Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-14 / 282. szám

3, oldal. (Trianon 23.) 1942 december 14. Disznóölés közben i megszuría sógorát is j Bojza Ferenc 38 éves dombrádi lakos- ! hoz az ein.ült hét egyik reggelén beállí- í tolt sógora Kató Árpád és arra kérte, \ hogy menjen vele a serlésöléshez segíte- j ni. Bojza^ készséggel vállalkozott a se­gítségre, amikor sógora portájára ért, ott egy idegen nőt is tatait, emiatt szem­rehányást tett Kató Árpádnak, hogy mi­ért hív házához idegen nőt, amikor fe­lesége és gyermeke van. Erre kitört a nagy hadelhad, Kató rátámadt a felesé­gére és ló éves fiára, akiket kizavart az istállóba és közben azt kiabálta, hegy i,végez velük". Bojza nővére segítségére sietett, hogy kiszabadítsa közben Kató nekitámadt és késével mellbeszúrta. — Bojza Ferencnek volt még annyi ereje, hogy a kést lucsavarja sógora kezéből, aki dühében besíeteít a konyhába, on­nan disznóölő késsel és egy vasvillával tért vissza, Bojza Ferencnek azonban szorongatott helyzetéből sikerült elme­nekülni. Alig ért lakására a nagy vér- vesztességről összeesett, kórházba szállí­tották. A dühöngő Kató Árpád ellen megindult az eljárás. Itt a népcéraa ki. Bckrosodás jóformán semmi sincs. Az esővel a fagy beálltáig az őszi szántási munkálatok teljes erővel foly­tak. Véleményünk szerint a bevégzett őszi szántások nem sokkai ugyan, de va­lamivel meghaladják a múlt évi meny- nyiséget. A fagy beállta után a gazdasági mun­kálatok a trágyahordásra, fakiterme­lésre és belső majori munkákra szorít­koztak. A joszágáilomány téli takarmányozása megkezdődött, mert a legeltetés teljesen szünetel. Állattenyésztésünk a fokozott abra.Vhiánytól szenved, ami az állatállo­mány kondíciójának romlásában és a tejhozarn csökkenésében mutatkozik. Csendélet egy hentesüzletben: bárddai hadakozott egy heniesmester, mégis félholtra verték Takács Imre hentes és mészáros mes­ternek Pap községben van üzlete. Az el­múlt héten bement hozzá Oláh Gy. Mi­hály és bejelentette, hogy sertést vágott, arra kérte a heutesmesterí, hogy intézze el, hogy ne kelljen beszolgáltatnia a kö­telező három kilogramm zsírt. Takács ezt a kérést visszautasította, mire vesze­kedésre került a sor, ennek hevében Oláh Gy. Mihály a pultról felkapott egy két kilós súlyt és azzal akarta megütni a hentesmestert. Takács Imre erre a húsvágó bárdjával védekezett kiverte Oláh kezéből a vassúlyt, közben annak egyik ujját is levágta. Oláh Mihály jobb­nak látta menekülésre fogni a dolgot. Kis idő múlva viszaérkezett, egész famíliájá­val. Ifj. Oláh Gy. Mihály, Oláh Gy, László, idős Oláh Mihály és Fazekas Fe­renc botokkal felfegyverkezve nekitá- madtak a hentesmesternek, aki rövid ha­dakozás után elvesztette eszméletét és csak a .kórházban ébredt fel. Hogy ki ütötte le, kihallgatása során megmonda­ni nem tudta. A verekedők ellen megin­dult az eljárás. Sajíitkeznieg; vette űt a haláláról széló értesítést egy főhadnagy Regényes történél a mai háborúból A pamutellátási nehézségek miatt kü­lön gondot okozott az Ipari Anyaghiva­talnak a népviseletek megvarrásához szükséges erősebb minőségű cérna előál­lításának biztosítása, Az ország számos részén a lakosság önmaga fonja és szövi a ruházkodáshoz szükséges posztó és vászonanyagot. Az Anyaghivatal intéz­kedésére külön népcéraát gyártattak, hogy a lakosság részére megfelelő erős­ségű és vastagságú varrófonal álljon ren­delkezésre, A népcérna már elkészült, rövidesen forgalomba kerül fekete és fehér színben. Kotoninból készült, igen erős, egyenletesen sodrott^ vastagszálú pamut. Külön gond volt biztosítani a. híres magyar hímző