Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-27 / 47. szám
2X$ mi iehnaá? fh k űMü uhui ■>—IHi • EzAsIhalisKOH gazdaaTatáii lyirvaaTáriban Á nyitvasvarí gazdakör kérelmére a m. kár. földmí velős-ügyi miniszter ebben a jfeőxségben rendért ette meg a #8. számú iffe' téli gazdasági tanfolyam or t a ma* jfeszalkai m. kir. téli gazdasági iskola takart kara által. E község Nyírbátor tői 5 pún. távolságban fekszik A téli gazd. tanfolyam megszervezéséből a község ágilis főjegyzője: Pénzes Ferenc is kivet- részét. A tanfolyamot összesen ötvenkét gazda végezte el. A község jegyzője, ftója és bírája is beiratkozott a tanfo- jra rendes hallgatóul. A tanfolyam Megrendezése csak úgy vált lehetővé, hogy a községnek a gazdaérdeket minkéikor felkaroló fcldesura: Báró Krag György és nője, a tanfolyam egész tartamára saját fogatát bocsátotta a Mátészalkáról esténkint kijáró tanárok neszére, meri a község öt km-re fekszik a legkö- j4ek-bbi vasútállomástól: Nyírbátortól. A tanfolyam 1942. évi november hó 16-án vette kezdetét és 1943. évi. február hó 21-ig tartott. A beiratkozott hallgatók mindvégig nagy szorgalommal látogatták az esti előadásokat, hiányzó csak elvétve volt mindig megtelt a tágas iskolaterem az érdeklődő gazdákkal. A tanfolyam záróvizsgája 1943. évi február hó 21-én vasárnap volt, délután 4 érától fél 7 óráig. Vizsgaelnökül Végh Gyök, a nagykállói m. kir. mezőgazda- sági szakiskola igazgatóját küldte ki a főldmívelésügyí miniszter. A záróünnepély alkalmával zsúfolásig megtelt a színpaddal megnagyobbított iskolaterem. Megjelent Báró Krag György földbirtokos, folyamőr főtörzskapitány is. továbbá Votoszín János gör. kát. esperes, Gergely Dezső uradalmi fő intéző, Preczner Gábor mezőgazdasági kamarai intéző, Kádár István m. kir. tanító. A szomszédos községekből is számos gazda jött eL A tanfolyam előadói: Sulyok Balázs tn. kár. téli gazd. iskolai igazgató, Bácskai jSyuia m. kir. gazd. tanár. Pénzes Ferenc körjegyző és Nagy István g. kát. tanító voltak. A vizsgaünnepély a Hiszekeggyel vette kezdetét, majd Sulyok Balázs tanfolyam vezető üdvözölte a megjelenteket ífes beszámolt a tanfolyam történetéről és a végzett munkáról. Azután az egyes .szaktárgyaké növénytermelés, állatte- ■yésztés. gazd. berendezéstan, számviteltan, kert és szőlőművelés, méhészet, közig, ismeretek, tűzrendészet, majd a közismereti tárgyak: számtan mértan, természettan kerültek sorra A tanfolyam záróvizsgája mindvégig a legnagyobb érdeklődés jegyében folyt le. A. hallgatók a vizsgabiztos által feladott és a szaktanárok kérdéseire értelmes és világos feleleteikkel lepték meg a hallgatóságot. Az elméleti vizsga végeztével éaiképző gazdaköri díszgyűiéa volt, a következő műsorral: 1. Elnöki, megnyitó. Tartotta: Huszti György gazdaköri elnök. 2. Karászi Mihály tanfolyam hallgató szabadelőadása: A legelőgazdálkodás fontossága. 3. Könnyű Mihály szavalata: Gycni Géza verse: Csák egy éjszakára. 4. Paulik Pál tanfo- iyamhallgaté szabadelőadása: Termelésünk fokozása. 5. Ifj. Gajdics András tan- folyamhallgató szabadelőadása: A téli gazdasági tanfolyamok fontossága. 6. Lukacs Mihály hallgató' szavakat a.