Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-12-01 / 272. szám

1, oldal rmomm Viiés Ssilvássy Nándor alezredes előadása a teémssolQdiairól és a Kémetekéi sszemben való védekezésről Vasárnap délelőtt és délután három előadás hangzott el városunkban a tár- íadalom legszélesebb köreinek bevoná­sával az egyik legfontosabb nemzetvé­delmi kérdésről, a kémszolgálatról és a kémekkel szemben való védekezésről. Az előadásokat minden esetben vitéz Szilvássy Nándor alezredes tartotta. A délelőtti előadások a Városi Szín­házban folytak le. a délutáni előadást nagyszámú és előkelő közönség jelen­létében a Vármegyeháza nagytermében tartotta meg az illusztris előadó. A hírszerzés és a .kémelhárítás az emberi élet velejárója — mondotta beve­zető szavaiban. Minden embernek van valami eltitkolni valója és minden em­berben él az a törekvés, hogy más em­ber titkait megismerje. Az élet megnyil­vánulásainak célja azoknak a titkoknak a megszerzése, amelyek részére anyagi előnyöket mások részére hátrányokat jelentenek. Ami így áll az egyesekre, áll » nemzetekre is. Az első világháború bő­séges anyagot szolgáltatott arra, hogy miképpen igyekeztek a szembenálló fe­lek egymás titkait kilesni és a maguk javára gyümölcsöztetní. Ebben a kém­kedési harcban minden eszközt igénybe vesznek. A világháború után még job­ban felfokozódott a kémszolgálat s eb-~ ben a csehek vezettek, akik mérhetetlen anyagi segítséget kaptak az angoloktól. A cseh köztársaság bukása után a kis- ontant egy másik állama vette át a kém- íizolgálatnak Magyarország ellen irá- yiyuló szerepét. A kémszervezetbe a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket igyekszik az ellen­séges hírszerzés belevonni. Ez a munka 'kezdetben csak ígéretekkel történik, iésőbb pedig az erőszaktól sem riadnak vissza, Magyarország számára felmérhetetle­nül nagy veszélyt jelentett a szovjet kö­zelsége, mert a határmenti erdőségek kitűnő búvóhelyet jelentettek a kémszol­gálatra vállalkozóknak, ezenkívül mindig akadt a határmenti lakosság soraiban sok olyan ember, aki hajlandó kémszol­gálatra. Részletesen taglalta ezután az előadó hogy kik milyen körülmények között használhatók fel kémszolgálatra. Nagyon sok gyakorlati példával világította meg a kémkedés útján. Leggyakrabban a csempészeket hasz­nálják fel erre a célra, akik különben is állandó összeütközésben állnak a tör­vénnyel. Ezeket könnyebb is támogatás által, vagy ijesztgetés útján megnyerni a kémkedésnek. Nehéz a helyzetük az úgynevezett ket­tős birtokosoknak is, mert abban az esetben, ha nem szolgálják ki az ellen­séget, a túlsó oldal magas adókkal, a határátlépési engedély megtagadásával a termény elszállításának megtiltásával az életlehetőségektől fosztotta meg az el­lenszegülőket. A kémszolgálatra igyekeztek kihasznál­ni a rokoni és baráti kapcsolatokat, ami­kor beugratás útján igyekeztek ezek ré­vén kisebb, majd később nagyobb kato­nai titkokat megszerezni. Ilyen célt szolgált az információ útján való beugratás is. Erre a célra használták ki az úgynevezett irodalmi fényképészeti pályázatokat, amelyeket jutalmaztak és a beugratott egyének később az anyagi támogatás útján a kémhálózat karmai közé kerültek. A fiatalkorúaknál a ka­landvágyat, a fiatal nőknél a nagyravá- gyást használta ki eszközül a kémszol- gálat,. Megkörnyékezik a tényleges katoná­kat, különösen azokat, akik anyagi ne­hézségekkel küzdenek, de megkörnyéke­zik a szolgaszemélyzetet is, hogy egy-egy iratot ellopassanak velük vagy hogy egy-egy