Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-04-08 / 79. szám

_ JSfYTOVIDÉK _ SZAbojlcsi hirLAF (Trianon 23.) 1943 április 8­1 lAfiTVERBÉIA i 1 ilw AJA* ALBT Ä wt ^8 J&llk JSJP feiP JÍöR ATM3 BLYEZTE | drogéria-iiiatszertár Bessenyei téri üzletét Kossuth (Sarkantyú utca sarok) utca 57. sz ám alá Olcsón jót vásárolhat itt a közönség ! A vitézek fogadalma A Vitézek Lapja írja figyelmeztetőül a vörö.t í észke! ődö lenek: Ha tüntetni akar a félrevezetett tömeg és kijön az utcára, mi is kimegyünk és az ötágú csillagnak szembehelyezzük az apostoli kettős keresztet a vörös rongy­nak a mi háromszínű lobogónkat a bol- sjvizn:usnak a szegedi eszmét. És mi fogunk győzni, mert erőt ad az ezeréves múlt történelmi emléke, erőt ad a Vezérbe vetett feltétlen bizalmunk, mely előtt meghátrál a Sztálin jelszavai­val induló csőcselék. Budapest ma nem­csak nagy, gyönyörű, büszkesége a múlt­nak, öröme a jelennek és reménye a jö­vőnek hanem magyar ia, keresztény is, szociális is egészséges szív az ép test­ben. A maga milliós népével diktálja az ii.emet az ősi erkölcs, valláserkölcs tu­domány, művészet, ipar, kereskedelem te,'én is, mindezekbe beleviszi halhatatlan leiekként a magyar múltat fundamentum­nak. Vitézek, nemzetvédelmi keresztesek, frontharcosok, az utca a miénk és az is njr.rari! Forrd tejbe eseti figy gyermek Lengyel Gyuláné nyíregyházi, Ujtátra- utcai lakos Márta nevű kisleánya bele­esett a forrótejbe. A szerencséden gyer- mca súlyos égési sebeket szenvedett és a kórházban meghalt, Eeugyel Gyi^áné ellen gondatlanság miatt eljárás indult. A törvényszéki tár­gyaláson sírva tesz vallomást a bánatos anya, aki tragikus körülmények között vesztette el gyermekét. Mindössze né­hány percre hagyta felügyelet nélkül kisleányát s ezalatt a rövid idő alatt megtörtént a szerencsétlenség. A forró­tejet a tűzhelyről a földre helyezte a a gyermek beleesett. Lengyel Gyúlásié a törvényszék 50 p-mgő pénzbüntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban három évi próba­időre felfüggesztette, ****—Ma———mb—iíhi i ■■mm mini iwnife» Eltűnt és megkerült a 2000 pengő értékű ezüst evőeszköz Özv. Knauer Jánosné tornyospálcai lakos feljelentést tett a csendörségen, hogy is­meretlen tettesek bezárt lakásából el­loptak egy fekeleszínü evökészletdobozt, amelyben 5 darab ezüst kanál, 6 darab ezüst villa, 6 darab kávéskanál, hat kés és hat darab ezüst villa-késtartó volt, összesen 2000 pengő értékben. A feljelentésre széleskörű nyomozás indult, amely váratlan eredménnyel zá­rul.. Megtalálták az éztist evőkészletet özv. Knauer Jánosné lakásán. Kitűnt, hogy a lakásban nagytakarítást tartottak az ezüstkészleiet Knauerné nem a meg­szokott helyére tette vissza és napok múlva, amikor az ezüstneműt kereste, sehol sem találta. Ijedtében a csendőr­ségre szaladt, és ismeretlen tettes ellen feljelentést 'tett. Elképzelhető özv. Knauer Jánosné öröme, amikor értékes készletét hiánytalanul megtalálta. É Bevonulási és jelentkezési hirdetmény 1. Az 1942: XIV, t.-c. 3. §. (3) bekez­dése értelmében zsidónak tekintendő személyek közül egyelőre az 1906—Í918 években született hadkötelesek, akik akár sorozáson (táborozáson) alkalmas­nak nyilvánítva felavattattak és ezidő- szerinl mint besorozottak szolgálati kö­telezettség alatt állanak, akár tartósan szabadságoltak, akár tartalékosok vagy póttartökösök, katonai (kisegítő) szolgá­lat teljesítése végett bevonulni artoznak, 2. Mindazokat az előbbi bekezdésben említett születésű évfolyamba tartozó zsidókat, akik nem esnek az előbbi be­kezdés meghatározása alá, vagyis akik bármilyen okból sorozva nem lettek, vagy katonák nem voltak, az 1939: II, t.-c. 19. §. (5) bekezdés alapján igénybe veszem és őkjt jelentkezésre kötelezem. 