Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-12-12 / 281. szám
'"-»'I' " 1 »■ "t II“ Szőrmebundák és Simkovícs szűcsnél ZRÍNYI ILONA UTCA 4. SZ. Telefonszám : 27—15, Takarékossági hitel. Tudomásom van a ,,Leventék Olajcsatája“ szép eredményéről valamint arról, Hogy a „Levente Gazdasági Szövetke- aés" már megindította a házinyúlte- nyésztés megszervezésének munkáját, a gyógynövények gyűjtését és jelentősered ménnyel járult hozzá a selyemgubóte- »yésztéshez. Ez a gazdasági munka az eljövendő béke vérnélküli háborúja. Ebben a munkában a leventéknek is ki kell venni a részüket, mert a levente név munkára is kötelez. Csak munkával tudjuk elérni és biztosítani a köszöntésben hirdetett: „Szebb Jövőt!“ . Szósz Lajos: „Elenségeink suttogó propagandával szeretik terjeszteni azt a hírt, hogy nincs elég ennivalónk, nincs elég nyersanyagunk tehát minden erőfeszítésünk hiábavaló. Ezzel szemben én, mint az ország közellátásügyi minisztere, felelősségem teljes tudatában mondhatom, hogy ez 'égbőlkapott rágalom. Hála magyar földünk termőképességének, lakosságunk szorgalmának, ez az ország jóformán mindent megad, amire szükségünk van. Amit pedig nem termelhetünk, azt pót- anyagokka.1 lehet helyettesíteni. De a meglevő készlettel úgy kell gazdálkodnunk, hog:y az odajusson, ahol arra szükség van. Ma a közellátás és az anyaggal való gazdálkodás döntő fontosságú kérdés. Ebben a munkában részt kell venni minden becsületes magyar embernek, s köztük természetesen a leventeseregnek is. Ma minden embernek hazafias kötelessége, hogy ellenőrizze a kiadott rendelkezések betartását, Az ellenőrzés munkájában a Hazának nagy szolgálatot tehetnek a leventék. Ugyancsak számottevő eredményt érhetnek el szabadidejükben elvégezhető termelő munkával is. A levente által felnevelt házinyúl, baromfi mind hozzájárul a közélebnezés megjavításához. A ,,Levente Gazdasági Szövetkezések“ közös munkával meghizlalt sertése, vagy bevetett területe mindmegannyi erőforrása közgazdaságunknak. Komoly eredményt várok a megindult leventetermelö-munkátcl, mert tudom azt, hogy minden magyar levente- bajtársam átérzi [kötelességét, amellyel a Hazának tartozik akkor, amikor annak hős honvédéi idegen ország vérzivatarai között érte, a „Szebb Jövőért" küzdenek. A leventék ásóval a kezükben A ki-be ugró fiatalok. A felnőtt emberek megkomolyodva járnak-kelnek az utcán., a fiatalok azonban nem veszik szívükre a dolgokat és ez jól van így, mert mókázásokkal sokszor elfelejtik a nehéz időket. A Sarkantyú-utcán hancú- rozva haladt két inasgyerek, miközben az egyik elkapta a másik sapkáját és bedobta egy nyitott ablakon. A pórul jártnak sírásra állott a szája, majd szitkozódni kezdett és az utcán járó 4—5 ember mosolygása közben bemászott az ablakon, hogy kihozza a sapkáját. Pár perc múlva aztán megjelent az utcán és eliramcdctt a kollegája után. A házigazda csak egy óra múlva vette észre, hogy tolvaj járt nála és a suhancok hancúrozása csak lopási szándék leplezésévívják a harcot, és ez a harc ugyanolyan fontos mint henvédeink győzelmes csatája. Ne lankadjanak el tehát a munkában, ne csüggedjenek, s fojtsák a torkára a szót minden suttogó rémhírterjesztőnek és csak egy legyen a szemük előtt, amikor szabadidejüket feláldozva dolgoznak, hogy a dolgozó emberek boldogabb Magyarországát építik.