szekrény kulcsát megszerezzék ezek útján. Különös előszeretettel használják ki kémszolgálatra a katonaszökevényeket, vagy a saját katonáikat, akik durva bá­násmód ürügye alatt, esetleg azáltal kelt­ve részvétet, hogy magyarságuk miatt üldözték ki őket, igyekeznek az emberi jószívűségre hatva fontos katonai titkok közelében elhelyezkedést keresni. A kémszolgálatra való felhasználás I hosszú sorával igazolta tehát azt, hogy nincs még egy oly nehéz és felelősség- teljes szolgálat, mint a kémelhárítás szol­gálata. Nehéz a kémekkel szemben való vé­dekezés, mert az igazi kémek nem a filmekből ismert módszerekkel küzdés nek. A legtöbb kém nagyon is megbíz­hatónak látszó, szorgalmas, derék mun­kás, aki éppen így igyekszik megnyerni munkaadói bizalmát s óvatosan lesi ki azt a pillanatot, amikor célját végrehajt­hatja s a titkot megszerezheti. Ismertette, hogy milyen nagy szerepe van a kémszolgálatban a sajtónak akkor ha olyan híreket közöl, amelyek az el­lenség részére felvilágosításul szolgálhat­nak. Utat arra, hogy a francia—porosz háborúban a szedáni győzelmet is sajtó­közleménynek köszönhette a német had­sereg, mert belőle ismerte meg az ellen­ség hadmozdulatait. A fényképezés szerepét nagyon jellem­ző példával világította meg az előadó. Ismertette azokat a módszereket is, amelyek segítségével a megszerzett hír­anyagot botban, töltőtollban, esernyő- nyélben, az utók pneumatikában, a ruha rejtett részeiben s a legelképzelhetetle­nebb módon továbbítják az ellenséges hírszerző központnak. Felhívta ezután a figyelmet arra, hogy miképpen védekezhet a polgári lakosság a kémgyanus emberekkel szemben. Kém- gyanús az, aki katonai kérdések iránt érdeklődik, aki rövid ismeret után túl­zott szívességet árul el akár vendéglá­tás útján, akár kölcsönök nyújtása által. Ha gyanút fogunk, ne siessük el a dol­got, csendben óvatosan hívjuk fel a köz­biztonsági szervek figyelmét. Alapvető szabályként említette meg, hogy nem a sok kém elfogása a fontos, hanem a kémkedés megelőzése. Másik feladat a nép legsélesebb rétegeinek felvilágosítása, következő feladat pedig az elenséges kémközpontok felkeresése., Le kell szoktatni a magyar népet túl­zott vendégszeretetéről és nyiltszívsüégé- ről. Fel kell világosítani népünket, hogy ma a lét és nemlét kérdése forog koc­kán, minden magyar állampolgárnak egyformán kötelessége, hogy hadseregün­ket ebben a küzdelemben győzelemhez segítse. Legfontosabb feladata minden magyar embernek a titoktartás. Ki kell küszö­bölni soraink közül az intim pistákat, akik mindent jobban tudnak s a jól érte- sültség ürügye alatt fecsegnek. A titok­tartáshoz akaraterőre és intelligenciára van szükség. Idegenekkel szemben a leg­teljesebb mértékben legyünk bizalmatla­nők és óvatosak. Utalt a rádió hírközlő anyagára. Akik a nemzet ellenségei itt bent, azok min­dig London és Moszkva adását hallgat­ják és adják tovább, sokszor még azt is elferdítve és tovább színezve. Higyjük el már egyszer azt, hogy az állam állam és a kormány élén álló fe­lelős államférfiak egyedül azok. akik tá­jékozottak a sorsdöntő kérdésekben. A siker titkát is megjelölte beszédé­ben. A siker egyedüli titka és feltétele­ként a munkát jelölte meg. Minden em­ber úgy végezze kötelességét, mint aki­nek munkájától függ a győzelem. Az előadást nagy elismeréssel fogadta a közönség. Mindenki ölfyet sertést Hazug hírekkel rémitgetik a lakosságot Az utóbbi napokban újabb ,,rémhír" terjedt el a városban. Azzal rémisztget­ték az emberek egymást, hogy