Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-08 / 54. szám

Mtas Hogy készül a rendcsinálás az iparosak adóztatásában Fontos rendelkezések ai iparosok adózási frontján A pénzügyminiszter 66.000—1943. VII. az. körrendeleté a jövedelem- és va­gyonadó, valamint az általános kereseti adó 1943. évi kivetése tárgyában megje­lenvén, fontos rendelkezéseket tartalmaz és az egységes joggyakorlatot nagyban elő fogja segíteni különösen a tételes adóztatás tekintetében, mert ezen a té­ren a pénzügyi hatóságok gyakorlata nem volt egységes. Az 1910 évi egyenes adóreform, a kisiparosság bizonyos cso­portjára nézve, a tételes alapon való általános kereseti adóztatást léptette életbe. A megjelent körrendelet ezen a téren sok tekintetben rendet teremt. Aj állandó adótételek alkalmazásá­val csak olyan íparűzőket lehet meg­adóztatni, akik megrendelésre állí­tanak elő iparcikkeket, de legföljebb kisebb mennyiségben tar- 5 tanak raktáron olyan kész árut, amely- | ről hítedtérdemlően bizonyítható, hogy | .saját műhelyükben és csalt a műhelyük- | ben alkalmazott segéd vagy tanonc | munkájának igénybevételével állították elő. Ilyenek például a bútorsztalos, szíj­gyártó, cipész, cipőfelsőrészkészítő, csiz­madia, esztergályos, férfiszabó, paszomá- \ byos kádár, kaptafakészítő, kocsigyártó, bognár, kárpitos, kefekötő kötélkészítő, műszerész, női szabó, nap- és esernyő- készítő, kötöszövő, tímár, vésőműves, .kovács, kőfaragó, könyvkötő, bélyegző- | készítő stb. Az adózásnak ezen a lehetőségén nem 1 változtat az, hogy az iparos munkája egy E részét műhelyen kívül végzi el, például * az épületasztalos, bádogos, cég- és cím­festő kályhás, lakatos, épületlakatos, műlakatos, mázoló-fényező, szobafestő, tetőfedő, üveges, ács kőműves villany-, vízvezeték-, gáz-, fűtőszereló stb. Nem alkalmazható az állandó adóté­telek szerinti adóztatás lehetősége az olyan íparűzőkre, akik nem ipari cikkeket állítanak elő. hanem személyes szolgálatot vagy mun­kateljesítményt végeznek, például bor­bély, fodrász, cukrász, fényképész, kel­me- és foralfestő, vegytisztító, köszörűs, kövező kútcsináló, kozmetikus, mészáros és hentes, mézeskalácsos, molnár, sok- azorosító, reszelővágó, sütő, fogtechnikus kéményseprő stb. Nem alkalmazhatók állandó adótéte­lek az olyan íparűzőkre akik túlnyo­mórészt nem megrendelésre dolgoz­nak, hanem raktárra, árusítás céljából állíta­nak elő ipari cikkeket, mint például ékszerész, arany-ezüstműves, bőröndös, bőrdíszműves, fésűs, fűzőkészítő, kala­pos és sapkás, késes, kesztyűs, mű- és aranyhimző, szűcs és szörmesapkakészí- tő, órás, stb. Ha az iparos saját neve alatt ugyan­abban a műhelyben, legföljebb egy se­gédet és egy tanoncit, vagy segéd nél­kül két tanoncot foglalkoztat és több kézmüiparágat folytat, úgy adózik, mint­ha csak egy ipart űzne. Ha az iparos olyan hasznothajtó foglalkozást is foly­tat, amely állandó adótételek alkalma­zásával nem adóztatható, például a ci­pésziparos cipőkereskedő is, úgy általá­nos kereseti adóját a cipésziparra, mint a kereskedésre nézve az általános sza­bály szerint kell fizetnie. Tételes alapon csak a képesítéshez kötött szakmák adózhatnak. Megállapította a rendelet, miként adóz­nak azok a több iparüzők, akik közös név vagy cég alatt ugyanabban a mű­helyben űznek ipart, föltéve, hogy egy segéd és egy tanonc, vagy segéd nélkül legföljebb két tanoncot foglalkoztatnak. Akik az ípartestület kötelékébe nem tartoznak, tételesen nem adózhatnak. Az állandó adótételek alkalmazása szem­pontjából az iparigazolvány, vagy az iparengedély egyenlő elbírálás alá esik. A körrendelet 3. szakaszának 7. pont- | ja megállapítja, hogy miként adóznak az | olyan iparosok, akik az elvállalt munkát | egészben vagy részben otthon dolgozó j iparosoknak adják ki földolgozásra, mint