Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-07 / 252. szám
ftríuoB 23.) 1942 aofenber 7. ■mmmmmamimmmmm % f 3 £* J 7 w mm V iBO« ?. oídM flWWWMiíeWS&s* ___I G A Z___ a mi igaz, egy főnyeremény nagy szerencse! De hogy módunkban legyen nyerni, ve- gyüak idejében 3 P ért egy egész, vagy 150* ért eg'T fél jótékonycélu állámi sorsjegyet, mellyel a kővetkező Ö3z- s -agf>nt rs •» p >• h e t i ö k : 4 0.0 0 0 ar. P főnyereményt, vagy: 20.000 P, 10.000 P. kétszer 5.000 P. négyszer 2.5C0 P. hatszor 2.000 P, harminccá romszor 1.000 P, össz. 28 360 nyeremény 420 000 P értékben Kapható osztálysorsjegv főáru - sitóknálé$doháaytőzsdékbe,i, Húzás december U. Egy sza dolcsi tudós kutatásairól ir a Nagvmagyarország A magyar sorskérdések emelkedett szellemű lapja a Szent István államáért küzdő ...Nagymagyarorszi^g“. amelyben érdekes cikk jelent meg ,,India székelyei“ címmel. A cikk, amely megemlékezik az újfehértói származású Zajti Ferencről iső a többek között a következőket írja: India székelyeinek: az indoszkytháknak a magyrsággal és székelységgel való rokoni kapcsolatait ma már világszerte elismerték a szaktudósok. Jellemző erre nézve, hogy egy indiai angol lexikon a kelet-indiai indoszkythákat ezen az alapon magyar fajtájú népnek nevezi. Nálunk és a távoli Keáet-Indiában egy- egy kitűnő elme száll síkra a legnagyobb lelkesedéssel és tudással ennek az elméletnek igazáért; Zajti Ferenc és Ivanzsi Jamádzsi Allah. Zajti Ferenc, ez az önzetlen magyar tudós. aki egész vagyonát e rokonságról szóló tudományos munkásságának szentelte 1939-ben lépett hézagpótló művével a magyar olvasóközönség elé. — Könyve: a Magyar Évezredek (Skytha- Hun-Magyar Faji Azonosság)'" nemcsak meggyőző érveivel. hanem háromszáz \ képpel támasztja alá mondanivalóit. A mű őszes példányai rég elfogytak. Időszerűbb újból való megjelentetése nem is lehetne. Ivanzsi Jamédzsi Allah dr.-ral először a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében találkoztam, amikor ünneplésére ott egybesereglettek a turáni eszme hitvallói. Ott állott az ősz. pátriárka külsejű parzi tudós fehér köpenyében. mellére omló hófehér szakállal fején a tűzimá- dó parzik jellegzetes, tiaraszerű fejdíszével. Olyan volt, mint egy ősmagyar táltos, amint a szent tűz lángjánál a ,,magyarok istenének“ mutat be ünnepi áldozatot. Másodszor a csangrádi határban láttam., amint az ösmagyar, akkor feltárt sírokban lelkendezve az örömtől és meghatottságtól, mutatta meg az indo- szkyt'na-magyar-székely rokonságát igazoló régészeti leleteket. Bombayba hazatérve, az volt az első dolga, hogy a mecénásságujíról híres parzi tudósokkal megállapodott egy ott létesítendő Collegium Hungaricum felállításában. Örök kár, hogy akkor idehaza hivatalos kezek nem fogadták el a nekik távolról nyújtott parzi és nemangol jobbot és e szép terv csak terv maradt. Talán a háború után meg lehet majd valósítani ezt a nagyvonalú elgondolást is és akad majd számára mecénás nálunk is, ahol a leggazdagabb magyar nemzetség: az Esterházy-ház Estoráz hűn vezértől származtatja magát. — Addig Kelet-Indiában is tollal harcol, vagy talán már csak harcolt az eszméért" kitűnő agg parzi barátunk. Ennek az eszmének, ennek az igaz- I ságnak nyelvészeti, régészeti, érmészeti bizonyítékai vannak. Ezek alapján ma már megdönthetetlenül állíthatjuk, hogy nyugat felé a székelység és a magyarság Kelet felé az indoszkythák voltak a szasgzanida kultúrának terjesztői. Ennek az ősiráni kultúrának jegyében szól hozzánk a honfoglaló magyarság érdekes és fejlett művészetének formanyelve, sőt ennek késői emléke még azÁrpádok ezüst valutája is. E két nép ismerte fel először Irán nagy mágusának: Zarathustrának tanaiban rejlő nagy erkülcsi értékeket, E két nép gyújtott először