Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 247-295. szám)
1942-11-21 / 264. szám
Papp László £ MODERN GÉPESSEL FELSZERELT VES7IÜZEIE női és férfi ruhák vegytísztítását és festését modern dántipusu gépen TÖKÉLETESEN KÉSZÍT. — Vay Ádám utca 63. szám. Telefonszám: 25 —10. Fióküzletek Széchenyi utca 2. Telefonszám 25—09. Véső utca 3. és Kiss tér 9. — Ballon kabátok impregnálását vállalom, fiAF1BBRB Róm. bat. Cecil. Gftr. kát. Filemon. Prot. Cacilia. A nap kél 7 óra 13 perckor nyugszik 16 óra _______ 18 perckor. A hold kél 16 óra 35 perckor, le- ayugssft 6 óra 21 perckor. November 23. Hétfő. Róm. kát. Kelemen. Oör. kát. Amfilok. Proi. Kelemen. j A nap kél 7 óra 15 perckor, nyug- 1 szik 16 éra 17 perckor. A hold kél 17 óra 10 perckor, nyugszik 7 éra 23 perckor. MAGYAR NAPIREND. Magyarországnak a tengelyhez való csatlakozási évfordu'ója csendben telt el. De mire va!ó u lett volna az em- lékeztetés. Az eltelt két esztendő világosan igazolta állábfog'alás nk helyességét s viszont mi is bizonyságot szolgálatiunk arra vonatkozóan, hogy számunkra a csatlakozás nem csak udváriassági, vagy helyes politikai íé pés volt, hanem olyan cselekedet is, amelynek bizonyságát most mutatjuk meg a harstéren. Amit akkor a kormány tett a nemzet nevében, annak pec étjét most a nenuet adta meg a harcban Faló részvételével, az életál- dozással, a nagy tehervállalással. GYÓGYSZERTÁRAI i Szombat estig a kővetkező gyófy«er- tárak tartanak ügyeleti szolgálatot: Gonda (Nyirvíz-palota, Szécenyi-út, Gergelyffy (Szent Istvás-út), Szombat estétől egész héten a következő gyógyszertárak tartanak ügyeleti szolgálatot: Jaacsó—Reichm&nn (Luther-u. 1) és Fejér (Rákóczi-utca) November hónapban a közgyógyszerellátás, Tüdőbetegszanatórium, gyermek- menheiy, Stefánia Szövetség vényeire Gergelyffy György gyógyszertára (Szent István-utca) szolgáltatja ki a gyógyszereket. A gyógyszertárak reggel I órától e»te J óráig, az éjeli szolgálatot teljesítő gyógyszertárak este 9 óráig vannak nyitva. A 200.500—1934. BM. talmi rendelet értelmében este 9 6j- * reggel 1 óráig vénykészítésnél 25 izáz*.-*^ káli- eladásnál 50 fillér pótdíj jár. Váró» gőz- és kádfürdő: zárva. Bélyeggyűjtők! Diákkaptárok! Tömegbélyegeket, gyűjteményeket budapesti árakon átveszek. Hiánylistájával forduljon hozzám a II. Vörös kereszt sor elője- jgyezhető. Pálfy bélyegszaknzlet Bethlen utca 5 szám Kenyér-, kenyérvéltójegy, cukor- éa petroleum elszámoló lap kapható Orosz Károly nyomdaüzemében Nyíregyháza, Bercsényi-utca 3. ne. Sziklay László volt nyíregyházi tanár kassai kuli ármunkájának győzelmes eredménye: A kasai Uj Magyar Muzeum Egyszerű kis hírecske érkezett. Csendesen jött. Arról, hogy megjelent az Uj Magyar Muzeum első száma, félénk szavakat regélt... Mi ez? Egy folyóirat. Nem fogadták vigyázó szemek... pedig mindenki számára tartogatott valami új és kedves ajándékot az iszákjában: az ébredő magyar táj rezedaszagú irodalmáról suttogott nekünk. Uj Magyar Muzeum. Megjelent. Egyszerűen. Nem ordító gazdagodási lehetőségekkel, haszonleséstől rívó öles plakátok nyomán, hanem jószívve1!, fényes tehetségekből ösz- szekovácsolían, sorai közül felénktáruló széles öleléssel, és ... a .Kazinczy Társaság hősies anyagi erőfeszítéseinek árán. A folyóirat szerkesztője (mely nem is folyóirat, hanem egy vaskos, tartalmas, félévenként megjelenő könyv) régi-régi és kedves ismerőse a nyíregyházi közönségnek:. Sziklay László, az evangélikus fiúgimnázium volt agilis irodalom- tanára, a Bessenyei Társaság lelkes és aposiolszellemű tagja. Sok folyóirat indult az utóbbi időben. ... De ilyen meleg és áldozatos testvári kézfogással, ilyen célkitűzésekkel és ilyen, a magyar jövőt kereső tágult horizonttal a vidék kultúrát kereső közönségéhez még nem közeledett senki. És