Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)

1942-11-23 / 265. szám

A Magyar Evangéliumi Munkás­szövetség Irta s Dr. Csighy Sándor budapesti református vallástanár Korunkat a szociális gondolat térhó­dítása és győzelme jellemzi. Minden nemzet igyekszik a szociális eszme je­gyében átformálni a közösségi életet csakúgy, mint az egyénit. Különböző megoldások keletkeztek, amelyek az il­lető nép testi-lelki újjászületéséhez, nem is sejtett teljesítményekhez, rendkívüli eseményekhez vezettek. Ezek a társa­dalmi átalakulások magukon hordozzák az illető nép jellemének gondolatvilágá­nak, történelmi fejlődésének, természe­ti adottságainak meghatározó és megkü­lönböztető jegyeit, A szociális probléma megoldásának kulcsa éppen abban van, hogy az illető nép megtalálta-e a neki legmegfelelőbb szociális életformát, A magyatság teljes mértékben átérzi a kérdés jelentőségét. A magyar társada­lom szociális szellemű újjászületése ak­kor lesz igazán áldásos és teljes, ha az a történelmi öntudatunknak, nemzeti jel­lemvonásainknak, keresztyénségürtknek megfelelő módon és formában megy vég­be; ellenkező esetben belepusztulunk a szociális bajaink orvoslására irányuló erőfeszítéseinkbe, A társadalom-politikai kérdések meg­oldására irányuló kísérletezésekbe már nemzetek pusztultak bele. Erről bőven tanúskodnak a történelem lapja. Mi is szinte belepusztultunk az 1918 és 1919-ík évi szocialista, illetve kommunista kísér­letezésekbe, amelyek már kiindulási pontjukban eltévesztették a dolgot. — Nagy árat fizettünk azért, hogy a szo­ciális eszme területén járatlanok vol­tunk, Keservesen megboszulta magát, hogy a szociális érzület nem a nemzeti közösség minden rétegét átható és össze­fogó irányzat volt, hogy egészségtelenül 1 osztályszocializmussá szűkült és elerőt- lenült a nemzetköziség ábrándjában. — Huszonkét évi súlyos szenvedéssel kel­lett fizetnünk a szociális kérdésben való tájékozatlanságunkért. ' Pusztulásunkat) okozta az, aminek pedig anyagi és szel­lemi megerősödésünket kellett volna szolgálnia. Ma újra a társadalompolitikai kérdések I a magyarság legfőbb életproblémái. — Most azonban lelkileg felkészültebben dolgozik ezek megoldásán. A közelmúlt szörnyű tapasztaltai ugyanis megtanítot­tak arra, hogy van szociális kérdés, és­pedig nagyon is égető kérdés, de arra is megtanítottak, hogy annak megoldását egészen más utakon és módokon keli keresni, mint ahogy azt akkor szocia­lista néptribunok. agitátorok, lázítók és lázadók tették. A Magyarság erős nemzeti öntudattal és mély szociális érzékkel látott hozzá, hegy hazáját minden dolgozó teshver számára melegebb, otthonosabb, puhább fészekké tegye. Itt azonban még szük­ség van valamire. Magyarságunkat és szociális magatartásunkat az evangélium lovászának kell áthatnia. Ezért akkor, midőn a nemzet történelmi jelentőségű szociális átalakuláson megy átü, amely­nek sodrában intézményeinket, egész ál­lami berendezkedésünket a gyorsabb üte­mű szociális haladás érdekeinek megíe- 1 élőén szervezzük át, szükség van arra, hegy az evangéliumi szociálizmus is hal­lassa szavát, E célból alakult meg pár évvel ezelőtt Budapesten a Magyar Evangéliumi Munkásszövetség Muraközy Gyula országos elnök és. Gáspár Béla or­szágos ügyvezető elnök vezetése mellett. Ez az új szociális szolgálat úgy érzi, hogy a magyar társadalom csak akkor megy át teljes és valóságos megújhodáson ha az^ Krisztus evangéliumából táplálko­zik. Eszményeiben és szolgálatában ezt az evangéliumi többletet nyújtja. Népe szociális átalakulását nemzeti újjászüle­tésé akarja kiszélesíteni. Népünk sor­sáért és jövendőjéért felelősséget vállaló magyarok gondolatvilágát az