Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-05 / 276. szám

(Trianon 23.) 1942 december 5. DOLCSI 5. otösi Az elsötétítés elrendelése előtti éjjel követett el lopást egy országosan körözött tolvaj A csendőri és rendőri nyomczóható- ságok hosszú idő óta hasztalan kerestek és kutattak egy tolvaj után, akit a leg- aagyobb apparátussal végzett nyomozás­sal sem sikerült kézrekeríteni. A múlt napokban aztán szinte a véletlen szerencsének is köszönhető, hogy a ré­gen keresett egyén, Bucsku János 19 éves napszámos, jelenleg bökönyi illető­ségű, de állandó lakhelye nincs, most végre hurokra került. Elíogatása pedig annak köszönhető, hogy az újabb lo­pásból eredő kabátot és kucsmát magán viselte ami árulója lett. Kovács István kishegyes! gazdálkodó ugyanis két héttel ezelőtt feljelentést tett a csendőrségen ismeretlen tolvaj el­len, aki éjszaka behatolt a tanya istálló­jába és az ott alvó gazdasági cseléd mellől ellopta a., gazdálkodó tulajdonát képező bekecset, szőrme kucsmát, iő- pokrócot s ugyanakkor elvitte a kocsis feáro.:» kiiónyi kenyerét ruhával együtt. A lopással nyomban Bucsku Jánost gyanúsították, akit a csendőrség két nap múlva a lopott kabát és kucsma alapián felismert cs elfogott. Bucsku elfogatása után be is ismerte, hogy a lopást este | követe el, amikor már a tanyában le- | oltották a lámpákat. Legalább kilenc | óra volt ekkor, eddig az istálló háta jj megett lapult, hogy észre ne vegyék, A ■! csendőrségi vizsgálat alkalmával derült | ki, hogy Bucskut talán csak a véletlen | mentette meg a statáriális eljárás alól, | mivel éppen másnap rendelték el a t nyolc órai elsötétítést, így cselekménye * nem kerül a rögtönítélő bíróság hatás- | körébe. | Beismerő vallomása után a korábbi | lopást is bevallotta, ami miatt hiába ke- | resték, mert megváltoztatott névvel el- | állott cselédnek egy 'anyára, ahol nem a találtak rá. Most kettős bűncselekmény ® miatt a királyi ügyészség őrizetbe vette, f Na.p jainkban sokat foglalkozik a “sajtó * háborúval, azok valamennyi kiváló és «linden elismerést és megbecsülést meg­érdemlő hőseivel, akik életük odaadásá­val és kockáztatásával harcolnak az új Európa szebb s boldogabb jövőjéért. Ez «agyon helyes é9 minden dicséretet meg­érdemel. A sok férfi hőseink mellett azonban aena szabad megfeledkezni a mosdani háború éa általában az élet igazi kitün­tető snélküli hős nőiről sem: a magyar édesanyák, hitvesek nagy és áldozatos táboráról sem. Kétségtelenül az élet legnagyobb már­tírjai és hősei, a magyar édesanyák'. Az édiesanyák, a hitvesek, azok a hősök, akiknek nevét szintén aranyozott be­tűkkel kellene bevésni a hősök már­ványtáblájába. Az édesaanyák adják és nevelik a ha­sa igazi harcosait, jellemeit, nagyjait, lángelméit. Az édesanya az, aki lelkűnk­be vési á jót, a nemeset, a szépet. Az édesanya tanít meg bennünket igazán . imádkozni! Az édesanya kulcsolta elő­ször kezünket imára, ő aggódott leg­jobban betegágyunk felett. Az ö lelke Örült a legjobban, mikor már képesek voltunk az első lépés magtétel ér?. Mondta-e valaki annyiszor nekünk ezt a három szót: ,,Fiam. vigyázz magadra'?.! Nen\, ezt csak az édesanya tudja szívből mondani. Ki volt az, aki éjjelt nappallá téve dolgozott értünk, hogy tiszta ru­hánk legyen és minél több és jobb be­térő falatunk, —- mint az édesanyánk?! Az édesanyánk volt az aki megtaní­tott bennünket: hazaszeretetre és em­berbaráti