Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)
1943-04-27 / 93. szám
fl. oiásl 5ZäbOLcsi hirlAP (Trianon 23.) 1543 április 3T> rendeletek nehezebb áttekintését. A most megjelent magyar királyi kormányrendelet azonban az igazságosság sérelme nélkül egyszerűsíti adóztatási rendszerünket, a közönség ezért fogadta megértéssel az új intézkedést. sássá Ha acsalád tagjainkkal nem tadjuk a földjeinket megmunkáltatni, kiadjuk tut felébe vagy harmadába, mert akko* a munkás látástól-vakulásig dolgozik w xem várja, hogy felszikkadjon a barmok 59 nem hagyja munkáját idő előtt abba, r.ert már kezd hüvösődni az idő. A műtrágyákra vonatkozólag meg kőben e azt állapítani mindenkinek, hogpr níre van szüksége, mert ötle tsz er üteg vásárolni nem fizetődik ki. Egyesek «fff ajánlják, hogy vegyen az ember három nrágcserepet és azok egyikébe nitxogéa. másikába káli, harmadikba pedig fosz- Eortrágyát tegyen. Egy negyedikbe trá gyázatian föld kerül. Ha aztán valami gyorsan növő magvat vett egyszerre mind a négybe, akkor pár bét, alatt saját maga is láthatja, hogy mit kell váaá rolnia. Máskülönben van Nyíregyházán a Mezőgazdasági Kamarának kirendeltsége, van homokkísérleti állomásunk, kertészeti iskolánk, állami kertészeti felügyelőségünk, ahol a megmutatott talajminta . színéből is tudnak hozzávevő leges tanácsot adni. Hogy is mondja a magyar példabeszéd: Akié a föld, azé az ország ! Sípos* Árpád. India élelmezési helyzete mindig veszélyesebbé válik Buenos Ayr es. Az El Pueblo cimó *t- ság New-Delhiben keltezett híradása arról számol be hogy India élelmezési ellátása mindig nehezebbé válik. A híradás szerint India lakosságának az élejt szintje rendes körülmények közölt át» igen alacsony volt, most pedig a gabona és más mezőgazdasági termékek árai a háromszorosra, sőt egyeseké a nyolcszorosra emelkedtek. A rizstermés, am «V rendes körülmények között éppen bog^ csak fedeza a szükségletet az időjárás mostohasága következtében rosaatí ütött be. Ehhez járul még, hogy India um már nem tud élelmiszert Burmából im Indokínából beszerezni, mint ezt korábban tette, sőt ezenfelül még CevLatr is neki kell élelemmel ellátnia. 4s amerikaiak elhagyják Finnországot Helsinkiből jelentik; Az amerikai követség családtagjai elhagyjtájk Hchnnkft és Stockholmba utaztak. Finn illetéke* helyen megerősítették ezt a hírt. Hozzá tették még ehhez azt, hogy az am érik» ügyvivő és a követség több tagja Hal siakiben marad. (MTI,)- ve*** v - - — á lelyi vonatok menetrendje Indul Besseny«-térről — Sóstógyógyfürdőre: 6.48. 8.06, 10.12, 13.15, 1436, 14.55, 15.20 17.10, 17.40, 18.26, 19.4DL Indul Bessenyei-térről — Erdei-kitérőbet 8.20, 9.00, 9.25, 9.51, 11.00, 11.35, 12.18, 12.45, 14.05, 16.00, 16.32,' 18.05,’ 19.0*. 20.24. 20.46, 21.15. Indul Sóstóról — Bessenyei-térre; 7.tf, 8.30, 10.35, 13.40, 14.56. 15.20. 16J», 17.40, 18.26, 19.05, 20.02. Indul Erdei-kitérőből — Bessenyeí-ténr*: 8.32, 9.11, 9.36. 10.00, 11.20, 11.46. 12.26, 12.56, 14.16, 16.42, 18.16. 20.34. 