Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-12-07 / 277. szám
Gámenczy—Halász: A kilőtt él*lmiszergazdálkodás gyakomti kézikönyve A háborús idők szükségszerű velejáróba, a kötött éielmiszergazdálkodás •apról-napra jobban érdekli a hatóságokat és a nagyközönséget. A rendkívül szerteágazó gyakorlatot most tömören és világosan összefoglalja Gámenczy- Halász: .,A kötött élelmiszergazdálkodás gyakorlati kézikönyve" című műve. Bármily formában merül fel valamely kötött gazdálkodásasl kapcsolatos kérdés, a könyv világos és áttekinthető •sszeállításánál fogva az érdeklődő pillanatok alatt megtalálja a jogérvényes ielyzet részletes ismertetése mellett a gyakorlati eljárás módját, a vonatkozó rendeletek számáti valamint a Budapesti Közlöny számát, amelyben a hivatkozott rendelet napvilágot látott, A könyv függelékben hozza az érvényben levő kormányhatósági kőrren- éeleteket, amelyek a hivatalos lapban »eg nem jelentek, a kormányrendeletek végrehajtása tárgyában kiadott budapesti polgármesteri rendeleteket és Budapest Székesfőváros Élelmiszerjegy- Központjának a 173 körzeti élelmiszer- jegy-fiókhoz, valamint a budapesti kereskedőkhöz. cukrászokhoz, vállalatokhoz stb. — azok cukor, zsír, liszt, kenyér rizs,t tej burgonya, tojás, szappan, petróleum és vásárlási könyv ellátási igyeíben, valamint a jegyek, pótjegyek, váltójegyek, utalványok, kezelése és elszámolása tárgyában kiadott rendelkezéseit és ismerteti a gyógyintézetek, egyéb intézetek és intézmények ellátási »gyeiben bevezetett gyakorlatát is. Gámenczy Béla, az Élelmiszerjegy- Központ vezetője és dr. Halász Árpád, az Éllemiszerjegy -Központ h. vezetője dr. Rosta János tanácsnok mellett a kezdet kezdetétől fogva állanak Budapest székesfőváros kötött élelmiszergazdálkodásának élén s mint ilyenek, elsősorban hivatottak a sokféle megkötöttség tárgyilagos magyarázására és annak - a gyakorlatnak leszögezésére. amelynek alkalmazása utján az érdekelt vállalatok, kereskedők, iparosok és magánháztartások a szabályok betartásával jogaikat érvényesíthetik. A vállalatok minden szükséges tudnivalót megtalálnak a műben és felhasználása folytán azt a szervezetet, amely tisztviselőik nagymértékű igénybevételét eredményezi, egyszerűsíthetik és ugyanekkor az ellátás jobb biztc-stását kevesebb munkaerővel jobban kimunkálhatják. , A városi és községi hatóságok, amelyek hivatalból intézik az élelmiszergazdálkodás ügyeit, ugyancsak használható vezérfonalat nyernek e könyvben, »ért a székesfőváros egész részletesen kialakult eljárási gyakorlata biztos útmutatásul szolgálhat számukra, A kötött élelmiszergazdálkodás gyakorlati kézikönyvét 1942. november 22-én zárták le, tehát az már a legújabb rendelkezéseket is közli, de emellett szerzők hónaponkint újabb pótlásokat adnak a könyv vásárlóinak. hogy a m űtartós és hiánytalan gyűjteménye legyen a kötött gazdálkodás jogszabályainak. A mű dr. Rosta János székesfővárosi közélelmezési tanácsnok rendkívül érdekes bevezető tanulmányával 527 ol- Jalon taglalja a kötött élelmiszergazdálMa már sok kerékpáros dicséri a «HERKULES» gumitömitőszert Háztartásban nélkülözhetetlen az «UHU» üveg, porcellán edé •----------- nyékét, dísztárgyakat k órt, iát, eefluidot, fémeket, stb. mindent ragaszt. — Kapható GARAY ZOLTÁN műszaki üzletében, Luther-u 8 kodást és nem jogszabály-fel sor olást ad, hanem minden kérdést a vonatkozó összes jogszabályok egybefoglalása alapján ismerteti az előzmények feltüntetésével. könyv ára 15.— pengő, megrendelhető >rA. kötött élelmiszergazdálkodás gyakorlati kézikönyve“ kiadójánál, Balogh Zoltán, Budapest IX.. Lónyay-u. 37. a—b. III. 1. A honvédelmi miniszter tájékoztatja a hadbavonaltak hozzátartozóit a katonai ügyekben benyújtandó kérelmek illetékességi helyeiről A honvédenili miniszter saját érdeké ben felhívja a tényleges katonai szolgá latot teljesítő katonák családtagjainak és egyéb hozzátartozóinak figyelmét, hogy bármilyen címen tényleges katonai szolgálatot teljesítő családtagjuk, fiú, testvér, vő, írnoka, férj érdekében kérvényeket csak az alább felsorolt esetekben és az ott megjelölt helyekre terjeszthetnek elő: I. A hozzátartozók (családtagok) részéről kérelmek a következő esetekben terjeszthetők elő: a) Az 1939:11. t.-c. 44. (családfenntartói) és 45 (több katonát adó családok kedvezménye) szakaszaiban megállapított kedvezményben való részesülés érdekében az I. fokú hadkiegészítő hatósághoz (városokban polgármesterhez, egyébként a főszolgabíróhoz). b) A jelenleg rendkívüli fegyvergyakorlatra behívott tartalékosok és póttartalékosok egyéni szabadságolása és nem tényleges viszonybaheiyezése (családi és nem gazdasági érdekből) érdekében mindenkor a kedvezményben részesíteni kért egyén állománytestéhez (pottesíé- hez), íetkintet nélkül arra, hogy az illető a hadműveleti területen, vagy a mögöttes országrészben teljesít-e szolgálatot. II. A besorozott de tényleges katonai szolgálatra még be nem hívottak, továbbá azok, akik még sorozáson sem voltak, minden katonai vonatkozású ügyükkel forduljanak akár írásban, akár élőszóval abhoz a m. kir. honvéd- { kiegészítő parancsnoksághoz, amelynél besoroztattak, illetőleg, amelynek területén állandó lakhelyük van. III. Ezidőszerint tényleges katonai szolgálatot (rendkívüli fegyvergyakorlatot) nem teljesítő tartalékos és póttartalékosok minden katonai vonatkozású ügyét állománytestük intézi, tehát az a parancsnokság amely a nem tényleges viszonyban levő szürke színű ,,Igazolvá- nyí lap“-jának 1 5. rovatában van feltüntetve. 5S millió peng'őt fizettek ki a sokgyerekes munkásoknak A fokozottabb szociális védelemre és az anyának a család számára való visszaadására indított közösségi munka szükségessé tette a családi munkabérek törvényes rendezését. Az 1938. évi XXXVI. t.-c. a munkásság régi és méltányos kívánságainak egy részét teljesítet- te, mert biztosította, hogy a családos munkásnak nagyobb illetménye legyen, mint annak, akinek kevesebb a családtagja, vagy akinek családtagja nincsen. A törvény a szociálpolitikának ezt a rendkívül fontos problémáját átmenetileg az iparban, kereskedelemben, bányászatban és kohászatban oldotta meg, tehát hatálya egyelőre nem terjed ki az állami és közületi alkalmazásban álló munkavállalókra és a mezőgazdasági munkásokra sem. Abból a célból, hogy a gyermeknevelési pótlékot elrendelő szociális törvény értékéről és a nyolc szakmai családpénztár által nyújtott szolgáltatások mértékéről tárgyilagosan véleményt alkothassunk, meg kell néznünk a családpénztárak 1941. évi működéséről megjelent adatokat. Az 1941. december 31-iki állapot szerint a családpénztárak kötelékébe tartozó üzemektől több mint húszmillió pengő gyermeknevelési járulék folyt be. Ebben az évben tehát ennyi összeg szolgált a többyermekes munkáscsaládod támogatására. A befolyt összegből a munkavállalók részére 19,366.000 pengőt fizettek ki. A munkaadók az illetékes szakmai családpénztárakhoz az első évben, 1939-ben 363.000, 1940-ben 433.000, 1941-ben pedig az ország örvendetes megnagyobbodása folytán már 482.000 munkás után fizettek gyermeknevelési járulékot. 1941. évben a legtöbb igényjogosult munkavállaló a bányászok között volt, az összes bányamunkások 55 százaléka. Második helyen az élelmezési szakma állott, ahol a munkások 43 százaléka volt igényjogosult. Legkevesebb családfenntartó a textiliparban részesült gyermeknevelési pótlékban, pontosan az összmunkásság 27 százaléka, ami a textiliparban foglalkoztatott nők aránylag nagy számával magyarázható. A családpénztár által közölt statisztikai adatokból megállapítható az is, hogy 1939-ben 140.3% családnak 256.497 gyermek után 15.4 millió pengő, 1940- ben 155.089 családnak 286.022 gyermek után 17.3 millió pengőt. 