Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)
1943-01-29 / 23. szám
S'v fii yídni «í wm&J (Tríaaoa, 23.) 1943 pora* ff. <*3N I Szmrecsányi Lajos fi Csütörtökön délután a téli tájak felelt Szabolcsban megszólaltak a sira.ó h rangok, a templomok és parochiák ormára felszökött a gyász fekete lobogója. Me, halt az egri egyházmegye fejedelme, 9 éves pátriárka korában lehunyta szemé dr Szmrecsányi Lajos pápai tróná.le Eger érsekföpásztora, Isten kegyeimene csodája, a 92 éves korában is erős, tiszt szellemű nagy ember, a mély magyar-ál tudattal á hatott, a n mae.i cé.oré.a val harcra, a szociális kiengesztelésért val áldozatos tettekre mindig kész. fényié ijellemü hazafi, az egyház nagy bels megújhodásáért alkotó erővel dolgozó f. pap, Krisztus Király első katonája. A g gászi harcok, a viharzó es z m e ár a m 1 a t o fölött fehér oromként állt, mint a Kái pátok hófedte csúcsai. A szenvedélye zúgó árja fölött szelíd fehér galambkér szálii: a le ke., 19r2 ben vette át rz cg érseki egyházmegye vezetését és az arát elmúlt három év.izcdb n megelevenede a hitélet, a belső missziós erők lendülc te, átfogó erővel indult meg az Acti Catholica mozgalma, templomok, hitéle és kulturális intézmények épii.tek, Mé: átérzéssel és érdeklődéssel karolta fel művészi, tudományos törekvéseket, mii den komoly, értékes erő támogatásra t; Iáit benne. Szmrecsányi Lajos dr, 1851-ben szült tett 1897-ben le:t egri kanonok, 1901 ben segédpüspök, 1912-ben utódlási jo] gal kinevezett segédpüspökké és mé ebben az évben, Samassa József érse halála után Eger érsekévé nevezi ki Szent Atya a kiváló tehetségű és rokoi szenves egyéniségű főpapot. Érsekség« nek évei a szellemi és erkölcsi, vi ág > zeti harcok idejében indulnak meg. Égi kemény kősziklaként védte a keresztér nemzeti világnézetet és az egri egyhá megye plébániái mindenütt céltudat« szervezői a liberális szabadkőműves de potizmus és a mind ádázabban élőtől nemzetköziség ellen való harcnak. Nyíregyházán, ebben a küzdelemben < egri érsek vezéri szelleméb n alakúim« a Turáni Kör, a Szociális Misszió Tár.i lat, Szmrecsányi Lajos dr, érsek a kor munizmus tébolya idején a fenyege'ő v széllyel férfias szilárdsággal áll szem! és egyéniségének, szociális és erkölc . tekintélyének acélfalán megtörik a v rös hullám .De példát mutatott az eg házi alkotások terén is. Kisvárdára, H vesbe letelepí ette az o so yistá'- at aki mint Kisvárdán virágzó kulturá’is és v láserkö'csi életet teremtettek meg. Ege ben felsőkereskedelmi iskolát alapító kiépítette a Szent József Intézetet, i rágzóvá fejlesztette valamennyi iskolí Tudomány- és műpártoló tevékenység vei, a keresztény nemzeti megújhodás 1« kés támogatásával erővelteljes tényez >e volt a magyarság fe’emelkedésén k. Magyar Tudományos Ak'démia igazgat tanácsának tagjai közé választotta. Ny: egyháza és Szabolcs egész katolikussá hódoló tisztelettel és há ával nézett minden időben érsekfőpásztorára. Érsekségének 25. évfordulóján a róm. kát. szervezetek meleghangú hódoló feliratban üdvözölték, a papság áldoza'os alapítványt tett a Szent Ferenc-rend nyíregyházi letelepítése rendházának és templomának felépítése érdekében a Szmrecsányi Lajos dr. érsek előtt való tiszteletadás jeleképpen. Török Dezső apá kanonok nyíregyházi működése első évében hódoló zarándoklatot vezetett