Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1943 (11. évfolyam, 1-47. szám)

1943-01-23 / 18. szám

3, old el. JE géssSzabolcsban megindult a ihazafiason érző lakosság nagy­arányú áldozatffozatala a Hozzátartozóinak favára , A Főméltóságú Asszony szózatára •^ész Szabolcsban megindult a pénzgyüi- tfa az érettünk véres viharokban küzdő honvédek hozzátartozói javára. Nyíregyházán a polgármester, a vi­déken a járási főszolgabírók indítot­ták meg a jól megszervezett gyűjtést amelyet vállalkozó, lelkes magyar asszo­nyok és leányok vágeznek házról-házra járva a beosztott leventék segítségével. A lakosság mélyen átérzi azt a kötele- aetséget, amelyre a Főméltóságú Asz- azony ihlető erejű felhívása rámutatott és már az első napokban kitűnt, hogy Szabolcsvármegye, Nyíregyháza város minden rendű és rangú polgára gazdája, munkása, hivatalnoka, közalkalmazottja mmBBmama tudja, hogy igazán áldozatot jelentő felajánlás­ról van most szó. Az első napok adakozásai is ezt mutat­ják. Megírta a Nyírvidék-Szabolcsi Hír­lap, hogy' volt olyan nyugdíjas, aki egyhavi nyugdíját ajánlotta fel a Főméltósá­gú Asszony akciójára és ez a lemondást jelentő áldozat mutat­ja, hogy mindenki megfeszíti minden ere­jét hogy méltó lehessen a harcmezők hőseihez. Ezeknek a csaláljáról, az itthon küzdő feleségről, gyermekekről, az elesetteket sirató, gyászoló családok segélyezéséről, a -SC MHHHBMl tehát honvédelmi erőkifejtésről van most szó. Vegyetek részt teljes erőtökkel a ránktörő ellenség leküzdésében, erősítsétek az ellenállást, segítsetek a győzelem kivívásában, adjatok, amennyit csak tudtok adni. Milliók kellenek ! Az országban már az első napon 2 mil­lió pengő gyűlt össze, s így kell a gyűj­tésnek, az adakozásnak folynia tovább­ra is. Akinek csekkje vair, a 180.000 sz, csekken közvetlenül beküldheti a pénzt, a csekk szelvényével igazolja a gyűjtők előtt hogy eleget tett honvédő, segítő kötelezettségének. Kállay Miklós miniszterelnök: üindent meg kell tennünk, hogy erős legyen a városi középosztály Nyíregyháza Bessenyei emlékkiállítást rendez­hetne — írja a forrás „Varostornyok“ rovata Szabolcsnak és a Tiszántúlnak szelle­mi ereje él, teremt abban az országszer­te nagy elismeréssel fogadott új folyó­iratban, amely „Forrás" címen jelent »eg a Kulturális Egyesületek Szövetsé­gének kiadásában. Az irodalmi és kriti­kai folyóirat annak a kiművelt emberi ér­tékeket és népi erőket összefogó törek­vésnek jegyében kelt életre, amely Kállay Miklós miniszterelnök szintézist kereső lelkének alkotásaként a lillafüredi írói napokon jutott kifejezésre. Kállay Miklós ír. a Kulturális Egyesületek Szövetségé­nek elnöke is a most kiadott folyóirat Szellemében nyilakozott meg többízben a Szövetség egy-egy közgyűlésén, A „Forrás" üdén táplálja a legneme­sebb magyar szándékokat: összefogni a »agyai’ értelmiséget a Széchenyi szelle- »óben való magyar szellemiség kialakí­tására. A , Forrás“ ennek a célkitűzés­nek gazdag, változatos, az anyag kisze­melésében, elrendezésében, nyomdatechni kai felépítésében is remekbe készült al­kotás amelynek szellemi ereje lendület­tel hatol a magyar élet minden egészsé- sejtjébe. * Kállay Miklós dr. írta a .JForrás" be­vezető cikkét Klebelsberg Kunó grófnak nrról a felfedezéséről, hogy a nemzeti politika és a nemzeti kultúra szoros egy­másrautaltságát meglátta, A kultúra nem fényűzés, hanem életkérdése a nemzet­nek amelynek elkerülhetetlenül részt kell vennie a nemzetek versenyében. De létkérdése magának a magyar értelmi­ségnek is, mert ha nem bízik a maga kultúrájában, úgyszólván egész létjogo­sultságát elvesztette, ez pedig a nemzet pusztulására vezetne, mert az értelmiség hivatását e pillanatban senki má9 és sem. mi más nem tudná zökkenő né kül átvenni — Mozgósítania kell — írja a továbbiak­ban a miniszterelnök, —• a kulturális szö­vetségnek különösen a vidéki városokban az egész ország parlagon heverő szellemi és kulturális erőit... ... Hogy gyönge-e ma a városi közép­osztály, vagy erős, erről vitatkozzanak a szociológusok és urbanisták. Nekünk többieknek mindent meg kell tennünk, hogy erős legyen a nemzet többi rétegei kedvéért is. Ez az orgánum, amely a napi politikától távol, a lényegében min­dig azonos nemzeti célkitűzéseket szol­gálja majd, az örök nemzeti orvossággal, mint természetét acélozó vasborral (ma vitaminnak tartják), a magyar irodalom­mal siet segítségünkre. * Színnyei-Merse Jenő vallás- és köz­Hungária Filmszínház. Uránia Filmszínház. Jan. 23-26-ig. Szombattól keddig. EGÉR A PALOTÁBAN A fiatalság filmje, csupa derű, c upa muzsika és bűbájos tör ténet Szereplői: Németh Ro- mola, Makkay Margit, Raffay Blanka, v. Ben kő Gyula, Rajnai Gábor, Vaszary Piri. Jan. 23 24- Szombat-vasárnap, A legmulatságosabb magyar film EGÉR A PALOTÁBAN Hangulatos és romantikus film, mely egy leányiskoláról szól. A fiahal színészek egész sora vo- rul fel, hogy kedvvel és tehet­séggel sikerre nigye ezt a ked­ves és mulatságos filmet. Ettadasok hétköznap t fél 4, fél 6, fél 8 órai kezdettel. Vasárnap és ünnepnap: #/«2, •/*4, */«6, V«8 órai kérdettél ERWétHf pénztár: d e. 1C~’2 tg. — HURAY Írószer szoküzlet Telefon: <3)8 Előadások hétköznap: negyed 4, negyed 6 és negyed 8, Vasárnap és ünnepnap: 3 5 7 órakor. Vasárnap dé’előft 11 órakor matiné. oktatásügyi miniszter a város és falu kultúrájának kölcsönhatásáról írt cikket. A város nemzeti öntudatának erősítése és fejlesztése is könnyebb lesz, — írja a kultuszminiszter, — ha a város nem zárkózik el a maga külön életébe, ha­nem elmegy a faluba és ott megtelik majd mélyebb lélekkel. keményebb küzdőképességgel. Ott látja meg a város, hogy a kemény erőfeszítésben de természetesebb, nyu­godt életütemben élő falusiak magukbm őrzik, magukon viselik, nyelvükben kife­jezik, dalaikban és meséikben regélik, hímző és faragó álmaikban megáldják, járásukban, tartásukban megmutatják örök értékeinket. Térjünk vissza szünte­lenül a faluba, a forráshoz közös édes­anyánkhoz .., Hassunk oda, hogy a vá­ros édesanyját szemlélje a faluban, a falu pedig találjon igaz otthonára a vá­rosban, * Baranyai Lipót Klebelsberg naciona-1 lizmusát világítja meg érdekes elemzé­sében. ... Az örökös változásban a dolgok egységét és az emberek együvé tartozá­sát egy nagy belső érzés: a nacionaliz­mus biztosítja. Klebelsberg Kunó ebben a belső érzésben, a nacionalizmusban Iá ja a népek