Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-27 / 47. szám
*, dm SlWWSlWW 1943 bbroér 2} Legmagasabb árban vásárolnak zongorát, piininót, harmonlomot. IfefDfZlftaltlt tfijiutssn lUlldjil Sternberg Az ipari* és olajosnövényeb magjait bölcsön formájában kapják a gazdák hasiggsérevár Muest fit. MUaK H leges, vagy rendkívüli helyzetben azonban. külön-kíUön is bekővetke'xhet. Ha csak az agykéreg kikapcsolása történik meg, akkor fordul elő, hogy a beteg álmában járkál (holdkórosság). Ugyanerre a magyarázatra vezethető vissza az a jelenség is5 hogy a nagyon fáradt ember mozgás közben is elalszik. Az első világháború többnapos meneteléseinél gyak ra® előfordult, hogy menetelő katonák ■szabályszerűen aludtak, sőt álmodtak is. Agyaik aludt, izmaik automatikusan morogtak. Az alvással és álommal kapcsolatban érdekes gyakorlati kérdés az, bogy menynyit kell aludnunk naponta egészségünk fenntartása érdekében? Ebben a kérdésben is a legellentétesebb álláspontot foglalják el az emberek. Van, aki a napi bat órai alvásra esküszik, van aki nyolc ,órát ajánL Vannak .,hétalvók’‘, akik napi 10 órát is nyugodtan végigalusznak, ,mig mások, mint pl. Edison napi két- ibáromórás alvással is hosszú kort és töretlen munkabírást biztosított szerve- - petének, j A kérdést tényleg nem is lehet általa- jj nos szabály alapján megoldani, A napi ; .szükséges alvási idő egyénenként vál- | jtozik és attól függ, .hogy ki milyen mélyen alszik. A rövid alvás titka tehát a rendkívüli alvásmélység. Ha pedig azt kérdezzük, hogy vájjon a jövő embere .mennyit alszik majd, arra a kérdésre körülbelül annyit válaszolhatunk, hogy előreláthatólag kevesebbet, mint mi. Az élet általános fejlődési iránya ugyanis fiz alvási idő megrövidülése felé vezet. A középkor embere napnyugta után rp .tiddel aludni tért, mert nem igen vol mivel világítania. Még ötven évvel ez ,előtt is este 9—10 óra körül kihalt a; élet, csak a megrögzött lumpok jártai ,kaza éjfél után. A mi időnkben a villany ; világít ás, a rádió, a mozi és techniks mind „jó“ volt arra is, hogy az alvás fjdő»ket megrövidítse. Lehet, hogy el jön az idő, amikor úgy csodálkozna! majd a mai ember alvásán, ahogy m csodálkozunk azon, hogy alussza át i lelet —- a medve.,. A főldmív-eiésügyí miniszter ismételten felhívja a gazdaközönség figyelmét arra, hogy az új termésbeszolgáltatási rendelet: az úgynevezett Jurcsek-féle terv, az ipari növények k 5 tele zó termeléséről szóló kormányrendeletet nem helyezte hatályon kívül. Eszerint tehát a gazdák változatlanul kötelesek eleget tenni ipari növénytermelési kötelezettségüknek, amint azt a kormányremi elet előírja. A földmívelésügyí miniszter ugyancsak felhívja a gazdaközönség figyelmét arra, bogy az idén valószínűleg korán kerül sor az olajos magvak, napraforgó, olajlen, ricinus, szója elvetésére is. A kormány elegendő és jóminöségű olajos vetőmag tárolásáról gondoskodott, amelyet a szerződéses termelő gazdáknak kölcsönad. Siessenek tehát a gazdák olajos növényekre termelési szerződéseiket meg kötni és vetőmagot igényelni. A Kálisó Behozatali Rt. tavaszi felhasználására már nem tud kálisót szállítani. Azok a gazadságok, amelyek az őszi vetéseknek szükséges kálísómeny- nyiséget biztosítani tudják, inár február hónapban rendeljék meg a