I például a cipész, aki a cipőfelsőrészt a J felsőrészkészítővel állíttatja elő, vagy az asztafios, aki famegmunkáló vállalattal dolgoztat, valamint az olyan szabóipro9, aki a megrendelt mhák egyes részeit, például kabátot, mellényt, nadrágot más­más iparossal készíttet el és saját ipar­műhelyében csak igazításokat, javításo­kat végeztet saját segédjével vagy ta- noncával. Nyitva maradt például a kőműves - iparban foglalkoztatott napszámosok­nak a minősítése, illetve a nem szakkép zeit ipari alkalma­zott (napszámos) számításba vétele a té­teles adóztatás szempontjából. Az érde­keltség ebben a tekintetben elő terjesz­ést fog tenni mert azt a gyakorlatot, hogy a nem szaképzett alkalmazott ta- noncnak számítson — sérelmezi. Mindenesetre a körrendelet sok tekin­tetben egységes gyakorlatot fog terem­teni. Mándok község; a sebesült honvédekért Véletlenül betévedtem Mándokon a főjegyzői lakásba. Az „ebédlőben“ elké­pedve állottam meg. Két szoba össze­nyitva és vagy harminc asszony sürög- forog mosolygós arccal, fehérköténye- sen. Az egyik szobában vagy hat hatal­mas asztal tele mindenféle jóval, ami szemnek-szájnak ingere. Hatalmas he­gyekben az asztalokon sütemény, kol­bász, sonka, cigaretta, hófehér „vekni“, hatalmas „kocsikerék" kenyerek, az asztalok körül sütőteknőkben (nyolcke- nyeres) friss szüvalekvár, zsákokban fe­hér búzaliszt, ládaszámra az alma, egy nagy ruháskosár telisdedteli tojással, va­lami alkalmi edényben kockacukor, zsá­kokban, papírzacskókban mák, dió, keksz, mézestészta. Még az ablakpárká­nyok sem üresek: 'lekvár, befőtt, málna­szörp a terhük. Kérdésemre a női önkéntes honvédel­mi munkaszervezet belyi bizottságának képviselője ad kimerítő felvilágosítást. — Mándok község közönsége a napokban elvállalta egy sebesültszállító vonat meg vendégelését első hazai pihenőállomásu­kon: Csapon. Hogy pedig a megvendége- lés teljesen egységes legyen, a helybeli női munkaszervezet elvállalta az össze­hordott anyag felsütését, elkészítését, — szétdarabolását és csomagolását. A köz­ség hazafias népe pedig egyetlen dobszó után annyi mindenféle élelmiszert hor­dott ősze, hogy már a gyűjtés első órá­jában látszott, hogy nem egy, de három sebesültszállító vonatnak is elég lesz. — Háhn Imre főjegyző elmesélte, hogy semmiféle cukorjegy, vagy akciós ruha­anyag osztásakor nem volt olyan óriási tolongás a községházán, mint az élelmi­szer összehordására kijelölt napon. Min­denki adni akart és mindenki adottl Egy öreg asszony például gyűrött zsebkendő­jéből utolsó két pengőjét és egyetlen tyúkjának egész idei hozamát: két tojás­kát adta oda. Az adományokat átveveő hölgyek sírva-nevetve dolgoztak reggeltől estig. A magyar föld e Ids darabjának népe megmozdult és ha a szívét kérték volna tőle a sebesült honvédeknek, azt is odaadta volna. Az összehordott élelmiszerekből végül is négy sebesültszállító vonatot vendé­geltek meg. De beszéljenek helyettem a számok: összegyűlt 824 darab tojás, 5 métermázsa liszt, 1.5 métermázsa lekvár, 25 kg. kolbász, 80 kg. szalonna, 10 kg. zsír, vaj és margarin, 1 métermázsa alma, 5 kg. mák, 80 kg. cukor 100 liter bor, 10 kg. dió, 1480 pengő készpénz, 2 ezer darab cigaretta sok keksz, mézestészta, dió, lekvár, málnaszörp és befőtt. Az összegyűlt anyagból készítettek és kiosztottak: 60 tepsű rácsos tésztát a könnyebb, 36 tepsű piskó tatészt át a ne­hezebb sebesültek számára. Ezenkívül 1020 darab fehér „veknit“ és 36 darab kenyeret. A négy vonaton kiosztásra ke­rült 1700 csomag és 17.000 darab ciga­retta. De még mindig nem fogyott el az összehordott élelmiszer, A maradékot, szám szerint 76 kg. lekvárt, 115 kg. lisz­tet, 20 kg. cukrot, 4 kg. szalonnát és ugyanannyi mákot, beküldték a nyíregy­házai hadikórháznak. Egy héten belül minden közreműködő megkapta a legszebb jutalmat, amit ön­feláldozó munkájukért csak kaphattak. Mind a négy sebesültszállító vonat hon­védéi felkeresték soraikkal a községi elöljáróságot és egyszerű, de szívből jö­vő szavakkal mondtak köszönetét a meg- veadégelésért. A hazájukért vérüket ontó, családju­kat, ősi földüket védő honvédek hazai földre léptek és itthon a család s az ősi föld szeretete fogadta őket. Ezek a sebe­sült honvédek tudják azt, hogy ma a családból zsírt, lisztet kivinni nehéz és (Trianon 23.) 