Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-06 / 53. szám

« (Trianon 23.) 1943 március 6, aette uz Ipuxtastülel, igy a kőlcaönöes*eg magynaért ékben c »okként. Vendéglői üzem Á vendéglői üzem ac elmúlt évben i* »«rtabilisrtek mutatkozott és az összfor­galom 1941. évben mutatkozott 42.964.63 pengőről az 1942. évben 53.264.91 pengő­re emelkedett, vagyis a forgalom 10.300.38 pengővel több, mint az elmúlt érben, A vendéglői üzem egyébként •géuzen komoly italleltárral is rendelke­zik. Az ipartestükt az 1942. évben egy köz­gyűlést, 12 rendes és 5 rendkivüli előljá- (zósági ülést,, 17 elnökségi értekezletet, 14 gazdasági bizotsági ülést, 5 szám­vizsgáló bizottsági és 18 cementkiutaló bizottsági ülést tartott. A tagok száma 1328-ról 1351-re emelkedett. KÖNYVISMERTETÉS ügy baiiíT" .Három év háború 1939 1942.“ ti Két embert halálra gázolt három csille a lyukóvrölgyi új lejtős aknában Az elmúlt napokban eddig ismeretlen okokból kettős halálos csillegázolás tör­tént a iyukóvölgyi új ejtős aknában. Három üres csille megszaladt, ugyan­akkor a bányából kijövő s bemenő alkal­mazottak nem vették észre a közelgő veszélyt, közülök kettőt halálra gázolt. A bányából jött ki ugyanis négy alkal­mazott. Jobbágy Károly villamossági sze­relő, Kenessi Kálmán kovács, Fazekas István lakatos és Márkus Antal kovács. Almikor a szabadba érkeztek, gondtala­nul elbeszélgettek, nem vették észre, hogy jelentős sebességgel közeledik felé­jük három elszabadult csille. Ekkor még elegendő jd® lett volna arra, hogy ide­jében félreugerjanak a halálos veszede­lem elő. A csillék rohamosan közeledtek feléjük. Jobbágy Károlyt és Kenessi Kálmánt halálra gázolta, míg Márkus Antalnak karját teljesen leszakította. — Fzenkívül súlyos sérüléseket szenvedett. A negyedik alkalmazott, Fazekas István szerencsés módon sértetlen maradt. A kettős halállal' végződő szerencsétlenség műszakváltáskor történt reggel 7 órakor, A vizsgálat még folyamatban van a halá­los szerencsétlenség ügyében, annak megállapítása végett, hogy kit terhel a felelő Még a szerencsétlenségért. Három háborús év világrengető nagy lényeinek színesen, nagyvonalúan megírt hű tükörképe Rásy Barnának a könyvpiacon most megjelent egészen rendkívüli figyelmet érdemlő kitűnő mun­kája. Komoly történelem, de nem szá­ras számok és adatok felsorolása, hanem az olvasót mindvégig magával ragadó él­vezetes olvasmány. Négyszáz oldalon, ti­zennyolc fejezetben könnyen gördülő stylusban irta meg a szerző a Ma nagy eseményeit s a történetrás egészen ere­deti, újszerű módja nem kevésbbé lepi és hódítja meg az olvasót, mint az egyes eseményeket kísérő leheletkönnyű kriti- ^aiszemlél.dése. Világos, meggyőző erejű edd ejtése ugyanolyan magas színvonalon jár, mint amilyen színes és érdekes az a kép, amelyet három év háborújáról az *1 vasó előtt izgalmas filmként leperge- kett. A nagy írók közös titkos tulajdon­ságával kényszeríti az olvasót, hogy fe­szült figyelemmel kísérje végig négyszáz •Halon, akár Sztálinról, akár pedig Lu- pescunó asszonyról beszél. Az egyik fe­jezetben magas katonai szaktudásról ta­núskodó módon értekezik a szovjet had­viselés módszeréről, a másikban már amerikai flappereket vonultat fel akik­nek nem tetszik, hogy külön háborús adót vetnek ki a lábkörmökre használt muss után. Nehéz a könyv olvasását fél­beszakítani. Kapható minién könyvkereskedésben, Pokmyi János könyvkiadó vállalat. Bu­dapest, kiadása. Itt Tannak a tavast apró hírnökei Megjelent a piaooa az •!