Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-16 / 12. szám
1* c hifii Nyíregyháza megyei város adóhivatalától Ad*. 17—1943. Hirdetmény Döntő sző a korszerű gazdálkodás érdekében Irta: Westsik Vilmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. m 1943. évben elnyerhető házadókedvex- mények tárgyában. Közhitre teszem, hogy az 1943. évben a 139,80(1—194.0 P. M. számú rendelet alapján adókedvezményben részesülnek azok a háztulajdonosok, akik bérházukat kizárólag többgyermekes családoknak adják bérbe, ha ezt az elhatározásukat a nyíregyházi m. kir. adóhivatalnál legkésőbb 1943. évi január hó 31-ig előzetesen nyilávntartásba vétetik. Ezeknek a háztulajdonosoknak a javára a kivetett házadéból minden egyes lakás után kü- tőn-külön kiszámolva egy-egy gyermek alán 5—5 százalékot kell mindaddig törölni, míg a kedvezmény feltételei fenn- állanak, A kedvezményre való igény bejelentését írásban kell megtenni és ahhoz csatolni kell a főbérlők névjegyzékét, vala- *űnt a főbériők nyilatkozatát arról hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és hogy ezek mikor (év, hó és nap) születtek. Ugyancsak adókedvezménybn részesülnek azok a házbirtokosok, akiknek a bérházában lakó családok gyermekeinek száma az ott lakók összes lélekszámá- •ak legalább felét teszik ki, ha a kedvezményre vonatkozó igényüket legkésőbb 1943. évi jaaáur 31-ig a városi adóhivatalnak írásban bejelentik. A bejelentéshez csatolni kell: a) a főbérlők névjegyzékét, b) lakásonként azoknak a névsorát, »kik állandóan a lakásban laknak, c) a főhérlő nyilatkozatát, hogy a lakásban hány 18 évesnél nem idősebb gyermek van és ezek mikor (év, hó és •ap) születtek.-A kedvezmény mérve: ha a gyermekek száma a házban lakó összes lélek- «ámnak Legalább 50 százalékát teszi ki, « -házadónak és járulékainak 5 százaléka ha a gyermekek száma az összes lélektaninak legalább 60 százalékát teszi ki, a házadónak és járulékainak 6 százaléka, — ha a gyermekek száma az összes lé- lekszámnak a 70 százalékát is meghaladja, a házadónak és járulékainak 10 rzázaléka. Mindkét kedvezménynél gyermekek miatt azokat a házban lakó gyermekeket bel érteni, akik 1943. évi január hó 1-én életük 18. évét még nem töltötték be. Bérháznak csak olyan épületet lehet tekinteni amelyben a lakás céljára szolgáló helyiségeknek töb mint a fele bérbeadás útján van hasznosítva. Az a háztulajdonos, aki a kedvez- S ■sényre való igényét 1943. évi január » bó 3-lig írsbáan a szükséges mellékletek- ] kel elő nem terjeszti, 1943. ében adóked- j lényben nem részesíthető. Nyíregyháza, 1943. évi január hó 5. | Rajtík sk, tanácsnok. { Kormányunk minden törekvése oda irányul, hogy a gazdakösöuség korszerűen gazdálkodjék, ez okból többféle támogató intézkedést hozott folyamatba, melyek mindegyikének célja, rábírni minden termelőt az okszerű gazdálkodás vezérelveinek megvalósítására. Hiszen csakis ily módon tudunk elegendő élelmiszert és nyersanyagot kitermelni, melyre az országnak szüksége van. Hogy mindezen kormányintézkedések nemcsak a közérdeket, de ezzel egybekapcsolva minden termelő saját érdekét is a legjobban szolgálják, ezt egy gyakorlati példával igyekszem bebizonyítani. A nyíregyházi homokjavító kísérleti gazdaság a korszerű homoki gazdálkodást már 14 év óta mutatja be és így természetszerű, hogy ennek eredményeit sorolom elő bizonyítékul úgy gazdálkodási, mint közélelmezési szempontból. A 82 kát. hold nagysága homokjavító kísérleti gazdaság területéből 73 kát. hold a szántó, melyből 1942 .