20.56, 21.26. * 3k mindenféle festékére és háztartási cikkek olcsó beszerzési forrása: MAGÉRA MIHÁLYNÉ festékkereskedése. Bencs L. tér 3. (Wirtschafter ház.) jelentős egyszerűsítés ; az adóztatásban j Kivonatosan ismertettük már a szómba- | ton megjelent kormányrendeletet, mely ji megszüntette az egyenesadók után kivé- | tésre kerülő összes áLlami pótadókat és f pótlékokat s helyettük egységes állami | pótadót vezetett be. llymódon az idén p már nem vetik ki a rokkanteliátási adót, | a betegápolási é-s gyermekgondozási pót- | adót, a nép- és családvédelmi pótadót.a - kincstári pótlékot, a rendkívüli pótléko- | kát és a hadfelszerelési adót, hanem csu- jj pán az állami pótadót, mely az említet- t teken kívül magában foglalja a légitáma- | dások kártalanítási alapja javára befize- m tendö kártalanítási hozzájárulást is. Ez az egyszerűsítés lényegesen meg- J könnyíti a hatóságok munkáját, mert ed- | dig egyes adónemeket minden egyenes- ? adó után ki kellett vetni, másokat csak j bizonyos alapadók után, mely eljárást ? még bonyolultabbá tette, hogy a hadiéi- | szerelési adót nemcsak az összes egye- | nesadók után, hanem még az állami pót- j adók és pótlékok után is ki kellett róni. ; Az új rendszer most összevonja a meg- j szüntetett adókat és helyükbe állami ‘ pótadót rendszeresít, amelynek kulcsát • az egyes alapadók szerint különböző I százalékban állapítja meg. Az adófizetőknek is előnyt jelent a j rendszerváltozás, mert a fizetési mégha- i gyás kézhezvételekor pontosan értesül j arról, mennyit kell egyenesadók és pót- | adók címén az államnak fizetnie. — A l múltban ugyanis az adófizető csak az ; alapadók előírása után az adóívből szer- j zett tudomást arról, hogy a fizetési meghagyással már kirótt adókon felül mivel , tartozik még az államkincstárnak. Az egységes állami pótadó nem adó- 1 emelés mert a megszüntetett adónemek | kulcsainak összegezése alapján állapi- | tották meg a pótadó kulcsát és csak a * kezelés megkönnyítése érdekében tör- | téntek kisebb kikerekitések hol felfelé, j hol lefelé. Számottevőbb kikerekítés csu- j pán ott történt, ahol a teherviselőképes- < ség ezt lehetővé tette, mint a társulati és j tantiemadónál. Adóemelési jellege az új ] pótadónak egy tételnél mégis van, még j pedig a szerzéstől számított öt éven j •belül eladott ingatlanokon szerzett nye- ] reségek külön jövedelemadójánál. Külön- j jövedelemadó után eddig ugyanis mind- j össze 10 százalék hadfelszerelési adó járt, ' míg most a jövedelemadónál általában érvényes 110 százalékos pótadó fog kivetésre kerülni. Ennek célja nem annyira a kincstár bevételeinek fokozása, mint inkább az, hogy az ingatlanpiacon korlá- j tot szabjon a spekulációnak. E rövid ismertetőből is kitűnik, hogy ; az egységes állami pótadó bevezetése jelentős lépést jelent adóközigazgatásunk egyszerűsítése felé. A legutóbbi költségvetési vitában többen kifogásoltak adórendszerünk bonyolultságát, mely felszólalásokra válaszolva Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az egyszerűség és az igazság elve az adóztatás terén nehezen egyezhetehető össze. Kifejj tjejtte, hogy adótörvényeink éppen azért váltak any- nyíra bonyolulttá, mert a kormányok mmdg az igazságosságra, vagyis az egyes ember viszonyainak leginkább megfelelő adóztatásra törekedtek!, ami