Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-23 / 43. szám
4, oldai. A favágók kétszerkettője A következő levelet kaptuk: Amikor a hatóság tájékoztatója megjelent b. lapjukban arról, hogy a régj. helyről nem lehet iát hozatni, hanem helyette nagyobb távolságról kell azt vasúton ide szállíttatni s ezen kívül a termelési hely is messzebb esik a vasúti állomástól, úgy hogy a fuvarköltség is nagyobb, mind ezek azt eredményezték, hogy a hatóság által ellenőrzött kalkuláció szerint is a métermázsánkinti régi 4 pengő néhány filléres ár helyett a fogyasztó a fáért mintegy 8 pengőt kénytelen fizetni. Más részről igaz az is, hogy a fa minőséggel sokkal jobb, mert régebbi vágású és ezenkívül nincsen egy cseppet sem úsztatva, tehát a minőségien vissza térül az áremelés egyrésze. A lakosság nehéz szívvel bár, de mégis belátta, hogy a iakereskedők jogosan emelték a faárakat. A favágók a. cink megjelenésekor szintén 100 százalékos áremeléssel állottak elő azon a címen, hogy ők is kétszeres árat fizetnek a tüzelőért, tehát jogosultak arra, hegy munkájukat szintén kétszeresen értékeljék. Számításaikba azonban hiba csúszott be, hogy miért, azt az alábbiakban mutatom ki. Egy favágó havonta iegfeljebb 5 mm. tát jogosult elhasználni szoba-konyhás lakásában a fennálló fűtési korlátozások miatt. A fa felára címén havonta tehát legfeljebb 20 pengő többletkiadása van. Ezzel szemben beszéltem egy favágóval, aki minden héten vesz egy reszelőt, amivel fűrészét állandóan jókarban tudja tartani és beismerte, hogy neki sikerült egy nap 7-től 10 métermázsáig terjedő famennyiséget felvágni, mert nem kell elfelejtkezni arról sem, hogy a munkaadó sokszor téved, mert a 10 mázsa fa nem mindenkor 10 mázsa. Az öreg, beteges favágók is, nem gondozott fűrészükkel felvágnak naponta legalább 5 mázsa fát. A favágók régebben 1 pengőért vágtak fel egy mázsa fát, mapedig kettőért, ami azt jelenti, hogy régebben 5—10 pengőt kerestek naponta, ma pedig 10—20 pengőt akarnak kapni. Havonta tehát 300—400 pengő többlelet kívánnak azért, mert nekik 20, azaz Húsz pengővel többe kerül a fűtés. Ezt az á'lapotot tovább tűrni nem lehet. A hatóság a napokban hat hónapra zárt be egy tejest, mert 60 fillérért árulta a tejet, olyasmit is olvastunk már a lapokban, hogy a kereskedő és az iparos éves büntetést kapott, mert feketén árult. A favágóknak és egyéb napszámosoknak a megélhetés nehézségére sem lehet olyan mértékben hivatkozni, mint a társadalom más rétegében elhelyezkedetteknek. Ezt az állításomat bizonyítani is kívánom a kővetkezőkben, nehogy azt mondhassa rám vailaki, hogy én a szegény ember"-nek ellensége vagyok. A favágók és más napszámosok a nincstelenek rendjébe tartoznak, dacára annak, hogy az előbb elmondottak szerint 300-tól 500 -pengőig terjedő összeget keresnek. A tisztviselők, az iparosok és kereskedők már havi 80 pengős havi kereset után adóznak, a napszámosok azonban ennek a négyszeresét sem vallják be adózás alá. Mint nincstelenek tudják, hogy joguk van az állam 3—4 pengős ingére, 12 filléres zsebkendőjére és a munkásbakancsokra, A hatósági kenyérből 50, sőt 100 százalékkal nagyobb darabot kapnak mint mások, mert tudják, hogy őket a törvény nehéz testi munkásoknak minősítette. Ha betegek a városi orvosok ingyen gyógyszert adatnak nekik. Ilyen körülmények között tehát nagyon jól érzik magukat és továbbra is „szabad polgárok“ kívánnak maradni és nem kívánnak