Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-02-13 / 35. szám
{Tttsa«» J3.J 1943 I«bmÍr ÍA ~ jtfsmmm Ä S. oldd Nyíregyháza m. város területére is megalakultak a mestervizsgáló bizottságok János, Hegedűs András hentes és mészárol mester, Műszerészipar; Elnök: Maurítz Ottó gépészmérnök, — Alelnökök: Simkovics Endre gépészmérnök, iparostanonciskolai igazgató, Lázár József mérnök, iparostanonciskolai tanár, Nőídivatkalapkészítőipftr: Elnök: Lakner Béla ipartestületi elnök — Alelnökök: Czigler János ipt. alelnök. Veress József kalaposmester. "NőísZsbóipar: Elnök: Czígler János ipt. alelnök. —• Alelnök: Kovács Gizella nőiszabómester, iparostanonciskolai tanár Sütőipar: Elnök: Lakner Béla ipartestületi elnök, — Alelnökök: Kovács Dezső ipt, alelnök, Simkovics Endre iparostanonciskolai igazgató, Szobaiestőipar: Elnök Kovács Dezső építészmérnök, ipt, alelnök. — Alelnökök: Simkovics Endre iparostanonciskolai igazgató, Lehoczky János szobafestőmester. Vendéglősipar; Elnök: Lakner Béla ipartestületi elnök. — Alelnökök: Kurz Béla vendéglősiparos, Papp Lajos volt vendéglősmestef, bankigazgató. Villanyszerelőípar: Elnök: Mauritz Ottó oki, gépészmérnök, — Alelnökök: Simkovics Endre oki. gépészmérnök, iparostanonciskolai igazgató, Lázár József oki, gépészmérnök, iparostanonciskolai tanár. Németh JAzsef g<WI LUTHER HÁZ. — SZÖVETRAKTÁR. — TELEFON: 28 99. Az ország 365.36$ kisiparosa 1943-ben 2 milliárd pengőoyi értéket termelt , Az Iparestületek Országos Központja, mely a közelmúltban tartotta közgyűlését^ terjedelemes jelentést t erjesztett a közgyűlés elé, mely teljes képet adott a í kézműiparosság helyzetéről. Érdekes a ; jelentésnek az a része, amely a kézmü- iparosság helyzetét ismerteti. 5 Eszerint az ipartestületi kötelékbe . tartozó önálló kézműves iparosok (mesterek) száma 1941. végén a visszacsa- ; tolt keletmagyarországi és erdélyi terü- ' leteken lévő ipartestületekkel együtt és [ beleértve a Felvidéken és Kárpátalján l működő iparársulatok ide vonatkozó adatait, 234.704 volt, ami az előző év : végén (Erdély és Kelet-Magyarország nélkül) feltüntetett 209.7177 mesterrel összevetve 24.987 többletet jelent. Budapestre 31.822 (1940-ben 31.115), a törvényhatósági jogú városokra 33.940 ■ (1940-ben 24.372), a vármegyékre 163.942 '• (1940-ben 154.230) önálló, képesítéshez ; kötött ipart űző mester jut. Igen jellemző az iparosmesterek, segé- : dek és tanoncok létszámának alakulása, j Míg 1920-ban 107 ezer mesterre 160.8 Vidéki ember már tadja: vezet az alja. Villásreggelit, ebédet, Vacsorát kap, izes étkei Vagy baráti sörözésre várja vendégségbe. Az adófizetési eredmények biztató képet adnak a vármegye lakosságának teljesitőképes- jségéről és adómoráljáról 356.656 P 68 fillérei több. Hasonlóan emelkedett a befizetési eredmény a forgalmiadókban és illetékekben befizetett összegek tekintetében. Ez az adófizetési többlet mutatja, hogy a pénzügyi köz- igazgatás sikerrel küzdi le a nehézségeket és mind határozottabb eredményeket vív ki az adófizetési eredményekbe»., ezer segéd és 77.4 ezer tanonc jutott, addig 1941-ben 2347 ezer mesterre 209.7 ezer segéd és 87.1 ezer tanonc esett. A Központ adatai szerint a délvidéki ipartestüleíek beszervezése után a megnagyobbodott ország iparteslületeiben tömörült önálló kézművesiparosok száma 1942 decemberében 265.362 volt, a segédek száma 270.477, a tononcoké pedig 91.419. 