evangélium újjászületett szociális eszmével akarja megtisztítani, elmélyíteni, és megajándé­kozni, Ennek az új mozgalomnak a veze­tőit az a meggyőződés hevíti, hogy a föl­di igazságtalanságok orvoslása, igazsá­gosabb társadalmi állapotok felépítése egyedül a Krisztus tanításai szerint tör­ténik meg békésen és maradandó si­kerrel. Az Evangéliumi Munkásszövetség min­den erejével azon van, hogy megóvja a nemzetet a testvérharctól. Nem akarja, hogy a szociális kérdés tűzbe és lángba borítsa a nemzetet. Eszményeit békés titon, a törvényhozás útján akarja meg­valósítani. Ezért kíván tábort gyűjteni, sereget szervezni, amely kész a nemzet nagy érdekeinek megvédelmezésére, az evangéliumi szocializmus eszményeiért valló közdelemre. Tudja azt, hogy csak öntudatos sereggel lehet győzni, amely­nek minden tagja át van hatva az evan­géliumi szocializmus tanításainak az igazságaitól. Az Evangéliumi :\iunkásszövetség fé­lelmet nem ismerve emeli feÜ szavát a A vöröskeresztes gyűjtésre érkezett adományok kimutatását a következők­ben közijük: Szmolár András íve. Kreíztyankó János 2.— P Szmolár Mihály "15.— P Korányi Pál 10.— P idős Bogár István ' :5.~ P Horányi János 6 — P Droppa Pál 2 — P Horányi Mihály 3.— P Horányi András 3 — P ifj, Bogár István . 2,— P Vitái János P Szollár András 2.— P Belfi József 2.— P Dc'bcveczkí József 2.— P Belfi Mihály 3.— P Szmolár János 5 — P Sztruhár József 2.— P Szmcllár Zsuzsanna 2.— P Szmollár Andrásné 2.— P Szmcllár András 6.— P Nagy János 5 — P Bogár János 2.— P Dioppa Mihályné 3 — P Tama András 4 — P Összesen: 90.— P Gutyán Juliska íve. Gutyán JánGS 10.— P Zsoldos József 5.— P Símají László 1,— P Henzsely Mihály 2.— P Gutyán András L— P Suták András 1,— P Marcsek József 5,— P magyar dolgozók, munkások, kisembe­rek érdekében. Küzd fáradhatatlanul a munkás méltó béréért, a munka tisztes­ségéért, a magasabb és emberibb élet- színvonalért, a f elf éllé való kiegyenlítő­désért, a nagyobb kenyérért, de egy pil­lanatra sem hagyja feledésbe menni az evangéliumi tanácsot: .nemcsak kenyér­rel él az ember“. Ezért mozgalmában nagy jelentősége van a lelki tényezők­nek: a hitnek és a szeretetnek. Sőt a szociális kérdés egész vonalán a lélek, a szellem elsőbbségét vallja. Hódolattal hajol meg az emberi lélek örök igénye a Krisztus előtt. így nein egyoldalú ke- nyérharcat folytat, amelyben a lélek el­durvul és megüresedik, hanem az emberi érzület gyökeres változásáért, újjászüle­téséért küzd. . Az Evangéliumi Munkásszövetség programjában a magyar és evangéliumi leiek . felbonthatatlan frigyre lép. Olyan szociális igazságosságért harcol, amely­nek .sem magyarságunk,. sem evangéliumi I hitünk nem vallja kárát. Teljes mérték­ben átérzi az Ige intelmét: ,,mit használ az embernek, ha az egész világos meg­nyeri is, lelkében pedig kárt vall," Célja: úgy tenni hazáját egészségeseb­bé, kulturáiíssbbá, szociálisabbá, hogy az így megerősödött nagyar nép Isten népe maradjon. . • . Gulyán Mihály 1.— P Gutyán Mihály 1.— P Koczka István 2.— P Zeleí István 1.—- P Gutyán Mihály 2.— P Bartes András 5.— P Vránszkó József —.50 P Henzsely Adnrás t.— P Kosiná András 2,— P Kc-sina György 5,— P Összesen: 46.50 P Gutyán j?y|íska 2-ík íve. Varga ilmos 2,— P Duszkó József »U,— P Duszkó József 2.— P Gyurgskó János 10.— P Gyureskó Márton ' 1.— P Bánszky Mihály 5,— P czv. Balázs Andrásné p,— P Hankó István 10.— P Adóm András —.50 P özv. Bodnárcsik Páilné 2.— P Duszkó András 2.— P Búi covinszki József 2;.— P Andríkovícs József . 3.—• P Duszkó János 2.— P Duszkó József 1.— P Duszkó János 1.— P Csík József P Sajben József i.— P Balog István 2.— P Bálán István 5.