Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-30 / 24. szám

(Trianon 23.) 1943 január 30­jíYimm&n _ S2ABÖLCAI mirlaF i. *i«*á m&i /i Könyv szolg Irta : Bálint Mihály i, Sokat írnak a könyvek mindenről, ami émber, élet és világ. Hü krónikásai min­den percnek és minden lélekrezüdülés-, аек, az ezerszínű és-ezer változatú élet­nek s benne tükröződik a földnek s a föld uralkodójának az embernek az ar­са. A könyvről és a''könyv szolgáiról ? szól most ez az irás, a könyvesekről, i akik egész életükben a könyvet és azon | keresztül az irodalmat és a kultúrái jj szolgálják. Olyan vaiiomásféle ez ma- ) gunkról és hivatásunk tárgyáról: a f •könyvről, a könyvhöz fűződő élmények- j rol, az ivókról és vallomás arról, hogy j miként éljük és miként szolgáljuk azt, | arait az ember szókincse irodalomnak jí aevez. Nem vagyunk hívatottak arra, 2 hogy munkánk értékét és tevékenysé- { günk súlyát mi magunk mérjük le, — a j bírálat és az értékelés joga mindig má- j soké .—, de egyet tudunk és csalhatat- j lám bizonyossággal érzünk: szeretjük a | könyvet, mely nem holt tárgy a kezünk­ben, hanem élő és érző fogalom, ti kok és valóságok világa, Isten és ember kap- csclátának hirdetője és összekötő fo­nala.. A csengő-bongó versikékek tele­tűzdeli, színes képekkel megszépített képeskönyvektől kezdve ott sorakoznak könyvesboltjaink polcain a költészet, az irodalom, a művészet és a tudomány minden rendű és rangú müvei s vevőink körében az ábécéskönyv rejtelmeivel birkózó hatéves gyermektől kezdve az életáikeny határán levő nyolcvanéves aggastyánig mindenki képviselve van. Sok élmény ízét és színes képeit hor­dozzuk magunkban: élményt jelent szá­munkra a könyv és élményt jelenten k S7.c-k is, akik az1 azt vásárolják. Mindennapos tevékenységünk .során találkozunk a könyvásárlók mindenféle típusával. Talán nincs ember, akinek ne lett volna kapcsolata a könyvesbolttal s éppen ezért elmondhatjuk, hogy is­merjük az embereket, szellemi érdeklő­désüket. lelki vágyaikat íróikat, akiket szeretnek s akiknek soszor új erőforrá­sok. új lendületek, új életakarások és új -megismerések ötöméit köszönhetik. Is­merjük azokat, akiknek a számára egész életet betöltő tartalom a könyv s ke­mény próbák napjaiban vigasztaló és gondfeledtctő erő, Ismerjük azokat, akik szerény kereset mellett is tudnak és •akarnak könyvet vásárolni s ismerjük azokat is, bőségben élnek, nincs hiányuk anyagiakban de rém áldoznak könyvre semmit, mert érzéketlenek mindennel ízemben, ami irodalom s a szellem ma- gasabbrendű világa. A könyvkereskedő egész élete a könyv szolgálata. Szolgáljuk békében és háborúban, boldog és keserű évek min­den időszakában a könyvet, az irodal­mát ,,ozt az élő virágoskerteí melyet századok vére, könnye borúja és derűje itatott s növelt, hogy felénk i latozzék belőle az élő és teremtő magyar lé ek.“ (Makkai Sándor.) Ott sorakoznak a könyvesboltok polcain az irodalom, a mnvé-zet és a iudonv'ny könyvei s ben­nük van minden, amit az írók a művé- 1 szék, a tudósok az emberi sze lem tőké- I leéesedésére az évszázadok mu’á a során \ nagynak, fenségesnek és örökkévalónak | álmodtak. Ha va’ami titokz’os erő meg- [ semmisítene a földön minden könyvet,, : az ember az ősi és primitív élet állapo- i DIVATCIKKEK ■■■■■■■■■■■■MW *d?e«nujtíom>á£ok( gysp}tisxd> kötött árak, fehérnemfli íigr rálaxx^kban fVlayer Ágoston áuiiOziiiébcn, Z.nufi Ilona me* — tába és keretei közé zuhanna vissza a t mindent elölről kellene kezdenie, A j könyvek őrzik meg a jövendő évezredek f számára a múló évszázadok lelkét, törté- | nelmi idők nagy viharait, a tudomány, a | technika fejlődését s a nagy emberi tel- > jesítmények s hősi erőfeszítések emlé­keit. A könyv mindig a kor ereje és lendü­lete. Rajta keresztül mérlegre lehet ten­ni a történelem minden korszakát és minden évszázadát: mit alkotott, mivel szolgálta az emberi fejlődést és mit ha­gyott hátra az eljövendő századoknak? Benne van minden lendület, az örök em­ber alkotó és terem'ő ereje s mindig újat ás mindig nagyobbat kereső nyugta­lan. lelke. Mi. — könyvkereskedők —, nem va­gyunk alkotók, csak az alkotások továb­bítói, összekötő fonal az író és az olvasó között. Nem becsüljük túl a szerepünket, de nem is tartjuk jelentéktelennek Al­kotni: művészi teljesítmény, az alkotást továbbítani az olvasók kezébe: szép fel­adat. építő munka, de messze marná az író teljesítményének értéke mögött. A tapasztalatunk, a tudásunk soh sem elég kévéséi; tudunk ahhoz képest, amit tud­nunk kelene. Olyan bőségben, olyan ára­dással indulnak ma a könyvek a könyv­kiadók műhelyeiből az olvasók felé, hogy mindről tudomást venni mindent ismerni szerzi, kiadó, ár én tártál:m sze­rint —: emberi értelmet meghaladó szel­lemi tevékenység lenne. Az egész éle­tűnk kevés ahhoz, hogy tapasztalatainkat elégségesnek s szakmai tudásúikat befe­jezettnek tekintsük s azt mondhassuk: mindent elsajátítottunk, amit egy könyv- kereskedőnek tudnia k 11. Az edd:g megjelent magyar könyvek száma 10J.033 körül ven, az. évi könyvtermés cs klem 10.000. olyan számok ezek, hogy ember legyen kitartó és hivatástudat ai megál­dott ember .aki ebben a 'szellemi dsun- gel‘‘-ben el tud igazodni. Nincs nyugalom, nincs megállás egy percre sem soha. Olvasni kell mindig ki­adói tájékoztatásokat, szépirodalmi la­pok bírálatait, a könyveket s nem sza­bad megtörni sohasem a lendületnek, a lelkesedésnek mert akkor elmaradunk a fejlődés mögött s ez pedig a bukást je­lentené. Szellemi erőfeszítést jelent meg­felelni hivatásunk követelményei :ek s hogy ehhez erőnk,, lelkesedésünk és ki­tartásunk van, annak az a magyarázata, hogy hivatásunkat nagyon sok szépség fonja körül. Boldog érzés bennünk, hery a könyvet szolgálhatjuk s hogy az-kkal az emberekkel van állandó érintkezé­sünk, akik a gondolat rabjai s a szellem világának hódolói lettek, akiknek élet­tartalom a könyv, cszményiség és maga­sabb cél. Örömet jelentenek számunkra a 'meghitt kedves hangulatú beszélgeté­sek könyvbarát emberekkel írókról, könyvekről, újdonságokról, írói sikerek­ről és bukáskokról, eszmékről, amelyek világot tudtak hódítani és eszmékről, amelyek idegenkedést és ellenérzést vál­tottak ki. Sokszor elnézem — rokonszenvvel es együttérzéssel — az üzletem kirakata előtt szemlélődő embereket. Az éhező ember nem nézheti több vágyakozással a csemege-üzlet sonkával, kolbásszal szalámival s minden egyéb jóval telera­kott kirakatát, mint ahogy könyvbarát ember nézi a könyvesbolt kirakatában elhelyezett könyvujdonságokaí. A sze­mük könyvről-könyvre jár s mindre van valami gondolatuk: ezt már olvastam, ezt Lacitól fogom kölcsönkapni, Cronin könyvét meg fogom venni, me-t sokan dicsérték és sok jót írtak róla a lapok is. Apró kis élmények ezek. Néhány per­cig tartanak csupán, de magukkal viszik s további gondolatokra adnak ösztön­zést: visszaemlékeznek elolvasott köny­vek hőseire, újraélik a regényt s gondo’- nak a következő könyvre is amit az el­sejei fizetésből — megfontolt számitga- tások után —• fognak megvásárolni, — Egyik legérdekesebb élményem az volt, amikor egy napon egy torzonborz, sza­kadt ruhájú, gyanús külsejű fcigány Pa­pim Krisztus történetét vásárolta meg. ELsösoiban meglepő volt, hogy a cigány, országutak vándora és a munkátlanság hőse —: olvasni akar, nem Rinaldó Ri- naldini. vagy Rózsa Sándor történetét kéri hanem Papinit, azt az elvont stí­lusú írót, áld Krisztus életének és a v 1- lásnak olyan mélységeit tárja fel világ­hírű könyvében, amelynek megírására csak kivételes lélek és kivételes művész képes. A cigány a könyvet magának vet­te —, megkérdeztem tőle —, s é.deke3 lenne megtudni azt, hogy mi yen hatással volt rá Papini könyve, mit értett s m t nem értett belőle, hogyan és mennyit vi­lágított lelke sötétjében? Érdekes feladat volt számomra megfi­gyelni azt. hogy ki miért vásárol köny­vet? A legtöbb embert valami lebírha- tatlan vágy és