kálisót. (MTI) Épfilet lakatos, vass2erkeset,vteve*eték szerelési javítási munkálatokat és autogénhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal lakatosüzeme fa? 4b TELEFON: 28-72 Kiss Gyula /Hmenetgaszdaság Irta: Pisszer János mVATClEKEE l4E2£££3§£í *elyemnjdonságok, gygpftusfr «retek, kötött Írok, nagy választékban üayer Ágoston ffivatOxieiében, Zrínyi Hona otc* -~ bolsebéri rombolás és mindaz, ami vizrnusig utána következett. Most. az új világégésben — hála Istennek — kormányzatunk már egészen másként gondolkodik, mint az 1918. évi kormányzat. Bölcs előrelátással máris aiap:s megfontolásnak és teljes előkészületnek a munkálati folynak úgy hogy a háborúból, a békegazdaságba átmenő ú. n. „áí- menetgazdaság“ totális .megoldási talál. ;— Ma már még szakonkint is megtárgyalják a teendőket és igen kevés az az érdek- képviselet, ahol már meg nem tárgyalták volna a kérdést a legalaposabban. De magának a -gazdasági életnek is más a szelleme, mint az 1918. évinek volt. Ma már nem a „Haszon“ a fontos, amelyet a ..Tőke“ igényel, —■ nagy betűkkel írom, mert maholnap „íülajdonnévvé“ fejlődnek ezek a,fogalmak. — hanem az a „gazdasági életbiztonság“, amelyet a háborúnak fel kell váltania. Ma az a fontos hogy a jjmoiipar zökkenő nélkül váljék békeiparrá, a hazatérő harcosok pedig megpihenve, ezt követőleg beállhassanak békemunkásoknak, hogy a normálszükségletet kellőleg kielégíteni tudja a gazdasági munka. Ma más az észjárás, a szellem, mint akkor, a aáridós. pezsgős mulatozások és a másfelől nagy fájdalmak és szenvedések közepette, amikor a ,.Korona“ udvarán. a harctérről porcban, sárosán, fáradtan hazatért főhadnagynak azt kiabálták pöífeszkedő gőggel: .Mutassuk meg, hogyan molat a Hadimili !“ Ma nem kell kardet rántania annak a főhadnagynak és nem kell őt lefékezni, hogy méltó felháborodásában elégtételt vegyen ott nyomban ! A mai szellem már csírájában elfojtja az ilyent, még megnyilatkozását sem engedi meg! Az „Átmenetgazdaság" feladatai ma is ugyanazok lesznek mint a múlt világégés idején. Amíg azonban ezek a feladatok akkor még megtárgyalásra sem találtak, vagy csak érintőlegesen, addig a mai kormányzati tényezők már — szinte — beléimpregnálták a gazdasági életet irányító szervekbe, ezek vezetőibe, úgy, mint azok egyedeibe is hogy ezzel a kérdéssel foglalkoznia a frontmögötti lakosságnak, a harcosok érdekében éppen olyan, vagy csak kevéssel kisebb fontosságú mint amilyen fontos a harcos önfeláldozó munkája künn a csatamezükön. Minden téren a megfelelő előkészülettel, mindent kellőképpen kitervezni, a szükséges irányító tényezőket sorompóba állítani és minden vonalon a gazdasági élet minden területén megtenni az intézVillantszeraüst ás rádiojamtást megbízhatóan yégex * SZIKSZ1Y Tlifcfrtfbin, owűsy Miklós tér 8» Tel, 27 64 CSILLÁR RÉSZLETRE. Megjelent a Szabolcsvármegyeí m kir. gazdasági felügyelőség kiadásában az 1943. évi gazdasági munkabérszabályzat Ara 2*50 P. — Kapható; Jóba papírüzlctben Vidéki rendeléseket azonnal továbbítunk. kedést kre alkalmas lépésekéi, hogy amikor a kataklizma véget ér, minden ember a megfelelő helyre állíttassák. Ügy, amim azt pl. az 1914-es háború kitörésekor * németek a hadba vonultaknál is tették. D« ‘Ugyanígy a legracíonáUsabban kell a g# pi erők felhasználását is tervszerűen előkészíteni, a hadigépeket békegépekkó át alakítani én ezekkel jól dolgozni. Arra pedig mindenkit kiképezni, hogy harcos katonából, békekaíona is váljék éppen úgy, amint ez fordítva is szükség-e* a háború alatt. Az „átmenetgazdaság“ problémái keii hogy mindenkit áthassanak !