évben 31 kát. hold volt bevetve kenyérgabonával é spedig 16 kát. holdon volt búza és 15 kát. holdon volt rozs. Ez a jelzett 31 kát. hold adott összesen 440 métermázsa kenyérgabonát, tehát kereken 4 és fél vagonnal. Ez alapon üzemi átlagban termett 1 kát. holdon 14.17 métermázsa kenyérgabona. Ebből a termésből a kísérleti gazdaság fedezte vetőmagszükségletét, továbbá ellátta tisztviselőjét, cselédségét, arató és cséplő munkásait, kenyérgabonával, a törvény szabályai szerint megengedett mennyiségben, és mindezen szükségleteken felül 301.91 métermázsa kenyérgabonát bocsátott a közellátási hivatal rendelkezésére. így tehát a kísérleti gazdaság 301.91 métermázsa kenyérgabonával szolgálja a közélelmezési és pedig 175.73 métermázsa búzával és 126.28 métermázsa rozzsal. De nemcsak a gabona, hanem a kapásnövények termesztése terén is elsőrendű eredményeket ért el .a kísérleti gazdaság. Az 1942. év folyamán 11 kát. hold volt beültetve „Ella,, fajta burgonyával, mely a jelzett területen öszesen 906.36 métermázsa termést adott. Ez alapon 1 kát. hold üzemi átlaga 82,39 métermázsa. Pedig figyelembe kell venni azt, hogy a burgonyo ,.Ella“ fajta volt mely nem annyira bötermő, mint a kevésbé finomízű „Krüger", vagy a Weltmann (Hagymarózsa) fajták, melyeket a szabolcsi gazdaközönség nagyobb arányban termeszt. Másrészt szemelőtt kell tartani azt a tényt is, hdgy a kísérleti gazdaság burgonyáját kizárólag sivár futóhomokjain termeszti. Mindez amellett bizonyít hogy a kísérleti gazdaság burgonyatermése a lehető legjobb eredmények közé tartozik, mert hiszen 1942. évben a szabolcsi magángazdaságok nagy részénél síkfekvésű, jó barna földeken nem volt nagyobb az üzemi átlag, mint 60 métermá^sa kát. holdankint, A jó termésnek köszönhető, hogy a kísérleti gazdaság a közellátási hivatal rendelkezésére bocsátott 223 métermázsa étkezési minőségű burgonyát. Ezenfelül pedig 30 harmados munkásuk is kiszolgáltatta az egészévi burgonyaszükség-* letét. Ugyanis a kísérleti gazdaság 11 kát. holdnyi burgonya-vetésterületét 30 harmados munkás művelte a termés egy- harmad részéért. így tehát egy harmados A budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye“ Kertész Antal likórgyárának „A F O N Y A“ likörkülönle gessége uj csomagolásban kapható miudenütt! A gvár: Debreceni-u 2 Telefon : 24-90. 600 négyszögöl nagyságú területet kapott megmunkálás céljából. Ilyen kis terület után a jó terméssel a nagycsaládú munkások is megkeresték évi burgonyaszükségletüket, de viszont feleslegük nem maradt. Ez okból a kísérleti gazdaság a harmadosokra eső részt Í9 sajátjából szolgáltatta be közélelmezési célra. —■ Ugyanis közismeretes, hogy Szabolcs megyében 1 kát. hold burgonya után 18 méter-mázsát kellett beszolgáltatni köz- élelmezési célra, melyből 12 métermázsa a tulajdonosra és 6 métermázsa a harmados munkásra esik. Ezen rendelkezésnek sok szabolcsi gazdaság nem tudott megfelelni, mert gyenge volt ,a termése. Ezzel szemben a kísérleti gazdaság abba a szerencsés helyzetbe került, hogy a harmados munkások helyett is beadta a közélelmezési célra szolgáló szükségletet és pedig nagy gumóban, tehát étkezési minőségben. Mindez pedig azért volt lehetséges, mert a termés elsőrendű volt. Már pedig erre igazán nem lehet azt mondani, hogy a gyakorlati élet nagy mezején utolérhetetlen, mert hiszen ezt a jó burgonyatermést a kísérleti gazdaság sivár futóhomokokon érte el. De nemcsak 1942. évben, hanem 1940 és 1941. években Is elsőrendűen megfelelt a kísérleti gazdaság közélelmezési kötelességeinek, dacára annak, hogy 73 hold szántóból 20 kát. hold legjobb szántóföld víz alatt állott és nem adott termést. Az elősorolt példákból nyilvánvaló, hogy ha sok magyarországi gazdaság tudná elérni azokat a terméseredményeket, mint a kísérleti gazdaság, úgy nemcsak Magyarországot, hanem egész Nyugat- Európát bőségesen lehetne ellátni élelmiszerrel é9 nyersanyaggal a háború időtartama alatt is. Azonban az egyéni érdek legfőbb rú- gója a tisztajövedelem és az is fog ma(Trianon 23.) 