Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-28 / 292. szám

4 oidai. maumamat Nyirvídék „ SZABOLCSI HONLAP (Trianon 23.) 1942 december 28, Ahogy a humorista látja: á nyersanyagján? az irodalom tükrében L Építkezési anyaghiány, rézhíány, Ikaros esete a pótairyaggal. A nyersanyaghiány, a műanyag, a pót­anyag nem mai keletű. Nyersanyaghiány és nyersanyagbeség, árhiány és árúbőség a történelem folyamán sokszor váltako­zóit s mivel az irodalom mindig tükre a kornak, ennek a váltakozásnak a nyo­mait irodalmunkban mindenkor megtalál­juk. Máskor is volt .hét szűk esztendő- és máskor is volt hét bő esztendő. A nyersanyag gyarló voltára már a , Halotti beszédben" utalás történik: Látjátok feleim szörflötökkel, mik vogmuc: A test, a büszke ember teste isa por és hamuv. Az építkezés terén mindig voltak ko­rok, amidőn hiány állt be a nyersanyag­ban. Mindenki emlékszik még Kőmíves Kelemenék építkezési vállalkozásának egészen szokatlan és a szakmában eled­dig példa nélkül álló befejezésére: Tizenkét kőmíves összetanakodék, Magas Déva várát hegy fölépítenék. Hogy fölépítenék félvéka ezüstért. Félvéka ezüstért, félvéka aranyért. Hogy a vállalatbaradás szabályos ver­senytárgyalás útján történt-e, arra néz­vést sajnos nincs adat, bizonyos azonban hogy Déva városához meg is megjelentek.. Magas Déva várhoz hozzá is kezdettek, Amit raktak délig leomlott estére, Amit raktak estig leomlott reggelre. Tehát baj volt a kötőanyaggal, nem ragadt a malter. Miután így a vállalko­zás súlyos ráfizetéssel fenyegetett, sür­gősen gondoskodni kellett megfelelő pótanyagról. Megint tanakodott tizenkét kömível, Falat megállítni hogy lesz lehetséges? Míg elvégre ilyen gondolatra jöttek, Egymás közölt szoros egyezséget tettek: Figyeljük csak meg, mit eszeltek ki a jeles szaktársak: Kinek felesége legelőbb jön ide. Szép gyengén fogjuk meg, dobjuk hé a | lüzbe Keverjük a mészbe gyönge teste hamvát, Azzal állítjuk meg magas Déva várát. Pechjére Kőmíves Kelemenné volt az első látogató és ő lett a pótanyag. Az egykorú feljegyzések szerint Déva vár­falai ezek után szilárdan megálltak, ami tanulságos anyagigénylés szempontjából, de tanulsággal szolgál a história arra nézve is hogy nem jó az asszonynak folyton az ura után mászkálni. Az anyaghiányra nézve nemcsak az építés terén találunk adatokat irodal­munkban. A legkülönbözőbb szükségle­tekben mutatkozik. A 19. század első feléb en egész biztos nagy hiányok vol­tak ostorszijban, mert amiként azt Pe­tőfi „Őrült“-je bizonyítja, akkoriban meg akarta korbácsolni a világot, napsuga­rakból fonta ostorát. Még korábban a kenderanyag körül le­hettek súlyos hibák. A kötélfonó iparra semmiesetre sem vet jó fényt Ilosvai Selymes Péter feljegyzése: Bika rugaszkodván, kötél szakad vala. És mindenki emlékszik még az Ikaros fiú esetére. Az első pilóta megdöbbentő katasztrófáját is az anyag tökéletlensége okozta: ! Nagytakarításhoz festékáru, lakk, háztartási pi­pere és illatszerek olcsón be­szerezhetők ifj. Bornzs és Erdős festékkereskedésében. Nyíregy­háza Luther u, 6. Telefon 26—75 A büszke nap bosszús ijedten Kél, üldöz és nyilaz, Szárnyam sivít, ízekre tágul, S leválik ... a tüzes napsugártól Megolvadt a viasz. • Tehát rossz volt a viasz. Nagy bot­rány veit ez akkoriban, csúnya eset veit, de persze eltussolták. Nem volt még meg a mi lapunk. Mi majd odamondogattunk volna egy kicsit a kormánynak .. . (Kiss József.) (Jj tisztikart választott a Szent Gergely Ének- és leneegyesület Ügyvezető elnök : Jedovszky Jenő igazgató A nyíregyházi Szent Gergely Ének- és Zeneegyesület megtartotta újjászervező közgyűlését. Török Dezső apát kanonok hívó sza­vára meglepő szép számmal gyülekeztek össze az éneket és zenét kedvelők, akik a mai rohanó és annyi gonddal terhelt életben is tudnak és akarnak annyi időt szakítani, hegy ez áldozatos munkával Isten dicsőségét s az emberi élet felma- ga-sztosító szépségét emelhessék. Az egyesület az alkalommal választot­ta meg új tisztikarát, akik egyhangú vá­lasztással a következők lettek: Egyházi elnök: Török Dezső apát, ka­nonok plébános. Világi elnök: dr. Korompay Károly igazgató-főorvos. Ügyvezető elnök: Jedovszky Jenő vil­lanygyári igazgató. Alelnök: Váczv Sándor és Zsigray Gyula. Főtitkár Juhász Lajos ig.