elkerülhetetlenül maga után vonta a törvények és ! Megszűnt a vádlott ellen az eljárás, | I mert más bűnügyből kifolyólag j kivégezték Még 1942-ben történt, hogy id. Szűcs István gazdálkodó feljelentést tett isme- I rétién tettesek ellen, akik Ebesen levő | tanyájából a kamra zárjának feltörése | után ellopott 15 kg. szalonnát, egy bö- | dön zsírt és még több aprójószágot. A | nyomozás nemsokára eredményre is ve- jj zetett s a tetteseket Szabó János 20 | éves debreceni Csillag-utca 64 szám | alatti lakos, valamint Tóth Imre csavar- j gó személyében el is fogták. Az ügy most | került a törvényszék elé. Az ügyészség azonbon csupán Szabó j Jánost tudta a törvény elé állítani, mert f Tóth Imrét időközben Komáromban el- j , sötétítés alatt elkövetett lopás miatt ha- ! 5 Iáira ítélték és kivégezték. A tárgyaláson Szabó azzal védekezett, ' ! hogy ő nem vett részt a lopásban, csu- ’ i pán a kukoricásban rejtőzködött és a ; i Tóth által ellopott holmik értékesítésé- j j ben vett részt. Az ügyész ennek meg- | i felelően orgazdaság bűntettévé minősí- | j tette a vádat s a bíróság emiatt 7 havi I ; börtönre ítélte jogerősen. Szabó azon- Éj ban több bűncselekményt követett el a jj közelmúltban, melyek miatt kisebb mu- j gyobb még kitöltésre váró büntetések 1 j vannak. A bíróság ezért összbüntetés- < j ként 1 évi és 4 havi börtönt állapított $ j meg szám ára. Az ítélet jogerős. lehéz kisgazdának lenni, de szép feladat J ; Egyik közeli faluból levelet kaptam, J | amelynek írója fiatal ember és telítve | ^ van a modern idők gondolataival, ame- ? I Iveket egy téli mezőgazdasági tanfolya- jj [ mon és a népfőiskolán szedett magába. £ | Céljait azonban megvalósítani nem tud- £ j ja, mert az apja kezeli még a birtokot ő F í azonban évtizedes tapasztalataira hivat- | | kozva, nem akar sokat termelni a föld- t j jén, mert nem hiszi, hogy annak termő- | erejét fokozott kihasználás mellett so- | I káig fent lehetne tartani. A jószágok kő- jj zül is a magyar tehén a büszkesége és a jj paraszttyúk .amely nem kényes és meg- | él a „saját keresetéből“. A múlt évben 1$ azonban valami kis engedményt tudott i az én fiatal barátom kicsikarni, amit | úgy ért el, hogy az öreg bibliájába be- | csempészett egy pár sort a halotti béli szédből, amely azt mondja, hogy: Lát- | játuc feleim mic wogmuc isa pur és , i hamué wogmuc . .. Az öreg természete- j 1 ser. értelmetlenül nézte az írást, míg a | fia nyomtatásban meg nem mutatta, hogy j 1 700 esztendővel ezelőtt beszéltek úgy a | magyarok, amikor még faekével túrták a ‘ | földet. Ha a beszédben van fejlődés, ak- ! a kor a földet sem szabad úgy gondozni, , I mint nagyapáink tették- Az öreg muta- ? tott egy kis hajlandóságot és megenged- I te, hogy pár hold földet a fia munkál- i jón meg, úgy, ahogy az urak a könyv- ? bői tanítják. Ezerkilencszáznegyvenegy | Ő9zén tehát mélyen szántott a fiatal | gazda, amivel elérte, hogy a tavaszi ol- j ’■ vadások alkalmával nem gyűlt össze ta- | lajvíz a mélyebb helyeken .mert a dom- | bon a mélyszántás sok vizet nyelt el, | ami aztán azzal járt, hogy a dombon í sem sínylette meg a búza a szárazságot, j j mert