éves szerződést kötnií még azok sem, akik eredetileg mező- gazdasági munkások voltak. Az állam ugyanis szabályozta az ilyenek járandóságát, hogy a termelés folytonosságát biztosítani tudja. A zavarosban halászokat pedig nyakon kellene már most csípni, és elvinni őket a beígért állami munka< 8Zölgálatra,m ért ha valaki fakitermelésre vagy trágyahordásra keres ma napszámost, nem kap, mert a számbejőhető emberek mindegyike arra hivatkozik, hogy egy favágó mennyit keres, teszi ezt még olyankor is, amikor egyáltalában nincsen a városban felvágásra váró famennyiség. Ilyenkor bevonulnak a korcsmákba és nem tetszik nekik, hogy fel van emelve a szeszadó. (Aláírás.) ßenkey István (Hősi halált hali 1943. január 12.) Távoli harctereken lehanyatlott ifjú karod le; Vár a gyereksereg itt, nem jön a jó tanító. Kis feleséged a gyász mély fájdalmába merülve Ég felé nyújtja kezét, úgy zokog, úgy követel. És akik ismertek, szomorú szívvel leborulnak Isten trónja előtt, mondanak érted imát. Hű voltál sírig! Vezetőd volt üzent kötelesség. Munka, barátság és ember iránt szeretet. Életed egy tanítás volt, mint tanítás a halálod ! Nem hiú áldozatod ! Várj csak, a magja kikéi; „Istent és a hazát mindennél többre becsüljük, Vándorutunk végén vár igaz Üdvözítőnk ! VIETÓRISZ ISTVÁN. ■MaHHMMNBMMKMnaaMHWHMWMnBIIMMiMuillMiaMMBHHHMM Sértő-s a paraszt elnevezés Az Akadémia nyelvművelő bizctíságá- | nak legutóbí ülésén foglalkoztak az Or- | szágos Mezőgazdasági Kamarának azzal | a beadványával, amelyben azt kérdezi, | melyik az a helyes magyar szó a nyelv tisztasága szempontjából, amelyikkel he- s lyettesítení, sőt teljesen kiküszöbölni le- | hetne a ,,paraszt“ elnevezést, amely j: általában a magyar kisbirtokos osztályt F illeti. A Kamarához ugyanis több javaslat érkezett, hogy a közhasználatban levő „paraszt“ szó helyett arra alkalmasabb nevet használjanak a kisgazda fogalmának kifejezésére. Kifejtették, hogy a . paraszt“ szó szláv eredetű, a durvaságnak és a faragatlanságnak kifejezésére szolgál és mint ilyen, nem alkalmas egy társadalmi osztály megjelölésére. Ezzel kapcsolatban nagy vita indult meg. A bizottság Harsányi Zsolt, Lcványi Gyula és mások hozzászólása után végül is megállapította, hogy a felvetett kérdés inkább társadalmi, mint nyelvészeti. Többször is felmerült már és annak idején Rákosi Jenő. Kenedi Géza és több közírónk kelt a „paraszt“ szó védelmére. Rámutattak arra, akármennyire erőlködünk is, a történelmi becsű , paraszt“ kifejezés helyett jobbat, magyarabbat nem lehet találni a föld népének megjelölésére. Egyébként pedig, ha a „paraszt“ szónak van is bántó értelmezése, ma már ott tartunk, hogy nyelvünkben a. , paraszt“ szó nem sértést, és nem durvaságot jelent, hanem a földdel dolgozó milliók elnevezésére szolgál, éppen úgy, mint a kereskedő, tisztviselő, vagy iparos kifejezés. Üárcias lO-ig kell igfényelniök a Mezőgazdasági Kiállítás csoportos látogatóinak elszállásolásukat A március 27-n megnyíló Mezőgazdasági Kiállítást előreláthatólag tömegesen felkereső vidéki tanulmányi csoportok elszállásolásának ügyét ezidén is Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala vállalta. Az Idegenforgalmi Hivatal a pályaudvarokon kirendeltségeket állít fel és intézi az olcsó csoportos elszállásolást. Vidéki iskolák, gazdasági akadémiák. szakiskolák és tanfolyamok tanulóifjúságából álló csoportoknak elszállásolására korlátolt számban diákszállókban