Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

Nyikvtdék _ SZABOLCSI HÍRLAP (Trianon 23,) 1943 április 17. pp László Női és férfiruhák vegytiszti- fását tökéletesen készíti: Kemény gallérok tisztítását is vállalja! ffiOÖEBBi ttSPEXKM; FELSÜSEBEIiT TEGYlSZElI Vay Adátn utca 63. szám. Teleíonssám: 25—“10. Fióküzletek Széchenyi utca 2. Telefonszám 25—09 Véső utca 3. és Kiss tér 9. — Ballon kabátok ímpregnáíása 1 Légollalom VII. Az ellenség légitámadáskor mindig megválogatja, hogy az adott célnak mi­lyen bomba felel meg a legjobban. Ha megondoljuk. hogy Nyíregyháza elsősor­ban mezőgazdasági központ, amely a föld termékeit dolgozza fel, iletve hozza for­galomba akkor elsősorban a gyujtóbcm- bák, illetve az ezek nyomán keletkezett tüzesetek fékezésére kell felkészülnünk, A gyujtóbomba-technika a háború ki­törése óta igen nagyot fejlődött; se szeri, se száma azoknak a gyújtogató eszkö­zöknek. amelyeket vagy repülőgépekből dobnak le, vagy léggömbökkel szállíta­nak az ellenfél területére, A gyújtogató eszközök súlya rendszerint gramokban, legfeljebb kilogramokban könnyen kife­jezhető, ami azt jelenti, hogy egy szál­MmÍ0 Vh miseik a Darmoi dolgozik. NyifsodS- alvását nem zavarja, 175«$®- meghozza reggeíra Íz és fájdalmatlan ktörfiiéa&. hashajtó: lítóeszköz rendkívül sokat tud elvinni a célbavett területre. Az ilyen helyen a tüzek százai keletkeznek még akkor is, ha nagy százalékuk olyan területre is esik, ahol kárt nem tehet. A keletkezett károk gyorsan harapós­nak tovább és csakhamar leküzdhetetlen lángtengerré válnak, ha idejében gátat nem vetünk nekik. A város, vagy hely­ség tűzoltósága legfeljebb 4—5 tüzet tud eloltani, ha még nem harapódzott el. A töbit a lakosságnak kell eloltania minden ereje latbavetésével függetlenül attól, vájjon fejmentett-e, vagy orvosi bizo­nyítvány boldog tulajdonosa. Az oltás nem tűr halasztást és a megfelelő oltó­anyagok és eszközökön kívül tettrekész és gyakorlott embereket kíván. Tűzoltó- felszerelésben az érvényben levő rende­letek a minimumot írják elő. A beszerzés alig néhány pengőbe kerül, s mégis hány ház van, ahol semmit sem szereztek be. A szükséges gyakorlottságot a házban a parancsnoktól meg lehet tanulni. Vájjon hányán követelték már tőle? Vagy in­kább hányán nem mentek el a házi tan­folyamra, hogy ne kelljen megtanulniok? A hangsúly tehát Nyíregyházán a tüz- veszedelmen van. Olyan, feladatköre ez a légoltalomnak, amelyet igen-igen ko­molyan kell vennünk, amelyet semmi kö­rülmények között nem szabad elhanya­golnunk, de amely másrészt igazolja azt f a körülményt is, hogy ,a légoltalomra előre kell felkészülnünk. Végül kézzel­fogható bizonyíték amellett is, hogy a légoltalom, ha működőképes, nem hiába­való munka, mert megakadályozza va­gyonunk pusztulását. A. G. A mi Kaszap Istvánunk A háború idején, 1916 március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén szöletett Székesfehérvárott. Napsugaras, pajkos gyermekkor után, nemes és mély életszemlélet s bámulatosan akaraterős törekvés jellemezte a ciszterci diákot.