életösztönét amely a nemzetet a történelem útján a fejlődés és a ha­ladás irányában előreveszi. A hazafiság- elég volt, ma nem elég. Ne higgye sen i, hogy napjainkban a haza puszta szere­tőiével és azzal a készséggel, hegy — ha kell —• meg is halunk a védelmében, A nemzet léte hétköznapokon hömpölyög és a magyar hazafiság éppen ezekeá a hétkönapokon nincs kihasználva a nem­zet megerősítése érdekében. A hazasze­retetnek aktív, folyvást dolgozó, mun­kálkodó, eleven hatóerővé kell lennie. Ezt értette Klebelsberg Kunó a naciona­lizmuson és ezt a nacionalzmust akarta megtenni a magyar kultúra és — ami ezzel egyértelmű — a magyar nemzeti lét hajtó és formáló erejévé. * Az irodalomé a szó — jelzi a to­vábbiakban a folyóirat és Tormay Cecil mély magyar inspirációt adó írása után Hankiss János, a Tiszántúl eleven szel­lemi erőt és színes, szuggesztív egyéni­séget sugárzó nemzetncveJője és írója a , Forrás ' íolyóiratnév stílusos képének aszosziációs területén’ vezeti át lelkün­ket. Forrás. Közve ilenség van benne. — Basztaság, tiszta víz a pohárban. Egész­ség, a lélek egészsége. Pezsgés, élet* örörai éltető mozgás. Nem tespedtség, nem kanardr aj ősiás, nem halálmerevség. Forrás-tiszta forró élet,.. Magyar lelkes- •ség szalmalánk nélkül. A forrás nem szünetes és nem lohad. Az új folyóirat irányát megszabja az, hogy a magyar kul­turális egyesületek összességét képvi­seli. Nem a beérkezettek bizonyos egy- ivású csoportját, hanem a főváros mel­lett a vidéki városoknak így egyben nem megvetendő szellemi és társadalmi ere­jét is ___ ♦ i ierczeg Ferenc, Corrado Pavoliní, — Oláh Gábor, Szabó Lőrinc, Makkai Sán­dor, Márai Sándor, Mécs Lészló, Kállay Miklós író, Gulyás Pál, Bibó La os, vitéz Somogy vári Gyula Veörös Sándor, Har­sány! Zsolt, Wlassics Gyula, Tamási Áron Corrado Gavoni, Ternay Kálmán, S'nka István, Illés Endre. Wass Albert, Kará­csony Sándor, Németh László, Szentmi- hályiné Szabó Mária, Harczeg János, Puszta Sándor, Dékány András, B. Mol­nár Sándor, Massimo Bontempelli, Hans Carcssa, Paul Valéri, Heszke Béla az irodalom egy-egy remekeivel szerepel­nek, A kultúra pi'lérei rovatban Vojncvich Géza írását kapjuk. További rovatok ,,A lélek egészsége“ (A márványasztal stra­tégiái c, finoman irónikus cikk a tudákos kávéházi Konrádokat karikirozza). További rovatok: ,,A tudomány berkei", , Dalhon"; „Éterszínpad"; ,,Játékszín"; „Mozgókép"; , Szépmívesség"; „Irodalmi élet“: „A könyv“; „Várostornyok". * A „Várostornyok" rovat a vidéki kul­turális egyesületekről seregszemlét vé­gez. Megemlíti, hogy Nyíregyháza egye­sülete értékes kulturális fo’yóiratot ad ki. ötletet is ad: Nyíregyháza Bessenyei- emlékkíállítást rendezhetne. A „Forrás" címlapját Toncz Tibor, a rovatfejeket Menyhárt József rajzolta. A folyóirat felelős szerkesztője Hankiss Já­nos, felelős kiadója: Mílleker Rezső. A folyóirat első száma 1943 január 1-én je­lent meg 128 oldal terjedelemben. — Ára 2 pengő. Épölet lakatos, vasszerként,vízvezeték szerelésí- -------- ; -----• javítási munkálatokat és auto­génhegesztést megbízhatóan és olcsón vállal l akatosüzeme Yay Ádám-u. 45 TELEFON: 28-72 Kiss Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents