Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-22 / 65. szám

I oldd. (Trianon 23.) 1943 március 22. delemből. .. Olyan a háborús nemzet élete mint egy gépezet, ha egy is akad, aki nem teljesíti a rárótt feladatot, meg­áll a gép, elpusztulunk. Én — mondotta emelt hangon a földmí- velésügyi államtitkár — nyugodt vagyok, tudom, hiszem, vallom, hogy ez a harc győzelemre visz mert mellettünk az Isten, az igazság. Megpróbáltatás árán, de győzni fogunk, mert lehetetlen, hogy az istentelenség. a gazság, a rabszolga­tartó lelkiség győzzön, mert Isten örök és akarata szent! (Nagy éljenzés.) Akik pedig ma az élen vannak, köte­lességük mindent elkövetni, hogy ez a nemzet erőkifejtése javára mindent meg­tehessen. Kötelességük biztosítani az át­menetet a békésebb évekre, az előkészü­letet ahhoz hogy a boldogabb jövő tény­leg be is következzék. (Éljen.) át keli térnünk a minőségi termelésre, gondes- kodnnk a mezőgazdasági termelés biztonságáról A háborús helyzet általános képének •; nagyhatású ismertetése után Bárczay Já- | nos államtitkár részletesen feltárta a íöldmívelésügyi kormány mezőgazdasági problémáit. Hangoztatta, hogy a gazda­érdek összeszövődik a kisipar érdekeivel. A kormány a milliárdos mezőgazdasági prgoram végrehajtásával a jövőt készíti elő. A program megvalósítása folyamat­ban van. Ha valaki azt mondaná, hogy a megvalósításból még keveset látott, ez csak annyiban állhat meg, hogy a hábo­rús anyaghiány bizonyos terveket, pl. mezőgazdasági gépek nagyobb mennyiség­ben való készítését átmenetileg hátráltat­ja. De teljes erővel építi ki a kormány a mezőgazdasági szakoktatást. A magyar ember tanulni, okosodni, olvasni vágyó. Most a mezőgazdasági téli iskolák é9 tan­folyamok lehetővé teszik a tanulást. — E téren a kormány századok mulasztását pótolja ma, (Úgy van.) Ezután nagy érdeklődés mellett ismer- * tette az államtitkár a vízügyi kérdéseket a csatornák és vízduzzasztó művek épí­tésének eddigi eredményeit és a folya­matban levő munkálatokat, A német szervezéssel, oktatással gépesítéssel fel­lendülő Ukrajna mezőgazdaságának vár­ható nagy terméshozamai komoly ver­senytársat jelentenek a magyar mező- gazdaságnak. Ez arra késztet, hogy min­den eszközzel térjünk át a minőségi ter­melésre. A csatornahálózat kiépítése le­hetővé teszi majd, hogy az Alföld ter- melvényeit olcsó viziuton vigyék a pia­cokra és az iparcikkek is olcsó viziúton jussanak a falvakba. A vízművek, az öntözőcsatorrxák elhárítják a kedvezőtlen időjárás csapásait, Nem leszünk kitéve a nagy aszály, vagy a vízkár pusztításai­nak. A mezőgazdasági termelés biztonsá­gáról gondoskodunk így. A tárolók víz­tömegei villamos energiát termelnek, a gazdák olcsó segítőtársat kapnak a gé­pekben. , Bit, bizalom: győzelem Ennek a problémának megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez is hitre, biza­lomra van szükségünk. Nem olyanokra, akik kifogásokkal hozakodnak elő, hogy még keveset látnak az eredményből, ha­nem azokra, akik keresik a segítés lehe­tőségeit, azt, hogy ők mit tehetnek a nagy célok elérése érdekében. Majd azokról szólott a földművelésügyi államtitkár, akik irigykedve nézik az el- Itáásban mutatkozó egyenlőtlenségekeli A feketepiacot szidják, ez helyes, de ne felejtsük el, hogy két bűnös emberről van szó. Arról, aki megvásárolja a drága árut, és aki eladja, s közellátásból, má­sok szájától, a