áldozati tüzeket a ,,tűa istenének“ és vallotta magát Napimádónak. Ennek az ősi Napkultusznak emléke: a Napnak és Holdnak képe a hűn eredetű székelység ősi címerében ma is megvan. A jövő évben 80.000 tenyészállatot és tenyészbaromfit oszt ki fölámivelésügyi kormányzatunk A háború az állattenyésztéssel nemben rendkívüli köteleményeket támaszt, amelyek nemzetgazdasági, valamint közellátási és honvédelmi szempontokból egyaránt fontos feladattá teszik az állattenyésztés teljesítőképességének fokozását. Erre a célra közel 20 millió pengőt sikerült biztostani. ezenfelül rendelkezésre áll 13 millió pengő forgótőke- hitel. Az állattenyésztés fejlesztése terén igen nagy jelentősége van a kedvezményes állami tenyészállatkiosztási akciónak. a népies állattenyésztés széleskörű megszervezésének és annak, hogy az állattenyésztés kereteit a háborús évek alatt is feltétlenül átmentsük és a minőségi színvonala még tovább emeljük. A kormány körülbelül 80.000 drb. tenyészállat (szarvasmarha, sertés és juh), továbbá igen nagyszámú nemesített te- nyészbaromfi kedvezményes feltételek mellett történő kiosztását vette tervbe, ami nemcsak a minőségi színvonal emelését szolgálja, hanem lehetővé teszi a gyenge minőségű tenyészanyag gyorsabb ütemben való kiselejtezését is. Az okszerű tenyésztés és az utódok helyes felnevelése érdekében egyidejűleg a kormány gondoskodik az állattenyésztő gazdák megszervezéséről is. Az ország egész területén ellenőrzött állattenyésztő községek és ellenőrzött állattenyésző míntaközségek szervezése folyik. ,A szakoktatás emelése szintén fontos célkitűzése a földmvelésügyi kormánynak. Erre a célra 1943-ra 12 millió pengővel emelték a kiadásokat. Különösen a téli gazdasági tanintézetek és a téli gazdasági tanfolyamok munkásságát segítik elő jelentős anyagi áldozatokkal. Németh József M——DOMníim LUTHER HÁZ. — SZÖVETRAKTÁR. — TELEFON: 28-99. Magyar munka (Honvéd haditudósító század, v. Szabó István hdp. őrmester.) Mint távoli orgonaszót hajtja ide a nyargaló szél az ágyúk moraját . . . A Vonalban dúl a harc. Itt, néhány kilométerrel az állások mögött, a háborút csak a működő parancsnokságok s az ellátószolgálat szüntelen áramló kocsioszlopai mutatják. Különben béke van! Béke, amelyet a magyar honvéd teremt és biztosít. Béke, amelyben hon\é- deink már itt, közvetlenül az első vonal mögött, megszervezték a gazdasági és ipari munka rendjét. Azokon a területeken, aho-vá az élet nyugodt ii'eme régebben visszatért, ez természetes. De itt ahol a háború vihara csak hetekkel előbb szántott keresztül, sőt ahonnét még el sem húzódott, a munka hősi teljesítmény! A tél kopogtat az ajtókon. Élelemben nem lesz hiány. A vas, amely elől, a vonalban pusztít, a mögöttes meghódított részeken, szerszámmá szelídül. Árut, csépel, szánt, vet, — életet teremi A csapatok ellátása nemcsak ezt kívánja meg. Számtalan egyeb szükséglet is jelentkezik. Ezek fedezését a harco lók nem kizárólag a hazu ról jövő szállításoktól remélik, hanem a küzdelmek hevében is alkalma, találva, ezer 'ele- ménnyel, élelmesen. maguk igyekeznek biztosítani a hadterület nyersanyagaiból és a nép megszervezésével.- Oroszországban ; így alakult ki a hadtápterületen a | munkafront: a magyar honvéd „második | arcvonala“. I Erről a „második arcvonalról" felső- y parancsnokságaink között talán a legneI vezetesebb az egyik felvidéki hadosztály. Az északkeletmagyarországi fiúk nemcsak állásaikat védelmezik rendíthetetlenül, hanem a „második arcvonalon“ is oly derekasan helytállnak, hogy hírük messzeföldre eljutott. De miket készítenek ezek a fiúk Huber Dániel hadbiztos százados ismerteti a munkarendet. Parancsnokát, Hartyánszky Pál százados hadbiztost, a hadosztály termelés vezetőjét, nem találom othon. Hubert