Egerbe. A felviárgozott különvonaton többszgz szabolcsi és nyíregyházi hívő utazott az egyházmegye székhe yáre. A küdöt séj az é seki p lota kertjében tisztelgett az egri főpász.or elölt, aki a szabolcsiak szónokának, dr. Korompay Károlynak üdvözlő beszédére lendületes szavakban válaszolva bensőséges hitéletre lelkesítette a zarándokokat, Eger érseke patriarkális korában is J megőrizte szellemi frissesség ót, érdeklőé- i dését minden magyar ügy iránt, A mu t j évben a 91 éves érsek még résztvett | Kállay Miklós dr. miniszterelnöknek, jj Eger képviselőjének programbcszédén és ; első volt, aki üdvözölte a minisztere.nö- jj Szmrecsányi Lajos dr. haláláról a Ma- ! gyár Távirati Iroda a következőket je- j lenti: Szmrecsányi Lajos egri érsek csütörtö- j. kön délután fél 3 órakor Egerben meghal L A 16 testvérből egyetlen nővére van még életben az érseknek, aki Szinyeí- j Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi i miniszter édesanyja. | Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek és j metropo.ita, pápai trón áll 6 1851-ben szü- I letett a sárosmegyei Darócon. — B-lső j titkos tanácsos, az I. o. Vaskoronarend 1 és a Magyar Érdemrend Szent Koroná- i val ékesített Nagykeresztjének tulajdo- j nosa. Egerben végezte a teológiát és 1873-ban szenteli ék áldozópappá. Ezu'án j Miskolcon működött, mint káplán, majd j 1882-ben az egri érseki aulába rendel- ? ték. Samassa József bíboros mellett | koadjutorrá neveztek lei utód'ási joggal j és cyrrói érseki címmel. Ugyanebben az j évben Samassa bíboros halála után s emelkedett az érseki székbe. Működéséhez főegyházmegyéje erőtel- 1 jes felvirágozása fűződik. Sok iskolát, * zárdát és plébániát alapított, emelett bőkezűen támogatta papjai irodalmi műkő- j dését is. Birtokán és egri p bétájában ki- } tűnőén f-lszerelt hadikórházat tartott fenn. A leégett Gyöngyös földönfu'ó la- j kórnak fejedelmi bőkezűséggel sietett tá- i mogatására. A forradalmak idején sok . üldöztetést kellett elszenvednie és a kommunisták kétízben fogságba is ve'eí- ; ték. — 1912 óta tag a volt a főrendiház- t n k, 1927-ben a felsőház első érdemleges ülésén emlékezetes beszédet mond ■ t a ; jogfolytonosságról Tagja volt a Magyar j Tudományos Akadémia igazgatótanácsé- j nak és elnöke a katolikus központi i , kongrua-bizottságnak. ; Szmrecsányi Lajos, a csütörtökön el- j 1 hunyt egri érsek halálát egy 1939-ben , : szervezetében keletkezett belső daganat : okozta. Akkoriban heteken keresztül sú- 1 lyos betegen feküdt. Kerekes Lá zló dr. j j egy, m. tanár, a Vöröskereszt főorvosa f odaadó buzgalommal kezelte a nagybeteg , j érseket, akinek állapota fokozatosan ja- ! | vult, 1942 karácsonya előtt ismét rosszul j lett és az egyre rohamosabban súlyosbbo- j dó betegség annyira megviselte szívé1, hogy csütörtökön délután egynegyed 3 órakor vitéz Subik Károly érseki iroda- igazgató karjai között kilehelte lelkét. ] A szerdai napot Szmrecsányi érsek jó kedéllyel vidáman töltötte el. Csütörtö- 1 j kön reggel is felkelt ágyáb'l, f'gad'aaz ] érseki iroda előadóit és hivatalos irato- 1 kát írt alá. — Ebéd u'án azonban v.'rat- \ lanul rosszul lett és egészen rövid idő j múlva agonizálni kezdett. Vitéz Sußik Károly pápai prelátus oldalkanonok ak* j kor feladta Szmrecsányi érseknek az ! utolsó kenetét. házból. A koporsót a székesegyhá« feri*- tájában temetik el. A temetéskor az elhunyt érsek földi maradványait az érseld palota kápolnájában ravatalozzák fel, Dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek halá- Iáról táviratilag értesítették a Kormány' zó Úr kabinetirodáját és Eger város országgyűlési képviselőjét, Kállay Mikló* miniszterelnököt. A miniszterelnök a hír vétele után telefonhoz kérette vitéz Su bik Károly pápai prelátust és élőszóval fejezte ki mélységes részvétét. Szmrecsányi Lajos dr, temetésén résst- vett a szabolcsi katolikusság képvise’ete is Török Dezső apátkanonok, főespere* vezetésével, Az érsek utoljára vasárnap végezte el a szent gyónást. Az elhunyt Szmrecsányi érsek egyike volt az utolsó évszázad legnagyobb magyar főpapjainak. Adakozó volt. Rengeteg plébániát szervezett, számost templomot é9 iskolát építtetett. — Rund kívül melegszívű ember és áldozatos hazafi veit. Az utolsó hivatalos irat, amit csütörtökön írt alá, két telepes községben felépítendő templom javára 50— 53 ez.r pengő kiutalásáról intézkedik. Az egész főkáptalan az elhunyt érsek metési szertartásának elvégzésére Se- di Jusztinián bíboros hercegprímást ké- fel, A temetés február 1-én, hétfőn M előtt 9 órakor lesz az egri székesegyHorthy István kír. közjegyző gyasza Horthy István kir. közjegyzőt és csa Iádját súlyos megpróbál atás érte. Horthy Istvánná sz. Péchy Ilona életének 54-tk évében rövid szenvedés u'án elhunyt. A* elhunyt úriasszony igen élénk részt vptl városunk társadalmi életében s különösen a Szociális Misszió Társulatban, mint annak éveken át volt elnöke, szociális gondolkodásának, megértésének és áldozatos tevékenységének igen sok szép ianujelét adta. A halálesetről a család,. * következő gyászjelentést adta kis , Horthy István a maga és gyermekei: Eleonóra Steinprinz Elemérné, Róza! Kubinyi Tiborné, György és Éva Öió- szeghy Elemérné nevében is lesújtó fájdalommal, de a Mindenható akaratában megnyugodva tudatjag Jhogy, a páratlan jó feleség, anya, nagyanya, gyermek, testvér és anyós: Horthy Istvánná Péchy Ilona áldásos életének 54-ík, igen boldog házasságának 33-ík évében, rövid szenvedés után fo1yé hó 28-ikán reggel a halottak szentségével megerősítve, visszaadta nemes leikéi Teremtőjének. — Földi maradványait folyó hó 30-ikán délután 3 órakor temetjük Nyíregyházán az Északi-temető haranglábától, a saját maga által választott sírhelyre, a róm. kát. egyhá* szertartása szerint, — Az engesztelő szentmiseáldozat folyó hó 30-án reggel fiél 8 órakor fogjuk bemutatdi a* Egek Urának a nyíregyházi r. kát. főtemplomban. — Nyíregyháza. 1943. évi január hó 23. — Legyen emléke o'yai áldott, mint az élete volt! — Péchy László édesapja, vitéz Ladányi Lászlóné Péchy Magdolna tes vére gyermekeivel Steinprinz Elemér, Kubinyi Tibor Dió- szeghy Elemér vejeL özv. Butíykay Ferencné Horthy Margit gyermekeivel, Horthy Béla sógornője, illetve sógora, Steinprinz Egon. Kubinyi Fruzsina unokái. APÓ LLO o‘'T.V5 Szakítani FltaBifMázTeWls 25-24 A Szombat-vasárnap-hétfő-kedd. nehéz dolog Ma pénteken utoliára : TOKAJI AIZP Előadások: hétköznap Va4-Va6-V*8 órak« legájahb magyar vígjátéki — Fősz Dayka Margit, Kiss Manyi, Vaszarí Piri, Tóth Julia, a két Pelhes. Rajnai. A Wilhelm Strasse a Casablanca! tárgyalásokról Berlin. (TP.) A Wilhelmstrasse i:leté- kés szóvivője az angolszászok