lelki kényszer hajt a könyvek falé. Ezeknél kényszer az o'va­sás. Belőle merítik a hitet a mindenna­pok lélekőrlő küzdelmeihez és a ki.ara­táshoz az erőt. Nem tud. á ak nélküle él­ni, vagy ha tudnának is, üresnek érezt nék az életüket. Nem volna, ami be­töltse. Vannak szép számmal olyanok is, akiknél a könyv csak szobadísz. Bú­tordarab, élettelen tárgy, amely mögött nem ragyog a lélek. Mit szólnának a üb tógátok és mit szólna a délutáni teán fi társaság, ha a szobában nem lenne könyvszekrény és nem lenne könyv? Ezeknél a könyvkötés és a könyv s fká­nak az aranyozása az irányadó szem­pont A bírálat alapja: bőséges legyen síi aranyozás hogy minél szebbet mutassoe ‘ a könyv, a tartalom az nem lényeges. A könyvnek i’y:n vásárlói is vannak, de ft nagy többséget — az irodalom szeren­cséjére — az előbbiek képviselik 1 í—wí i iwiiiwf imK.i—r mi»«t ae»s«iívo* Megindult az adakozás a Vörös Kereszt nyíregyházi fiókja részére \ társadalom a legteljesebb megértés­sel fogadta a Vörös Kereszt nyíregyházi fiókjának törekvéseit s amint arról * a naponként beérkező adományok is tanú­ságul szolgálnak, pénzbeli adományokkal is keresik fel a fiók vezetőségét. A nyíregyházi fiók vezetősége ezal- kalommai arra hívja fel a nagyközönség figyelmét, hogy céljaira a következő ter­mészetbeni adományokat juttassa el feb­ruár 1-ig Szobor Pálné címére (Luther ház A) épület: mosdó- és mosósz«tppa*t, mosd ókesztyűt, borotvaszappant, borot­vát, zsilctpengét, tükröt, fogkrémet, fog­kefét, cipőkrémet', cipőkefét, cigaretta- tárcát (pléhdobozt), hintőport, cérnái, varróeszközöket, padló- és por törli rongyokat, ablakvédő párnát, papucsot, (szalma-, posztópapucsot), könyvet, hír­lapot, folyóiratot, képeslapot a általábiu» minden olyan dolgot, amelyek sebesült je ink ellátásánál majd hasznosíthatók iílDSttl JÓZSSf url Mmmlu szaüi. LUTHER HÁZ. - SZÖVETRAKTÁR. _ TELEFOM í 28 99. Sulyok Lászlói jogerősen két és félévi f egy házra ítélte a tábla A debreceni ítélőtábla fellebbezés folytán nemrégiben foglalkozott a Nyir- -cgyházán is jól ismert Sulyok Gyula és -Sulyok László lopási ügyével. A tör­vényszék annak idején Sulyok Lászlót többrendbeli lopás bűntettéért két és félévi fegyházbüntetésre ítélte. A debre­ceni ítélőtábla az iratok ismertetése után az ítéletet helybenhagy'a, de az íté­letet nem lehetett kihirdetni Sulyok László elölt, mert Sulyok László bátyjá­val. Sulyok Gyulával együtt titokzatos körülmények között megszökött a deb­receni királyi ügyészség fogházából. A debreceni rendőrség a két vak­merő akrobata betörő kézrekerífcésére széleskörű nyomozást indított és ennek során az egyik nyugalmazott rendőrtörzs­őrmesternek Sulyok Lászlót sikerült él-" fogni a Péterfia-utcaí temetőben. Su­lyok Gyulának azonban egyelőre nyo- maveszett. Bár napokkal ezelőtt ft rendróség olyan értesüléseket kapott, Sulyok Gyula Budapesten bujkál. A de­tektívek fel is utaztak Budapestre, de a vakmerő betörőt sehol sem találták. Sulyok László előtt szerdán délután órakor hirdette ki a törvényszéken dr, Tóth Géza tanácselnök az ítélőtábla ítéletét. Sulyok László az ítéletet tudo­másul vette, miután abból már egy évet > kitöltött. így az ítélet jogerőre emelke­dett. (ilianw8f8 éü is ratalwasi megbízhatóan -/-gea SZÍKSZIY CSILLÁR RÉSZLETRE Horthy Miklós fér 8. Tel 97 64 — Mcgnémult az ütéstől, Hosszúpályt községben Kiss Antal és Siere József napszámos összeszólalkozott. A vita tet- legeeségét fajult, melynek során Sieare Kiss Antalt egy karóval úgy fejbevágta, hogy Kiss eszméletét vesztette. Beszállí­tották a debreceni klinikára, ahol ma­gához ^térítették, de megállapították, hogy a szenvedett sérülés következtében roegnémult. Az eljárás megindult. Épület lakatos, vasszerke zet, víz vezeték szerelési - 1— ■■■■====5 javítási munkálatokat és auto­génhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal ...Kay idáai-u. 45 T ELEFON: 28-72 Kiss Gynla 13410920

Next

/
Thumbnails
Contents