biztosítanak helyet naponként és személyenként 1.40 pengőért. Ugyancsak gondoskodik az Idegenforgalmi Hivatal (BuParadicsom zöldborsó és zöldbab termelési szerződést kők nagyobb gazdaságokkal a r r konzervipari és zöldségszáritó üzem. NYÍREGYHÁZA, BETHLEN UTCA. Telefon: 22 — 60. dapest, V., Deák Ferenc-utca 2.) a na- gyobbszámú felnőttekből álló tanu'mányí csoportok, olcsó, közös elszállásolásáról, ha a bejelentést legkésőbb március 10-ig megkapja. Amennyiben az egyéni látogatók lakásigényüket előzetesen nem jelentették be, a pályaudvari kirendeltségek útján magánlakásokban elhelyezést nyerhetnek, de a mai viszonyokra tekintettel ajánlatos, hogy az egyéni látogatók is legkésőbb március 10-ig közöljék szál- lásigényeiket. Kívánatosnak látszik, hogy azok a vidéki látogatók, akik csak a Kiállítás megtekintésére utaznak fel Budapestre, azt ne kössék össze többnapos tartózkodással, hanem lehetőleg éjjel utazzanak a fővárosba és másnap éjjel haza. & drága sertéslrasért egy hónapi fogház Zsíros Sándor nagyhalászi lakos árdrá- gítás vádjával került a nyíregyházi tőr vényszéken a vádlottak padjára. I Zsíros Sándor nagyhalász községben a sertéshúst a hatóság által megállapított i 3.14 pengős ár helyett kilogrammonkint 4 pengőért árusította. Dr Aradványi Endre büntető egye-sbíró ítélkezett az árdágítási ügyben. A vádlott beismerte, hogy a sertéshúst drágábba* adta e, azzal védekezett, hogy ő is drágán vásárolta. A nyíregyházi törvényszék Zsíros Sándort egy hónapi fogházra ítélte. Uj rendszeri valósítanak meg a rongyhulladék gyűjtésénél A rongyhulladék gyűjtésének újjászervezése azért vált szükségessé, mert aje eddigi tapasztalatok szerint még mindig nagymennyiségű és igen értékes textil- hulladékok hevernek felhasználatlanul a háztartásokban. A megfejelő új gyűjtési rendszer kiépítése azért is szükséges, mert nálunk a textilhulladék fejenkénti leadása jóval alatta marad a külföldi fejkvótának. Intézményesen kell hát | olyan ' szabályozást életbeléptetni, amely Í biztosítja az eredményt, amelynek az eddig rendezett rongynapok alkalmával már i ki kellett volna alakulnia. A rongynapok I eddigi eredményéből kitűnik, hogy tizenhat hónap alatt körülbelül 14 millió kg. textilhulladék gyűlt össze, azaz havonként kb. 900.000 kg. Egy évre átszámítva az eddigi gyűjtés eredménye azt jelenti, hogy tizenkét hónapon át 11 millió kg. textilhuTadék gyüiik össze. Az ország 14 millió lakosát* számtva, ez a mennyiség évenként mindössze 75 dkgmos fejadagot jelent, ami nagyon kevés, mert a nyugati országokban leadott hulladék a nálunk elért 75 dkg-os fejadag kétszeresét .sőt háromszorosát is meghaladja. Nyíregyháza megyei város polgármesteri hivatalától. K: 5031—1943. Hirdetmény A közellátási miniszter úr — tekintettel a megenyhült időjárásra —• a burgonya beszállítása azonnali megkezdését rendelte el. Felhívom a város lakosságát, hogy a város közellátási hivatala által annakidején névre szóló felhívásban megjelölt burgonyamennyiséget 8 napon belül a METESZ. nyíregyházi raktárához feltétlenül szállítsa be. Nyíregyháza. 1943 február 20. napján. SZOHOR PÁL s. k. ; 3x polgármester, (Trianon 23.) 1943 február 28.- EMLÉKKÖNYVEK, NAPLÖK k* •í*o* Kárral. uebféoyképaíbaieok Íj*» . taép kivitelben nagy válarstékl»»» k*, katólr JÓBA-papíribdetbea Járó Gábor Kiskorona Étterme az úri családok kedvenc szórakozóhelye Esténkint cigányzene. Kitűnő ételek és italok.
