Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-09 / 55. szám

4. Md. ^'<HI (Trianon 23). 1943 március 9. Ne vásároljon senki gyanns helyről hozott kntyát Az utóbbi hetekben feltűnően növe­kedett Nyíregyházán az eltűnt háziku­tyák száma. Foxi, daxli, seáfyempincsi és másfajta kutyák tűntek e1 a külön­böző utcákban a lakásokból, illetve az udvarokról nyomtalanul. A károsultak a rendőrséghez fordultak és több eüjtünít kutya tulajdonosa szívósan nyomoz a kedvelt á'lat után. Nem egy család nyu­galmát dúlta fel a becézett pincsi vá­ratlan eltűnése. Az eddigi feltevések szerint Nyíregy­házán kutya-tolvajok garázdálkodnak. Ezek leskelődnek a városban és megfi­gyelik, hogy melyik házban vagy ud­varban mutatkozik gyakrabban az ér­tékesebb kutya. Ha jó alkalom kínálko­zik, a pincsit őlbekapják és elrabolják. A lopott pincsiket és foxíkat aztán jó- pénzért elárusítják. A tolvajok ellen össze kaT fogni a kutya-gazdáknak, — j Szigorúan őrizniök kell az állatot. De f ügyelnie kell minden olyan -családinak i is, amelynek kis kutyát kínálnak ela- j dásra. Kétes szemé'yektől, suhancoktól, ^ cigányoktól stb. ne vásároljon senki se > kutyát, vagy ha gyanús kutya-árus jelent- | kezik, adják át a rendőröknek. Amúgy * is megnehezedett ma a kutya-tenyésztők | helyzete, ne engedjük, hogy gonosz tol- 1 vajok keserítsék el még jobban a kutya- | tartó gazdákat. Ítéletek árdrágilási perekben File József újfehértói hentes nem - a hússzékben, hanem a fáskamarában két társával együtt a megengdeettnél maga-, sabb áron húst márt ki. A pénzt nem File szedte be, azonban kiderült, hogy az elszámolást megejtették vele. A bíró­ság megállapította File és két társa ter­hére a bűnösséget és Fiiét 1000 pengő pénzbüntetésre, a másodrendű vádlottár- sát 200 pengő pénzbüntetésre, harmad­rendű vádlott társát pedig 100 pengő pénzbüntetésre ítélték. Rozsnyaj Míklósné újfehértói lakos a lisztet a megengedett árnál) magasabb áron adta. Árdrágító visszaélésében mon­dotta ki bűnösnek a nyíregyházi törvény­szék s ezért 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Nincs többé szipnn somija ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradé­két elhozza Marok dynla kijelölt szappanfőzőhöz Kótají ut 38. (nem utea) ahol azt szappanra cserélik át, lílVÉLPAPtR-WKLöNLE^BeaEC^Ls pompás színekben, ízlése» kivítetb^ óriási választékban JÖsBA-papírkarosk*. sierek kaphatók JÓBA-papíröiletben. Ingyen kapott szállást, mégis kifosztotta a lakást Az ökrök hátára kötötte a lopott holmit; egy tolvaj hajcsár Vakmerő betörő került tegnap a nyír- j egyházi törvényszéken a vádlottak pad­jára. Lőrincz Sándornak hívják, olcsvai lakó«, hajcsár;, akinek ökröket kellett szállítani Csap községbe. Este 9 órakor az ökrökkel Mezőladány községbe ér­kezett, itt akarta töilíeni az éjszakát, ezért szállást keresett a faluban. Wasz- szer Miklósné szívességből haj'andónak mutatkozott éjjeli szállást adni Lőrincz Sándornak és az ökröknek. Pénzt sem kért a szállásért, még vacsorát is adott az ökörhajcsárnak. Lőrincz Sándor közben megtudta, hogy az asszony férje munkaszolgálatot teljesít s így egyedül tartózkodik a la­kásban — elhatározta, hogy éjjel ki­fosztja szállásadónőjét. Az éjféli órák­ban az egyik udvari szoba ablakának üvegét benyomta és az ablakszárnyakat kinyitotta, bemászott a lakásba és a ruhásszekrényeket kinyitotta, az ott talált nagyobb értékű ruhafélét és 150 ( pengő készpénzt ellopta. Vakmerőségé- j re jel'emzö, hogy a szobában még a lám- j pát is meggyujtotta és teljes világosság í mellett rabolta ki Wasszer Miklósné la- j kását. Az éléskamrába is bement és el­vitt minden élelmiszert,„ amit ott talált. Lőrincz Sándor a lopott holmikat bevitte az istállóba és azokat becsomagolva az ökrök hátára kö­tözte. majd