1920-ban a trianoni országíerüle- ten 107 ezer volt a zipartestületi tagok száma, amelynek az 1942. évben kimutatott több mint negyedmilliós tagiét- : szám két és félszerese. Ez az adat kel- ' lően megvilágítja a megnagyobbodott országban a kézművesipar és az ipar- ; testületi intézmény jelentőségét, A kézművesipari termelés értéke, fi- \ gyelembe véve az időközi áremelkedéseket és a megnövekedett termelést 2 milliárd pengőre tehető. A statisztikai hivatal kisipari üzemstatisztikai felvéte- , leinek adatai szerint 1930-ban a kisipari termelés értéke 756 millió pengő volt. Ugyanekkor a gyáripari termelés értéke 2.5 milliárd körül mozgott. A kisipari termelés értéke tehát a gyáiiparinak j 30 százalékát tette, 1941-ben 5379 gyári j vállalatunk volt és a gyáripari termelés ■ értéke 5.4 milliárd. Ennek 30 százaléka j 1652 millió.. A jelentés megállapítja, hogy a ké»> müvesipar a magyar nemzeti jövedelemhez mintegy 10 százalékkal járuL .1939- ben ez a százalék 9.4 volt. Amíg Oh alszik a Darmol dolgozik. Nyugodt alvását nem zavarja, még!» meghozza reggelre Vz enyhe és fájdalmatlan kiürülést hashajtó: A vármegye jannári mezőgazdasági helyzete Szabolcsvármegye gazdasági felügyelőségének jelentése szerint Szabolcsvár- megyében január elején erős fagyok léptek fel kisebb hóeséssel. A vetéseket hótakaró borította, úgy, hogy fagykáro- kát nem szenvedtek. A hó közepe után az idő megenyhült és bizony ma már « vetések hótakaró nélkül állnak. Jelenleg csak belső gazdasági munkálatok és fakitermelési munkáklatok folynak. A jószág egészségi állapota, eltekintve a gyenge kondíciótól, ami a takarmányhiány következménye, általában jónak mondható. A takarmánykészlet igea szűkös és tartósabb tél esetén a telelte- téa igen sok helyen nincs biztosítva. A mezőgazdasági napszám- és cseléd- béreket a munkabérmegállapító bizottság az 1943. évre megállapította. Folyamatban van a mangalica koca akció. Eddig 680 drabot osztottak ki. — Folyamatban van a zabvetőmag akció» Az engedélyezett 900 mázsa zab vetőmagot teljesen lejegyezték, A házasság megbosz* szabitja az életet Érdekes összeálítást készített Mozo- lovszky Sándor dr. miniszteri tanácsos, » kiváló statisztikus a Magyarországon élő 90 éven felüli aggastyánokról, Mozolovszky szerint az átlagos élettartam az első világháború előtt 40—50 esztendő volt, utána 15 évvel élnek tovább az emberek, mert az átlagos élettartam 63 esztendő körül van. Magyar- országon 1897 olyan embert talált a statisztikus, aki elmúlt már 90 éves. A statisztika szerint a pátriárkák számára a 83-ik év a kritikus kor. A 90 éven felüliek közül a nők vannak többségben. A 90 éven felüliek között csak 7 százalék akad, aki nem kötött házasságot | Michaykov, a bolgár statisztikai tanács elnöke szerint a házasélet elősegíti m hosszú életkor elérését. Mozolovszky megállapítja, hogy a 902 ismert foglalkozású aggastyán közül 59 százalék őster* melő. tehát az a réteg éri el ezt a magas kort, amely kemény munkában, de napfényben él. Michaykov szerint e hosszú életkor átörökölhető. Az aggastyánok háromszor étkeznek naponta, hetvenegy százalékuk vegyesevő, tizennyolc inkább húsevő, tíz pedig növényevő.