«© kart! hóvirág és az ibolya - Már most sokam vásárolják a virág- í és zöldség-magvakat nul abban nyilvánul meg, hogy mindenek­előtt azokat az iparágakat kell fejilesz- teni, amelyek munkaintenzitása nagyobb- fakú. s hogy lehetőleg tökéletesen meg­munkált iparcikkekkel kivitelre keli tö­rekedni. A rendszeres ipari munkaiel­osztás megbeszélésére a magyar ipar képviselői félévenként jönnek össze a. német és az olasz ipari szervezetekkel. Legújabb Graamofio nlemezek nagy választékban «UHU» diszíár­—-------- gyakat, béri, és mi ndent ragasztó. — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u. $ lines itt szappai pit ha hulladék zsiradékét, olaját, mosogató léről leszűrt zsiradé­két elhozza ,Marok nSa, kijelölt szappanfőzőhöz Kótaji ut 38. (nem utca) ahol azt szappanra cserélik át. Amióta a hőmérő 10 Celsius fokot ie mutat néhanapján, sőt egy-egy déli nap­sütésben ezan felülre is felszalad hi­gany, egészen megváltozott a virágpiac képe is. A szalmavirágok, száraz festett és papírból készült művirágok mellé eflsorakoztak a tavasz első apró hírnö­kei: a kertihóvirágok, illatos ibolyacsok­rok. Mind több és több tulipán, jácint is látható mellettük, cserepekben, igaz, ezek még melegházi növények. A hóvirág csokorja 30—40 fillér, az ibolya azonban még rátarti nagyon, a piacon nem is olyan szerény, mint azt a versiké mesélik róluk: 80 fillérre tarta­nak egy kis csokrot belőle. (Azért adják olcsóbban is néhány fillérrel, csak szé­pén kell kérni!) A tulipán leginkább gondosan újság­papírba csomagolva kerül a piacra. Ép­pen így a jácint is. Félős, hogy még min­dig beleharapnak gyenge szirmaiba Tél­apó alattomos kis koboldjai, noha az erő­södő napsugárleányok játszi kedvvel sorra csókolják valamennyit. A jácint 3 P cserepenkint, tulipánt már 1.50 P-ért le­het kapni. Nagy keletje van már most is a virágmagvaknak. Az idő ugyan még nem alkalmas virágok veteményezésére, sokan már előre számitanaka és atai biztos, biztos el valapján beszerzik virágmag- szükségleteiket. Egy érdekes megállapítást azonban te­hetünk. A háziasszonyok ebben az évben nemcsak virág-magvakat vásárolnak, de felerészben zöldségmagvakat is. Gondos, takarékos háziasszonyainkat áthatja az a gondolkodás, hogy jelenleg minden talp- alattnyi helyet ki kell használni Amit lehet, tehát a háziasszony maga is meg­termeli házának kertjében, hogy így a szükségletek is jobban biztosítva legye­nek és ne kelljen a magánháztartások részére nagy területeket lefoglalni zöld­ségfélék és hasonlók termelésére, hanem ezeket a területeket is be lehessen vetni gabonaneműekkel, takarmánnyal és ola­jos magvakkal, 20—50 fillérért árulják a kipróbált, garantáltan jó virág- és zöld­ségmagból gy gyűszűnyit. A magyar ipar fejlődig« ai utóbbi 20 «Nilendűbcn Az első nagy világháború után Magyarország sokat tett az vparfeiiesztés terén s ezeknek a rendszabályoknak kö­vetkeztében a magyarországi ipart az utóbbi 20 évben rendkívüli kedvező íej- lédésérő ltanuskodik. Ezt a megállapítást Csikós Nagy Béla egyetemi tanár cikké­ben ovashatjuk, amely az Európa Kábel­ben jelent meg. A cikk szerzője szerint 1921. és 1940. között az ipari üzemek száma 2.124-ról 4,271-re emelkedett, a termelés értéke 979 nillió pengőről 4.4 miliárd pengőre és az iparban foglalkoz­tatottak száma 173.725-ről 430.807-re. A nemzeti jövedelem 32 százaléka 1940-ben már az iparra