-tanító. Titkár: Tassy József. Jegyző: Molnár Jáncs. Pénztáros: Klajnik Imre. Karnagyok: Jakab Jószef, Simkovics Endre, Akao István. Kottatáros: Mairsek Módi. Számellenőrök: Horváth József. Reichl György. Választmányi tagok: Simkovics Endré- né, Szinegh Erzsébet, Reichl Györgyné, Szatke Sándor, Dobránszky Sándorné, Wippó Irén. Pótválasztmányi tagok: vitéz Molnár Miklós, Ratkó Ferenc. Az egyesület tagjai a karácsonyi ünne­pek alatt Nussbaumer karácsonyi misé­jét adták elő. Szabolcsi betlehemes játékot mutattak be a nyíregyházi leventék Nyolcezer pengő értékű lábbelit és ruhát osztott ki a Levente Egyesület A fiatalság a magyar jövő ! És ez a mai magyar fiatalság lelkesült szívvel, nemzetet építő szent elhatározással ké­szül feladatára. Az egész országot meg­szervező mozgalom a levente-intézmény, amely Szabolcsban már a 20-as évek elején megszervezte helyi csoportjait, a harocskedvü, keresztény magyar ifjúsá­got. A Levente-Egyesület hatalmas szer­vezetté nőtt ebben a vármegyében, ahol dr. Borbély Sándor alispán, Szohor Pál plgármester, az egyházi, katonai hatósá­gok egész lélekkel, cikölcsi és anyagi segítséggel állanak a leventeiíjúsági moz­galom támogatására. A szabolcsi szerve­zők, Horváth János, Prákopa István és az oktatói és főckíatói kar kezdettől fogva lelkes hivatástudattal működő tag­jai a Béldy Alajos altábornagy, ifjúság­vezető országos intézkedéseit, hatalmas szervezőerejének impozáns eredményeit nagy örömmel fogadták és támogatják. A Levente-Egyesület az egész várost át­fogó aktivitással teljesítette a szeretet csatájára vonatkozó országos fogadalmat és száz meg száz kis magyar betlehem készült a különböző leventecsapatok kö­vében. A leventék a hadbavonultak család­jainak szereznek karácsonyi magyar örö­met, szent áhítatot, a magyar szolidari­tásból fakadó testvéri életérzést, ami­kor a Dobó Katica leány törzzsel együtt kiosztották az ajándékokat és az ottho­nokban is megjelenve, átadják a magyar testvéri szivek szeretedének ajándékát De a Levente Egyesület a maga belső szeretet-csaitáját is győzelemmel vívta meg Tóth András főhadnagy, városi le- venteparancsnck izzó magyarságánál-e gyönyörű parancsa szerint. A Levente- Egyesület 8000 pengőn felüli keretben cipőket és ruhákat osztott ki szegény bajtársai között. Szerdán délután 6 órakor ragyogott fel a karácsonyfa az ág. h. cv, iskola dísz­termében rendezett karácsanvi ünnep­ségen. Ott láttuk a leventeügyek kerületi in­téző urát Szlávy Aladár ezredesi Szohor Pál polgármestert, Gallay Rezső dr. tan­ügyi tan,, kir. tanfelügyelőt, a MOVE-Dcbó Katica leánytörzse küldötteit Petneházy Margit vezetésével az egyházi, katonai és polgári társadalom számos képviselő­jét, a kitűnő íeventefőoktatói és oktatói kart, a hazafias közönség táborát. A leventezenekar Szatináry karnagy- lendületes vezetésével a Hiszekegy-et játszotta, majd Szohor Pál polgármester, leventeegyesületi elnök mondott a szi­veket magyar öntudjatra inspiráló, re-t mekbe öntött beszédet. — A szegényház karácsonyi ünnepségéről jött ide, ahol az élet alkonyának színei és hangulatai vet­ték át a karácsony fényének bátorítását, itt azonban a lüktető, diadalmas magyar ifjúság tavasza pompázik, a magyar le­venték vannak itt, a Don mellett küzdő magyar honvédekre figyelő, egész életü­ket a hősi szemlélet szerint alakító ifjú­ság ünnepe most ez a ragyogó karácsonyi fény. Égi fény ez, a Megváltó jövetelé­nek csodálatos sugárzása, de az égi sze­retet, amely a karácsony mély titkaiból szívünkbe árad. itt megteremtette a föl­di szeretet csodáit is ezekben a karácso­nyi ajándékokban. A polgármester kö­szönetét mondva az égi és földi szeretet kegyelmeiért, köszöntötte a megjelente­ket és öntudatos, dacos magyar helytál­lásra lelkesítette