megbecsülésre. Csak egy sze­mély volt életünkben, aki minden este Rgyalmeztetett, „hogy fisun, imádkozz’1! Kedves Olvasóm* Hány és hány édes­anya maradt férj nélkül az elmúlt világ­háborúban és ez a sok édesanya még több esetben 5—ó—7—8 kis apró gyer­mekkel maradt kenyérkereső nélkül. De mindegyik gyermekét özvegyen felne­velte s sok esetben mindből diplomás embert nevelt — a semmiből! Ezt csak az édesanya tudja megtenni! Hogy ho­gyan ez már az édesanyák titka. De megtették sokan és ez ok arra, hogy mélyen meghajtsuk előttük az elismeré­sünk és a nagyrabecsülésünk zászlaját! Napjainkban is, hány édesanya vállal­ja a hadbavonult apa szerepét. Kenye­ret keres, mc-s, főz, varr, stb. Ezek az édesanyák: h ő sö k ! Amíg a férfi keményen tud szembe­nézni a hafájlal, addig a nő ugyanolyan keménye«—kid szembenézni a lelki szen­vedéssel. Szenvedni béketűréssel, zok­szó nélkül, csak az édesanya tud. Miért? Mert az ő szívében a legerősebb a hit s hozzá áll legközelebb az Isten segítő keze. Mi tagadás, nagyon sok édesanyának igen szomorú az élete. Szomorú pedig •azért, mert sokszor a „kalaphordásra” oly büszke férfi, nem úgy bánik élete párjával, i^int ahogy egy komoly, józan férfinek bánnia kell. Az ilyen férfiak a hitvestársban csak egy rossz cselédet látnak, akinek a háznál szava nincsen. Nem vonja senki sem kétségbe azt, hogy a házban ne a férfi szava legyen a döntő, de csak azé a férfié, aki nem­csak a nadrág viselésében férfi, hanem aki jellemében is az. Szavaim igazolásá­ra elég egy szombati nap megfigyelése, amikor a korcsmák tele vannak iszákos és családjukkal vajmi keveset törődő férfiakkal, akiknek van szívük és „jel­lemük” heti keresetük felét egy szombat este elinni és nem törődnek azzal, hogy a nagy létszámú család fogja megkoplal­ni és megrongyoskodni azt, amit ők Ssncii tjebhoröí Az élet és a ma háborújának j kitüntetés nélküli hősei __j I rta: Albert Antal m kir. gazdi, isk, tanító (Kisvárda) f pólléfC PÓTIÓ É CIKÖRl Vaunak gyártmányok, amelyek n kávéhoz keverve azt ízesítik {kávépótlékok). Vannak olyanok, amelyek a szemeskávét helyette- bilik{hávépótlók). Mindkét anyag különbözik egymástól, azonban együttesen is jó kávéitalt adnak. Van azonban olyan gyártmány is, amely ezektől különbözik ugyan, azonban alkalmas mindkét hasz­nálati módra. Ez a cikóriákévé. A Franck cikóriakávét, akár mint zamatosítót, akár mint Önálló jó kávéalapanyagot egymagában is —tejjel keverve - használhatjuk. Használják is sok millió háztar­tásban több mint 100 esztendeje. nagy könnyelműen leeresztettek a gara­ton a ,»kedves" cimborák jó egészségére. Igazán szívből sajnálom az olyan magyar édesanyákat, akiknek ilyen férjük van! Ez az édesanya: az élet martírja! Oh, kedves Olvasó, hány és hány könnycsepp hull ki mindennap sok édes­anya szeméből! Oh, ha ezek a könnyek mesélni tudnának, de sok mindenről, de sok szomorúságról beszélnének. A szen­vedő édesanyák könnyét de kevesen ér­tik meg. Nagy baj az, hogy az édes­anyát csak akkor értékelik s csak akkor kezdik megbecsülni, amikor már késő. } amikor már elköltözött az örök csen­desség birodalmába, ahonnan nincs töb­bé viszatéxés. Az élet legnagyobb tudo­mánya é9 éppen azért tudják oly k«ve­A főváros egyik leghíresebb dizőze Mátra? Heléna a „Rózsadomb Grill“ sztárja ma estétől a a Korona kávéházban énekel. A közkedvelt Galambossy—Bondy szalon és jazz zenekara játszik»

Next

/
Thumbnails
Contents