajdonoson kívül a ha­szonélvezők, bérlők is előterjeszthetik. A hatósági helyreállítás költségeit az ál­lamkincstár előlegezi, az ingatlant azon­ban megterhelik ezzel a költséggel s a terhelés megszüntetését külön kell kér­ni, Az épületek helyreállításához szüksé­ges szakiparosokat a hatóságok rendel­nek ki. Légitámadás után az érdekelt üzemek elsősorban a helyreállítási mun-, kálatokkal kötelesek foglalkozni. Az ipa­ros az elrendelő hatóságtól kapja mun­kája bérét. A hajléktalanok elhelyezése. A hajléktalanokat lehetőleg ugyanab­ban a községben vagy városban, Buda­pesten ugyanabban a kerületben kell el­helyezni, ahol hajléktalanná válásuk előtt állandó lakásuk volt. Ha akadálya van az ilyen elhelyezésnek, akkor az más vá­rosokban és községekben is történhetik. Ilyenkor a törvényhatóság első tisztvise­lője előterjesztésére a. bejUigyminiszter rendelkezik. Hajléktalanok elhelyezése céljából el­sősorban a községek, illetve városok köz­épületeit kell igénybe venni. Ilyenek az Iskolák, sportcsarnokok, tornatermek, kultúrházak, levente-otthonok, üres lak­tanyák stb. Iskolát az iskolafenntartó jel­legére való tekintet nélkül igénybe vesz­nek. Katonai épületet csak az illetékes katonai parancsnokság hozzájárulásával lehet igénybe venni, A helyi hatóságok kötelesek arról gondoskodni, hogy az igénybevett középületekben ideiglenes fekvőhelyek és tisztálkodást szolgáló fel­szerelések készen álljanak. Ha középü­letben nincs elég hely, magánszemélyek lakásai, illetve szállodák, penziók, egye­sületek helyiségei is igénybevehetők. — Nyárilakások, csónakházak, vikendházak ugyancsak a hajléktalanok elhelyezését szolgálják. A magánlakások elkülöníthe­tő részét szintén a hajléktalanok elhelye­zésére használják fel. A rendelet részletesen szabályozza, hogy az esetleg igénybevett magánlaká­sokból mennyi helyiség jár az érdekelt lakónak. — Egyedül lakó felnőtt részére két lakószobát, ha családja van, a csa­ládnak 15. életévét betöltött minden tag­ja részére egy-egy szobát, 15 éven alu­liaknál két-két személy részére egy-egy szobát engedélyez. Az igénybevett la­kásokat, illetve a lakás igénybevett he­lyiségeit a lakó a hajléktalanoknak bú­torokkal és egyéb felszerelésekkel együ't tartozik rendelkezésére bocsátani. Ha az DJVáTCIKKEK selyem újdonságok, gyapftsss? kötöH áFüfe, fehtosKitéi ßägy «fáíassíékban igénybevett lakásrészhez konyha nem tartozik, az ott /elhelyezést hajléktala­noknak a konyha használatát is köteles megengedni. A hajléktalanokért a ható­ság fizet térítést. Ezek a térítés összegét később sem tartoznak visszafizetni. Hány szobát hagynak meg? Légitámadás okozta sebesülés esetén díjtalan az orvosi kezelés, a gyógyszer, a betegszállítás, a kórházi ápolás, ha a családfő jövedelmi viszonyai ezt szüksé­gessé teszik, A rendelet a legalább kö­zépiskolai, vagy ennél nagyobb képzett­ségű családfő fizetési értékhatárát havi 350 pengő, az alacsonyabb végzettsé­gűekét 250 pengőben állapítja meg. A pénzügyminiszter rendelete a kárta­lanítási kérelem előterjesztését és az adótörléseket szabályozza, A kérelmet a helyi hatóságnál kell beadni. Százezer pengőn aluli károknál a helybeli, járási vagy városi kármegállapító bizottság dönt. Sérelmesnek vélt döntés ellen az Országos Döntő Bizottsághoz lehet for­dulni. Rokkantjárulék, vaksági pótdíj, ke­lengyesegély, mesterséges test­részpótlók. A honvédelmi miniszter rendelete a plogári áldozatok gondozásáról intézke­dik. A gondozás kiterjed pénzellátásra, gyógyászati eljárásra é9 új életpályára való kiképzésre. A rokkanttá vált ke­nyérkeresőik egészen havi 300 pengőig terjedő rokkantjáradékot kaphatnak, eh­hez még hozzáadandó a gyermekek havi 30 pengős nevelési