- EMLÉKKÖNYVEK. NAPLÓK ka) cccs zárral, zsebfényképelbamok Ige* usép kivitelben nagv választékban kaphatók JÓBA-papírflzletbeo. Gjümülcttfavédelini eszközük tnfimw *áp.$m** —' 1 ' ------ , | ■ ii-mlTT-rn 1 Tnr n 9** inn.i I . dró tkefe, kaparó, metszőolló, ágfűrész, magasnyomású permetező, gumitömlő Dienes István Városhaza épület. Telefon . 26 64. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának e havi ülésén a kir, pénz- , ? ügyigazgató jelentése biztató adatokat \ tárt fel az adófizető polgárság teljesítő- | képességéről és adómoráljáról. A he- | lyesbített tartozásnak 89.41 százaléka £ esedékes még, de így is látható, hogy a j 'i múlt havi befizetési eredmény az előző J | év azonos havi eredményéhez képest j A debreceni Kerületi és Iparkamara j ■Miniszteri biztosa 1943 január 1 -tői 1945 j december hó 31-ig terjedő 3 évi időtartamra a kővetkezőket nevezte ki Nyír- , egyháza területére az egyes iparokban j & mestervizsgáló bizottságok elnökéül és «delnőkéül; Asztalosipari Elnök: Oláh E. Zsigmond asztalosmester. — Alelnökők: Fintor Ferenc asztalosmester, Zomborszky Mi- 1 kály asztalosmester, Kállay István ipa- * ■ostanonciskolai tanár, Bádogosipar: Elnök: Maurítz Ottó gé- j pésemérnők. — Alelnökők: Simkovics i fiadra gépészmérnök. Kovács Dezső j építészmérnök. Cipészipar: Elnök: Czígler János ipt, \ alelnők, — Alelnökők: Makranczy Pál ] eipészmester, Kiss Jáno9 cipészmester, ] Némethi József cipészmester. Csizmadiaipari Elnök: Kovács Dezső alelnők. —• Alelnökők: Sípos Berta- j tan csizmadiamester, Paizs József csizma- iiam estei. Fehérneműkészítőipar: Elnök: Lakner Béla ipartestületi elnök. — Alelnökők: ézv. Vasskó Mihálynó nőiszabómester, \ Traitler Anna nőipariskolai igazgatónő, Férfíszabóipart Elnök: Czigler János j alelnők. — Alelnökők: Kecskés Jó- > Sseí férfiszabómester. Kovács Dezső épí- jj tészmérnők. i; Fodrászipar: Elnök: Czigler János ipt. ■ alelnők. — Alelnökők: Jäger János föd- \ rászmester, Rajtik Pál fodrászmester, Ke- ! kimen István fodrásziparos. Hentesáruipar: Elnök: Lakner Béla i V .1 Ipartestületi elnök. — Alelnökők: Huray j János, Hegedűs András hentes és mészá- \ rosmestef. Kárpitosípar: Elnök: Czigler János ipt. alelnők. — Alelnökők: Kállay István J tparostanoncískolai tanár, Oláh E. Zsig- 1 mond asztalosmester. Kerékgyártóipar: Elnök: Lakner Béla ; ipartestületi elnök. — Alelnökők: Lázár József iparostanonciskolai tanár, idősb \ Hogyan Mihály építési vállalkozó. Kovácsipar: Elnök: Kovács Dezső ipt. j alelnők. — Alelnökők: Simkovics Endre ; •ki. ipariskolai tanár, Lázár József oki. • ipariskolai tanár. Lakatosipar: Elnök: Maurítz Ottó gépészmérnök. — Alelnökők: Simkovics Endre ipariskolai tanár. Kovács Dezső ipt, alelnők. Mázolóipar: Elnök: Kovács Dezső ipt. ■alelnők. — Alelnökők: Simkovics Endre iparistanonciskolai igazgató, Lehoczky János szobafestőmester. Mészárosipar: Elnök: Lakner Béla ipartestületi elnök. — Alelnökők: Huray ■
