Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-19 / 40. szám
RaoJtsfcowl: — «m —« , Tábora paste. :-------------------------Ára 12 fillér Nytregybáaa, 5943. február 19 (Trianon 2*x) XI. évfolyam 40 j2932,| szám Péntek m tó.,• $B«ík*s®tőség é3 kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. •i^teüiakaréki caekkszám: 47.139. Telefon 20-77 « POLITIKAI RAPILA jp s£* Előfizetés; 1 hónapra 3'20, negyedévre 9*20 P mm Göbbels Európa népeihez fordult a Keleti válságról, a totális háborúról és a bolse vizmus elleni gigászi Küzdelemről mondott beszédében Berlin, febr 18. (NTI.) Göbbels dr. birodalmi miniszter csütörtökön délután egy nápgyülésen beszédet mondott a keleti válságról és a totális háborúról. — A hatalmas csarnokot, amelyben a miniszter beszélt, zsúfolásig meg ő tötte a nép minden rétegéből való közönség. A miniszter hangsúlyozta, hogy három héttel ezelőtt, amikor utjljára szólt a aémet néphez, az a válság, amelyben a keleti harctér jelenleg van, tetőpontján volt Idézte a miniszter Sztálingrád védőinek rádiójelentését, majd így folytatta: Egy nép, amelynek megvan az ereje ilyen szerencsétlenség elviselésére, sőt arra, hogy abból még több erőt merítsen, legyőzhetetlen. — Azt hiszem, az egész német nép forró szenvedéllyel fogadja azt az ügyet, amelyet ma este előadok. Ezért kijelentéseimet fel akarom L ruházni azzal a szent komolysággal és azzal a nyílt őszinteséggel, amelyet ez az óra megkövetel tőlünk. Mi németek vértezve vagyunk a gyengeség és esendőség ellen és a háború csapásai és szerencsétlenségei csak még több erőt kölcsönöznek nekünk majd, eltökéltséget és olyan lelki és harci tevékenységet, amely készen áll minden nehézség és akadály forradalmi terv. vei való leküzdésére. — Nincs itt az ideje azt kérdezni, hogyan történt mindez? Ez majd a későbbi beszámolók dolga lesz, amely teljes ayiltsággal fog majd megtörténni és megmatatja a német népnek és a világ közvéleményének, hogy annak a szerencsétlenségnek, amely minket a legutóbbi hetekben ért, megvan a maga mély sorsszerű jelentősége. — Az a nagy hősi áldozat, amelyet katonáink Sztálingrádban hoztak, dön'ő történemi jelentőségű volt az egész keleti harctér számára. Ez az áldozat nem volt hiábavaló, hgoy miért, azt a jövő megmutatja. Keleten jelenleg súlyos megterhelést élünk. A steppe támadása tiszteletreméltó földrészünk ellen ezen a téren olyan lendülettel indult meg, mely elhomályosít minden emberi és történelmi elképzelést. Ezzel a támadással szemben a német véderő szövetségeseivel együtt az egyetlen egyáltalán szóbajö- hető védőbástya. A bolsevizmus egy csaknem kétszázmilliónyi népet a zsidó terror szolgálatába állított és az Európa elleni támadó háborúra készített elő — Amikor a Führer 1941 június 22-én a német véderőt keleten támadásra indította, valamennyien tisztában voltunk azzal hogy ezzel megkezdődött a gigászi világküzdelem legdöntőbb harca. Ez a támadás két percei 12 előtt történt. Érthető, hogy a bolsevista uralom nagyszabású leleplező és blőffölő mesterkedései következtében a Szovjetunió hábo- rus potenciáját nem becsültük fel helye— Először a világ közvéleményéhez fordulunk és bejelentem a keleti bolsevista veszély elleni harcunk három tételét. — Az első így hangzik: Ha a német véderő nem lenne abban a helyzetben, hogy megtörje a keleti veszélyt, akkor a birodalom és rövidesen utána egész Európa a bolsevizmus martalékává válnék. — A második tétel így hangzik: Cs?k a német véderő és a német nép rendelkezik szövetségeseivel együtt elegendő erővel, hogy teljesen kimentsék Európát ebből a veszélyből, A harmadik tétel így szól: A késedelem veszély, gyorsan és alaposam kell cselekedni, különben késő lesz. Az első tételről a miniszter a többek között ezeket mondotta: — A bolsevizmus kezdettől fogva nyíltan hirdette azt a célját, hogy nemcsak Európát, hanem az egész világot forra- dalmosítani akarja és bolsevista zűrzavarba akarja dönteni. A bolsevizmus célja a zsidók világforradalma. Rá akarják bocsátani a káoszt a birodalomra és Európára, hogy a népek kétségbeesésében kiépítse a nemzetközi bolsevistának álcázott kapitalista zsarnokságukat. Ne higyjük, hogy a bolsevizmus, ha alkalma lenne győzelmesen átvonulni a birodalmon, valahol határainkon megállana. A bolsevizmus olyan támadó po’itikát és olyan támadó hadvezetést folytat, amelynek célja kimondottan valamennyi o-szág és nép bolsevizálása. Az európai hatalmak itt életük döntő kérdése előtt állanak, veszélyben a nyugat, teljesen mel- ; lékes, vájjon kormányaik és inlel igens ; rétegeik be akarják-e látni vagy sem. A ^ német nép azonban nem hajlandó, akár j kísérletileg is áldozatul dobni magát en- ' nek a veszélynek, A rohamozó szovjet hadosztály mögött már látjuk a zsidó likvidáló parancsnokságokat, ezek mögött pedig a terror, milliók éhezésének és a tökéletes anarchiának kísérlete. — Tudjuk tehát, milyen történelmi feladat előtt állunk. A nyugati emberiség két< jt^r éves építőmunkája van veszélyben. Jellemző azonban az is. hogy ha nevén nevezzük ezt a veszélyt, a nemzetközi zsidóság minden országban lármás nyilatkozatokkal tiltakozik ez ellen. Odáig jutottunk tehát már Európában, hogy valamennyi veszélyt nem nevezhetünk többé veszélynek ha az a zsidóságtól indul ki. — A második tételről Göbbels a kővetkezőket mondotta: — Az európai államok, Angliát is be— Mindezeknek a meggondolásoknak 4 jegyében áll — folytatta Göbbels dr, — j a birodalom katonai terhelése keleten. A • gépestett robot emberek háborúja Né- j metország és Európa ellen tetőpontját érte el. — A németnép a tengelyhez tartozó társaival a szó legigazibb értelmében európai küldetést teljesít amikor fegyveresen szembeszáll az életnek e közvetlen és. komoly veszélyeztetésével. Ennek a harcnak csak győzelemmel lehet és szabad végződnie. Bátran szembe akar nézni a tényekkel, bármilyen kemények és kegyetlenek legyenek is. Partunk é; államunk történetében ugyanis mindig bebizonyult, hogy a felismert veszély rövidesen már a leküzdött veszé yt jelenti. Ennek a hősies ellentállásnak jegyében állnak további legsúlyosabb elhárító harcaink keleten. — Keleten irgalom nélkül háború dúl. Keleten a német nemzet mindenért küzd. Szilárd meggyőződésem, hogy a bolsevista veszélyt tartósan csak úgy küzdhetjük le, ha egyenlő értékű módszerrel széliünk vele szembe. — A német nemzet ezzel ennek a Háborúnak a legkomolyabb kérdése előtt áll. Nevezetesen az előtt az elhatározás előtt, hogy mindent latba vessünk hogy megtarthassa mindazt, amivel bír és megnyerhesse hozzá mindazt, amire szüksége van a későbbi élethez, — A szellemi veszély, amalyet a bolseElsötétítés 20 orakor sen. Ez csak most válik előttünk nyilvánvaló egész nagy vadságában. Olyan veszélyeztetését jelenti ez a birodalomnak, és az európai földrésznek, amely elhomályosítja a nyugat eddigi minden veszc| lyét. Mindazt, amit eddig építettünk és teljesítettünk