pótléka. Az özvegyi járadék 100 pengőig, a félárva járadéka 30 pengőig, a szülötten árváé pedig havi 80 pengőig terjed. A rokkantjáradékon kívül, ha valaki szemevilágát veszti, ha­vi 20 pengő vakságí pótdijat kap. Ha sé­rülése következtében állandó ápolásra szorul, 60, illetve 80 pengő ápolási díj illeti meg. Özvegyek, ha 40, életévük be­töltése előtt újból férjhezmennek, kelen­gyesegélyt kapnak. Ez az özvegyi jára­dék havi összegének 36-szorosa, Temeté­si segélyt biztosít a továbbiakban a ren­delet, A légitámadás rokkantjai számára gon­doskodik mesterséges testrészpótlókról és az új életpályákra való kiképzésről, ha az áldozat régi életpályáján sérülése miatt nem maradhat meg. Pontosan felsorolja végül a rendelet, hogy a gondozási igényt hogyan kell be­jelenteni és a kérelemhez milyen iratok szükségesek. A közhatóságok az ezzel kapcsolatos tennivalókat soronkívül kö­telesek elvégezni. Tudományosan megállapították, hogy a baromfitenyésztéssel íizetődik ki leggazdaságosabban a takarmányozás üayer ftgosto Zrinyí Ilons öles r Nemcsak szakkörökben, hanem a köz­vélemény széles rétegeiben is mind na­gyobb és nagyobb hullámokat vet fel az a kérdés: Milyen eredménnyel értékesí­tők háziállataink a takarmányt? Érthe­tő ez a nagy érdeklődés, hiszen az ok­szerű termelésen nyugszik sorsunk, jö­vőnk, Ma arra kell törekedni, hogy a le­hető legkevesebb takarmánnyal a lehető legtöbbet termeljük, vagyis csak annak a jószágnak juttassunk takarmányt, mely azt legjobban hasznosítja, A rendelke­zésre álló takarmány elosztásánál és fel- használásánál kétségkívül annak a szem­pontnak kell érvényesülnie: Vájjon a fel­etetett takarmányból melyik állat terme­li a legtöbb húst, zsírt és egyéb terméke­ket? A közgazdászok között megoszlottak a vélemények. Heves vita indult meg, me­lyek végül a tudósok kísérleteken ala­puló megállapításai döntöttek el. A kísér­letek eredményei azt bizonyítják, hogy ugyanannyi takarmányból több húst, zsírt, tojást. tollat termel a baromfi, mint amennyi húst, zsirt ad a sertés. — Ezt a tudományos megállapítást lapunk­ban részletesen ismertettük. Ugyanerre az eredményre jutnak, ha baromfi takarmányértékesítő képességét a borjúéval hasonlítjuk össze. Gazdasági körökben általában az a felfogás uralko­dik, hogy a borjú a felnevelése gazdasá­gosabb, mert kevesebb takarmányba ke­rül mint a baromfié. Ez a nézet azonban téves. Dr. Tangl Plarald, a neves tudós adatai szerint, mind a csirkénél, mind a borjúnál 100 kilogram élősúly termelésé­hez egyformán körülbelül 230 kilogram keményítőértékű s ebben 60 kg. emészt­hető fehérjetartalmú takarmány szüksé­ges. Figyelembe kell venni azonban azt a körülményt, hogy a csirke 3 hónap alatt testsúlyát huszonötszörösére növeli, míg a borjú ugyanaz alatt az idő alatt születési súlyának csak négyszeresét éri el. Továbbá a csirkét önállóan is fe'ne- velhetjük s a nevelési idő alatt a tyúk takarmányozására külön semmit sem ke l fordítanunk. Ezzel szemben a borjú a szopás ideje alatt a tehenet általában teljesen leköti. Ha egy 500 kg-os tehén­nek csak a létfenntartási takarmányát vesszük figyelembe, akkor ez három hó­nap alatt 225 kg. keményítőértéknek és ebben 22.5 kg, emészthető fehérjének fe­lel meg. Mégjobban eltolódik számításunk a csirkék javára, ha a tojástermelés kö­rülményeit, illetve a borjú kihordását és a magzat szükségletét is tekintetbe vesz- szük, egy tyúk tojástermelő és létfenntar­tó évi szükséglete, ha 80 tojást számí­tunk egy évre, 22 keményítőértékre és ebben 4 kg. emészthető fehérjére be­csülhető. Ezzel szemben a tehénnek szü­lés előtt legalább két hónapon szárazon kell állania, sőt tejét a szülés előtti har­madik hónapban apasztanunk