sertést senki nem vághat le, csak a vágóhídon. A sszemenszedett hazugságnak sok helyen hitelt is adtak és felnagyítva, még mást is hozzátéve tovább is adták. A hatósá­gok tudomására jutott a sertésvágások­kal kapcsolatos ,,rémhírek", — ezért la­punk útján figyelmeztetjük Nyíregyháza és a vidék közönségét, hogy ne üljenek fel ezeknek a hazug híreknek, mert mindenki levághatja sertését, éppen úgy, mint eddig, csak be kell jelen­teni a sertésvágást a közélelmezési hivatalnak és sertésenkint a kötelező három kilogramot be kell szolgál­tatni. A sertésvágásoknál tehát semmiféle szigorítás nem történt, éppen olyan sza­badon vághat mindenki sertést, mint az elmúlt évben. Felmentették az uzsoki kisiklás ügyének vádlottait Aibcn Ferenc 52 éves munkácsi szüle­tésű mozdonyvezető, Leanyi Béla 35 éves ungvári mozdonyvezető, Lyu- tanszky Miklós hajasdi állombásfölvi- gyázó és Kondor Sándor 21 éves vonat­fékező gondatlanság által okozott köz­veszély rongálás és ezzel kapcsolatosan gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vádjával állottak az ungvári tör­vényszék Homonnay-tanácsa előtt. Ez év ‘március 18-án a Fenyvesvölgy­ről Sanki felé haladó 1870. számú teher­vonat az uzsoki alagútnál kisiklott, en­nek következtében Krivus András 45 éves fékező leesett a mozdonyról és nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A vád szerint a balesetet az okozta, hogy a vádlottak gondatlan­sága folytán a kedvezőtlen idő ellenére, a vasúti pálya nem volt kellően homo- kolva; az amúgyis kedvezőtlen pályán a vonatot szabályellenesen túlterhelték. Ez okozta volna azt hogy a vonat kere­kei aztán megcsúsztak, a kocsik vissza­felé szaladtak és kisiklottak. Mit vegyen gyönyörű színben szép ki- 2—tői doboz levélpapír állításban I tömblevélpapir minden színben 50 levé'papir és boríték 2*70 tői amatőr fényképalbum egyszerű kiviteltől a leg­finomabb bőrkötésig 4'—tői emlékkönyvek vászon, selyem, bőrkötésekben zárral és kis lakattal 3 20-tól zsebfényképképalbumok nagy választékban. Tíntenkuli különféle gyártmány P 1070-től. Zsebirónok, 4 színű írónok nagy választékban. >a papír ül eiben A főtárgyaláson a vádlottak han­goztatták, hogy őket semmiféle szabály­talanság vagy mulasztás nem terheli; vé­letlen körülmények okozták a kisiklást. A bíróság a tanúkihallgatások után mind a négy vádlottat fölmentette, mert nem látta bebizonyítva, hogy kötelessé­güket megszegték volna. A vonat olyan mértékben volt csak megterhelve, amennyi megengedett dolog. A moz­donyvezetők sem követtek el hibát: az adott körülmények között minden ren­delkezésükre álló eszközt igénybe vet­tek a baleset elhárítására, amelyet vis majos okozott. Az ítéletben a közvád képviselője is megnyugodott és így az ítélet jogerős. Ezüst kertben Veled voltam az éjjel Boldogan, szótlan, Ketten. Sétáltunk a fák alatt Egy csodálatos kertben. j A kertben ezüst volt minden Fák, fűszálak, illatos rózsakelyhek. Színezüst volt a felhő az égen S a hold ezüst gúnyában ott ült középen^ Ezüst ruhát szőtt Rád is rám is. Különös ízű lett a szánk is. Tán nem is voltunk már emberek, Aztán az ezüst felhő ránk esett, összeborultunk, Azt hittük már meg is haltunk. Józan fényt szórt be a nap. Minden álom lett volna csak? Az éjjel együtt voltunk — Szeretve, olyan szépen, mégse haltunk? Álom volt csak az ezüst kert, A hold szőtte nekem ezen az esten S mi sose fogunk ott járni ketten. Mert az a kert, ezüst kert, Nem volt, nem lesz nincsen ... LÖRINCZ MARGIT.

Next

/
Thumbnails
Contents