Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 97-144. szám)

1943-05-17 / 110. szám

Momty&i &mn.MP (Trianon 23.) 1943 május 17, nagyobb szeretettel és készséggel. Az Otthon két helyet a hadiárvák ré­szére tart fenn. Megemlékezett a jelentés azokról az adományokról is, amelyeket az Otthon fenntartására egyesek juttattak s ame­lyek azt igazolják,, hogy nem nehezed hét meg az idők járása annyira, hogy ne akadna mindenkor egész sereg ember akik adományaikkal. numkakészségük­Váljon gondol okozotf-e néked kásád sorsa? kel ne állanának a szeretet munkájába. Részletes tervet terjesztett elő Joób Oli­vér a jövőre vonatkozóan is. Ez a terv szélesebb körű áldásos munkalehetősé­gekre vetített fényt. A közgyűlés az előterjesztett jelentést és szeretet-otthoni zárószámadást is jó­váhagyta, majd Joób Olivér leLkész imádsága után közénekkel fejeződött be a közgyűlés. akkor sem. ha világnézeti válság követ- i kezik. Csak a tevékeny, a közösségért áido- j zatkész, a felebarátot néző nemzetnek van maradása. Csakis egy sajátos elmé­lyedéssel magambanézéssel, bűntudattal rendelkező ifjúság mentheti meg e ha­zát. Csak akkor lesz életem tevékeny s áldozatkész, ha mindig önmagamba nézek. Mennyiben vagyok én az okozója annak, hogy valami úgy halad, ahogy. Sokan azzal a kifogással érzelr ek, hogy magú úgy sem tudják megváltoztatni a világot. De ezt milliók mondják. Ha semmi más nem volt az eredmé­nye ennek az előadásnak, csak annyi, hogy megláttuk: előttünk áll a nemzt fel- emelkedésének útja s felteszi magában ezt a kérdést, tettem-e valamit akkor nem hiába hangzott el ez az előadás, — mondotta az előadó. Vájjon gondot okozott-e néked hazád sorsa? Volt-e miatta álmatlan éjszakád? Vagy rábíztad-e kérdés megoldását a honatyákra. Tettél-e valamit? Tudsz-e tenni? —■ hangzottak el a kérdések az ifjúság felé. Lehetetlen a magyar sorskérdések múltja, a jelene, de a jövendő a magyar­ság egyik rétegében az ifjúságban van. Egyedül. Viszont Isten nélkül a magyar sors­kérdések megoldhatatlanok. Dr, Belohorszky Ferenc gimnáziumi ta­nár előadása, amely nem is előadás de bizonyságtétel volt hisszük, nem hiába hangzott el. Olyan nagy szükség van új életre, csendre, nyugalomra, úgy áhítoz- zuk a békét szívleljük meg az elhangzott előadást. Éljünk e szerint, akkor biztos és határozott léptekkel mehetünk mi magyar ifjúság újabb és dicsőbb ezredév felé.’ Hiszünk a győzelemben ! Volt -e miatta álmatlan éf szakád ? Dr. Belokors&ky Ferenc gítaa^.sm^í tanár a KÍE szerda esti nyitva.nos önképzőköré» „4 magya« sorskérdések jelenéiről tartott előadást Nagy érdeklődés mutatkozott dr. Be­lohorszky Ferenc előadása iránt a kö­zönség részéről. Mintha a múlt héten el­hangzott előadása, melyben a magyar sorskérdések múltjáról beszélt, életet vitt volna — s hisszük éetet is vitt — a hallgatóság csüggedt szívébe. Ezek nem agyon- és túlbeszélt témák. Ezek­nek időszerűsége nem abban rejlik, hogy ma háború van, hanem mert mi magya­rok oly kevesen vagyunk. Sajnos,1 ez az érdeklődés Nyíregyhá­zának csak kb. egy ezreléke oldaláról és szivéből indult ki. Még mindig többre tartjuk’''a hétköznap monoton életét s nem vészük észre, hogy szükségünk van nemzetismeretre, mert ez az öntudatos magyarság alappillére. A közének és ima után dr. Belohorszky Ferenc gimnáziumi tanár megtartotta ..A mágyár sorskérdések jelene’1 