1941-ben pedig 176.000 családnak 322.267 gyermek után 19.4 millió pengőt fizettek ki gyermeknevelési pótlék címén. A szakmai csa- ládpénztárak a felsorolt adatok szerint a háborús nehézségek közepette is mind jelentősebb szociális és munkásvédelmi feladatot gyakoroltak. Amellett hogy a munkáscsaládok életnívóját emelték, nagy értékű nemzetvédő feladatot is teljesítettek, mert működésük kedvezően mozdította elő a munkásrétegek születési szaporulatát s igen nagy mértékben elősegítette a gyermekek nevelésének és taníttatásának megkönnyítését. á Verecbei bigét Árpád vezérről, az Dzseki- hágót Sznrmay vezér- ezredesről kívánja elnevezni a Magyar Földrajzi Társaság Érdekes árgysorozuttai tartott ülést a Magyar Földrajzi Társaság választmánya. A napirendre kerülő indítványok között szerepel a földrajzi névadó munka folytatása, -amelynek során már a múltba«, is több északi és keleti hegységnek, ío- lyónak régi magyar nevét állították visz- sza, vagy pedig az értelmetlen és magyartalan kifejezéseket helyettesi tét lék jó magyar elnevezéssel. A keddi ülésen javasolta az elnökség, hogy az Uzsokí-kágót nevezzék el Szur- may-hágónak. Az Uzsc-ki-hágó az Ung folyó völgyéből a Keleti eBszkideken át a Stryj völgyébe vezet s magassága 869 méter. Az első világháború harcai idején az orszoik itt betörtek s az eredményes védelem hadműveleteinek irányítása a zseniális magyar hadvezérnek, báró Szurnmy Sándor vezérezredesnek, későbbi honvédelmi miniszternek a nevéhez fűződik. Ezekért a védelmi harcokért a hálás nemzeti közvélemény ,,az uzsoki hős“- nek nevezte el Szurmayt. A keddi ülés határozata alapján kiildötség keresd fel báró Szurmay Sándort, hogy a határozatról értesítse. És ahhoz a beleegyezését kérje. Ugyancsak a keddi ülésen a Kárpátok egyik hegycsúcsát Görgey Artúrról, a szabadságharc hadvezéréről nevezik el. A Keleti Beszkidek másik fontos átjáróját, a Vereckei-hágót, amely a Latorca, völgyéből vezet 841 méter magasan a Stryj völgyébe s amelyen Anonymus krónikája szerint a honfoglaló magyarok, bejötek az országba, az eddigi Vereckeí-hágó helyett Árpád-hágónak nevezik el. Községek részére sertéshizlalási szerződés kapható Orosz Károly nyomdaüzemében. — A Magyar Erő képes hetilap legújabb száma páratlan érdekeségü képsorozatban számol be a harcterek eseményeiről. Kétoldalas nagy képriport szemlélteti a Don-raenti és északafrikai nagy harcokat. Képsorozat számol be a touloni nagy francia drámáról, az elsűly- lyesztett francia hadiflottáról, a japánoknak a tengelyhatalmak melletti egyéves háborús mérlegéről és a függetlenségének 25-ík évfordulóját csendben ünneplő Finnországról. — A belföldi beszámolók közül kiemelkedik az az egyedülálló képsorozat, amely bő magyarázó szöveggel ismerteti a margitszigeti honvéd gyógysebészet csodás eredményeit: a hadisérült honvédhősök újból dolgozó polgárai lehetnek a társaoalomnak. Ezenkívül harctéri, külpolitikai összefoglaló, szépirodalom,, színház, sport, divat és keresztrejtvény egészíti ki a Magyar Erő legújabb számát. Szerkesztőség és kiadó- hivatal: Budapest, Erzsébet-krt. 7.. III. e„ — RAJZSZEREK tainíézetek által «16- Telefon I 25—77. 8 ^ minőségben kapható JÓSA taaasarüzletében. ÉDÖlfit lakatos vasszerkezet, víz vezetékszerelésért ii \j ■ ""íi7~i»Tsir~ javítási munkálatokat és autó- génhegesztést megbízhatóan és olcsó« vállal Vice Hirni a lakatssizsM ftr Mfta-i. tt 11*8» 131 Jf ULI» TBLEFOM: 2S-72 mm***'**