ott is volt elég nedvesség a talaj- j ban elraktározva. Aratáskor kisült, hogy egynegyedével több termést tudott fel- ■ mutatni az új gazda, mint a szomszédjai. ’ Az öreg azonban csak mosolygott, mint • aki már látott ilyen csodát évtizedeken | át folytatott gazdálkodása alatt. Az én | fiatal barátom kér, hívjam fel az illetékesek figyelmét arra, huogy új Európában új Magyarországra van szükség, | aminek azonban a polgárok új termelési rendjén kell nyugodni, nem csak az ipar- 1 Í han és kereskedelemben, hanem a me- j zőgazdaságban is. Kér tehát, legyek se- j gítségére, bogy a próbára átengedett j I földjének termőerejét továbbra is lenn- | f. tarthassa és követendő példát adhasson i | a jó szándékú, de az újítások iránt kevés I E bizodalommal rendelkező falusiaknak. j I A bizalomnak szeretnék én is eleget | | tenni, bár nem vagyok gyakorlati gaz- | | da és így a szakkönvyekre vagyak V, jjj utalva. Elsősorban hivatkozom dr. Kuthy | I Sándor A mezőgazdasági kémia a nép- | | élelmezés szolgálatában címen megjelent jjj | tanulmányára, mely szerint 1929—'1933. i 1 évek átlaga Magyarországon hektáron- i I kint 13 és fél métermázsa búza, ugyan- | abból Norvégiában 16, Németországban | 21, Romániában pedig 10 mm. termett, a Árpából ugyan abban a sorrendben 14, | 19, 21 és 10 és fél volt az eredmény. | t Burgonyából 62 185. 156 és 91 mm. ter- l l mett. Az elért eredmények szoros ősz- I szefüggésben vannak a műtrágyaiogyasz- ^ tással, mert Magyarországon egy holdra j egy fél, Norvégiában 10, Németországban a 50, Romániában kb. egytized volt a | ! nrtrogéntrágya fogyasztás. Hollandia t 187, Belgium pedig 141 kg-ot használt, 1 de nem volt olyan terméke, amelyet j nagy mennyiségben termelnek Magyar- I , országon, tehát nincsen mit összehason- i lítani. Fontos tehát a műtrágyák hasz- nálata, mert csak így lehet évről-évre jó ? termést várni. I t * / A másik fontos dolog a földnek sze- jj . retete és ebből folyó gondos megmun- f kálása. Baltenberger Róbert szerint a jó 6 termőföldnek állandóan morzsásnalí kell | lennie, mert csak így tudja az esőt ma- | 1 gába szívni és a növényeknek átadni. — jj j, Ezt ősszel a mély szántással lehet el- ! érni, nyáron pedig a több ízben való ka- ] i pálással. A gondos munka különösen jj [ azóta fontos, mióta a termények beszól- jj gáltatásia a Jurcsek-féle pontok alapján ’ történik, mert nem mindegy az, hogy 5 valakinek van 10 hold földje, amelyet \ háromszor tud bekapáltatni, vagy pedig ? 30, amelynek kapálását csak egyszer * tudja teljesíttetni. A 30 hold földtől j ugyanis háromszor annyi mennyiséget S , vár az állam, mint a 10 holdtól de az j { kétszer annyit sem terem, az elégtelen ! kapálás következtében. Az ez évben szerzendő tapasztalatok bizonyára csők- j kenteni fogják az egyes emberek föld- j szerzési vágyát, mert tapasztalni fogjuk, j hogy aki sokat akar markolni az keveset 3 tud majd fogni. A gyommentes nemesített vetőmagvak: j beszerzését is ajánlanom kell, mert azok j hozama nagyobb. Nem kell megfeled- í kezni az utakon és a mesgyéken tér- ■ mett gaz lekaszálásáról és elégetéséről i sem, mert ezek magva garosítja el a földet.