százados szavai egy nagyvonalú munkálkodás mozgalmas képét tárják elém. — Az üzemek felálltásánál, főként a téli ellátás fedezése vezetett bennünket — mondja Hubert százados. — Most ez időszerű, téli dolgokra van múlhatatlan szükségünk. Tavaszra mást és másként termelünk. Megszerveztük a hadosztályunk területéhez összes helységeket és megindítottuk a munkát. Persze ez korántsem volt ily egyszerű, mint ahogy hangzik. Lépten-nyomon akadályokat kellett és kell most is leküzdenünk. hogy i munkánk folyamatosságát fenntarthassuk és fejlesszük. Mindig a helyzethez alkalmazkodva, a rendelkezésünkre álló gazdasági erőkkel igyekszünk pótolni az utánszállításban mutatkozó vagy várható hiányokat. Teljes önellátásról, természetesen nem lehet szó. De ez nem is a küzdők feladata. A nehézségek áthidalása a cél. Van azonban egy-két olyan cikkünk is, amelyeknél remény van arra, hogy hadosztályunk alakulatainak telje« szükségletét fedezi. Pillanatig elgondolkozik, majd tovább beszél: — A nyersanyagot kizárólag az oroae föld, a munkát pedig a nép adja. Első sorban az asszonyok. Honvédeink a legtöbb helyen csak felügyelnek, vezetik a munkát, vagy előmunkásként mutatják a tennivalókat. A környező falvakban mindenütt működnek üzemeinek. De hogy a munkát gyakorlatilag is lásd, tekintsünk meg néhányat a helybeli munkahelyek közül. Ezzel elindulunk az üzemek, a hadosztály „gyárai" megszemlélésére. Per sze égbenyúló kémények, robajló, tágas munkatermek nem fogadnak bennünket, Amit látunk, nagyrészt nem egyéb, mint a kezdet kezdetén ragadt, primitív orosz háziipar egybefogása és hasznosítása katonáink számára. Elsőnek a gyapjukötőüzemhez vis* utunk. A „paradicsomi idők“ úgynevezett kultúrházának termében van a gyapjá j raktár. A nyers gyapjú átható szagában Í szegény, rongyokba öltözött asszonynép dolgozik, örülnek, hogy kenyérkeresethez jutottak. A gyapjúszálakat, minőség szerint válogatják három csoportba. A finom szálak kerülnek át a fonalkészítőbe. A fonálsodró helyisége, az egykori „színházterem“. Különös kultúrát szolgálhatott. Falai, nincs finomabb szó rá: — mocskosak! De oly közönségese«, hogy szinte lángolnak a piszoktól. Szía- padján bizonyára ádáz csatákat mutat hatott be a szovjet, mert oly állapotba* van, mintha összelőtték volna. A terem ( rendbehozatalára a temérdek takarí tanivaló közt, még nem került sor. KS lönben is, ha jó volt így benne színházat játszani, akkor most, még egy ideig jé így gyapjúsodrásra is. Harmincöt rokkát számolok meg a ía- lak mentén. Idősebb asszonyok ülnek mellettük és sebesen pergetik orsójukat. A színpadon és a terem közepén a kötőnők serege. Egy volt szovjet tanítón» ügyel rájuk. Valóságos pária szegény. Külsejéről, arcáról, szelleméről nem me rek hasonlatot mondani, mert az oávasö bitosan gúnyolódónak tartana. Hubert százados veszi át a szót. — Itt készülnmek irányelveink szériát a téli holmik. Láthatod, mindegyik ki tűnő tiszta gyapjú. Készítményeink: a háromujjú kesztyűk, érmelegítők hósap kák, szveterek, hasmelegítők, innét * raktárakba, majd a csapatokhoz kerülnek. A gyapjúanyagot a tavaszi birka- nyírás és csekély mértékben az őszi sa ját nyírás szolgáltatja. Úgy számítunk-, hogy mire a komoly hideg beköszönt, hadosztályunk majd valamennyi alakul* tát felszereljük kötött gyapjú sálakkal De írd meg, kérlek, hogy azért nem mondhatunk le a téli gyűjtés-anyagról sem. Nem nélkülözhetjük az otthoniak szerető ajándékait. Bízunk és várjuk a segítséget, amely az orosz téllel szembe* sohasem lehet elég nagy! Egy nagyobb házban találjuk a neme*- I csizmakészítő üzemet. Mert ilyen is ram, j Munkájuk alapanyaga a hulladék gyapjü. Vásárlás előtt tekintse j meg a megbizkaié ságáról közismert LEFKOVICS CÉG bnterktU§iiege*ségeit. Emun TÉR 6.