3. Az I., II. és III. járadékosztályba so­mit hadirokkantak és a hivatásos állo­mányból származó nyugállományú és szolgálatonkívüli viszonybeli tisztek és hasonállásúak, valamint azok, kik mint minden szolgálatra alkalmatlanok, alkal­matlansági bizonyítvánnyal láttattak el, úgyszintén azok ,akik idegen állampol­gárságukat előbbi jelentkezésük alkalmá­val kétséget kizáróan igazolták és en­nek megfelelően záradékolt fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, végül a be­vett és elismert keresztény hitfelekeze- tek papjelöltjei és papnövendékei bevo­nulni, illetőleg jelentkezni nem tartoz­nak. 4. Az előbbi 1, és 2. pontban felso­rolt személyek közül bevonulni, illetőleg jelentkezni tartoznak: lz I. hadtest területén lakók közül: a Budapest-i I. II., III., IV., V., XI. és XII. kerületben lakók a Budapest XI., Budaörsi-út 51. sz. alatt levő Károly király laktanyában, a Budapest-i VII.. VIII., IX.. X. és XIV. kerületben lakók a Budapest IX., Ülői- út 135ő sz. alatt levő Ferenc József gya­logsági laktanyában, a Budapest-i VI., XIH. kerületben és a Budapestén kívüli megyei városokban és községekben lakók a Budapest XIII., Aréna-út 49. sz. alatt levő Albrecht- laktauyában, a II. hadtest területén lakók a m. kir. II. közérdekű munkaszolgálatos zászlóalj­nál Komáromban, a III, hadtest területén lakók a m. kir. III. ‘közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnál Kőszegen, a IV. hadtest területén lakók, u m. kir. IV. közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnál Mohácson, az V. hadtest területén lakók am, kir. V. közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnál Hódmezővásárhelyen a VI. hadtest területén lakók a m. kir. VI. közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnál Püspökladányon, a VII, hadtest területén lakók a m. kir. VI. közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnál Rimaszombaton, a Vili. hadtest területén lakók a m. kir. VIII. közérdekű műnk a szolgálatos zászlóaljnál Kassán és a IX. hadtest területén lakók a m. kir. X. közérdekű munkaszolgálatos ‘zászló­aljnál Nagybányán, 5. Bevonulás és jelentkezés időpontja: a) az 1907, és 1913. évben születettek 1943, évi április hó 27-én; b) az 1908. és 1914. évben születettek 1943, évi április hó 30-án; c) az 1909. és 1915. évben születettek 1943. évi május hó 3-án; cl) az 1910. és 1916. évben születettek Í?43, évi május hó 6-án; e) az 1911. és 1917. évben születettek 1943, évi május hó 10-én; 1) az 1906. 1912. és 1918. évben szüle­tettek 1943. éyi május hó 13-án. Minden behívettnak be kell vonulnia, kivéve ha utazásra képtelen. Az utazás­ra való képtelenséget, ha helyben hon­védorvos van, honvédorvosi bizonyít­vánnyal, honvédorvos hiányában ható­sági orvosi, állami vagy közkórházi bi­zonyítvánnyal kell igazolni, A bizonyít­ványnak a betegség előrelátható tarta­mát is fel kell tüntetnie és azt a bevo­nulás, jelentkezés szerint illetékes m, kir, közérdekű munkaszolgálatos zászló­aljnak címére meg kell küldeni. 6. A bevonulásra, jelentezésre köte­lezett személyek részére addig általam engedélyezett bevonulási szolgálati) ha­lasztások érvényben maradnak. Az ily halasztásban részesülteknek csak a ha­lasztás lejártával kell a 4. pontban meg­jelölt parancsnoksághoz bevonulniok, il­letve annál jelentkezniük, 7. Azok z hadiüzemi alkalmazottak, akiket az üzemi személyzeti parancsnok külön igazolvánnyal látott el, nem fog­nak igénybe vétetni. Ezek jelentkezésük és igazolványuknak megfelelő záradéko­lása után elbocsáttatnak és polgári mun­kahelyüket újból elfoglalni kötelesek. Azok, akik valamely polgári szerv ál­tal a mai napig honvédelmi munkára, honvédelmi munkajeggyel vétettek igénybe és a polgári személyi lapjukban előjegyzett munkahelyen teljesítik szol­gálatukat, bevonulásuk, illetve jelentke­zésük előtt annak a polgári szervnek vezetőjénél tartoznak eltávozásukat sze­mélyesen bejelenteni, melyhez utalva vannak. Ezek jelentkezésük és előjegy­zésbe vételük után elbocsáttatnak és kötelesek kijelölt polgári munkahelyüket azonnal ismét elfoglalni. Az orvosok és gyógyszerészek közül azok az 1906—1908. évi születésűek, akik belügyminiszteri határozattal honvédel­mi munkára kötelezettek! jelentkezésük után elbocsájtatnak és polgári munka­helyükön jelentkezni tartoznak. Ezek a belügyminiszteri határozatot a jelentke­zés alkalmával igazolásul felmutatni tár- toznak. Nem kötelesek bevonulni, illetve je­lentkezni azok az 1909—1918. évi szüle­tésű orvosok és gyógyszerészek, akik belügyminiszteri határozattal ezidősze- rínt honvédelmi munkára vannak igény­be véve és bevonulási, valamint jelent­kezési kötelezettségüknek a korábbi hirdetmény alapján mán eleget tettek. 