“ így szólanak a gazdasági miniszterek üzenetei a magyar leventeifjúsághoz. — Szózatuk nyomán újult erővel indul tovább a leventék gazdasági csatája. re szolgált. A műrostos harisnyák. Egy péksegéd felesége harisnyákat vásárolt, a kereskedő kötelességszerüleg figyelmeztette hogy azokban van mürost, tehát csak langyos vízben nyomogatással lehet mosni és szárítás előtt nem szabad csavarni. A vevő mindazt megjegyezte, amit hallott a kereskedőtől és még is érte meglepetés. Egy reggel csupa lyuk volt a harisnyája, mert azt a cipő mellett hagyta ős éjjel kirágták a svábbogarak. A károsult már hallott olyan dolgot, hogy az éhes kecske megette a gyermek fejéről a szalmakalapct, hogy a macska elvitte a húst, a moly megette a szőrmét, de hogy a harisnyáknak a sváb legyen a pusztítója, soha sem jött volna rá, ha a tettesek nem pusztultak volna bele a lakmározásba. A kereskedő sajnálkozását fejezte ki és utalt arra, hogy a lapok is hozták, hogy juhtejből sikerült a gyapjúhoz hasonló anyagot kiválasztani, de hogy az így nyert anyagon megérezzék a svábok a túró szagát, az számára is újdonság volt. A minta favágó. Egy új favágó költözött a város északi részébe, aki betartja a favágásra megállapított irányárakat, A fa minőségéhez igazodóan többféle fogazató fűrésze van, és egyszer elszólta magát, hogy valamikor erdője volt, később fakereskedést nyitott és ezért ismeri olyan jól a fákat és a megmunkálásukhoz szükséges szerszámokat. Beismerte azt is, hogy szakmájában maradva szépen keres, amiből el tudja tartani a családját. A munkaadók meg vannak elégedve az új favágó munkájával, csak itwt i wwwMW > bm ■ cm* m mar * tannw. hr»««»», # Történetek meglepő befejezéssel Vásárlás elüt tekiatn eeg a megbízásié ságáról közismert LEFKOVICS CÉG biterknlönlegeKégeit KOSSÜTI TÉB 5. az a meglepő számukra, hogy az — szombatra nem vállal munkát. Aki nem dolgozik, mégis fizetik., A Kossuth-utcai kút mellett találtam egy öreg cipészsegédet, aki azt mondotta, hogy amikor van bőr akkor ülve keresi a kenyerét, most pedig állva. Nem csinál semmit, mégis fizetik azok a szülök, akiknek gyermekei részére valamikor javított lábbelit. Ott áll a kút mellett és megakadályozza, hogy a vízért jövő gyerekek a jégen csúszkálhassanak. A szülő is jól jár, mert a gyerekek cipője így mégegyszer annyi ideig tart, mint régebben, a gyermek is, mert nem hűtheti meg magát — de a , cipőőr“ sem pa- naszkodhatik, mert rendszerint kap egy uzsonnát, ha el megy megmondani, hogy megint „sikárkózott" a gyermek. Síposs Árpád. Tidjae Öb. .. . . . hogy egy 19. századi íllendőségi előírás szerint a hosszúkás alakú süteményeket a kávéba bemártva, a kerek süteményeket pedig szárazon kell élt megenni? .. . hogy a fényképezés feltalálása után. hamarosan divatba jöttek a fényképes névjegyek, melyek a látogató neve és címe helyett arcképét viselték? Tisztelgő látogatás alkalmával a képen kesztyűt viselt és köszönésre hajtotta fejéi, esős időben ernyőt szorongatott karja alatt, búcsúlátogatás alkalmával pedig utiruhás képet kellett átnyújtania-. . . . hogy a múlt században a hölgyek előtt való dohányzás még olyan illetlenségnek számitett, hogy egy illemkönyv szerint az illemre adó úrnak dohányzás után csak tetőtől-talpíg átöltözve volt szabad hölgy társaságban megjeleni«? . . . hogy a régi görögök a tüsszentést szerencsés előjelnek tartották? Amikor Penelcpa. Odysseus hű felesége a kérőktől nem tudott másképpen szabadulni, a férje ijjával akarta őket lehetetlen feladat elé állítani. Ebben a helyzetben talán maga sem hitt már férje visszatérésében, amikor azonban fia Teleinacbos akkorát tüsszentett, hogy . a szoba is beleremegett“, nyomban tudta, hogy Odysseus nem lehet már messze. —- Az ókoriaknál az a mondás, hogy egy hölgy születésénél az istenek tüsszentettek, a legnagyobb bóknak számított, .. . hogy egy 18. századi angol nevelési könyv a zenélést úriemberhez nem méltó szórakozásnak minősítette? „Ha a zenét kedveled, meghallgathatod, de csiak fizetett zenészekkel muzsikáltass, magad azonban ne nyúljál hegedűhöz“ —• tanácsolja a könyv. Ma már sok kerékpáros dicsért a «HERKULES» gumitömitőszert Háztartásban nélkülözhetetlen az üveg, porcellán edényeket, dísztárgyakat bért, fát, celluidot, fémeket, stb. mindent ragaszt. — Kapható GARAY ZOLTÁN ■iftaaaki üzletében, Luther-«. 6