a kora hajnali órákban, még mielőtt a betörést felfedezték volna, — búcsú nélkül epávozoftt. Reggel Wasszer Miklósné azonnal jelen­tette a lopást a csendőrségen, a nyo­mozás órák alatt eredményre vezetett, a betörő hajcsárt Csapon elfogták a csendőrök. A nyíregyházi törvényszéken dr. Aradványi Endre kir. büntető egyesbíró ítélkezett a vakmerő tolvaj fe’ett, Lőrincz Sándor beismerte a lopást, elmondotta, hogyan fosztotta ki Wasszer Miklósné lakását — hálából — az in­gyen szállásért. Majd hajnalban köszönés nó'küil távozott. Dr. Képes József kir. ügyész, a vád képviselője példás büntetést kért. — A 1örvényszék Lőrincz Sándort négyévi íegyházra ítélte. Az ítéletben az ügyész és a vádlott is megnyugodott, így az jogerőssé vált. á pomázi holdvilág-árokban keresik Árpád vezér sirj át A régi római kőfejtőt a honfoglaló magyarság vallásos kultnszheiynek használta] A puha anyagföld besüpped a lábunk alatt, amikor a pomázi hegyekben gya­logolunk fölfelé a Holdvilág-patak szaka- dékos medre mellett. A metsző korata­vaszi szél könnyeket csíp az ember sze­méből. Végre, amikor egy dombfelület fefogja a hideg szél erejét, tarfák ágai között imponáló méretekben bontakozik ki előttünk a régi római kőfejtő bástya­szerű fala. A Nemzeti Múzeum két régészének társaságában vagyunk. Most, amikor el­érkeztünk turista kirándulásunk célpont­jához, legelőször is szakszerűen, alaposan szemügyre vesszük a terepet. A régi ró­mai kőfejtő ugyanis — mint nemrégiben kiderült — fontos emléke a honfoglalás­kori s árpádkori magyarság történeté­nek. Nemrégiben az a hír is járta, hogy Árpád sírja is itt van valahol a Hold- kilág-árokban. Annjonymus krónikájára támaszkodva az a vélemény is felme­rült, hogy ,,Buda Votus" az a bizonyos Óbuda, illetőleg Fehéregyháza, ahol a krónikás szerint a honalapító fejedelmet eltemették — itt terült el Pomá^on. — Csak később, a török uralom alatt hú­zódtak Óbudára az innen kiűzött lako­sok. A kőfejtő magyar vonatkozásait Sashegyi Sándor fedezte fel, aki külön­ben hajógépész volt és nagy szorgalom­mal magánúton tanulta és tanulja a ré­gész-tudományokat. Első felfedezését azonnal közölte a Nemzeti Múzeummal. Pestmegye is hathatósan segítette kuta­tásait. Természetesen a Nemzeti Mú­zeum hivatalosan is bekapcsolódott a munkába már a kezdet kezdetén és az eddigi megállapítások is rendkívül érde­kesek. A hegyoldal lejtőjén hatalmas bevágás­ként függőlegesen helyezkedik el a ró­maikon kőfejtő fala. Hogy rómaikon kő­fejtő, azt a csákánynyomok sajátos nyo­mairól ismerik meg a régészek. Ezzel a módszerrel csak Róma provincia-ailapító légionáriusai fejtettek követ. A fal csak­nem a hegy tetejéig húzódik s legfelül egy loggiaszerű tetőterrasz-félében vég­ződik. Önkéntelenül is arra gondol az ember — kevés fantáziával is, — hogy ez imponáló szószék lehetett és hatásos díszlete egy szózatot intéző vezérnek, vagy sámánnak, aki esetleg megfelelő öl­tözetben, jólrendezett világítási hatások között lép a völgyben és a patakparton elhelyezett tömeg elé. Ezt a gyanút meg­erősíti még az is, hogy a sziklafal oldalá­ba vájt, barlangszerü alagút fél-körívben húzódik a hegy alá és egy meredek, ak­naszerű kürtő kapcsolja összh az alagu­tat a szónoki emelvényszerű terrasszal. Erről a folyosóról kétségtelenül megálla­pították azt, hogy nem római kori ere­detű, .hanem későbbi mesterséges alko­tás. A Nemzeti Múzeum két régésze: Gal­lus Sándor dr. és Bottyán Árpád dr. ve­zetnek végig a kőfejtőben. Mindenekelőtt arra hívják fel a figyel­met, hogy a barlang bejárata nem is oyan régen még nem látszott. Egymásra rakott- kövekké] s arra ráhordott humusz- réteggel — valamikor igen régen —- tö­kéletesen elfedték oly -módon, hogy a kőfejtő sziklafal előterét jónéhány mé­terrel fel töltötték.. Az