- Eíöcsiráztassuk a burgonyát. Ebbe-.. a fontos művelethez elegendő néhány lapos, úgynevezett szaporító ládáról gondoskodni és azt meg kell tölteni homok kai. Ezekbe a ládákba egymás mellé kell fektetni és pedig csupán egysorba a kiválogatott fagymentes burgonyákat elő- csiráztaíás céljából. A homokkal megtöltött ládákat, amelyekben egymás mellé tettük a válogatott burgonyát, vaU milyen meleg helyre kell .állítani -és egy szer gyengén szükséges meglocsolni, A. láda az eiőcsiráztatás kezdetén sötét helyre is állítható. Amint azonban s csirák láthatóvá lesznek, már világos, JU továbbra is meleg helyre visszük. Szűk ség van erre annál inkább, mert máskép túl vékony és a rendesnél is törékenyeb*: csirák fejlődnének. Az eiőcsiráztatás*. már február közepén kívánatos megkezdeni. Most azon ban már f eltétlenül szükséges, hogy megkezdjék. A előcsiráztatott burgonyát márciusban óvatosan ki kell ültetni a földbe, illetve a fészkekbe és utána kevés szalmás trágyával le kell 'akarni. Természetesen csak kifogástalan és egészen korai1 fájtával érdemes a burgonya előcsirázta tásával foglalkozni. így eljárva azonban kétségtelen, hogy 10—14 nappal meg ie> hét előzni fejlődésben az előcsiráztala,« nélkül ültetett burgonyát. Farsangi naptár: Tánc a Koron* Kávézásban! Tánc a Korona Kávéházban! I Az 1914—18. évi nagy háború összeomlása előtt igen kevés gondot fordítottak hivatásos .nemzetgazdáink — akik pedig eléggé nagyhírűekké reklámozták i magukat — a háborús gazdaság felgön- ! gyolítésérej arra, hogy miként helyezik I el a frontokról visszaözőnlő harcosokat a | ,,békegazdaság“ területein, miként vezes- jj sék át a hadiipar munkásait a ..békeipar“ í útjaira. * Érdekes volt az akkori kapitalista re- ! bach-észjárásra a nyíregyházai eset, amí- j kor még 1918 nyárutóján az építőíparo- I sok akkori elnöke, a bekövetkezhetőket í mintegy előrelátva, egybehívta a kapita- j lista főkorifeusokat, megbeszélendő hogy ■ mi lenne a teendő, ha végetér a háború. Neveket ne említsünk, hiszen nagyobb- ] része az egybegyűlteknek már a sírban j nyugszik. Az ..eset“ azonban jellemző. Arról volt szó hogy az akkor már fe- ; nyegeti lakásínségen építéssel segítsünk. I Ezzel igen széleskörű „békeipari“ mlnka íj indulhat meg, az építőanyagtermelés és § feldolgozás terén. Nyíregyházai viszony- ? latban ez a munkaterület is jelentős eny- £ hülést jelentett volna. Ami azonban „érI ' dekes“ volt, az annak a kérdésnek kapcsán kelt, amelyet a legvagyonosabbak ! tettek fel. .„Minő hasznot tud biztosítani s építész úr ezzel kapcsolatban, a befek- v tetett tőke százalékában kifejezve?“ — I Amikor pedig erre az volt a válaszom, j hogy itt nem a Haszonéról, hanem a , békés munka biztosításáról van szó, még s ha az momentán veszteséggel is járna a Í tőkére, akkor a legfölényesebb vá’asz volt: ,,Hol látott már olyan tőkét, amely i haszon nélkül bocsátkoznék bele bár- [ minő akcióba? !“ „Mert ilyenre nálunk j í nem számíthat !“ : . _ Ezt a bölcsességet követte a aovem :
