Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-14 / 10. szám
Táncos esték! Szombaton és vasárnap a Korona Kávéházban Galambossy—Bondy szalon*;azz zenekara szolgáltatja a zenét A Duna és a Dardanellák között elterülő területre vonatkozó szovjet tervek Stockholm. (TP.) Göteborg Posten című svéd lap vezércikkében azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy miként néz majd ki Európa térképe a háború után, A lap mindenekelőtt a tengelyhatalmak győzelmének lehetőségével számol és úgy véli, hogy ebben az esetben számos államképződmény, nevezetesen Lengyelország és Csehszlovákia huzamosabb időre eltűnnének a térképről. Ha azonban a szövetségeseknek sikerül kivívniuk a győzelmet és ők rajzolnák meg Európa új térképét, úgy számolni lehet azzal, hogy Anglia, az USA és Oroszország véleménye nehezen lenne összeegyeztethető Ez mindenekelőtt vonatkozik Kelet-Eu- rópára és a Balkánra. Amennyiben az orosz hadsereg — írja a lap — győzelmesen állana a csatamezőn, mielőtt még a szövetségeseknek módjában állana beavatkozni a kontinensen folyó harcokba akkor Oroszország természetesen más igényekkel lépne fel a konferencia asztalnál, mint abban az esetben, ha pb a szovjet fősereget visz- sza.szortanák és teljesen kimerülve valahol keleten állana, miközben a végső döntés más valahol jönne létre. —• A svéd lap közleménye szerint a szövetségeseknek kényes problémát okoz a szovjetunió balkáni aspirációja. Természetesen a jelenlegi körülmények között nem lehet Törökországot a Dardanellák kérdésének (megvitatásával nyugtalanítani. A győztes Oroszország azonban semmiesetre sem lenne hajlandó lemondani arról, Rogy igényt támasszon az Égei-ten- geri kijáróra. A svéd lap irracionálisnak és kísérleti léggömbnek nevezi azt a hírverést, hogy ez egy dobrudzsai korridorral is megvalósítható lenne, tehát román és bolgár J mm? vászon tömblevelpapir dobozban 50/50 drb, szép színekben A R A P. 2-7Q kapható: Jóba papirüzletébea Bethlen utca 1. szám területen keresztül a török tengerszorosok elfoglalása nélkül. A lap hosszabban foglalkozik azzal is hogy milyen magatartást tanúsítanának a bolsevisták Magyarországgal szemben. Az oroszok tulajdonképpen sohasem titkolták, hogy mindenekelőtt Magyarországot olyan országnak tekintik, amelyet politikai aspiráció miatt és mivel minden háborúban készséges felvonulási terület Oroszországgal szemben, teljesen „kiküszöbölnék“Valójában úgy látszik, hogy a svéd lap nagyon is derűlátó, amidőn úgy véli, hogy a bolsevizmus a szövetségesek győzelme esetében Kelet- és Délkelet- Európa egyes részeivel, mint pl. Magyar- országgal szemben, Romániával és a Dardanellákkal megelégedne. Az ismételt angol—orosa tárgyalásokból elégségesen közismert^ hogy a bolsevisták tervei sokkal messzebb menncjk lés hogy az angolok e tekintetben máris messzemenő engedményeket tettek. A tiszadobi pontonhidai elbontották A m. kir. államépítészeti hivatal főnöke a tiszadobi pontonhíd elbontásával kapcsolatosan a következőkben tájékoztatja az érdekelteket : A Tiszadobon felállított és üzembehelyezett ponton (haió) hidat a beállott kedvezőtlen időre való tekintettel szét kellett bontani, A forgalom ezután csak (a hid újbóli felállításáig) az egyidejűleg felállított kompon át bonyolódik le, A kid újbóli összeálhíasa a ta vaszí jég levonulás utáni időre tehető, melynek megtörténtét annak idején közölni fogom. A hid- forgalom szüneteltetése a hidhoz vezető fő útvonalakon megfelelő jelzőtáblák utján állandóan hirdetve van. Törvényjavaslat rendezi a tauyavllág legsúlyosabb kérdéseit — i A belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be a tanyai igazgatás rendezéséről. A törvényjavaslat értelmében a törvényhatósági jogú és megyei városok úgyszintén a nagy- és kisközségek kötelesek a külterületükön lévő népesebb lakott helyeken (sűrűbb tanyai településeken) a közigazgatási tennivalók ellátását oly módon biztosítani, hogy a lakosságnak a liözigaz- gatási hatóságokkal és közegeikké) való érintkezését megkönnyítsék. Ahol a helyi viszonyok szükségessé teszik, az említett érdekek biztosítása céljából a tanyai településeken állandó szervezetet (kirendeltséget) kell létesí- * tení. A tanyai települések közigazgatásának ellátásáról az érdekelt városok és községek kötelesek a törvény hatálybalépésétől számított egy év alatt a szabályrendeletet megalkotni, amelynek érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. Azt, hogy valamely város illetőleg község köteles-e ilyen szabályrendeletet alkotni, kétség esetében a belügyminiszter állapítja meg. Ha a belügyminiszter a szabályrendeletet a törvényjavaslatban meghatározott cél szempontjából nem tartja megfelelőnek, vagy \ ha a város (község) a szabályrendelet alkotását megtagadja végül ha a közérdek | sürgős rendezést kíván, a belügyminisz9 tér az említett cél biztosítására szükséges szervezetet — a város (község) teherbír óképességének figyelembevételével — maga megállapíthatja és annak létesítésére a várost (községet) kötelezheti. A szabályrendeletben alkotandó tanyai kirendetlség vezetőjét, illetőleg a tanyai igazgatás ellátásával megbízott tisztviselőt a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság hatáskörébe tartozó egyes ügyekben önálló intézkedési jogkörrel ruházhatják fel; intézkedésük hatályosság és az ellene használható jogorvoslat sze(mpontjából olyan tekintet alá esik, mintha azt a polgármester vagy a községi elöljáróság tette volna. A törvény- hatósági jogú és megyei városok, úgyszintén a nagy- és kisközségek a szabály- rendeletben megtilthatják, hogy a 'áros (község) belterületétől meghatározott távolságon túl, meghatározott terjedelmet el nem érő mezőgazdasági birtoktesten állandó jellegű épületet ^emeljenek. Az építési tilalommal kapcsolatban gondoskodni kell arról, hogy a tilalom alá wő birtokosok a szükséghez mérten körzetenként létesítendő tanyaközpontokon lakóház és gazdasági épületek emelésére alkalmas házhelyet kaphassanak. — Az 1940. IV. t.-c. 9—16 szakaszának rendelkezéseit a anyaközpont kialakítására szükséges házhelyek megszerzésére is alkalmazni kell. Egyébként a tanyaközpontok kialakítására szükséges területeket és a középjiletek (hivatalok, templom iskola, stb.) céljára, valamint a tanyaközpontban működő közigazgatási tisztviselők lelkészek és tanítók lakásigényeinek kielégítéséhez szükséges területeket is, ha más módon nem lehet, kisajátítás útján kell megszerezni. A belügyminiszter a törvényjavaslathoz igen részletes indokolást fűzött, amely aból indult ki, hogy a tanyakérdés rendezésének szükséges és időszerű voltában úgyszólván mindenki egyetért, A ,tanyakérdés“ meghatározásában ugyanis olyan problémák sűrűsödnek amelyeknek rendezetlenül hagyása, különösen ma, komoly nemzeti értékveszteséget jelenthet. Azt az előnyt ugyanis amely a tanyai településnek rendszerinti indítéka, hogy a gazda összes munkaeszközeivel ott van ingatlanán és a lakóhely és a munkahely közötti távolság okozta idő- és energiaveszteséget kiküszöbölheti, erősen ellensúlyozzák azok a hátrányok, amelyek a tanyai települések elszigeteltségének folyományaként egyfelől a tanyai lakosságnak, másfelől a köznek szempontjából előállnak. Elég például arra az értékveszteségre gondolni, -amely egy embernek és két igásállainak a termelés munkájából való egynapi kikapcsolódásával bekövetkezik akkor, amikor a tanyai lakos kénytelen beszerzési szükségleteinek kielégítése, vagy iermelvényeínek értékesítése, vagy valamely elemi közigazgatási kötelezettség teljesítése miatt az esetleg húsz—harminc kilométer távolságban levő községet vagy várost leik er esni. Ez a munkaerő-, illetőleg munkakiesés nemcsak az érdekeltnek jelent veszteséget, hanem veszteséget, hanem veszteség a nemzeti termelés összességében is. Vagy gondoljunk arra, mit jelent a népességszaporodás fontos nemzeti érdeke szempontjából az, hogy a tanyákon egészségügyi szolgálatról úgyszólván beszélni sem lehet s a tanyavílág a legelemibb közegészségügyi berendezéseket is nélkülözi. Ugyanígy gondolhatunk arra, hogy milyen veszteséget idézhet elő nagy nemzeti értéket jelentő állatállományunk tekintetében a tanyai állategészségügyi szol gálát hiánya. De nézhetjük a kérdést másik oldalról is. Milyen űrt támaszt a tanyai lakosság életében a lelki gondozás hiánya és az elemi kulturális szükségletek kielégítésének lehetetlensége. Milyen veszteség a nemzet szempontjából is a tanyai lakosságnak ez a szellemi magá- rahagyottsága, hiszen ezáltal a népesség egy rétege lemarad a kulturális haladásban és mindig akadályozó lesz az egységes köszellem kialakulásában. Mindez a legélesebben rávilágít arra, hogy a tanyakérdés rendezéséhez vezető úton most már elodázhatatlanul meg kell indulni, annál is inkáJhb, mert az érdekelt népréteg a tanyai lakosság lé- lekszáma mintegy 800.000-et -tesz ki s ez a néprétegünk értékes nemzetfenntartó erőt jeleni. — Mezőgazdaságok részére bérlevél, dohányos-könyvecske, gazdasági számviteli könyvek kaphatók JÚBÁímaU,