c. előadá­sát. A nagy magyarok, mint Széchenyi és Ady, megmutatták nemzeti kér­déseinket- mondotta. Életattitüdjükh el megvilág— tottálc, milyen út vezet a magyar sors- kérdések megoldásáig. Bár mindig van­nak újabb kérdések, de ezek, ha a nem­zet szempontjából fontos kérdések meg­oldódnak, akkor ezek az újabb kérdé­sek maguk megoldódó cd\. j; Ma is ez a cél: Kivetkezni a régi világ feudális rendszeréből. A liberalizmus korában Széchenyi esz­méje elsikkadt. A közjogi kérdések mel­leit háttérbe szorult a nép: kérdés s ezért belső hatalomhoz jutottak a nemzetisé­gek. A világháború és következményei beigazolták. Széchenyi és Ady jóslatait. A kommunizmus lett úrrá az országban. Végre, a nemzeti öntudat annyira ju­tott, hogy eTŐs kéz megkapta az ural- j mat vitéz nagybányai Horthy Miklósban. ' Ezután látták, hogy megint csak azon az úton kell menni, melyet Széchenyi és ' Ady megjelölt, A nagy lehetőségi idejét ismét elmulasztottuk. Ha valamikor, ak­kor. a kommunizmus után lehetett volna megoldani a régi sorskérdésekét'. Azon­ban a sajátságos letargia leit úrrá. Min­dönki örült, hogy megszabadultunk a kommunizmustól. A 22-es és 23-as évek­ben másodszor is kezdődik a mozgás. — lU volt a második lehetőség elmulasztá­sa. Milotay István, a hírneves publicista mái' akkor megírja, hogy itt az ideje a zsidókérdésnek, a föld­reformnak a vérehajtására. Nagy történelmi lehelőseget mulasztot­tunk el újra. Nagy letargia lett úrrá is­mét. Azután íölveszük a régi fonalat, ahol abbahagytuk 1914-ben. Érezzük egészen új erőknek kellene érvényesülniök. Az elmúlt húsz év alatt nagy változás nem történhetett, mert foltozgatásokkal nem­zeti sorskérdéseket megoldani nem lehet A kívülről befelé ható erők nagyon át- cdakították szellemünket. Mi mindig te­kintetbe vettük tetteink alkalmával, mit szól hozzá a Nyugat. Erős nemzet pedig csali az lehet, aki a belülről kifelé ható erőt tart­ja a legfontosabbnak. Az elmúlt húsz esztendő latt történtek kísértések a 30-as evek folyamán. Ez volt a harmadik lehetőség. A csonkásá­ig úrikban kellett erre ráébrednünk. A legnagyobb eredmény nem nagy refor­mot hozott, hanem fölébreszt nemzeti ér­tékeket és erőket Gömbös Gyula k.or- mányenöksége korában. Nem nagy réte­geket mozgatott meg, mert nálunk min­dent a politikai élet tud iiásni vagy el­temetni. Veres Pétert, Németh Lászlót kezd­ték értékelni. Meg volt az érdeklődés a nemzet részéről a népi és paraszt kér- déskben. Ez nemzeií öntudat érdeklődés egyoldalúvá vált. Visszazökkentek, mert nem látták az eredményeket. Várták a megújhodást a világnézetváltozástól.-Ma már azon az állásponton vagyunk vagy ez az ifjúság alakítja ki ez új jö­vendői: s oldja meg a sorskérdéseket, vagy talán soha nem lesz ennyi alkalom a megoldásra. A legfontosabb, tud-e harcolni ez az ifjúság, erre neki keli felelni. A magyar- népi nemzetiségi kérdések­ben tabula rasa-t keli teremteni, A ma­gyarság legyen a vezető. Ez nem jelent lekicsinylést a qemztiségeinkkel szem­ben. Ezután magyarságáról beszelt. A ma­gyarságot nem lehet a fajelméiet alap­ján elintézni. Akkor nagyon kevés lenne a magyar. Tragikus is lenne a helyze­tünk. Öt-öt millió magyar. Reményik Sándor mondása alapján bár egy kissé naivan intézhetjük el a problémát: A vér a semmi, a lélek a minden. Magyarrá valakit a lelke tesz ! Ez kiérzett az előadásból. Majd a