‘7. A mn- folya ménekkara magyar dalokat énekel 8. Huszti György gazdaköri elnök zárS- szaYai. A tartalmas műsor befejezése u‘án Végh Gyula m. ‘ kir gazd. szakiskolai igazgató, miniszteri vizsgabiztos kiosztotta az ezüstkalász jelvényeket és a bizonyítványokat a tanfolyamot végzett gazdáknak. mely után berekesztette a vizsgát. A mély hatást keltő záróbeszédben hangsúlyozta a. gazdasági téren való folytonos továbbtanulás szükségességét, a téli gazd tanfolyamok nagy jelentőségét, különösen a mai háborús időkben, amikor annyira fontos, hogy a belső gazdasági front jól ki legyen építve. Ma az állam mindenkitől, így a gazd.atársada- lomtól is fekozttabb munkát követel, azonkívül fokozottabb tudást is, mint a közellátási, amivel nem csekély mértékben szolgáljuk a végső célt: a háború győzelmes befejezését.. Gergely Dezső urad. intéző közölte, hogy Karg György báró száz pengőt ajánlott fel a tanfolyamot legjobb sikerrel végzett gazda részére, azonkviií útiköltségeik fedezését elvállalta a tavaszi budapesti tenyészállatvásárra. E nemes gesztus látható hatást tett a gazdák lelkére. A záróünnepély a Himnusz eléneklisével ért véget. Ezután a jelenlévő közön ség teljes . számban elvonult a község főterén levő Hősök emlékoszlopához, amely re Pénzes körjegyző kegyeletes szavai után elhelyezte nemzeti színű csokorral ékesített koszorúját. «. Gy. Amiről a honfoglalók sírjai beszélnek . . . Az ősmagyar és árpádkori ásatások jelentőségei A dunántúli kutatások eddigi eredményei Legujabb /G r am oio ütemezek nagy választékban «UHU» ,át» öveget, disztáí ■ ------— gyakat, bőrt, és min dent ragasztó — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u- 8 Ugyan ki gondolná, hogy a régészet milyen fontos a mai életben és milyen fontos a régebbi magyar múltnak régészeti feltárása? Nem gondolná senki, különösen a mai háborús világban, de ha eszünkbe jut, hogy Trianonban ellenségeink nem riadtak vissza a történelemhamisítástól, hogy Magyarország főidarabolását megondokolják és ha meggondoljuk hogy a történelemnek legfontosabb segédtudománya a régészet, azonnal nyilvánvalóvá válik a fontossága. A történelem eseményei mellett továbbá a nagytömegek életéről, a magyar korszakok művelődéstörténetéről a régészet tud nekünk sok apró részletet elmesélni és adataihoz a tárgyi bizonyítékokat produkálni. A honfoglalás kori magyarság és az árpádkon magyar élet régészeti kutatása epén ezért a legutóbbi években indult meg komoly erővel. Mind a két feladat sok nehézséggel járt együtt. A honfog’a- láskori magyar régészet merőben csak a sírok feltárására vonatkozhat. Ez termesztés is. A magyarság, amikor mai területén megtelepedett, szaknyelven szólva u. n. lovasnomádnép volt. Bár igen magas államalkotó erényekkel rendelke- mád életforma sajátosságának megfelezett, nyilvánvaló, hogy épen a lovasno- iően kultúrája köböl épült állandó épületekben nem nyilvánulhatott meg. A későbbi időkben, amikor már a magyarság megtelepedett és lakóhelyéi helyhez kötötte ,természetesen építkezett is. Ezeknek az épületeknek legtöbbször még a maradványai is eltűntek a török é9 ta’ár vérzivatarban. A dunatiszaközi kutatások igazolják ma, hogy egy-egy virágzó községet úgy tönkretettek és elpusztítottak a törökök, hogy az egykori község nevét már csak az apáról-fiura szállt hagyomány őrizte meg a helyén elterülő puszta nevében. Ezeken a helyeken a régész ásója megtalálta esetleg a templom vagy kastély alaprajzának kőmarad- ványit és az itt kiásott régi szemé domb évszázados cserepei beszélnek a hozzáértőknek az árpádkori hatalmas és Európában vezető magyarság kultúrájáról. Ennek a legújabb időkben megindult kutatómunkának máris óriási eredményei vannak. Mint tudjuk, Székesfehérvárott megtaláíák' és kétségtelen adatokból bizonyítva látják a leletben Szent István koporsóját. Persze, az örökös háborúk kegyetlensége és a hozzánemértök dilettáns pusztítása igen megnehezítik a munkái. Ugyancsak Székesfehérvárott történt, hogy több évtizeddel ezelőtt az árpádházi hercegek csóntmaradványait egy közös sírgödörbe dobták és csak hozzávetőleges következtetések útján tudták a régészek és antropológusok feltételezni, hogy melyik kié lehetett, (így például egy összenőtt ágyékcsigolyáról és egy elferdült gerinccsigolyáról azt vélik, Hogy, hogy Könyves Kálmán maradványait találták meg, mert hiszen róla a történetírók, azt jegyezték fel, hogy nyomorék ember volt.) Székesfehérvár környékén, a Duna-Tiszaközén, Kecskemét körül Esztergomban, Veszprém, Szombathely és Sopron körül történtek a legjelentősebb 10.