Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-15 / 283. szám

(Trianon 23.) 1942 december 15. tBTÖ' st HÍRLAP S. ' Az élet és balál nagy rejtélye Dr. Leopold Schönbauer kiváló bécsi sebész, az Uránia népművelő intézet ke­retében orvosi szempontból vizsgálta meg a haldoklás és bálái problémáját egy rendkívüli érdekes előadás kereté­ben. A meghalás problémájával minden ember gyakran foglalkozik, — jelentette ki a professzor. Mit mond a természet- tudomány ehhez a folyamathoz? Milyen események azok, amelyek az életből a halálra vezetnek? Mi megy végbe eköz­ben az ember szerveiben? Elsősorban meg kell áli api tani, hogy az emberek legnagyobb száma balesetek, külső be­hatások;, ragályozás következtében, te­hát nem természetes úton pusztul el, — Nagyon kevés ember élete alszik ki külső behatás nélkül. Hogy miért halnak meg, olyan kérdés, amelyet a tudomány még nem derített fel. Hárem szerv olyan^ amelynek megbetegedése halálra vezet­het; az agy, a szív és a tüdő. Az agy­nak sérülései igen gyakran vezetnek ha­lálhoz, a szélütés, agyvérzés, agygyulla­dás, agydaganat a legtöbb esetben halá­los kimenetelű. Az embernek legtöbb ilyen megbetegedésnél aligha van elkép­zelése arról, hogy életéről van szó. A szív sérülései s mindenfajta szívbaj az érdekeitekre nézve messziről sem olyan kínos, mint ahogy hiszik, habár a to­vábbi fejlemények folyamán ezek a ba­jok halálhoz vezetnek. A tüdő működése az élet fenntartásához szükséges. A tüdő megbetegedései, az akut gyulladások és a krónikusok, mint a liidővész, igen gyakran okai a halálnak. Annak a kér­désnek megválaszolására, hogy a tüdő- betegség miatt bekövetkező halál külö­nösképpen kínos, az előadó Schiller pél­dáját hozta fel, aki tüdővészben halt meg és két nappal halála előtt még rend­kívül jól érezte magát. Az oxygéna sej­teknek az emberi testben való életéhez feltétlenül szükséges. Az oxygén közve­títője a vér. A veséknek sérülései, a májnak, a belsősekréciós mirigyeknek megbetegedései a vér számára lehetet­lenné teszik közvetítő munkáját. A halál oka sokszor ebben rejlik. A bécsi általános kórház statisztikája mutatja, hogy 100 év alatt a halál okai­ban erŐ9 változás ment végbe. A szív- betegedések példáid 1940-ben sokkal gyakoribbak voltak, mint 1840-ben. Ez­zel szemben száz évvel ezelőtt sokkal több ember halt meg ragály következté­ben, mint most. A tüdőmegbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma erősen visszament. Arra a kérdésre, hogy az ember med­dig élhet, eltérőek a nézetek. Pythago­ras kijelentette, hogy egy olyan ember, aki már elérte a 80. életévet, máris megszűnt élni. Minden esetre életmű­ködései lassankint felhagynak és ő ki­alszik. Schönbauer professzor előadásának végén saját tapasztalatai alapján kije­Ma már sok kerékpáros dicséri a «HERKULES» gumitömitőszert Háztartásban nélkülözhetetlen az «UHU» üveg, porcellán edé------------- nyékét, dísztárgyakat b őrt, fát, celluidot, fémeket, stb. mindent ragaszt. — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u 8 lentette, hogy a haldoklás a haldokló számára rendesen nem annyira kínos, mint hátramaradottjai számára. A fel­bomlás természetes folyamata semmi­képpen sem olyan borzalmas, mint ahogy az ember elképzeli. A meghalást ter­mészetesen gyakran megnehezíti a hátra maradottak miatt érzett gond és az ag­godalom, hogy mi következik a halál után. Csak keveseknek adatott meg az a belső erő, hogy úgy haljon meg, mint Sokratesz. (Dr. V.) Szabolcs újra izmosodó háziiparát szemlélteti a hadigondozás 16-án megnyíló kiállítása A kiállítás a szabolcsi társadalom találkozója lesz Valamikor Szabolcsban a szüretek, az agarász-ünnepek és bálák nyújtották a társadalom összefogásának alkalmait. — Most a népi kultúra, a levente-ünnepek, népművelési napok egy-egy megmozdu­lása vonja össze koncentráló erővel a társadalom értékeit. Most a hajdan vi­rágzó és a népművelés izmosodásával ma új életre kelő háziipar, szőttesek, varrottasok, hímzések, fűzvessző-, szal­ma-, suskó-*, famunkák készülésével han­golja nemes és kenyeretadó munkára a népünkben rejlő értékes készségeket, te­hetségeket. A Hadígondozó Szövetség szabolcsi elnöksége vitéz dr, Jékey Ferencné főispánná elnök. Hommer Lászlóné ügyvezető-elnök rendezésében a vái megyeháza nagytermében impo­záns képet tár elénk népi háziípá­runk virágzó éleiéről. Már napok óta érkeznek az egyes -sza­bolcsi járásokból és községekből a házi­ipari tárgyak, amelyek ízléses csoporto­sításban mutatják majd be a szabolcsi háziipart. A kiállítás és a hadigondozás céljait szolgáló vásár menyitása december hó 16-án, csütörtökön délután 5 c-rakorlész a vármegyeháza nagytermében a várme­gyei, városi, egyházi, katonai, polgári élet reprezentánsainak jelenlétében. A Hadigondozó Szövetség meghívóit szét- kiildötte