Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 48-96. szám)

1943-03-20 / 64. szám

gfirismos 23») 1943 március 20. mm 5. «Mai A főváros egyik legnépszerűbb és legjobb szakácsa főz a Vesszös Étteremben élei és sütemény különlegességek nagy választéka DAUERT régi jó minőségű pót anyagtól mentes Extra dauer vízzel készitün k krém és olaj pai olással Kelemenné! Horthy Miklós ftér 6. „Keresztény magyar üzlet* Pécsi asszonyok üzenete a Szabolcsiaknak A következő levelet kaptuk: Kedve* Sszerkesztő Ur! Nagyon kérem, legyen szíves b. lapjá­ba« egy kis helyet adni pár soraimnak, «elvért előre is hálás köszönetét mon­Ozeoet a Szabolcsiaknak Pécsről, K«dvps szabolcsmegyei asszonytársaim, kiknek a hozátartozója a pécsi hadikór- kázban van, ne nyugtalnkodjanak miat­tak, mert jó bánásmódban van részűk, trése mecseki levegőt szívnak. A köny- ayebb betegeket elviszik autóbuszokon ki *á»dulm fel a hegyre, viszik ókét moziba, szánházba és minden kórteremben rádió él van. Jófalatokban sem szenvednek tftányt, mert a jó falusi asszonyok, a szó srftkebb értelmében betegreetetik őket. Szóval látogató minden nap vau. Egyik •ap a villámosmegállónál egész kis cso­port tanakodott hogy merre is menje­nek? Odaléptem hozzájuk, hogy útba- (gaxítsam őket, hát látom, hogy 5 batal- wae ruháskosár tele inyencfalatokkai, Siklósnagyfaluból hozták a sebesültek­nek. Patyolatfehér varroitas kendő alól Sákandikál a ropogósra sült hófehér, kim kenyér, mit a városiak éhes szem- i»el néznek. Még bort is visznek. Elindul- aak a Mária-utca felé és a tíz asszony és fiatal leány könnyen viszi a nagy ter­hel, mert a szeretet viszi őket a szen­vedő testvérhez és amikor a baranyai asszony egy darab kenyeret szel a máté­szalkai hós honvédnek, a szivéből is szel egy darabot, mert nem kérdezik, hogy ki a földi, mert tudják hogy egy- lerrmáo szenvedtek a hazáért. És mi'yen boldogan mesélik majd otthon az asszo­nyok, hogy mennyi szeretetet és hálás tekintetet kaptak cserébe, így aztán a falvak egymással versenyezve, ki többet ás jobbat tud készíteni, naponta jönnek 20—30-as csoportokban is. Papnék és tanítónék vezetésével. Volt olyan szőlős­gazda, aki 700 liter bort osztott szét a sebesülteknek. A pécsi asszonyok is a jó féldán felbuzdulva, csoportosan viszik a „hazait". Február elején mi is megvendé­geltünk hárman 150 sebesültet. Az is­merőseink körében összegyűjtöttünk 25 Éter különféle befőttet, 120 darab fánkot sütöttünk és más 200 darab süteményt, 3 kgr. almát, 20 darab citromot, 2 kgr. bokrot, gyümölcsízt és cigarettát. Olyan jókedvvel végeztük munkánkat, hogy a derültséggel magunkkal ragadtuk az egész kórtermet. Vezetőnk volt a 3 éves Caaba fiam, aki köszönés helyett azt kiabálta, én katona jadok! Én nem jadok Dani Csabai És kinyúltak a remegő ke­zek a gyermekekért. Jöjj ide te kis lányi Adok egy orosz pénzt, ha megmon­dod mi a neved; és már perdült is Sára lányom a szilágymegyei hős katona nya­kába, akinek ép olyan nagy lánya van btthon és most haza gondol, mikor ezt a pécsi kislányt könnyezve csókolgatja. A nagy fazék alján még maradt 4—5 ««mélyre való befőtt, mondom a harát­---------------------------------------------- , V illanyszereést és rádiojavitás! ; " — l megbízhatóan vsges SZIKSZIY Ä- | CSILLÁR RÉSZLETRE. _________________________________________ i * nőmnek, hogy te én ezt beviszem a tiszti ] szobába, talán nem dobnak ki vele, s > míg ő tiltakozik, én már bent is vagyok. ; Mondok; kedves tiszt urak. ha meg nem \ sérteném egy kis befőttel, szívesen mé- | rek maguknak is. Ha a legénységnek jó I volt, maguk is megehetik. Örömmel fo- ; gadták ők is és akkor sértődtek volna meg. ha ők kimaradtak volna és mivel lá­zasak is voltak, még másnap Ls kaptak. \ így gondoskodunk mi a drága hŐ9 ka- i . * tonáinkról és egyben kérjük, ha a nyír- j j egyháziak között vannak dunántúliak, . * azokat is ép olyan szeretettel lássák, j | mint mi a szabolcsiakat, I Testvéri szeretettel üdvözöljük a föl- \ 5 dieket. Pécs, 1943. március 11. I Dani Jánoscé Bordás Erzsébet Nyír- f f egyháza és Kardhordó Kálmánná Hagy- 1 mási Irén Kemecse. I „ , ..... s Mit mond a polgármester a fürdő kényszerű szünetei« tetéséről _j K evesebb Sirdözofe, kevesebb bevétele volt__j a nyíregyházi fürdőnek Elodázhatatlan az új fürdő megépítése f Szohor Pál polgármester érdekes ada- f tokát közöl Nyíregyháza fürdőiről a vá­jj ros életének múlt esztendejéről szóló je- ; lentésében. i ' A háború okozta vasúti kocsi és moz- i donyhiány a szén beszerzésénél már < 1941. évben éreztette hatását — jelenti a ; polgármester. A városi gőz- és kádfürdő­ben 1941. évben 93 napig üzemszünetet j kellett tartani szénhiány miatt, Í Ez a kényszerű üzemszünet 1942. evben 165 napra emelkedett. I A mérnöki hivatal minden igyekezet I meliett sem volt képes folytatólagos üze­met fenntartani. Üzemszünet volt január \ hó 28, napjtól február hó 7. napjáig, feb- \ ruár hó 11. napjától február 27. napjáig, április 5. és 6.-án, május 24. és 25. nap­ján, június 10. napján, 17. napján és 24. I napján. Július hó 6. napjától szeptember 20. napjáig, október 14. 15., 16. és 26-án, november 7., 8. és 9-én és novem- j bér 16. napjától december 31. napjáig. A ; megmaradt 200 űzemnapon a látogatók ! száma 35.903 volt, 5280-al kevesebb, mint az 1941. évben, A látogatók közül 21.536 a gőzfürdőt, j 14.367 a kádfürdőt használta. A gőzfür- j dőben 4.695 fürdözővel, a kádfürdőben 585-el volt kevesebb, mint az 1941, év- » ben. A fürdő bevétele 28.792 pengő volt, 2.313.— pengővel kevesebb, mint az 1941. évben. i Ügy a gőz- és kádfürdő, mint a sóstói j kád- és strandfürdő jegyárainak 30 szá­zalékkal való felemelését kértük az Ár- I kormánybiztosságtól még az 1941. évben, j A város kérvényét csak 1942. év augusz­tus hazában intézték el és ennek az alap­ján augusztus 26. napjától kezdődőleg a fürdők jegyárait 30 százalékkal fel is emeltük, ez a felemelés azonban a gőz- ! fürdő bevételénél alig éreztette hatását, mert a felemelés időpontjától kezdve a fürdő üzeme nagyobbrészt szünetelt. A kiadás 39.951.— pengő volt, 12.576.— pengővel több, mint az 1941. évben. En­nél a tételnél erősen érezhető a szén­árak emelkedése és a jegyáraknak az év nagy részében való alacsony volta. A be­vételből egy látogatóra 0.802.— pengő, a kiadásból pedig 1,112 pengő esik, vagyis a város minden iürdőzőre 0.31 pen­gőt ráfizetett, ami lényegesen csök­kent, vagy elenyészett volna, ha a jegyárakat idejében fel lehetett volna emelni. | l Reámutat a mérnöki hivatal e helyen ar- , ra, hogy a gőzfürdő helyiségei kicsinyek | és a kádak száma kevés annak a kö- g zönségnek az ellátására, amely különösen ■ a szombati és vasárnapi napokon való- i sággal megrohanja a fürdőt. Az 1941. év- í ben egy üzemi napra átlagosan 152 für- | dőző jutott, míg ez a szám az 1942. év- | ben 179-re emelkedett. Ismételten reá- \ mutat arra. hogy egy új, modern és a l hygenia követelményeinek minden tekin- j tetben megfelelő köztisztasági fürdő épí- ! tése immár elodázhatatlan. A gőz- és | kádfürdő 1886. évben épült, amikor a | város lakossága kb. 25-26.000 volt. Azóta ; a lakosság száma kb. 54.000-re, tehát j több mint kétszeresére emelkedett. — ! Igaz, hogy az eltelt 56 esztenlő alatt a | városban nagyon sok fürdőszobát építet- í tek, a lakosság általános kulturáltsága l azonban é9 ezáltal a tisztaságszeretete j hatalmas mértékben megnövekedett. I A sóstói kádfürdőt és nszodát \ május hó 17, napján nyitottuk meg és | szeptember 20. napján zártuk be. A | kádfürdőben 21.381 látogató volt, 7970-el i több. mint az 1941. évben, az uszodát ’ 854 személy vette igénybe, 134-el több, mint az 1941. évben. Ezek szerint a láto­gatók összes száma 25.235 volt, 8,104-el több mint az előző évben. Naponta átlag 200 személy fürdött. A filléres napokon a fürdőzők száma : 400-on felül volt, úgyhogy itt is a legna- I gyobb nehézségekkel tudtuk a közönség ; igényeit kielégíteni. Gondoskodnunk t kell ennek a fürdőnek a bővítéséről is. A , jegyárakat augusztus hó 26. napjától kez- ; dődőleg itt is 30 százalékkal emeltük. A I fürdő bevétele 15.956.— pengő, a kiadá- : sa pedig 17.792.— pengő volt, vagyis a bevétel 6.020.— pengővel, a kiadás 4-594.— pengővel múlta felül az előző évit. ! A bevételből egy látogatóra 0.632 j | pengő, a kiadásból pedig 0.705 pengő j ; esik, ami azt jelenti, hogy fürdőzöként .073 pengőt fizetett rá a város. (Az 1941. évben minden fürdőzőre \ 0.1899 pengő volt a ráfizetés,) Ez a ráfi- jj zetés is csökkent, esetleg teljesen ki- ^ esett volna, ha a 30 százalékkal fel- | emelt árakat a fürdő megnyitásakor be j; tudtuk volna vezetni. A csónakpark bevétele 2.196.— pengő, * kiadása 1.963.— pengő volt. A bevétel \ 393.— pengővel, a kiadás pedig 502,— I pengővel volt több, mint az 1941. évben. | , A strandfürdőt június hó 1. napján nyi. j toltuk meg és szeptember 20. napján i zártuk be. Esetenként 21.310 személy ’ váltói ta meg a jegyét. Havi bérletjegyet j 408, félhavi bérletjegyet 154 személy j váltott. A havi bérletjegyesek fürdését I havonként 15 fürdésnek, a félhavi bérle- j lesekét 8 fürdésnek számítva, az összes ’■ fürdőzők számát 28.662 személyre lehet : tenni, ami 7.650-ei több, mint az 1941. i évben volt. Bevételi jegyekből 12.315.— pengő, 3.418.— pengővel több, mint az j 1941. évben. A NyVKV. hozzájárulása ! 3.614.—- pengő volt, ezek szerint az ősz- ! szc9 bevétel 15.929.—• pengő volt, 3.418.— j pengővel több, mint az 1941. évben. A kiadás 9.130.— pengő volt, 2.270,— pengővel több, mint az 1941. évben. A bevételből egy fürdőzőre 0.555 pengő, <* kiadásból pedig 0.318.— pengő esik. A fürdőt a szeptemberi meleg idő­járásban 20.-ig tartottuk nyitva, ami ezelőtt nem fordult elő és így az augusztus hó 26. napján fel­emelt jegyárak mellett még 24 napig volt nyitva. A bevétel jelentékenyen maga­sabb lett volna, ha a 30 százalékos eme­lést a fürdő megnyitása napján be lehe­tett volna vezetni. & malária és kiütéses tífusz leköt dése Ukrajnába» Mint német részről közlik, Níkolajew­1 ben nemrég egy új egészségügyi közpoa> j tot létesítettek a járványos betegségek leküzdécére, miután a kivonuló bolsevis­ták visszavonuláskor az összes kórháza­kat és gyógyszertárakat felégették. Ez a fentemlített központ ellenőrzi az össze» fennhatósága alatt átló és a keleti vidék különféle részein létesített egészségügyi állomásokat. Az új intézmény legfőbb célja a malária és kiütéses tífusz leküz­dése, mely téren eddig a német orvo^ tudomány máris sikereket ért el. E cél­ból a mocsaras és szunyogos vidékeken repülőgépek segítségével porlasztó kísér­leteket folytattak és Nikolajewben labo­ratórium nyílt az ivóvíz és élelemisze- rek kémiai és bakteorológiai felülvizsgá­lása céljából Mindezen intézkedések a járványos megbetegedések nagyarányú csökkenéséhez vezettek, amit a bolsevis- ta statisztikai kimutatásokkal való össze- hasonlítás bizonyít, (MNK) «III — — —— Ápolónői tanfolyam Nyíregyházán A Magyar Vöröskereszt Nyíregyházi Városi Fiókja március hó 22-én önként«» Ápolónői Tanfolyamoí kezd. A tanfolya­mon részt vehet minden 18 évét betöl­tött magyar nő, aki hivatást érez arra, hogy hős honvédeink szenvedésén enyhít­sen. Jelentkezés március 22-én délutá* 2 órakor az evangélikus elemi iskola ta­nácstermében. A kiképzés díjtalan. — Bizonyítvány és beiratkozási díj fejébe« 2 P 50 fillért kell fizetni. Minden jelent­kező hozza magával születési anyakönyvi kivonatát és legutolsó iskolai bizonyít­ványát. 5«

Next

/
Thumbnails
Contents