8. Minden behívott, jelentkezésre kö­telezett saját költségén utazik. A hon­védkincstár a bejelentett állandó lak­helytől a bevonulási, jelentkezési helyig megtett útvonalnak a személyvonat IIII. kocsiosztályának megfelelő viteldíját a vasúti jegy beszolgáltatása ellenében visszatéríti. A megváltott vasúti jegyet az érkezési vasútállomáson tehát leadni nem kell, 9. A behívottak, jelentkezésre köte­lezettek hozzák magukkal összes kato­na iokmányaíat, valamint az 1942:XIV. t.-c. illetőleg végrehajtása tárgyában ki­adott 55.000/eln. oszt,—1942. é9 a 4,035/el. 8. b.—1943. H. M. sz. körren- dcletek alapján részükre kiállított kivé- telezettségi igazolványt, esetleg ke­resztlevelüket, az idegen állampolgárok állampolgársági bizonyítványukat vagy érvényes útlevelüket, továbbá magukkal kell hozmok élelmiszerjegyeiket és két napi élelmet. A bevonulok sapkán kívül honvédségi ruházati és felszerelési cik­ket nem kapnak ezért hozzák magukkal az alábbi cikkeket: 2 rend fehérneműt, 1 rend erős minőségű felső ruházatot 1 darab téli felöltőt. 1 pár erős lábbelit, 1 drb. evőcsészét, 1 drb. kulacsot, 1 készlet evőeszközt, 1 drb. kenyértarisz- nyát 1 drb. hátizsákot, 2 drb. takarót, 1 drb. villanyzseblámpát (elemmel, égővel}, 1 pár meleg kesztyűt, 2 pár me­leg harisnyát vagy meleg kapcát. 10. Büntető rendelkezések. Az, aki ennek a behívó parancsnak, illetőleg jelentkezési kötelezettségnek az elrendelt napon eleget nem tesz, öt évig terjedhető fogházzal, nyolc napnál tovább tartó mulasztás esetében pedig öt évig terjedhető börtönnel, ezen felül mindegyik esetben hivatalvesztéssel és politíai jogai gyakorlatának felfüggesz­tésével büntetendő. Mind a behívó pa­rancs illetőleg jelentkezési kötelezettség iránt tanúsított engedetlenség, mind az erre való csábítás bűntette miatt szük­ség esetén rögtönbíráskodás is elren­delhető. Kelt a kifüggesztés napján. vitéz n&gybaconi NAGY VILMOS honvédelmi miniszter. Tudnivalók: A honvédelemről szóló 1939:11, í.-c,, valamint az 1914—4918. évi világháború tűzharcosai érdemeinek el­ismeréséről szóló 1938:IV. t.-c. módosí­tásáról és kiegészítéséről szóló 1942: XIV. te. 3. szakasza értelmében zsidó aa, aknek legalább két nagyszülője az iz­raelita hitfelekezet tagjaként született, úgyszintén — tekintet nélkül származá­sára — az, aki az izraelita hitfelekezet tagja. Az, akinek két nagyszülője szüle- i tett az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született és az is maradt 9 emel­lett mind a két szülője házasságkötésük idejében keresztény hitfelekezet tagja volt. Fenti rendelkezések a házasságon kí- vüf született gyermekre is alkalmazan­dók ha őt a természetes atya az anya­könyvez e tő előtt vagy közokiratban ma­gáénak elismerte vagy az atyai elisme­rést a bíróság megállapította. Atyai elismerés hiányban a házassá­gon kívül született az a gyermek zsidó, akinek legalább egyik nagyszülője az iz­raelita hitfelekezet tagjaként született. Az, akinek csak egyik nagyszülője szü­letett az izraelita hitfelekezet tagjaként, nem esik a zsidókkal egy tekintet alá, ha ő maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született és az maradt, s emellett anyja a gyermek születése idején keresz­tény hitfelekezet tagja volt. A katonai szolgálat teljesítése szem­pontjából"" nem tekintendő zsidónak az sem akinek csak két nagyszülője szüle­tett az izraelita hitfelekezet tagjaként s ő maga keresztény hitfelekezet tagja­ként született, vagy élete hetedik évé­nek beöltése előtt keresztény hitfeleke­zet tagjává lett s mind a két esetben az is maradt, feltéve, hogy nem kötött, il­letőleg mindaddig, amíg nem köt há­zasságot zsidóval, vagy olyan nemzsidó­val, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. Az olyan úgynevezett erdélyi szom- baos vagy ivadéka, aki származásánál fogva nem zsidó és nem tagja az izraelita hitfelekezetnek, a nemzsidókkal esik egy tekintet alá. í

Next

/
Thumbnails
Contents