kell. Ha ennek egyrészét írjuk a borjú számlá­jára, mondjuk egy hónapot, akkor a te­hén négy hónapig úgy fogyaszt takar­mányt, hogy ezzel a mi szempontunk szerint hasznot nem hajt. De a magzat fehérjcszükségletét sem szabad teljesen figyelmen kívül hagynunk, hiszen 40 kg-os születési súllyal, ha megfelelő takarmá­nyozással nem gondoskodunk szükségle­teinek kielégítéséről, már jelentősen igénybeveszi az anyai szervezet. — Ha mindezeket az életfenntartó é sa magzat számára nyújtandó tápanyagokat össze­számoljuk, akkor, ha csak felületes szá­mításokat végzünk is, megállapíthatjuk, hogy legalább annyi keményítőértékű és emészthető fehérjetartalmú takarmányt fordítunk erre a célra, mint amennyiből körülbelül még 10 darab egy—másfél ki- logramos csirkét termelhetünk. Gondos számítás alapján tehát megál­lapítható, hogy a baromfineveléssel a rendelkezésünkre álló takarmányt sokkal gazadságosabban értékesítehetjük, mint­ha azt részben a tehénen keresztül, rés*, ben egyenesen a borjúnak juttatva, borjú neveléssel hasznosítjuk. i'TTiri^iirrraiMrTTritinirniiiwMr"1 — ™írni—ír á Levenfeegyesfiletek Országos Központja Ifjnsági színműpályá­zatot írt ki A Levente-Egyesületek Országos Köz­pontja az, egészséges, magyar ifjúságii színjátszás fellendítése érdekében, egész estét betöltő színdarabokra, egyfelvoná- sósokra és színpadi játékokra pályázatot hirdet. Pályadíjak: egész estét betöltő színda rab 1000 P, rövid színdarab 500 P, szín­padi játék: 500 P, Ezenkívül a 3—3 leg­jobb művet első kiadásra a szokásos szer­zői díj fizetésével megvásárolják. Pályázati feltételek a Levente Hírköz­pont jelentése szerint: a pályaműveknek tárgyát a ieventeéletből, a magyar törté­nelmi múltból, a hagyományos múltból, vagy a népi életből kell meríteni. Alapul veendők a magyarságot ma alakító ténye­zők, események, történelmi múltúnk sors- formáló eseményei, kiemelkedő alakjai,, a népi múlt, az ősi játékok, mese és monda világunk. Feltétel a művek álta­lános nevelő-értéke. A darab azonban necsak párbeszéddel, hanem a megjátsz­ható cselekedettel neveljen. A darabok domborítsák ki a hősi, küzdő életszem­léletet, vagy ezzel egyenértékű közössé­gi életszemléletet. A darabokat úgy kell megírni, hogy azokat egyszerű függöny-diszietben is elő lehessen adni, a lehető legkevesebb színpadi kelléket könnyén, házilag is elő­állítható jelmezeket igényeljen, A megírásnál elsőrendű szempont le­gyen, hogy a darab alkalmat adjon a ját­szó ifjúságnak a bennük rejlő játékkész- ségnek természetes és magyar kiélésére. Mellőzni kell a kabarés, revÜ9, operettem elemeket, a közismert színpadi figurá­kat: a kabarés katonaalakot, parasztot, cigányt, zsidót stb. A mű szemléletében, gondolkodásában és nyelvében legyen magyar, nem pedig magyarosi A műben előforduló ének, zene, tánc nem lehet városi ,,sláger-termék“, csak magasabb- rendű zenei termék, hiteles népdal, nép­zene, tánc. A díjazott darabok első kiadási joga a Levente-Egyesületek Országos Köz­pontját illeti, A műveket a papír egyik oldalára írva gondosan csomagolva, jól látható ,, Színdarab-pályázat“ felírással elátva a Levente-Egyesületek Országos Központja címére (Budapest V., Alkot­mány-utca 5—7] kel Ibeküldeni. A szerző nevét és címét jeligés borí­tékban kell mellékelni, A jeligét a mű első oldalán is fel kell tüntetni. Pályázati határidő: 1943 október 1. E pályázat kiírásával kívánja a leven­teintézmény a sajátos magyar játékíor- ma kialakulását elősegíteni. Bezárták a ruhát UNlO-moJyzsákba I** ,,A sok éhes molynak felkopik as álla. Az uriközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda <MBBBBHg!g5b5Sg lódéra espressó kávéfőző - Telelők: 26-11.

Next

/
Thumbnails
Contents