1943 január 16i radni a jövőben is. Ez okból elősorolom £ a kísérleti gazdaság jövedelmi adatait, j melyek legjobban igazolják ,hogy a kor szerű gazdálkodás biztosítja a legmagasabb tisztajövedelmet. A jövedelmi ada tokát pedig abból az időszakból sorolom elő, mikor a legnagyobb bajokkal kűz~ ; dött a kísérleti gazdaság. Ha ugyanis ? egy gazdálkodási módszer súlyos elemi { csapások dacára is tisztajövedelmet tud ’ felmutatni, úgy az a legjobb bizonyíték ; jósága és életrevalósága mellett. — Ezt ! szemelőtt tartva figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kísérleti gazdaságot { 1939. évben elverte a jég, az 1940—1941. és 1942. években pedig a 73 kát. hold szántóból 20 kát. hold legjobb szántó föld víz alatt állott és ezen 3 év' alatt ne madott semmi termést.. Mindezen négyévi elemi csapások sú lyos terhe alatt az egész 82 kát. holdny. \ kísérleti gazdaság jövedelmi mérlege a , következően alakult: 1939. évben bevétel j 11,310.70 pengő, kiadás 8813.70 pengő, ■l tisztajövedelem 2497.— pengő. Az 1940. ] évben bevétel 10,601.51 pengő. kiadás i 9800.11 pengő, tisztajövedelem 801.40 pen | gő. Az 1941. évben bevétel 12,692.32 P, kiadás 9972.36 pengő, tisztajövedelem 2719,16 pengő. Az 1942. évben bevétel ! 16,507.12 pengő, kiadás 12,780.97 pengő, | tisztajövedelem 3726.15 pengő. > A leírt jövedelmi számok elösorolásn- j nál figyelembe kell venni azt_ hogy a ; kísérleti gazdaságot, mint szakoktatási i intézetet terhelik a hivatali, kísérletezé í si és szakoktatási kiadások. Ezek leszá- ' mításával a kísérleti gazdaság tisztajöve- < delme lényegesen nagyobb lenne. A ma- ; gángazdaságok szemszögéből pedig ez# ; így kell elbírálni, mert hiszen a magán- gazdasgáik üzemmenetét nem terhelik sem intézeti, sem kísérletezési, sem szakoktatási kiadások. A bevételeknél azt is szemelőtt kel! tartam, hogy a kísérleti gazdaság minden terményét a megállapított törvényes árban adja el. t »Mer » »»ggfr-» *md&****tfát<i Fényképalbumok, emlékkönyvek, nagy választékban töltőtollak NYIRV1ZPA LOT A. »«BE-»- S *-***»■© *S*E!-** Pontrendszer alapján látják el áruval a kijelölt textilnagykereskedőket A kijelölt textilnagykereskedőknek ál- ; landó panasza volt, hogy egyesek nagytömegű árut kapnak a gyáraktól, míg a kevésbbé befolyásos nagykereskedők kénytelenek minimális árukiutalással beérni. A Magyar Tudósító jelentése szerint ezen a rendszeren most változás történik. A Texilközpont új rendszert alkalmaz a kijelölt textilnagykiereskedők áruellátása erén. Pontozással állapítják meg, hegy az egyes nagykereskedők a gyárak- tó mennyi árut igényelhetnek. A pontozást a nagykereskedők szakszempontok figyelembevételével határozzák meg. Az új rendszerrel megszüntetik az áruelosztási aránytalanságokat. Olcsón és föl vásárol Asztalos ÉalÉisn Féri), női és gyermek divatcikkekbe» nagy választék. — Telefon 27-35 szám Vay Ádám utca 1. szám — PAPÍRSZALVÉTA, TORTAPAPÍR, MIGNON HÜVELY, háztartási cikkek JÓBA-papír üzletben. Jl Hólapát ródli, korcsolya, disznóöléshez szurokés, husjépkés, tárcsa Diéttes István vasWe*kedésébe° Városháza éotilet. Telefoo : 28 64.