— Kemény kitartással a közepesből színje­les tanulóvá küzdötte fel magát. Kitűnő tornász is és 17 éves korában Dunántúl ifjúsági bajnoka lesz. Buzgó cserkész, hű­séges kongreganista és társai közi igazi apostol. Példaképüknek tartják, akit sze­rénységéért. önzetlen szcigálatkészsé- géért, egyenes jelie.méérl és nemes elvei­ért mind szeretnek és tisztelnek. Kaszap Istvánt magas eszmények vonz­zák: pap, szerzetes szeretne lenni, de erre képtelennek, méltatlannak érzi ma­gát. Sokat imádkozik s fájú tépelödései- böl az isteni Gondviselés a Jézus Társa­ságba vezérli. Szerzetesi életét a Manrézában teljes, hősies odaadással kezdte. Fennmaradt bizalmas lelki feljegyzései halála után elárulták, mily elszántsággal és erős sze­retettel tört az éietszentségre. Lanka­datlan energiával és határtalan bizalom­mal küzdött hibái ellen s az ima kegyel­méért és bámulatosan hamar ért ered­ményt. Az áldozatos, vidám testvéri sze­retet mély alázatosság és az apostoli lelkűiét egész életét áthatotta. Az ön­megtagadás szénit passziója lett; az Oltáriszentséget lángoló szeretettel imád­ta, a napi áldozás volt életének energia­forrása. Amellett mindig egyszerű, meg­nyerőén kedves jószívű és minden tet­tében ,,kristály tiszta, áttetsző" volt. Sokat elmélkedett Jézus szenvedései­ről s a bűnösökért engesztelő áldozatul ajánlotta fel magát Jézus Szívének. Ettől kezdve tudta, hogy sokat fog szenvedni és még fiatalon meghal. — Nemsokára kí­nos és rejtelmes betegség tört ki rajta, mellyel szemben az orvostudomány szin­te tehetetlennek bizonyult. Baja a bib­liai Jób sorsában részesítette, egész testét elborították a gennyes sebek, fe­kélyek. A nehéz operációk s a fájó ke­zelés szenvedéseit hősies, Isten szerete- tében izzó lélekkel viselte. A legnehe­zebb órákban is mindig tapasztalta Szent József segítségét, kit különös, nagy bi­zalommal tisztelt. A testi fájdalom mellett súlyos lelki megpróbáltatásokban is része vöt. IDe erényei is ekkor bontakoztak ki teljes szépségükben, erejükben. Türelmes, ál dozatkészsége csodálatos volt, A legsú­lyosabb fájdalmak közt is mindennap hálahimnuszt, Te Deum-ot mondott. — Apostoli szeretete is ekkor lett a leg­izzóbb, Minden szenvedését a bűnösökért ajánlotta föl s betegtársait is buzgó té­rítette a kórházban. Lelki végrendeleté­ben kevéssel halála előtt mindenről le­mondott a bűnösökért és a tiszítóhelyen levő lelkekért és ihletett szavakkal ki­nyilvánította élete értelmét, belső lelki hivatását, melyre Jézus választotta ki : Ne várjon Húsvéti«; ! dauerját, (jajfestését MAR MOST KÉSZITTESE EL Bessenyei tér 7 — telefon: 29—92. „Szeretettel szenvedéssel szolgálni s sze­retet Székhelyét, szentséges Szívedet., Újabb és újabb megpróbáltatások, kí­nos visszaesések után, hosszú, gyötrel­me« szenvedéseit hősies halállal koronáz­ta, 1935 december 17-én, Gégéjét fel- meiszették: halálos ágyán úgy feküdt, mint az áldozatok; szólni nem tudott, de élete utolsó perceiben, az örök élet kü­szöbén. felírta búcsúszavát: „Isten vele­tek! Odafönn találkozunk. Ne sírjatok, mennyei születésnap ez. A jó Isten áld­jon meg benneteket !" Kevéssel halála előtt megígérte, hogy az iránta tanúsított szeretetet viszonozni fogja. Temetésén már erényét, hősies szeré­té t é i ünnepelték. Azóta is mind többen kérik bizalommal égi pártfogását és igen sok feltűnő imameghallgatást jelentenek. Boldoggáavatási pőre 1941. október hó 11-én vette kezdetét. 