közösségtől vonja el a rejtett búzát, lisztet, szalonnát. Aki feke­tén ad el, meglopja a nemzetet, a kö­zösséget, a nagy családot amelynek pe­dig ő is tagja. Van olyan gazda, aki a bő gyermekál­dás miatt nem juttathat barázdát minden gyermekének: tisztviselő, tanító, pap, jegyző vagy más pályára készülő fiai lesz­nek, Ezek az íróasztal mellett dolgozva, becsületes munkájukkal éppen úgy meg­érdemlik a kenyeret, mint az, aki a föl­det megműveli. Ne irigykedjünk s ha másokat kritizálunk, este az ima után kérdezzük meg önmagunktól, teljesítet- tük-e kötelességünket a közösség iránt? A faluhelyen sokszor beszélnek a 30 pengős búzaárhoz képest magas csizma­árról, a 200 pengős csizmaárról: gondol­junk arra. hogy a világháborúban a papír- bakancs miatt hogy felháborodott a nem­zet közvéleménye. Most mindenki he­lyesli, hogy a bőranyag elsősorban a hon­védnek jusson és mi járjunk itthon mű­anyagból készült cipőben. (Úgy van.) A magyar inkább meghal, de a becstelenséget nem vállalta A sors sok és súlyos megpróbáltatást mér ránk, de hasonlítsuk össze a mi helyzetünkkel a többi ország lakosságá­nak helyzetét. A 80 milliós német nem­zet mennyivel szigorúbb következménye­ket támaszt lakosaival szemben? És ez a lakosság a bombatámadásokat is hő­siesen állja, fegyelmezetten, nyugodtan viseli a háborús terheket. Mi is ellenál­lásra teremtett faj vagyunk. Ezer éven át hányszor támadtak, hányszor vert a sors, de csak keményebbek lettünk, mint aa acél. Megfutamodás árulás, szószegés nem magyar jellemhez illők. A magyar meg­hal de a becstelenséget nem vállalja. S ha igaza volt, ha meghalt is él igazsága, míg a becstelen őrökké elbukik. A magyar történelem sorai a világ­história aranylapjait alkotják. Hányszor volt üldözött, bujdosó, ná­dasokba, erdőkbe rejtőzve búvó ez a nemzet, mégis itt van, ehhez a földhöz tapad. A magyar föld nem is illet mást, csak a magyar embert, akinek szemében a föld nem üzlet, mert ő a földet sze­reti és tudja, hogy a föld ezt a szerel­met megérzi és meg is hálálja. A földművelésügyi államtitkár ezután beszédét azzal fejezte be, hogy hálás a pártnak, képviselőtársainak, hogy mó­dot adtak neki a gazdákkal való be­szélgetésre. Ismerős arcokat látott, kér­ges tenyereket, barázdás arcokat, mint amilyeneket odahaza lát Nem azért jött, hogy kedves, jóleső, szép szavakat mond­jon. A lelkekhez szólt, a becsületes ma­gyar ielkekhez s tudja, hogy ezek a ma­gyar lelkek átérzik a magyarság törté­nelmi hivatását és ez a magyarság, a magyar földműves erők bekapcsolódnak teljes erejükkel a szebb jövőért való küz­delembe, az érette való fáradozás együt­tes munkájába. És e szebb jövő hitével fejezi be mai felszólalását. Tüntető, lelkes taps és éljen hangzott fel a megkapó erejű szavak után, majd a lelkesedést a sorra felszólaló képvise­lők meleg testvéri szavai fokozták. Vay Miklós báró nincs itt az ideje. Ma dolgoznunk kell, nekünk gazdáknak termelni, muníciót biztosítani. A szabolcsi képviselőknek azt mondják sokszor ,azért sikerül a gazda­kérdésekben eredményt elérniök, mert a miniszterelnök szabolcsi. Mi pedig ak­kor is a nemzet egyetemes érdekeiért küzdnük, amikor a szabolcsi gazdák kí­vánságait tolmácsoljuk. Most a mi fela­datunk is egy: összeszorított foggal, pa­nasz nélkül küzdeni, termelni annak bol­dog tudatában, hogy Szabolcs a küzdők élén harcol, hisz az ország