az ifjúságot. A megnyitó után Bogár János levente mély érzéssel és elmélyüléssel szavalt egy karácsonyi legendát. ezt követően pedig Skc-lnyik Emma, Szokol Mária, Szabó Mihály, Incze Sándor, Magyar János a mai idők minden nevelői mozza­natát elénktáró, a külső és belső front a női és férfi erők összefogását hirdető karácsonyi jelenetet adtak elő, majd szépséges magyar, a szabolcsi népi ha­gyományokból fakadó betlehemes játékot mutattak be Kurucz József, Juhász László Veczán Káicly, Szunyogh Sán­dor. Balogh András, Oszlánszky László, Migréczy Sándor, Loscnczy Sándor. A betlehem eredeti szépségét Juhász Lajos r. kát. igazgató-tanító lelkes magyar ku­tató munkája biztosította. A betlehem után meghaló bensőségű karácsonyfa- gyújtás közben felhangzott a Mennyből az angyal ősi dallama, végül Tóth And­rás főhadnagy. Nyíregyháza város leven­te-parancsnoka keltett nagy hatást záró­beszédével, amelyben hangoztatta, hogy a le ven te parancsnokságot az ifjúság Í büszke szeretető lelkesíti jótetteíben, de az ifjúság átérzi, hogy fegyelem tiszte­letadás, harcos magyar köszellem kíala- S kítása a feladata. I A parancsnok érces, katonás, de a magyar szív bajtársi melegségével át­fűtött szavai után kiosztották a kitűnő minőségű bőrbakancsckat és a ruhákat, j A leventék kitűnő szelleme és bajtársi összetfogása mélyen meghatotta az ün­nepségen megjelenteket ez alkalom­mal is. Tettek — tervek A Kállay-kormány munkássága és politikája A Kállay-kormány valamivel több mint féléves munkásságáról és politiká­járól érdekes' tájékoztató füzet jelent meg adatszerű tömörséggel közel 200 ol­dalon teljes tájékoztatást nyújt a kor­mány működéséről és az 1943 évre ter­vezett további munkájáról. Ennek a be­számolónak nagyobb jelentősége van, mint a kormányzati tényekről időről- időre közzé tett jelentéseknek. Ezúttal ugyanis a kormányzat minden ágazatá­ról részletes áttekintést ad a könyv s leszögezi mind külső, mind pedig belső vonatkozásban a magyar politika irányát. A „Tettek-tervek“ tíz esztendővel Gömbös Gyula Nemzeti Munkatervének kihirdetése után jelent meg s arról is tájékoztat, hogy a magyar szabadság és a gazdasági, valamint politikai felemel­kedés évtizedében hogyan érkeztünk el a mai, megerősödött Magyarországig. — ,,Gömbös Gyula útmutatása szerint épül a külső front mögött a szociális igazság Magyarországának belső arcvonala“ — mondja a könyv bevezetője s ugyanezt állapíthaÉtjuk meg a keresztény népi po­litikáról külügyi vonatkozásban is), Hi­szen Magyarország a második világhábo­rúban annak a hatalmi csoportnak a cse­lekvő és küzdő tagja, amelyet néhai Gömbös Gyula előre álmodott. A tájékoztató füzet rövid áttekintést ad az elmúlt mozgalmas félév világese­ményeiről, külpolitikánk határozott íen- gelybarát irányáról, gazdaságpolitikánk­ról, adóügyi újításainkról, a kormány hi­telakcióiról, a legfontosabb közellátási rendelkezésekről, az árpolitikáról, a milliárdos mezőgazdasági terv megvaló­sításáról, a zsidóbirtokok kisajátításáról, a mezőgazdasági szakoktatás reformjá­ról, a kereskedelmi élet kereszténnyé té­teléről, fontosabb állami beruházásokról, iparpolitikánkról, a nyersanyag- és az energiaellátás kérdéseiben tett intézke­désekről, különféle szociális és egész- ségügyi intézkedésekről, többféle csa- ládiház építkezési akcióról, közckjtatá sunk új törvényeiről és rendeletéiről, továbbá a kormány 1943, évi program­járól. Különös figyelmet érdemel a könyv utolsó fejezete, amely tárgyi adatokkal — Kállay Miklós miniszterelnök legutób­bi parlamenti beszéde nyomán — azt mutatja ki, hogy Magyarország éppen az utolsó két évtizedben ért el nagyfokú szociális haladást és ezzel megelőzte nemcsak a délkeleteurópai államokat, hanem egyes nyugati és tengerentúli or­szágokat is. its iparnál vagy külön nyomdai felszerelést, szedőgé- gépet, rotációsgépet keresünk megvételre. Estilap kiadóhivatala Nagyvárad,- PAPÍRSZALVÉTA, TORTAPAPÍR, MIGNON HÜVELY, háztartási cikkek JÓBA-papirtizletben.

Next

/
Thumbnails
Contents