1M3 márcivs t. látták hogy a magyar salÁd erre az Alj­zatra is képes. Ök látták, hogy a sokat emlegetett bek­ső front erősebb, mint valaha, mi peifig szavukból, hangjukból, szemük csillogá­sából láttuk és tudjuk, hogy a magyar honvéd ki fogja harcolni örök álmunkák az új, a boldog, a szép, a szent Nagy- Magyarországot. k KÉP választmányi és szervezeti llésel Szabolcsban A Magyar Élet Pártérte sí tőjének Je­lentése szerint a kővetkező helyek** tartottak választmányi és szervezeti nl&é Szab olosvármegyeábeo: Nyíregyháza, Nyírbátor, Nagykálló és Kisvárda szervezete választmányi fiW tartott. Nádas János országas főtitkár a háborús, gazdasági és politikai helyzet** ismertette. Hajdú Sándor központi vár­megyei titkár közérdekű kérdésben szá­laik fel. Nyírbátorban felszólalt dr. Balba János kerület vezető. Nagy káliéban Lep sényi István pártvezető. Nyíregyházád Bertalan Kálmán országgyűlési képvise­lő, Oltványi Ödön, dr. Nagyfalussy Pe- renc, Kovács Zsigmond Kisvárdán vibét» Ujfalussy Gábor, Mikecz Tamás orsaág- gyülési képviselők, Kovács István párt- vezető és dr. Tóth József választólurf- leti elnök. Záhony, Tisxabezdéd, Tázsér és rád községek szervezeti ülést tartottak. Vitéz Urfalussy Gábor és Mikece Ta^ más országgyűlési képviselők isnaerteitö* a gazdasági helyzetet. Közérdekű kérdé­sekben felszólaltak: Pokol Gábor, Pakol Imre, Pokol Ignác, Pokod János, Böá Béla, Urr László, Varga Áron, Vék<d# Gyula, László Albert, Pethő Gyula, RÁ- ▼ész Albert, Révész Sámuel, Révész Ifd- más, Barabás Sándor, Révész Káhtibi Nagy Gerzson és Abód Imre. PARADICSOM termelési szerződést kőt DIA EK. konzervipari éj zöldség szántó üzem. NYÍREGYHÁZA, BETHLEN UTCA. Telefon: 22-60. k vidéki lakosság ciiznaellátása A közellátási miniszter leiratot fiaté- zett a kereskédeimi és iparkamanákho» a vidéki lakosság csizmaellátásának ér­dekében. A miniszter leirata akként in­tézkedik, iogy azokban a tőrvénykaté Ságokban, melyekben a lakosság jelenté­keny része csizmát hord, a havonta meg­állapított mérték (szerinti (lábbelik Sár szítésére jogosító pirosszínű utalványok. 5 százalékát csizma készítésére, a láb­beli fejelésére jogosító pirosszínű utalvá­nyok 10 százalékát pedig csizma fejelé­sére kell fordítani. Az egyéb törvényha­tóságok területére vonatkozóan pedig, amelyekben a lakosság kisebb része vi­sel állandóan csizmát, a miniszter le­irata úgy intézkedik, bogy a havonta megállapított mértékszerinti lábbelik: ké­szítésére jogosító pirosszlnű utalványoké százalékát csizma készítésére, a fejelésre jogosító pirosszínű utalványok 5 század­ié kát pedig csizma fejelésére kell fel­használni. A miniszteri Deirat értelmezé­se szerint a csizmaellátás rendezésének új módját a kamarák az jpartestüUtók útján kötelesek közölni az érdekelt láfc- belikészítő iparosokkal. — Binre $m d «súgok vénére fcér!*v#> dzhányaa hfciyveeefcg. gazdasági asámvt^ leli könyvek fcapWMk JÓBASÁL. APOLLO FIlBSZlDllfiz Tulafúo 25-24 Március 8-9-10. Hé tfő-kedd szard a. Boldogság a vége Bardy Bslla táacas zenés vigiátéka. A többi fősz- Parányi, SomUy, Pethes F, Bsrky Lili, Rajnay, Kökény Ilona ­Előadások: hétköznap 7*4-7*6-7*8 órák* vasárnap 7*2, 7*4, 7*6 és 7*8 órakar Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné.

Next

/
Thumbnails
Contents