erre a megnyitóra,, amelyen való megjelenés ma kötelességünk a hadigondozottak, a háború árvái, özve­gyei, rokkantjai iránt. Legyen ez a csütörtöki megnyitó a vármegyei és városi erők összefo­gásának erős. biztos tanuságfevője, magyarságunk öntudatának kima­gasló eseménye, népünk nagyrahivatottságába s a ma­gyar erők építőerejébe vetett hitünk ígéretes jeladása, A társadalom akaratán, atív szellemén múlik, hogy a hadigon­dozás nagy feledatait szolgáló értékes er­kölcsi erők ne maradjanak magukra, hogy a hadviseltek jóérzésünkben, haza­fiúi, testvéri szeretetünkbe vetett hite erősödjék. Legyünk ott a csütörtök délután öt órai megnyitón a vármegyeházán va­lamennyien. Karácsonyra Ékszert Órát Dísztárgyakat (alabástrom és bronztárgyak) Mayer István érás és ékszerész üzletében vásároljon Kát. bérpalota Alapítva: 1890. Mit láttam Németországban? Magyar ember rendezi a világ leghatalmasabb filmjét — Egy délelőtt élményei az Ufa-város mesevilágában Írja: Árvay Árpád orszgy. képviselő Az Avus-pályán nyolcvan kilométeres tempóban fut a kocsink. A világ legre- mekebb versenypályáján vagyunk, ahol békésebb időben életre-halálra szóló vi­lágbajnokságok sorsa szokott eldőlni. Mi nem versenyzőnk, hanem az Ufa filmgyár meghívására szabadon neki­eresztett motorral rohanunk a mesék vá­rosa felé. Babelsberg—Ufastadt. Itt van Európa leghatalmasabb filmtelepe, amely ma már legmerészebb és legesé’yesebb versenytársa az amerikai mesevilágnak: Hollywoodnak, A német film fejlődésének regénye dióhéjban A filmvárosba nem könnyű bejutni, de színészek, rendezők, tecnikusok é* egyéb alkalmazottak a filmvállalat szol­gálatában. Bartos a filmváros sajjtóreferense. Tud mindent, ismer mindent és igen ér­dekes dolgokat mond el a filmváros éle­téből. Izgalmas, érdekfeszítő regényként bontakozik ki előttünk az a hatalma# küzdelem, melyet a német film 30 év alatt az elsőbségért kifejtett. 1911-ben Ásta Nielsennel kezdtek itt először filmet forgatni. Akkor még je­lentéktelen kis műhely állott a jelenlegi hatalmas filmváros helyén, amelynek építményei, műhelyei ma 500.C00 négy­zetméter területen feküsznek. Ekkor mindenki megelőzte még filmgyártásban a németeket. Európa filmszínházaiban francia, norvég, dán és amerikai pergő­képek voltak divatban és csak néha- néha bukkant fel egy-egy német film. Az első világháború azután sokat változta­tott a helyzeten. Elzárult a behozatali le­hetőség az amerikai pergőképek elől és a német filmgyártás is rohamosan köze­ledett a tökéletesedés felé. A világháború befejezése után 1921 - ben indult meg a teljes kifejlődés felé a német filmgyártás. Ludendorff tábor­nagy állt a filmtársaság élére és a német film ettől kezdve megkezdte diadalmas útját. Ma már állami ellenőrzés alatt működnek egyetlen nagy kereskedelmi társaság keretében az összes német filmgyárak és nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi termelésben is méltó ver­senytársai az amerikai filmnek. A mozitrükkök birodalmában Minden látogató útja legelőször is a filmgyár múzeumába vezet. Aki ezt vé­gigtanulmányozza, az egy csapásra tisz­tába jön a filmgyártás összes rejtelmei­vel. Az 1895—96-os években gyártott legelső felvevő és leadógépektől kezdve egész a mai legraffináltabb filmtechnikai berendezésig mindent találhat itt az em­ber. z — Nézzen csak idei — figyelmeztet kísérőnk. —• Ezen az apró nyíláson ke­resztül fényképezzük a rohanó vonatból tervezett felvételeket. Nem kell hozzá semmi egyéb, csak ide beigazítani a fel­vevőgép lencséjét. Ahogy belekukkantunk a varázsmasí- nába, valóban a leggyönyörűbb tájak vo­nulnak el szemünk előtt. A filmfelvevő igazán nem megy ötmétert se arrébb, ha amerikai, japáni, ausztráliai, vagy épe* budapesti tájat akar fényképezni. Pa­rancsszóra felvonul itt minden, ahagy kí­vánja. Amott népes pályaudvarra fut be * vonat. Pöfékelő mozdony, tolongó uta­sok tömege: mindez csupán tizenöt centiméter magasságú építményben, de a filmgépnek ez is elegendő ahoz, hogy tel­jes illúziót nyújtó felvételt készítsen a hiszékeny mozilátogató számára. Korok, Kiss Kálmán bornagykeresked óse Bessenyei tér 3. (Hősök szobra mögött.) Telefon : 26-08. Fajborok minden minőségben! Uibort nagvtételben vásárol. a magyar sajtó képviselőit megkü’önböz- : tetett udvariassággal és szeretettel fo- godják. Kísérőnk és vezetőnk, Bartos úr sajátmaga is magyar származású és saját bevallása szerint 6 éves korában még nem ismert más nyelvet a magyaron kívül. Most azt mondja, már csak egyes szavakat tud édesanpja nyelvén. Rajta kívül azonban számosán vannak magyar Karácsonyi nagytakarításhoz festékáru, lakk, háztartási pi­pere és illatszerek olcsón be s/erezhetők ifj. Boruzs és Erdős festék kereskedésében. Nviregv háza Luther u, 6 Telefon 26 - 75

Next

/
Thumbnails
Contents