—-11. századbeli régészeti leletek feltárása. Az elmúlt évben, a nyár folyamán pedig túl a Dunán végzett a Nemzeti Múzeum igen eredményes árpádkor! településré- gészeti kutatásokat és ásatásokat. Ezek az ásatások, amelyek Nemeskéry János dr. és Bottyán Árpád dr. irányításával folytak, igen szép eredménnyel végződtek és ezek az eredmények igazolták azt is, hogy a további kutatómunka ezeken a területeken még jelentősebb : eredménnyel kecsegtetnek'. Sorokpolányban 117 sírt tártak fel. Az áUamépíte szeli hivatal útépítési munkálatai közbe» akadtak a régi temetőre. Almásfüzitőn Komárom megyében, régi karós rendszerű vesszőből fonott falu és földdel kitöltött gátművek nyomait fedezték fel k Dunától párszáz méterre. Ez azt igazolja, hegy a dunaszabályozás sem új keletű. mosonmegyei Oroszváron 102 árpádkoi? sírt tártak fel még 1903-ban s ezt a fel" tárása munkát folytatták most a Nemzeti Múzeum kiküldöttei. Újabb 67 ár pádkori sírt taáltak meg egyéb kor- szakbeli sírokon és egy rómakori vili* maradványain kívül. Ezek közül jelentős az egyik sir, mert sajátságos1 te metkezési módszere miatt alapos a tudományos feltevés, hogy besenyő harcos pihen benne. Zsitvabesenyőn és Tatán fontos leletekkel gyarapodott * gyűjtött anyag. Különösen szép eredménnyel járt azonban a sopronbáiifalvar ásatás. Az u. n. Mária Magdolna-ká pclna mögött másfélméter mélységben csontvázakat találtak. Ezekről azonban, rövid idő alatt kiderült, hogy a 18—19Í. századból valók. Alattuk mélyebben az-’ tán egy újabb csontvázsorra bukkantak, melyek kelet-nyugati irányban feküdtek. A csontvázak némelyikén levő ékszerek (bronz hajkarika, gyűrű, bullái alapján meg lehetett állapítani, hogy árpádkor* sírokról van szó. Ezt támasztott» alá a temetési rítus, amely legjellemzőbb vonása a honfcglaláskori pogány magyajr temetkezésnek: a csontvázak fejjel nyu- gatra hanyatt, tehát arccal keletfelé feküdlek. Az ásatások értékét növeli az * körülmény is hogy Scpronmegyében í,t) került elő az első hitvesen feltárt árpádkori temető. Népiségtorténet szempontjából is igen fontos adatokat szolgáltattak ezek az árpádkor! sírok antropológiai leletei. (Mejg állapították az embertani vizsgálatok .során, hogy az eltemetett emberek legnagyobb része keletbalti kisebb része pedig turanij és a rhysan fajtához tartoznak. Ezek szerint a sopronbánfalvai temető csontváz- Oetet anyaga a magyarság ősi fajtaösszetételét tükrözi vissza. Az idén tovább folytatják majd a ku tatásokat s ezek fogják a honfoglalás^ utáni magyar gyepük kultúráját feltárni. Az eddigi leletek máris igazolják annak a feltevésnek a hamisságát, hogy ezek a helyek frank település helyei voltak. Dr. Vámos Kálmálz K«*yér-, kenyérráltójcgy, ««kor 4« petroleum elszámoló lap kaikat* Orosz Károly nyomdafiramáken ?ÍTir*íThár*. Sercséoyi-utcft 1. u. Gyümölcsfavédelmi eszközök — ■■■'«wni.wMM—I, ■ ................................................................................ d rótkefe, kaparó, metszőolló, ágfűrész, magasnyomású permetező, gumitömlő Dienes István j^J^^edésébea Városháza épület. Telefon. 28-64. 1 Á budapesti vásáron nagy sikert aratott „Kárpátalja gyöngye" Kertész Antal likfirgváiának „A F O N Y A“ likírkülönle- gessége uj csomagolásban kapható mindenütt f A gyár: Debreceni-u. 2. Telefon: 24-90.