Casablan- ; cában megtartott konferenciájával kapcsolatban kijelentette, miszerint Sztálin ! távolléte arra enged következtetni, hogy a Szovjet minden körülmények között meg akarja őrizni politikai és katonai te- : kintetben cselekvési szabadságát, nem : hajlandó feltárni a jövőre vonatkozó szán- ' deltáit. Feltűnő, hogy az angolok és az amerikaiak szakemberek egész vezérkarával tanácskoztak a szovjetuniónak nyújtandó segítségről anélkül, hogy a szovjet legalább egyetlen képviselőt is küldött volna Casablancába. Az a tény, hogy az afrikai ,,Casablancát“ (f hér há } választották a tárgyalások színhelyéül, részben arra vezethető vissza, hogy a brit külügyi hivatal ellenezte Churchill újabb washingtoni utazását és hogy Sz a- lin számára is elfogadhatóbb helyet akartak kiválasztani.. Mindenekelőtt azonban kétségtelen, hogy Roosewelt ebben az amerikai csapatok által meghódított városban akarta magát ünnepeltetni, jólétiét ez a város a valóságban csak árulás í folytán került amerikai kézre, í Az a tény, hogy Roosewelt, nem pedig Giraud tábornok hívta meg a konferenciára a marokkói szultánt, arra mu- ! tat, hogy az USA elnöke az egykori francia Észak-Afrika legfelsőbb urának ; tekinti magát. Elutasította az angolok ' ama követelését is, hogy váltsák fel Eisenhowert és Murphyt, úgy hogy tulajdonképpen minden maradt a régiben. A Giraud és De Gaulle között megrende- í zett színházi kiengesztelődés korántsem ' küszöböli ki az angol és amerikai poli- j tika. eszközeit, nemkülönben a London | és Washington között fennálló ellenté- | tokét, j Ami a katonai kérdéseket illeti, a ! tárgyalások eredményeképpen elhatároz- ! iák, hogy az egész világon, magukhoz ragadják a kezdeményezést és a nyugati szövetségesek segélyforrásait összefog- \ ják. A küldöttségek összetétel a tengeri 1 hadviselés szempontjából mértékadó té- 1 nyezők jelenlétét tekintve arra enged kő. I vetkeztetni, hogy a tengeralattjárók el- í leni küzdelem kérdése játszott vezető- í szerepet a tárgyalásokon. Az eredmény I azonban szemmel láthatóan oly kevéssé j volt bátorító, hogy a szöve'ségesek hadvezetésének legkomolyabb kérdésében j nem nyújthattak a közvéleménynek mé- I hány megnygtató biztosítékot sem. | A Reuter és a legtöób mértékadó an- I goi lap félreérthetetlen formában el is ismeri a konferencia kuJarcát. így a Reuter-hírügynökség megállapította, hogy mindenek mögö't úgy lá'szik, egy alt 'á- I nos csalódás rejtőzik, mivel minden jel 1 szerint nem oldották meg azokat a | nagy problémákat, amelyekről a világ j ügy vélte, hogy megoldásuk szükséges, íj A Times megállapítja, hogy De Gaulle é9 Giraud között szó sem lehet tökélete* kiegyezésről. Casablanca kiválasz ása azonban arra enged következtetni, hogy ■ elsősorban az északafrikaí probléma ag- • gasztja a nyugati szövetségeseket, — A ■ tuniszi ellenséges szöglet minél gyorsabb | kitisztítása és a tengeralattjáró veszély \ elhárítása nélkül nem valósíthatók meg | a nyugati szövetségesek haditervei, A Daily Herald is megállapítja, hogy a koa- ferencia nem va ó ltot a meg a több mini j egy hét óta Washingtonból érkező jósla- F tokát. A News Chronicle főleg azt a \ tényt rosszalja, hogy a konferenciái j Észak-Afrikában tartották meg ,hiszea ■ az ott elért edemények egyáltalán ne* | indokolják meg, hogy miért kellett oda- i utazni.
