Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-28 / 270. szám

1, oldal. (Trianon 23.) 1942 november 28, ■■■■■■■■■■■Mii Mit láttam Németországban? Bessenyei György szelleme vigyáz a bécsi magyarra, őszi látogatás a Collegium Hungáricumban, az egy­kori császárváros magyar kolóniájának szellemi központjában. Írja: Arvay Árpád orsz. képviselő Halála után hetven évvel fedezte fel a hazafias kegyelet és állított kőből fa­ragott síremléket számára a biharmegyei Pusztakovácsiban. Ide tért meg pihen­ni a robusztus, nyughatatlan szellem por­hüvelye az algoldvégi bihari földbe, miután minden és mindenki elhagyta, aki és ami a nagyvilágot és a kultúr­áiét et jelentette számára. És most itt állunk remekbefaragott mellszobrával szemben az egykori csá­szárváros hajdan híres testőr-palotájá­nak márvánnyal burkolt lépcsőházában. Bessenyei György, a délceg testőrtiszt hatalmas vállakon nyugvó, boltozatos mellkas fölött őrködő feje figyeli a ké­ső utódok lépéseit. Magyar diákok jár­nak most ezeken a lépcsőkön legtöb­bet. De éppen így hallhatja a szobor igen gyakran a Bésbe sodort magyar munkás, vagy intellektuel lépéseinek ko­pogását is, mert ez a ház Collegium Hungaricum néven az Ostmark főváro­sában élő magyarok kuli úré let én e-k góc­pontjává vált. Magyar megyék fészket raktak az osztrák fővárosban. Museum-strasse 7. szám. Bécs leg-, szebbe negyedében áll az ódon, de kí- vül-belül remekbe épült palota, amely most a magyar állam tulajdona. Bécsben járni és ide el nem látogatni —■ megbo­csáthatatlan hiba lett volna. Az ódon császárvárosban még ma is jelentékeny | számú magyar lakik, de hogy pontosan I mennyi, arra senki se tudott választ ad- i ni. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ,az ittlakó magyarok elkallódottan. ma­gukra hagyatva élnének. Ellenkezőleg, fejlett kulturális életet élnek s erről | igen érdekes adatokat közöl velünk Juhász Lajos öszötndijas tanár, a Colle­gium Hungaricum főtitkára. — A palota egyike a legszebb barokk emlékeknek, — A XVII. század végén építtette magának Trautsohn herceg, — magyarázza Juhász tanár úr. Mária Te­rézia 1780-ban alapította a magyar ne­mes testőrgárdát és akkor ennek céljai­ra vásárolták meg a palotát. A pénzt azonban nem a királynő, hanem a ma­gyar megyék adták össze. — A testőrség feloszlása után Bécs város tulajdonába ment át a palota, amelyet 1920-ban gróf Klebelsberg Ku­nó kultuszminiszter vásárolt vissza. Saj­nos, Bécs nem adta vissza a hatalmas, szép kertet, ami a palotához tartozik, pedig igazán remek parkkal büszkélked­hettünk volna. A hatalmas kertben évszázados fák lombjait himbálta a szél s a sokszínű hulló falevelek is mintha Juhász tanár úrral suttogták volna: kár, kár, kár... Németül beszélni és magyarul főzni tanul a diák. — Mondjon valamit, tanár úr — kér­jük — a palota jelenlegi hivatásáról. — Most itt fogjuk össze a Bécsben lakó magyarok szellemi életét. A Colle­gium Hungaricumban elsősorban is éven­te 50 ösztöndíjas végzett egyetemistát helyezünk el, akiket a kultuszminiszté­rium küld ki. Ezek itt tökéletesítik né­met nyelvtudásukat és egyetemi tanul­mányaikat. Itt laknak e fiatalok a test­őrök egykori szobáiban igen egészséges, kellemes környezetben. Az ösztöndija- sok nem itt étkeznek, nincs közös kony­hánk. Ki-ki maga intézi étkezését. Igen mulatságos ,hogy sokan nem bírják a német konyhát és azok bizony maguk kotyvasztanak hazai ízű ételeket ebéd­re, vacsorára. így az ösztöndíjas nem­csak németül beszélni, de magyarul főzni is megtanul Bécsben. Juhász tanár közben felvezet a hatal­mas könyvtárterembe, — Tessék jól körülnézni! — mondja. Tíz—tizenkétezer kötet könyve van itt a Collegium Hungaricumnak, míg a szin­tén ebben az épületiben működő Magyar Történelemkutató Intézet mintegy S000 kötettel rendelkezik. Összesen 20.000 kö­tet áll rendelkezésre s köztük rengeteg nagyon ritka könyv is található. Magyar leventék nótáznak a bécsi ’utcán. Természetesen nem zárkózunk el ön­ző módon, hanem igyekszünk megvalósí­tani az idegenbeszakadt magyarok men­nél szorosabb egységét és összetartását. A