elhomályosul ama roppant ■ feladat mellett, amely itt a német véderőre közvetlenül és követve a német * népre vár. & bolssvizuDS elleni bare bárom tétele leértve, azt állítják, hogy elég erősek arra, hogy idejében és hatékonyan szem- , beszálljanak az európai földrész bolsevi- zálásával. Ez a kijelentés gyerekes. Ha I a világ legerősebb katonai hatalma nem képes megtörni a bolsevizmus veszélyét, hát kinek lenne még ereje ehhez? — A semleges európai államok nem rendelkeznek sem olyan potenciával, sem katonai hatalmi eszközökkel, sem pedig népeik olyan lelküle tével, hogy a bolse- • vizmussal szemben akár csak a legeseké- j lyebb ellenállást is tanúsíthatnánk. Ezé- j ken az adott esetekben a bolsevizmus gépesített robot-hadosztályai néhány nap ; alatt á'gázolnának. Mit akar tenni Anglia és Amerika, ha az európai földrészt az 1 a rettenetes szerencsétlenség érné, hogy : a bolsevizmus karjaiba zuhanna. London- j ból talán az akarják elhitetni Európá- I val, hogy az ilyen fejlődés megáll a ; csatorna partján? A bolsevizmus már va- ! lamennyi demokrata állam területén felállította idegenlégióit az ottani kommu- í nista pártokkal. A világnak nincs válasz- i tása régi széttagoltságba visszaeső s a tengely vezetése alatt újból rendezendő i Európa között hanem csak a tengely ka- \ tonai oTtalma a!a‘t álló vagy egy bolse- 1 vizáit Európa között. — Ezen túlmenően szilárd meggyőződésem, hogy a Londonban panaszkodó lordoknak és érsekeknek egyáltalán nincs is szándékukban gyakorlatilag szembe- ^ szállni azzal a bolsevista veszéllyel, mely ( a szovjet hadseregek továbhi erőrenyo- ! múlása esetén az európai államokat fe- I nyegetné. Országunk felett is már kezet nyújt egymásnak a nyugateurópai látszólag civilizált zsidóság és a keleti ghettó zsidóság. Ezzel Európa halálos veszedelembe kerü t. Nem hizelgsk magamnak azzal, hogy e fejtegetéseimmel felriaszthatom a semleges, vagy éppen az ellenséges államok kövéleményét. Nem is az a célja és szándéka fejtegetéseimnek Tudom, hogy az angol sajtó holnap majd azt állítja, hogy a keleti harctéren reánk súlyosodó megterhelés miatt első béketapogatódzó kísérletet tettem. Erről egyáltalán nem lehet szó. Németországban ma egyetlen ember sem gondol rothadt megalkuvásra, az egész nép csak « kemény háborúra gondol. De mint e földrész vezető országának felelős szószólója, élni kívánok azzal a szuverén joggal, hogy a veszélyt veszélynek nevezzem, ha az nemcsak saját országunkat, hanem egész földrészünket fenyegeti. Göbbels dr. ezután részletesen megvilágította harmadik tételét, hogy közvetlen veszély van a késedelemben. — A nyugaeurópai demokráciák bénulási tünetei a leghalálosabb veszélyeztetéssel szemben — mondotta a miniszter — szívszorongatóak. A nemzetközi zsidóság minden erejével előmozdítja azokat. A zsidóság itt ismét a romlás démonjának és a nemzetközi kultúra romboló káosz hordozójának bizonyult. Ezzel kapcsolatban érthető a mi következetes zsidópolitikánk. Mi a zsidóságban minden ország számára közvetlen veszélyt látunk. Közömbös számunkra, hogy más népek hogyan védekeznek e veszély ellen. Hogy mi hogyan védekezünk ellene, az a mi dolgunk, amelybe nem tűrünk semmiféle beleszólást. Németország mindenesetre nem szándékozik meghajolni e veszély előtt, hanem idejében és ha szüksége*, a legradikálisabb ellenrendszabályokkal szembeszáll vele. A gépesített robot-emberek nábornja Németország és Európa ellen tetőpontját érte el