zsidókérdésről beszélt. Szerin­te ez érzelmi kérdés. Ha a magyart meg becsülöm, támogatom, akkor ez is meg­oldódik. Mgyarországon nincs feudalizmus — mondotta, — de még mindig megvan a cin - és rangkórság. Ez nem osztályindu­lat. A hazajött Felvidéken és Erdélyben a cím- és rangkórság ellen vannak, de mi még mindig tiltakozunk. Nagy baj enné! a kérdésnél a tudatlanság. Pedig csavar vagyok a magyar gépe­zetben —- mondotta. Ha ellentétbe kerü­lök a géppel, le kell mondanom ábránd­jaimról. Az Aladároknak” még mindig nagy a számuk. A mát ifjúságnak kevés példával kell megelégedni. Pedig a példa hat. A rossz megrendíti hitében az embert, elveszti idealizmusát. Ezzel számolni kell. Ha a következő nemzedék nem oldja meg a sorskérdéseket, akkor a magyar­ság talán nem is fog tudni fölocsúdni még M Mgv. v indulása és május 17-töl ÉRKEZIK: Debrecen felöl: 0.18 motor. Budapestről (Debrecenig sebesvonat). 5.35 — személy. Budapest nyugatiról. 7.40 — motor (Debrecentől.) 13.32 — sebes (Budapest nyugatiról.) 16.16 — személy (Debrecentől.) 19.35 — sínautó (Budapest keletiről.) 20.54 — személy. (Debrecentől.) Csap felől : 1.37 — motor. (Ungvártól. Beregszász— Munkács csatlakozás.) 7.22 — személy. Ungvártól, Beregszász ! —Mukács csatlakozás.) i 7.42 — sínautó. (Ungvártól, Beregszász —'Munkács csatlakozás.) j 14.05 — motor. (Csaptól, Beregszászról csatlakozás.) 21.31 — személy. (Ungvártól, Beregszász —-Munkácsról csatlakozás.) Szerencs felől: 7.25 — személy. (Bpestről csatakozás.) 13.53 — motor, (Bpestről gyors csatiak.) 17.53 — motor. (Miskolcról csatlakozás.) 21.47 — személy. (Miskolcról csatlak.) Mátészalka felől: 7.30 — személy. (Mátészalkától.) 14.00 — személy. (Szaímárról csatlak.) 19.03 — személy. (Szatmárrói csatlak.) Vásárosnamény felől : 7.20 — motor. 16.27 —- motor. 19,13 — motor. Polgár felől: 7.10 — motor. (Polgárról.) 16.20 — motor. Ohatpusztakócsról.) 19.29 — motor. (Ohatpusztakócsról.) Nyíradony felől: 7.09 — vegyes. 13.35 — vegyes. INDUL: Debrecen felé : 2.05 — motor (Debrecentől személy és sebes-csatlakozás Budapestig.) 5.51,-— személy (Debrecenig.) 7,44 — sínautó (Budapest keletiig.) 7.51 — személy (Debrecenig.) 14.23 — sebes (Budapest nyugatiig.) 17.10 — motor (Debrecenig.) 22.05 —■ személy (Budapest nyugatüg.) Csap felé : 5.55 — személy. (Ung várig, Beregszász —Munkácsra csatlakozás.) 14.30 — motor. (Ungvárig Munkács— Beregszász csatlakozás.) 16.36 személy. (Ungvárig, Munkács—- Beregszász csatlakozás.) 19.37 — sínautó. (Ungvárig, Munkács— Beregszász, csatlakozás.) 21.01 — személy. (Ungvárig, Munkács-— Beregszász csatlakozás.) Szerencs felé : 3.33 —- személy. (Budapestig, — áram­vonalas gyors csatlakozás Mis­kolc tói.) 9.48 — motor. (Szerencsig.) 14,32 — motor. (Budapestig gyors csat­lakozás Miskolcig személy csat­lakozás.) 18.20 — személy. (Budapestre szeméi y csatlakozás. Szerencsen 5 óra várakozás.) Mátészalka felé s 8.28 — személy. (Szatmárig.) 14.26 — személy. (Szatmárig.) 21.58 — személy (Mátészalkáig,) Vásárosnamény felé: 8.G0 — motor. (Csap felé csatlakozás.) 14.13 — motor. (Csap feié csatlakozás.) 21.55 — motor. Polgár felé : 6.18 — motor. (Polgárig.) 7.50 — motor. (Ohatpusztakócsig.) 17.00 — motor. (OhatpusztakócsigJ Nyíradony felé : 8.41 — vegyes. 18.05 — vegyes. Fekele légvédelmi papír elsöiés&esz lóba papirüxietben

Next

/
Thumbnails
Contents