magyar—német kulturális egyezmény lehetővé teszi ezt számunkra. Ennek kö­szönhető, hogy nemcsak a már 40 éve fennálló Magyar Alkalmazottak és Mun­kások Egyesülete fejt ki igen dicséretes •működést, hanem a társadalmi és kul­turális egyesületeinket összefogó Bécsi Magyarok Szövetsége is példás tevé­kenységit folytat. Van Iskolai Egyesüle­tünk is, amely magyarnyelvi tanfolya­mokat rendez, a Szent István Egyesület pedig a jótékonysági munkát öleli fel. — S van-e magyar tanítójuk — kér­dezzük —, aid a fiatalsággal foglalkoz­zék? — De van ám! — hangzik a büszke válasz. — Sőt kettő is van. egy nő és egy férfi. Aradvári László a tanítónk neve. Lelkes magyar ember, aki a le­ventéket is megszervezte. Öröm nézni, amikor vasárnaponként leventéink ma­gyar egyenruhában felvonulnak s vidám magyar nótázásuk felveri a bécsi utcát. A könyvtár után megnézzük a gyö­nyörű dísztermet, ahol valamikor Mária Terézia délceg magyar testőrei karcsú, szőke dámákkal lejtették a menüettet és járták a polkát. Most tudományos és kulturális előadásokat, vagy ünnepi ösz- szejöveteleket tartanak benne a becsli magyarok. Meglátogatjuk a leventék tornacsarnokát is, végigsétálunk a zár- daszerűen egyszerű folyosókon. — Ha néhány nappal később jöttek volna, — nronja búcsúzóul Juhász tanár úr — nagyobb életet láthattak volna a Collegiumban. A bécsi főiskolák novem­ber közepén nyitnak és a magyar ösz­töndíjasok csak ilyenkor kezdenek szál­lingózni. Igen, — tesszük hozzá magunkban — a magyar fiatalok már évszázadok óta olyanok, mint a vándormadarak. Ösz- tájban útra kelnek és mind nyugatabb­ra, nyugatabbra szállnak. Valami furcsa ősi tűz hajtja őket, hogy szomjas lelkű­ket mennél közelebb vigyék a nyugati kultúra forrásaihoz. Mind megannyi be­szédes bizonyítéka külön-külön magában is annak, hogy a magyarság mily ne­mes sóvárgással és áldozatos odaadás­sal kíván osztályosa lenni az európai szellemiségnek és kultúrának. Amikor a magyar szigetté vált Trautsohn-palota lépcsőjéről visszané­zünk, Bessenyei György, a nagy magyar író-testőr szinte jóváhagyólag bólint gondolatainkra. Ö, aki közel kétszáz éve a szabolcsi homokról elindulva a bécsi Burg fényes termeiben kötött ki és a testőri palota márványfalai közt Voltaire szellemével társalogva rakta le a német Bécsben a magyar irodalom megújulásának alapjait, tudja jól, mire képes a magyar, ha akar. Ezért őrkö­dik féltve, óvón a Bécsbe kerülő magya­rok szellemi élete fölött. Községek részére sertéshizlalási szerződés kapható Orosz Károly nyomda- üzemében. — Telefon : 25—77. fl Baross Szövetség tagjainál vásároljunk! Italszükségletét Rácz Gábor ram és likörgyárából szerezze be, — Bocskay utca 6. Fűszer csemege és italáruk legelőnyösebb beszerzési forrása m mm isivé csemege üzlete, Zrínyi Ilona-u. Épületfát és építési anyagokat előnyösen vásárolhat Korbély Kálmán épületfa és építési anyag kereskedőnél, Nyíregyháza Iroda Holló u 7. Telefon 27-01. Stibi Gipőház Könyv, papír, írószer Fábiánnál Bethlen utca 5. Telefon : 21-00 Divatárut, sstynat és szövetet vásároljunk Mayer Ágoston divatára üzletében. Tel. 28 88 — Külön nagybani osztály. — MOSZ szabványfüzetek író és rajzszerek Jóbánál Nyíregyháza, Zrínyi Ilona n. 2 Legmegbízhatóbb beszerzé sí forrás mindennemű cipőárukban. Alapítási év 1900. Telefon 25-79 Orosz Károly nyomdaüzeme Bercsényi utca 3 szám. Elsőrendű kivitelben készít báli és es­küvői meghívókat, eljegyzési értesíté­seket, reklámkártyákat, plakátokat, űz­eti könyveket. — Telefcmszám : 25-77. 1943. évi uj tipusu 0BI0N-STANDA8D SIEMENS Rádiók kuhareknAl Zrínyi Ilona-u.. 8. Telefon: 24-84. KÖRZŐK, vonalzók, festékek ntfc. kapható JÓBA tanszer üzletében. Bodnár sütöde készítményei elsőrendnek! Telefon: 25-30. 25-88. Hirdessen a „Npirvidék-Szabolcsi Hírlapban.“ Az uríközönség kedvenc szórakozóhelye a Bácsik cukrászda Modern expressó kávéfőző - Telefon: 2611. Biczak PHILIPS RÁDIÓK eredeti STEYR -WAF- FENRÁD és PUCH kerékpárok és kerékpár alkatrészek műszaki kereskedőnél. Városháza épület, Telefon 31-36. J ivitómühely Bethlen utca 27.

Next

/
Thumbnails
Contents