— P Összesen: ,74.50 P — Denaturált-szeaz bevét el-kiadá; jegyzék füzet kapható JÓBA papírü*fo lében, Bethle»-utcft 1. Mám, Egy Két éves gyermek tüsz&alála Gondatlanság okozta a gyermek halálát Halálos szerencsétlenséget jelente, tájak a nyíregyházi kír. ügyészségnek. Egy két éves kisleány tűzhalálí halt Nábrád köz­ségben. — Kiss Imréné szül. Szász Vilma nábrádi lakos két éves Erzsébet nevű leánykáját lakásán az ágyra helyezte és egyedül hagyta. A gyermek ágyától, két méternyire állt a tűzhely, melyből egy kipattanó szikra meggyujtotta a gyermek alatt levő ágyneműt. A nagy füstben a szerencsétlen gyermek megfulladt. Kiss Imréné hazaérkezésekor már hal­va találta gyermekét. Dr. Csákányeczky Ferenc körorvos megvizsgálta a gyer­mek hulláját és megállapította, hogy a halált fulladás okozta. A halálos szerencsétlenség ügyében megindult vizsgálat megállapította, hogy szándékosság nem történt, ellenben a gyermek anyját feltétlen gondatlanság | terheli, hogy kétéves gyermekét egyedül Í hagyta a lakásban, a tűzhelyhez közel levő ágyban. Kik adlak, mennyit adtak Nyíregyházán a Vörös Kereszt áldásos munkájának támogatására Nyelvünk magyar­talanságai Szécsi Ferenc író lankadatlan szorga­lommal küzd a magyar nyelv megújulása érdekében s már több munkája jelent meg, amelyekben az idegen szavaik he­lyett új, magyaros szavakat . ajánl. Most egy újabb munkája került ki a sajtó állói. Címe: Hivatalos és köznapi nyel­vünk magyartalanságai. Betűrendbe szedve tárja az olvasó elé azokat a ki­rívó példákat amelyekkel telve van kü­lönösen a hivatalos nyelv. A hibás kife­jezések mellett helyes, magyaros kifeje­zést is közöl munkája. Nagyon alkalmas az iskolai segédkönyvek közé való be­vezetésre. A munka végén új kiadásban közli az új magyar szavak szótárát is. A könyv felelős kiadója maga a szerző. á zsidó iparos özvegyé­nek keresztény üzlet­vezetőt keli bejelenteni Az iparügyi miniszter szabályozza a zsidótörvénnyel kapcsolatosan az özve­gyi jognak az iparban való gyakorlását. A miniszter megállapítja, hogy a törvény értelmében az életben maradt házastárs az ipart nem új iparigazolvány, hanem egyszerű bejelentés alapján folytathatja, azért az iparnak özvegyi jogon való foly­tatása bejelentését tudomásul kell venni. Az ilyen ügyekben az elsőfokú iparható­ság a maga hatáskörében hoz véghatáro­zatot. Hogy az illető községben kiadott iparjcgostványck számának 6 százalékát elérjék a zsidónak kiadott iparjogosítvá­nyok, a folyamodó özvegynek kérész ténynek tekintendő üzletvezetőt kell be­jelentenie. Nem Vonatkozik ez a szabály olyan üzletvezetőkre, akiket még az 1939, évi IV. t.-c. hatálybalépése előtt'fclkalmaztatk. Használjuk ki a meg­felelő idői az őszi vetési munkák elvégzésére A kedvezőtlen időjárás következtében a vetési munkálatok a folyó év őszén rendkívüli módon elkéstek. A hjosszú. ősz azonban lehetővé teszi, hogy a gaz­dák az elmaradt vetési munkálatokat elvégezzék és minden időt kihasználva igyekezzenek a náluk- vetőmag céljára meghagyott kenyérgabona elvetésére. - Ez nemcsak egyéni érdekük., hanem első sorban közellátási és honvédelmi érdek. A földművelésügyi minisztérium az őszi vetési munkálatok mielőbbi éjvég­zésére annál is inkább felhívja a gaz­dák figyelmét, mert a folyó évi termés­rendelet értelmében, ha a termelő a vetőmag céljára meghagyott kenyérgabo­nát bármilyen oknál fogva rendeltetésé­nek megfelelően nem használja fel, az el nem vetett őszi vetőmagot 1942. évi december hó 31. napjáig köteles a, Hom­bárnak beszolgáltatni. j J 'ESS Eil El“ vászon lömblévéipapir dobozban 50/50 drb. szép színekben A R A P. 2-70 kapható:. Jóba papirüzletében Bethlen utca 1. szám

Next

/
Thumbnails
Contents