ásás után, amikor eltávolították a köveket, két vízszintes réteget is találtak, körülbelül 40 centi­méter vastag faszenes hamuréteget. Ez azt bizonyítja, hogy ez itt hosszantartó tüzelés hamujának a maradvátiya. A fo­lyosó bejárata fölött, meglehetős magas­ságban elég nagy rovás jelek vannak be­vésve. Egy ,,T" alakú és egy kard aia- kú. Van olyan vélemény, mely szerint a kard-jel annyit jelent, hogy „Őrizni kall ezt a helyet“, a ,,T‘ jel pedig azt, hogy „Szent hely, vallásos hely“. Megkérdeztük, hogy nem azonosak-« ezek a jelek azzal, amit másfél évvel ezelőtt az egyik pesti napi'ap említett feltűnő tálalásban, hogy tudniilik ez a bevésés egy rovásírást kedvelő turistától származik. A válasz a kővetkező volts „Nom azonosak." A turista faragását ia megtaláltuk. Meg tudjuk állapítani aat, hogy melyik ősi és melyik újabb eredeti vésés. A kard alakú és „T“ alakú jel különben sem vésés, hanem pontozással, illetőleg pontozásszerű szegecselt apr4 lyukak öszessé géböl adódik.“ Külön érdekessége még a régi Kői ejti nek a két kaptárfülke, alakjukról nevez­ték el így a falban levő két üreget, — Rendeltetésüket homály fedi. A száki» előtt gigantikus nagyságú kősírt ia talál­tak s ebben ötven évnél idősebb asa- szony csontvázát tárták föl. Sajnos, a sirt nagyon megbolygatták és így más, értékesebb lelet nem igen került ölő ve­le.. A csontvázról az antropológiai véle­mény azt állapította meg, hogy ..tamrid" típusú, ez tudvaevőleg a honfoglaló ma­gyarság vezetőinek fajtípusa volt. A ka­nyargó folyosóban is vannak még rovás- jelek. A kőfejtő környékén is vannak hason!« mesterséges sziklajáratok. Különösen ér­dekes az egyik sziklahasadékban egy elipszóid gömbalakú fejszerű valami Er­ről a geológiai vizsgálat megállapította, hogy úgynevezett „vulkánikus bomba“.— Ez annyit jelent, hogy a talaj keletkezé­sekor a még folyékony, homogén kő­anyagba idegen anyag került. S ezt * gömbalakot nem tudták rendesen kocka alakra kő formájában kivágni. Valószínű­leg ezt használta fel a nomád szobrász arra, hogy emberfej formára faragja, mert a szem és az orr körvonalai még most is jó] kivehetők. A Nemzeti Múzeum régészeinek véle­ménye ezidőszerint a következő: Kétségtelen, hogy a pomázi Holdvilág- árokban találták meg a mai Magyaror­szág területén az első kultusz-helyet, — amelyet a honfoglaló magyarság vallása« színhelyül használt. Az is valószínű, hogy a kereszténység felvételekor ide húzód­tak az ősvallásban maradtak. Eddig Ma­gyarországon ilyent még níem találtak. A rokon bolgár nép területén, Madará­ban tártak fel hasonlót. A Holdvilág- árokbeli kőbánya igen sok hasonlóságot mutat a Madara-beli kultusz-hellyel (A Madara szóban is fellelhető a ,,magyar“ szótő.) Az is köztudomású ma már, hogy a bolgár nép nemcsak rokonunk, de a hon­foglaló korszakban ugyanabban a kultú­rában élt, mint a magyarság. Való színűn élt látszik, bogy nemcsak istentisztelet cél­jára használták ezt a kultúrhelyet, ha­nem egyúttal temetkezésre is. — Éppé* ezért rendkívül fontos a magyar tudo­mányosság szempontjából, bogy a kőfejt« előterét pontosan és alaposan feltárják. Az eddigi jelek alapján ezektől a rövi­desen meginduló földtárásoktól további igen fontos eredményeket várhatunk. —• Hogy Árpád sírját megtalálják-e, vagy sem, az nem teszi feleslegessé a kutatást^ mert az eddigi leletek is értékesek é* igen valószínű, hogv a továbbiakban is fontos adatokat hoznak majd a honfog­laláskori magyarság művelődésének isme­retére. Dr. Vámos Kálmán. EB Az urikőzönség Bácsi kedvenc k cn szórakozóhelye a krászda Hódéra espressó kávéfőző- Telelői: 26-11. Mai naptól kezdve: a főváros egyik legnépszerűbb és legjobb szakácsa főz a Vesszas Étteremben m étel és sütemény különlegességek nagy választéka

Next

/
Thumbnails
Contents