1942 december 7-én, hétfőn, Szeplőte­len fogantatás előnapján Isten szolgája, Kaszap István hamvait a székesfehérvári sóstói temetőből a Prohászka Ottokár emléktemplom külső falába épült sír­helyre vitték át. Bár az egyházi hatósá­gok rendelkezése szerint ezt az időpon­tot nem volt szabad nyilvánosságra hoz­ni, mégis óriási tömeg kísérte a koporsót. Sírhelyét mely épülőben van, az egész ország szeretete építi fel, s ha elkészül — egyike lesz a legszebb és egyszerűsé­gében legnagyszerűbb síremlékeknek, — Üj sírhelyét, — csakúgy, mint az elő­zőt — a napnak bármely szakában az imádkozó tisztelők veszik körül. Mi, akik tisztetöi vagyunk, imádkoz­zunk érette a Boldogságom Szűzhöz. —■ Terjesszük azokat a kiadványokat, me­lyek az Ö nemes ügyét szolgálják. — A mai nehéz, zátonyos idők különösen gon­dolkodóba ejtik az embert. Ilyenkor kell, hogy világi köteleségeinket híven telje­sítsük. de nem feledkezve meg a lel­kűnkről sem. Kaszap Istvánról már több könyv jelent meg, ezek mindegyikében megtaláljuk az Ő követésének módját. Folyó hó 19-én (hétfőn) reggel fél 8 órakor szentmiseáldozatot mutatunk be a helybeli róm. kát. plébániatemplom­ban Kaszap István boldoggáavatásáért. Legyünk ott mindnyájan kik tisztelői va­gyunk, 9 imádkozzunk érette az Ür Jé­zus Krisztus Szentséges Szívéhez. v, Gy. XkS^IafKoiz pavilionból eltűnt 3000 pengő Rendes Mihályné kisvárdai lakos a csendőrségen ismenetlen tettes ellen fel­jelentést tett, mert eddig még meg nem állapíható körülmények között, valószí­nűleg álklcsos tolvaj behatolt az IBUSz- pavillonba és onnan körülbelül 3000 pen­gőt elvittek. Rendes Mihályné feljelentésében el­mondja hogy az IBUSz kisvárdai pavÜ Ionját már hosszabb idő óta vezeti. — A március hó 29-én megtartott rovancso- lásnál 2200 pengő hiány mutatkozott. A» elmúlt év szeptemberétől neki járó juta­lék is kitett 800 pengőt, ezek szerint el­tűnt 3000 pengője. Rendes Mihályné an nak a gyanújának adott kifejezést, hogy azalatt az idő alatt, amíg az üzletét zár­va tartotta, hatolt be a to'vaj az IBUSz pavillonba éis vitte el a pénzt. Az edtűnt 3000 pengő ügyében széleskörű nyomo­zás folyik. Nyíregyháza Megyei Városi Koz- jéiéií Szövetkezet, meghívó Nyíregyháza Megyei Városi Köz­jóléti Szövetkezet igazgatósága a Szövetkezet alapitó es rendes tag­jait az 1943 évi április hó 28, napján d. e í2 óraánr, határozatképte­lenség esetén 1943. évi május kő 6. napján d. d. 12 órakor a városháza nagy termében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívja. Tárgyalja a közgyűlés az alap­szabály oly ként való módosítását (kíegészitéséá), mely szerint az I. § végére a következő szöveg ke­iül : „A Szövetkezet működése kiterjed Szabolcsvármegye egész területére“, továbbá a 2. §. végére a következő szöveg: „A Szövet­kezet ügykörébe tartoznak mind­azon ügyek (ügyletek) is, amelye­ket jogszabály oda utasít.“ A 22. §. a következőképen módosul: „Az Igazgatóság az elnökön kívül legalább 10, de legfeljebb 16 tag­ból áll,“ A közgyűlésen megjelenés és szavazás személyesen, vagy írás­ban meghatalmazott utján gyako­rolható ; meghatalmazott csak tag lehet, kivéve a nem ön jogú tag törvényes képviselőjét. A közgyűlés határozatképes, ha a befizetett üzletrészek összegének legalább felét képviselő 5 tag je­len van. A határozatképtelenség esetére tartandó közgyűlés a részt­vevők és az általuk képviselt üz­letrészek számára tekintet nélkül ha ározatképes. Nyíregykáza, 1943. április 14 Nyíregyháza Megyei Városi Közjóléti Szövetkezet igazgatósága. A főváros egyik legnépszerűbb és legjobb szakácsa fóz a Vesszfts Étteremben étel és sütemény különlegességek nagy választéka

Next

/
Thumbnails
Contents