népművészet számára a szüséges kiváló minőségű himzőfciialat. Főleg exportfonalakkal kellett továbbra is fentartani a népi hímzések minőségé­nek zavartalanságát A szükséges him- zőfonalat a régi finom minőségben és megfelelő mennyiségben már biztosítot­ták, úgyhogy hímző-népművészetünk — amely komoly kenyérkereset az ország számos vidékén — fennakadás nélkül teljesítheti hivatását. & vetési Bonkálatokat befejezték a várme­gyében Szabolcsvármegye gazdasági felügye­lője a mezőgazdasági helyzetről a kö­vetkező jelentést terjesztette a közigaz­gatási bizottság elé. Az időjárás november első felében esős és elég enyhe volt, míg a hó máso­dik felében az idő hidegebbre fordult és a hó vége felé felléptek a fagyok. No­vember hónap első felében a nagy szá­razság utáni esők a szántási és vetési munkálatokat elősegítették. A vetési munkálatokat a kisgazdák és az uradalmak befejezték. A gazdasági felügyelőség becslése szerint a múlt évi­hez viszonyítva az őszi vetésterületek semmivel sem csökkentek, bár a késői vetések és a száraz időjárás következ­tében sok helyen a kelés hiányos és az egész késői vetések még nem is keltek Az első világháború után regények és drámák bonyodalmait szőtték a halott­nak hitt, vagy tévedésből hclttányilvání- tott katonák történetéből. A téma hálás volt regénynek -és drámának, azonban a valóságban sok komoly kellemetlenség származott ezekből a tévedésekből. — Ezért nemzetközi megállapodás jött léi­re s annak értelmében mindenkit azo- ncssági számmal láttak el. A harctérre indulók nyakukban vise­lik személyi adataikat kis fémtokban s a fémtok mindkét oldalán átlyukasztás­sal jelölik meg az azonossági számot. Ez egy sokjegyű szám s lehetetlen eltévesz­teni a személyazonosságot, még akkor is, ha a harc pusztító fegyverei nem hagynak isméi tetőjelet az idegen pusz­ták hősi halottaiból. Még így is megtörténik azonban, hogy téves értesítés érkezik valamelyik hon­véd felöl. Érdekes példája ennek Jurá­nyi Bálint egri főhadnagy esete. Jurányi Bálint vidám szemű, szőke fiatal főhadnagy, aki résztvett az utóbbi katonai mozgalmakban, legutóbb pedig kivezényelték alakulatával együtt az orosz harctérre. Az imakönyv,.. Kemény harcokban telt az idő a keleti fronton. A honvédek lelki életét szívén viselő egyik lelkes tábori pap szeptem­ber 13-án imakönyvet oszlott szét a tisztek és a legénység között. Jurányi Bálint szépen átvette az imakönyvet. Az Istenre gondolt és az édesanyjára és a kis fekete könyvet betette a zubbonya zsebébe. A szíve fölé. Négy nap múlt el. A negyedik napon az erdőben orosz fegyver dörrent és Jurányi Bálint ütést érzett a szíve fölött. Éppen ott, ahová napokai előbb a fekete imakönyvet tet­te. Az ütés erős volt, de a legény sem gyenge. Vísszavánszorgott csapattestéhez s onnan szállították be a tábori kórház­ba majd napok múltán egyik front mögötti német kórházban operálták meg. Kiderült, hogy a lövedék átfúrta az imakönyvet, s erejéből tekintélyes mennyiséget veszítve behatolt a has­üregbe. A sérülés veszedelmes volt, az operáció napokat késett, de a kis fekete imakönyv tovább segítette Jurányi fő­hadnagyot, Kilencheti betegeskedós után felgyógyult s hazaérkezett édes­anyjához. A kilenc hét alatt rossz hírek terjed­lek el idehaza róla. Levél is érkezett ismerősökhöz s ezekben írták, hogy lát­ták elesni, más hírek szerint megsebe­sült. Persze az első nap nem küldhetett sajátkezű levelet. Édesanyja várta., várta a hivatalos ér­tesítést ,de hiába. Végre is a Vöröske­reszthez fordult, nyomozza ki, mi történt a fiával. Közben megérkezett a várva-várt le­vél Jurányi főhadnagyiéi. Megírta mi trötént vele, hol van s jelezte is, hogy mikor érkezik haza. November első napjaiban azután meg is jött. Kicsit sápadtan, kicsit soványan, lassan is mozgott még, de élt. Édesanyja könnyek között fogadta. Megérkezik a halotti értesítés Egyik napon csengetett a postás Ju­rányi Bálinték ajtaján. Levelet hozott a Vöröskereszttől. A főhadnagy átvette a levelet s felbontotta. Édesanyjának szólt: Mélységes fájdalommal értesítjük, hogy Jurányi Bálint hdgy, aki Egerben az 1919. évben született, anyja: Géger Sarolta, a szovjet ellen vívott keresztes hadjárat alkalmával, Hazája védelmezé- sében 1942. szeptember 21-én a Chorin- jewka-i harcokban hősi halált halt és Lokotnál bajtársi kegyelettel helyezték nyugalomra. A súlyos veszteség feletti fájdalmuk­ban hazafias szívünk egész melegével osztozunk és amidőn a gyászbaborult családnak őszintén átérzett részvétünket nyilvánítjuk, kérjük a Magyarok Istenét, adjon Önöknek erőt és megnyugvást, mert Hősi Halottunk a legszentebbért: Hazánkért adta drága életét. Legyen áldott hősi emléke! Budapest, 1942. november 10." Jurányi Bálint kezében megremegett a levél. Nem is csoda, a saját halálhírét olvasta. Csak egy kis baj volt a levél­ben, azonkívül, hogy épen ő olvasta. Nevezetesen az, hogy sem a születési évszám, sem édesanyja leánykori neve nem egyezeti. Nyilvánvaló volt tehát, hogy valakit eltemettek helyette. Valakit, akinek ta ián a vértől elmosódott a cédulája, vagy szétlapult a nyakán a. cédulának a fém­tokja is. így betűzték ki az ismeretlen s valószínűleg felísmerhetellen idegen halott maradékaiból, hogy Jurányi Bá­lint lehet. Jurányi Bálint azóta még vidámabban jár kel, a szó leghivatalosabb érteimé­ben újjászületve, s most készítteti a do­bozt, amelybe elrejti majd gondosan fiai é9 unokái számára a nagy háborúnak számára oly ritka értékeit: c-gy golyót, egy átlyukasztott fekete imakönyvet s a meghatóan szép hangú levelet a Vorős- kerszttől, arról, hogy ő tulajdonképpen kétszer halt meg. Még mindig aíncs meg a tápéi Saluszépe gyilkosa Szegedről jelentik: Még november hó i elején történt a Szegeddel szomszédos Tápé községben ismeretlen tettes nyolc késdöféssel meggyilkolta Pósa Rózsikát, a falu legszebb leányát, A szép fiatal leány alig múlt 17 éves és máris több mint féltucat kikosarazott kérője volt. A fiatal leány szíve csak egy legény felé húzott, akivel féligmeddig jegyben is járt. Úgy történt november elején a gyilkosság, hogy a leány nevelőanyja a városba ment be, hogy eladja a fonott gyékényeket. Késő este volt mire hazaért és ijedten látta, hogy a lakás ajtaja, amely egyéb­ként mindig zárva volt, tárva-nyitva és az utcaajtóban a kutya keservesen szü- költ. Gyanutíogva besíetett a lakásba, ahol a szoba közepén vérbefagyva ta­lálta nevellleányát. A tápéi csendőrség erélyes nyomozást kezdett a gyilkos kézrekerítésére és igen sok őrizetbevé­tel is történt. Kiderült azonban, hogy azok, akiket gyanúsítottak, mind tudták igazolni minden kétséget kizárólag alibi­jüket és így szabadon is engedték őket. Széleskörű erélyes nyomozás van fo­lyamatban a titokzatos gyilkos kézreke­rítésére. A leány nevelőanyja egyébként 500 pengő vérdijat tűzött ki a gyilkos kézre- kerítéséért, aki a lakásból mintegy 3000 pengő készpénzt is elrabolt, lyaruatban van a gyilkos kézrekerí Kiss Kálmán bornagykereskedése Bessenyei tér 3. (Hősök szobra mögött.) Telefon : 26—08. Fajborok minden minőségben! ____________Ujbort nagytételben vásárol. B abák, baba kocsik, híntalovak, katonák, kaphatók Fábián könyvkereskedésében Nyíregyháza, Bethlen utca 5. Telefoni 21—00.

Next

/
Thumbnails
Contents