miniszterel­nöke maga is szabolcsi gazda. Nagy éljenzés fogadja a lelkes szava­kat, majd tiszalöki képviselő örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy itt —• nem is elsőíz­ben — felszólalva szeretettel köszöntse a kisvárdai kerület képviselőjét, vitéz Ujfalussy Gábort, akinek lelkes, meleg magyar szíve a középpontja a parlament­ben a szabolcsi képviselők csoportjának. Ez a csoport az ő vezetésével beszéli meg a szabolcsi problémákat, akár a burgo­nyáról vagy más mezőgazdasági kérdés­ről, akár valamelyes ipari, kereskedelmi vagy kulturális problémáról van szó. — j A párt büszke reá és büszke arra is, j hogy a párt vezére. Kállay Miklós dr. ? is Szabolcs szülötte. Ha nem volna há- í ború, most gazdapanasznapokat hallat- j nánk, de jól tudjuk, hogy ma ennek v Sár vay Elek dr. szólal fel. Lenyűgöző hatású volt az ál­lamtitkár beszéde és mélyen meghatották azok a gondolatok is, amelyeket dr. Tóth József elnök hangoztatott s amelyek rá­mutattak .hogy a szebb jövőért való har­cokban Isten és a hazaszeretet erőink két főforrása. Az igazi hit és szeretet a tör­ténelem átérzésében is megnyilvánul. — Mint kisvárdai születésű, nézte az arco­kat, a hatást a magyar arcokon. Megha­tódva látta, hogy egyesek könnyes szem­mel hallgatták a magyarság lét-nemlét küzdelméről szóló igazságokat. Ezek a könnyek is az Isten-hitről, a hazaszere­tetről, a múlt átéléséről tanúskodnak. Aki a jövőért harcol, a múltba néz és a mült dicsőségéből merít erői. Kisvárda múltja is nagy értékekre vall. Itt járt Szent László, Nagy Lajos király Kisvárda szorgamas, dögös népének erkölcsi érté­keit méltányolta. Virágzó ipar, kereske­delem, hős magyar vitézség, kulturális hi­vat ottság városa volt Kisvárda. És a múltak magyar szemmel való értékelé­séből fakad a mai Kisvárdának az a követelése, hogy ebben az ősi városban az ipar, a kereskedelem újra teljes egé­szében a keresztény magyar kezekbe ke­rüljön. De a múltat értékelő magyarság a jövőt is kutatja és látja a reánk váró veszedelmeket, a szomszéd népek vágya­kozását ősi területeink után, hallja az an­gol szászok kijelentéseit: Inkább Sztálin, mint a tengely uralma! Az eltévelyedé­sek nem rettentenek meg. A tengely ha­talmas erőkifejtéssel biztosítja Európa jö­vőjét és Németország ma már valóban nem egyik hanem mindkét kezével har­col. Győzelmi hite áthatja a mi lelkün­ket is. Hisznek-e önök is? Hisznek Magyart szág feltámadásában? Sarvay Elek dr. kérdésére felhangz a sokaság válasza: Hiszünk .., Ezt a hitet kell táplálniok otthon is, e kell belelehelni a gyermekek ielkéfc mert a hit az erő, aki hisz, az győzött. Ujra felhangzik a lelkesedés tapí majd Mikecz Tamás beszél gyújtó hatással. Vitéz Ujíaius Gábor képviselővel bejárták a kerül községeit és bensőséges beszélgetése ben a most itt felhangzó kérdéseket me tárgyalták. Már akkor érezte és m ezen az impozáns értekezleten még jo ban megerősödött benne az a meggyőz dés, hogy itt egy komoly, értékes, lelki közösség van kialakulóban és ez közösség megtalálta a bizalommal köve hetö vezeiőket is. Ez a közösség a tiszt magyar munkára tömörít minden embe- Nem olyan megnyilatkozást hallott, ame igazolja, hogy ha a városba is kerülün a néptől soha nem tudunk elszakadd Érette, általa élünk ott is. Ma az ; érzésünk hogy a magyarság a viharc tengerén törékeny hajó, amelyet az i: dulatok hullámai ostromolnak, a vihi