esik. Ugyanezen evben a termelés tekintetében első helyen az élelmiszeripar áll 28 ;zázabákkal, a má­sodik helyen a vas- és fémipar í 4.9 f szá­zalékkal, utána következik a szövő és fonóipaT 14.5 százalékkal, a gépipar 12.9 százalékkal, a vegyiipar 10 százalékkal. Ü Tehát főként azok az iparágait erősöd­tek meg amelyek az ország legfontosabb iparszükségletét látják el s amelyek a legtöbb munkással dolgoznak. Az ipar útját egyengette az általános életszínvo­nal emelkedése is, mert 1940-ben a fog­lalkoztatottak évi közepes jövedelme 1.100 pengőre rúgott s ugyanekkor az ipar imunkások évi átlagos kereste 1.400 pengő volt. Magyarország területi gyarapodása az utóbbi évek folyamán az ország mezőgazdasági jellegét újra kí- hagnsúlyczták, mert a visszacsatolt terü- | leteken az iparnak jelentősége igen cse- f kély. A jelenlegi Magyarország gazdasági heyzetképe sokkal kiegyensúlyozottabb, mert a további iparosodásnak előfeltéte­lei, akár a piacok felvevőképességét nézzük akár a nyersanyagok termelését és az energiaforrásokat adva vannak. A további iparosításnál tekintettel kell len­ni általános európai érdekekre is. A magyar álláspont továbbra is változatta­legyezze meg! Fogyasszunk kizárólag szikkadt ke­nyeret, mert a friss kenyér és tészta fel puffaszt. Ezt ki is próbálhatjuk: Vegyünk egy darab friss kenyeret, vagy zsemlyét tegyük egy darab eflőző- napi kenyérrel együtt egy pohár vízbe, azt fogjuk látni, hogy a friss kenyér megduzzad, buborékokat fejleszt, a régi pedig nem. Ugyanez történik a gyomor­ban. — Ágyban ne reggelizünk! A késői vacsora el 9em képzelhetjük hány bajnak forrása (fejfájások, álmat­lanság, neurótíkua panaszok stb.) — Legalább két-három órával a lefekvés előtt vacsorázzunk, akkor is csak könnyű dolgot. Mindennap együnk valami gyümölcsöt, vagy nyers főzeléket. A legszigorúbb fé­len is. (Citromlé, tojássárgája, sárgarépa, stb.) A forró éltei éa ital méreg, a jeges italok és fagylalt szintén. Egy étkezésben kerüljük az ilaoti összeállításokat: Hüvelyesek éa tejtermékek. Tejtermékek és gyümölcs. Burgonya, rizs és kukorica. Kelt-tészta és gyümölcs. Tójtérképezik az országot. \ föld­mi v elésügyi kormányzat tapasztalatai szerint az ország több részén nem a főid öszetételének az időjárási és csapadék- viszonyoknak megfelelően választották ki a termelendő mezőagzdasági növénye­ket. A kísérletügyi állomások igazgatók megbízást kapnak, hogy készítsék el aa ország tájtérképeit, amelyeken a talajvi­szonyoknak és az időjárási adottságnak megfelelően ellenőrzik majd, hogy a me­zőgazdasági növénytermelés melyik ága a legmegfelelőbb. A tájtérképezés mun­kája már igen előrehaladott. Az eddigi munkálatok során megállapították a ter­melési szakértők, hogy az eltolódások igen számottevőek. A tájtérkép adatai­nak alapján a gazdaközőnséggel megfele­lő módon közlik majd a tudományos ter­ményválogatás tapasztalatait és minden lehető intézkedéssel elősegítik, hogy a gazdák az ország minden táján a legjob­ban díszlő növényeket és legnagyobb terméseredményeket termeljék. — Mnőgaxd&ságok részér# aferi dokánym-könyrecske. gazdasági mmíw»4 t-cli Wfcyvek kaphatók JÓBAN AT. i Az uríközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda Modern espressó kávéfőző - Teleíoi*: 26-11. megbízhatóan és jól vásárol« hat az évtizedek óta fennálló LEFKOYITS bnlorkfitönlegességi lerakatában Kossuth tér 6. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents