Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-18 / 13. szám

2. oldal. ITrltfeum AJJ 4943 gon«* 48. Szívszcrongva várja a hitvest, az arát. Nem tud névnapot kívánni, de 6 is réméi Leike kívánságát ím elhozta a szél. Tartsa meg az Isten úgy az ő számára., [miként a miénkre. Oly hosszú élettel, melynek sohase legyen [vége. Kísérje végig az öröm, a szeretet Alázatosan -jelenítem, a századtörzs [kivágta a rezet. 1942 dec. 25. Róka Sándor pct. á. honvéd. FERENCJOZSEF KESERÜVU A dohányjöveték biztosítja a zavartalan dohányellátást Az utóbbi napokban átmeneti nehéesé gok mutatkoztak egyes dohányfajták be­szerzésénél és így a dohányosok köré ben fellépett a háború egyik betegsége, a halmozás! láz. Sokan többhavi szük­ségletüket igyekeztek beszerezni így másik még egynapi szükségletüket seat voltak képesek megvásárolni. Ezekből a jelenségekből a közönség egyrésze azt a téves következtetést vonta le, hogy do hányhiány van, illetve valamilyen kor látozás várható. Beavatott helyről kapott értesülés sze- rint a dohá.nyfogyasztás az utóbbi évek­ben csaknem megkészerezödött, de * Dohányijövedék gondoskodott arról, hogy ezt a nagyobb szükségletet is kielégítse. Nincs azonban berendezkedve arra, hogy ugyanakkor nagyobbmérvű tartalék gyűjtésre is ellássa ia piacot. A Dohányjövedék ebben az évben is a dohánytermelés fokozására törekszik. Az elmúlt évben a háborús nehézségek ellenére nagyobb területen termeltek do­hányt, mint 1941-ben. 1938 óta a do­hánytermelőket arra kötelezték, hogy 1943-ban újból dohányt termeljenek. így minden remény megvan arra, hogy eb­ben az esztendőben sokkal nagyobb területen fognak dohányt termelni és a* a fogyasztást teljesen fedezni fogja., —- Lesz tehát továbbra is elég dohány és semmi ok sincs arra, hogy halmozás! lázba essünk. Ha senkisem vásárol töb­bet. mint amennyi napi szükséglete, a dohányellátásban nem lesznek zök­kenők. Levelet kaptunk a szabolcsi fiúktól az arcvonalról. A levélhez egy zöld tábori­lapra írt karácsonyi kőszöntővers van csatolva. A levelet egy zászlós, a lapot egy szabolcsi honvéd írta. Mindkét írás szép dokumentuma a fronton küzdő. hon. védek bajtársi szellemének. A levél a következő: Tábori posta 220 103. 1942 dec. 28. Tekintetes ^.Nyírvidék“ Kaidóhivatalának Nyíregyháza. Nemrégen még a szabolcsi levegőt szívtuk; azonban a haza elszólított bennünket szabolcsi fiúkat is, hogy a becsület mezején élet-halálharcban ve- rekedjük ki a magyar igazságot és a szebb magyar jövőt. Itt állunk mind­annyian a vártán zord hidegben sza­bolcsi fiúk é9 az otthon szeretett me­legétől átitatva gondolunk az otthon­maradt szeretteinkre. A vészes csaták zaja sem bénítja meg bennünk az egymás iránt érzett szereteteí és ragaszkodást hanem még jobban eggyé forraszt, hogy egy- erővel, egyakarattal tudjunk végzetes csapás mérni a világot felforgatni -szándékozott ellenségünkre. Az a kérésünk a tekintetes Szer­kesztőséghez és Kiadóhivatalhoz, hogy egy egyszerű lélek, szabolcsi földmű­ves, keresetlen szavakkal írott, de tiszta szívből eredő versbe szedett jó­kívánságait, melyet ő a század parancs- j nokához intézett itt kint a fronton a | szent karácsony estén, a Nyírvidék j újságba közzé tennék, hogy az ő sze- j retett hozzátartozói és a szabolcsi j bajtársaink, akik otthon vannak, lát- \ nák. olvashatnák, hogy itt kint az j orosz síkságokon sem hiásyzik a sze- | retet a magyar szívekből. Ez a honvéd bajtársunk egy sza­bolcsi íöldmíves, aki középiskolát nem I vágzett, csupán az elemi iskola hal .osztályát végezte el s így annál is ér­tékesebb az ő kis versbe szedett jó­kívánsága. Kérem a tekintetes Szerkesztőséget, — amennyiben ezen kívánságunk telje­síthető lenne — az ő címére egy tisz­teletpéldányt elküldeni. Vagyok a szerkesztőség mindenkor kész híve hazafias tisztelettel: Mískolczi János zászlós. Róka Sándor versét a következőkben közöljük: FŐHADNAGY ÚR NÉVNAPJÁRA. Főhadnagy úr alázatosan jelentem Szentkarácsony estén köszönteni jöttem. Elérkezett hozánk ismét az az este. Mely sok ember szívét örömmel tölti be. Névnapot ülnének sorrendbe az urak. De hiányzik a torta s a csengő poharak. Nincsen itt vigasság, nem húzza a cigány, Nem bök ázik senki, mert nincsen itt [honleány. A tiizifaellátás nehézségei a szállítással vannak össze- fii ararésben A vármegye közigazgatási bizottságá­nak ülésén szővátették a faellátásban mutatkozó nehézségeket. Most a tűzifa árának szabályozásával kapcsolatosan a leghivatottabb helyen a Közellátási Ér­tesítőben hivatalos helyről a következő­ket állapítják meg az ellátás legnagyobb akadályáról, a szállítási nehézségekről!; A tüzifaellátás terén mutatkozó nehéz­ségek — mint erre a különböző hivata­los nyilatkozatok is rámutattak — na­gyobb részben a szállítással vannak ösz- sze függésben. A tűzifa szállításánál külön kell emlí­teni a feladóállomásig történő fuvarozá­si gondokat és a vasúti kocsipark nagy­fokú igénybevételével összefüggő ne­hézségeket. A feladóállomásra való szállítás kér­dése nagyobb távolságokon alapvető je­lentőségű, amelyet az árszabályozásnál is figyelembe kellett venni. A most ki­adott rendelet ezt megfelelően szem- előtt tartja. A tűzifa szállítása terén mutatkozó nehézségekkel kapcsolatban különösen két körülményre kell rámutatni Közis­mert tény az a földrajzi adottság, hogy * hazánkban a nagyabb erdőségek túl­nyomórészt az ország határszéléhez közel fekszenek és igy a tűzifát a fában szegény aliöidí vidékekre csak hosszú vasúti szállítással lehet el­juttatni. iNiem szabad megfeledkezni továbbá arról sem, hogy ezek az erdőségek nem­csak a fő fogyasztőhelyektől fekszenek távolabb de egyben ezeken a vidékeken általában rit­kább a közlekedési úthálózat is. Így aztán a tűzifát általában nagy távol­ságokon, nem ritkán- 30—50 kilométernél is messzebbről kell a vasűtig tengelyen fuvarozni. Ez pedig nagy költséggel jár. Megállapítható az is, hogy a trianoni 20 esztendő alatt az utódállamok elsősorban a közlekedési utakhoz közelfekvő erdőket tarolták le. A'lás oldalról kétségtelenül megállapít­ható a tüzelőanyagok iránti kereslet fo­kozódása is. Az ipar fokozott tevékeny­sége több szenet igényel, ez viszont a háztartások részéről a tűzifa iránti ke­resletet növeli. ! 1MWM« MIMII IMI II1IIPÍMI mii »II — KIFESTŐKÖNYVEK, színes írón készletek különféle nagyságban, változa­tos mintákkal nagy választékban JÓBA- papírüzletbec Mi újság a budapesti élelmiszernagy vásár­telepen ? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővá­rosi jelentése szerint január 8-tól 14-^J az élő- és vágóitbaromfípiacon az árai változatlanok. — A tojáspiacon a ható­ságilag megállapított legmagasabb árai voltak érvényben. A zöldség- és főze­lékfélék piacán a kalarábé ára 10, a leveles karfiol ára 20, a tisztított karfiol ára pedig 40 fillérrel emelkedett kg, kint. —• A gyümölcspiacon a sárgabéli narancs ára 20, a külföldi gesztenye éra pedig 30 fillérrel emelkedett kg.-kínt. i nagy választék. APOLLO FltoisziiiliAz Tiisfsn 25-24 Január 18-19. A hazaszeretet filmje f Hétfő kedd. hív a haza Előadások: hétköznap 7a4-7»6-l/a8 órák<*7 vasárnap 7a2, 7*4, 1h6 és 7a8 órakor. ­Anglia és Franciaország hadat üzennek Németországnak. — Fősz Carl Raddatz. Hannes Stelzer. — Ufa híradó Egy szabolcsi földműves karácsonyi verses köszöntője a fronton í Vészes csaták zaja viharzik fent a I [magas égen I Zord hidegben állunk vártát a harctéren. Valahol egy hitves imádkozik, ta'án sír Í9 f Levelet írni. de könnyes a levél is. | Remegve fogja a tollat s a 3 [könnytengeren át A diadalmas cserkészliliom < | December hó 28-án volt harminc éve I i annak, hogy a diadalmasan előretörő ! és az ifjúság nevelésében nagy szerepet j | játszó cserkészmozgalom megalakult. A í Magyar Cserkészmozgalom az elmúlt 30 j [ évre való visszapillantással mintegy az j s eddig eltelt idő lezárás iáképpen emlék- j j 1 | könyvet adott ki, 1 5 Az emlékkönyv írásban és képben be- i í i ; számol az elmúlt 30 esztendő cserkész- s életről. Őszintén megmutatja a hibákat J és túlzás nélkül feltárja azokat a nagy < 5 értékeket, amelyeket a cserkészet az i ifjúság nevelésében s a nemzet érdeké- j ben is végzett. Az emlékkönyv előszavát vitéz -kisbar- * j ■ naki Farkas ‘Ferenc országos főcserkész j írta. Ebből idézzük a következő sorokat: j ,.Az alig néhány esztendős magyar j cserkészet első próbaköve az 1914—18. jj évi világháború volt. Ebből a harcból | szakadt reánk Trianon sírja és mind- \ annyian tudjuk. — akik e lapokat for- t gátjuk —, mekkora erőfeszítés és milyen jj áldozatos munkával teli út vezetett Ha- « zánk .részleges felszabadulásához, hogy azt a most — ezúttal is nemzeti létünkért hitünkért és magyar fajtánkért — foly­tatott élet-halálharc váltsa fel. Testben, lélekben és szellemiekben ] egyaránt felvértezve állunk az új világ j küszöbén, szivünkben a jól végzett ! munka tudata, az összegyűjtött és a j hosszú évek során kitermelt lelki és ] erkölcsi élték ezer ajándéka, \ Nyugodtan és büszkén tekinthetünk i vissza a múltba Cserkésztestvéreim, — j mert kitartásunkkal, célratörő erőfeszíté- j seinkkel elértük, hogy ezer veszély és ‘ akadály ellenére is ,,emberebb embere- j két és magyarabb magyarokat“ termel- j tünk ki nemcsak önmagunkból, hanem a 1 reánk bízott fiú- és férfiseregből, amely : ma is tömör és legyőzhetetlen egységben ? áll liliomos zászlóink alatt. Ma már te- i hát megedzett lélekkel, büszke nemzeti . öntudattal messzirelátó tekintettel néz- j hetünk a jövőbe, hogy lerakhassuk az * elkövetkező idők új alapjait“.

Next

/
Thumbnails
Contents