szele korbácsol. De akiket e hajó élet hez kötött a sors, azoknak minden go dolata hogy átmentsék ezt a hajót békés jövő vizeire. Akik a hajó őrh lyein állanak, nem inoghatnak meg, me ha csak egy is elhagyja helyét, a töbi szenved. E viharban gondolkodás nélk teljesítenünk kell a közösség érdekébe szükséges parancsokat. Azt mondják, magyar nehezen fegyelmezhető, ha niru uniformisban. Érezze magát mindenki ni a honvédelem kötelékében és teljesíti fegyelmezetten minden kötelességét! Ma nincs helye a régi rossz szokásnae a kákán csomót keresésnek. Aki ma kco kolyt hint, elégedetlenkedik sebeket ti fel, sebeket gennyesít, megmérgezi nemzet szervezetét. Éket verni magyar * magyar közé könnyű, de mindig az elles ségnek lesz haszna belőle. Itt látja választókerület elit-magyarságát. Arr kéri őket, ne csak saját kötelességük! teljesítsék hanem tartsák kezüket aa ék pulzusán, az emberek cselekedetein igyekezzenek egységbe vonni a lelkek-i Táviratban ftdvözlik Kállay Miklós miniszter- elnököt, Bárczay Ferenc pártalvezért, vitéz Lukács Béla miniszter, pártelnököt Mikecz Tamás egységre hívó szózata mély hatást vált ki. Majd a Kisvárda és a környék magyarságát reprezentáló im­pozáns- választmányi ülés vitéz dr. Jékey Ferenc főispán, vár­megyei elnök javaslatára lelkes éljen közben elhatároz­za. hogy Kállay Miklós dr. miniszterel­nököt, a párt vezérét. Bárczay Ferencet, a párt alvezérét, vitéz Lukács Béla mi­nisztert, a párt elnökét táviratban üd­vözli, törhetetlen bizalmáról, hűségéről bizosítja. Vitéz Ujfalussy Gábor, mint a kisvárdai kerület képviselője a feléje áradó szeretet é9 hűség lelkes ün­neplésétől fogadva szólal fel. Köszönetét mond a vármegyei elnöknek, vitéz dr. Jékey Ferenc főispánnak, a megjelent képviselőknek, Bárczay János államtit­kárnak akik idői, fáradságot nem kímél­ve eljöttelv és erősítették a magyar lel­kek győzelmi hitét. Bárczay János állam­titkár az ő úri, patinás magyarságával az eleven hit tüzét erősítette, azt a tü- amelyet mi — mondotta — Mikecz Ta­mással igyekeztünk felgyújtani. Minden ember boldog itt, mert az igazat mondták nekik. Boldog az az ember, akit felvilá­gosítanak az igazságról, mert lelke így gazdagabb lesz a boldogabb jövő hitével^ másrészt a kishitűség, a rémhír már csí­rájukban kiírtattak az igazság fényében. Megteltek itt a szivek elhatározással ab­ban, bogy a közösség javára fognak élni és dolgozni és fellobbantak a szivekbd a győzelem hitének égő tüzei. Amikor hálásan köszönöm ezt a les gazdagodást a íöldmívelésügyi államlit Mi úrnak és a képviselő uraknak — mór dotta vitéz Ujfalussy Gábor —, kém a jó Istent, tartsa meg a magyar nemin tét a következő ezredévben is és adbj hogy a magyar hitnek most itt felláng*§ fénye hatoljon be minden magyar palooi ba és kunyhóba. Éljen a haza, éljen i magyar ! Jó munkát ! A szeretet és ragaszkodás éljene : gadja a magyar harcikészség és hit váló képviselőjének szavait), majd Himnusz imája szárnyal fel áhitatosií«( mintegy karral kísérve azt a fohásá amelyet a hősi harcok vitéz katorum befejező mondataiban az Ég zsámolylc hoz küldött magyar szívének bensőséfőí vei Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik fe lejthetetlen ió feleségem illetve édesanyám elhuny­ta alkalmával részvétük­kel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. DEÁK LÁSZLÓ és leánya

Next

/
Thumbnails
Contents