ezért, ezért szívünk parancsa az, hogy beszéljünk róla, hogy megálljunk nála és feligyuk és megértsük. Az előszót Buczkó Emil dr., a Kazinczy Társaság elnöke írta e könyvhöz. Kifejti, hogy Kazinczy és a magyar ébredés korának képviselői mind-mind egy ma- gyer metropolis, a magyarság erőit ösz- szefogó szellemi központ felépüléséért vívták meg életük nagy harcát. De ők egységében sok-sokszínű kultúráról el- modtak, amely kinyilatkoztatja a világnak a magyar szellem televény erőit, titkait és hitét. Ma már fővárosunk, zajos anyagmetropolisunk, amely világváros... de amelyben a lelkek könnyen elnemzetietlened- nek. Van világvárosunk, amely nélkül a magyar szellem látszólag moccanni sem tud, de hangja nem a mi hangunk. Valóban. Odaértünk, hogy a vidék közönsége, — sajnos — szinte az egész nemzet, csak azt ismeri el művészetnek, ami felülről jön, ami budapesti fémjelzésű. Vidéken... — Kazinczy szavaival —• még most is „Készületlen minden“. Nincsenek magyar Firenzék és Münchenek, szóval önálló városok saját művészetükkel.,. csak ,,pallérozott" és „pallérozatlan“ irodalom a főváros irodalma és a vidék irodalma. Pedig a világváros sokszor nemzetietlen és idegen eszméi — a fajiság, a magyar táj elhallgatásával — az elcsúszás veszélyét rejti magában a nemzet számára. . Kazinczy és az ébredők nem ezt akarták. Nem ezt, hogy idegen kultúra zománcos burka boruljon a napot és fényt váró magyar lélekre. Nem ezt, hogy a magyar táj, a szőke Tisza, a kéklő hegyek egyszerű hangja kihulljon az irodalomból és a közönség leikéből is, helyet adva egy hazug világ mondva-csinált kulisszáinak. Igenis érezzük, hogy kellenek , kéván- tatnak" az irodalmat szülő magyar városok, a meszi-horizontú vidéki metropolisok messzi-horizontú vidéki metropolisok, amelyekbe beomlik a magyar táj roppant orgonájának ezerszínű hangja. Igenis érezzük, hogy Sziklay László hangja az igazi hang: ..A magyar szellemi élet további útja — ha egészséges jövőt akar kialakítani — csak egy irányban haladhat: megszüntetni, végkép eltüntetni azt az űrt, mely „pallérozott" és „pallérozatlan“ magyarok között Kazinczy korában megszületett és mára Bu dapest és a vidék a város és a falu mérhetetlen távolságává fajult.“ Budapestnek központnak kell maradnia, az Isten arra teremtette. De fel kell támadnia végre a magyar táj kultúrájának is, hogy Budapest igazán magyar és csak magyar lehessen a világnak és nekünk. Ennek a merész és bátor hangnak felcsattanára szívünkbe száll és most három hónappal a folyóirat megjelenése után is, szívünkbe zeng még. Vártuk, régen vártuk a hangot, a hívást, hogy a mi életünk problémái, kétségei és vágyai is szavakba szakadhassanak már. Hogy mi, a vidék, az igazi nemzet is belezendülhessünk végre anyanyelvűnkön az irodalomba. Hogy megmondhassuk: a mi életünknek színe van és hangja van, és érdekes, és szomorú ... Hogy a magyar táj hosszú pariaga fájóbb és a Bükk kéklő erdőinek zúgása drágább nekünk a budai kiskocsmák cigányzenés duruzsolá-sánál..,. Hát ezért, ezért -indult el az Uj Magyar Museum, hogy hozzánk szóljon... a vidékhez, hogy a mi bánatunkat búgja, a mi nevetésünket csengje ... És másért is: hogy a magyar parlagról nyári napban és téli fagyban edzett, kemény tehetségeket küldjön a magyar életbe. — Ezért, hogy fényeket, küldjön a távol- Kelet televény ugarából, hogy elküldje a magyarságnak a hazai rónák napszemű fiait. Kik írnak ebben a folyóiratban? Csak néhány nevet említsünk: Mécs László neve az első oldalon szemünkbe döbben. De e könyv lapján zeng Sziklay Ferenc izmos lírája is. És itt van Ujszászy Kálmán: Mi bennünk a magyar c. nagyszerű fejtegetése is. Ki tudná elsorolni a sok új és sok jócsengésű, régen ismert neveket? A szívük magyar, a nyelvük magyar. őszi Dauer újdonság: gőz-, villany és előfütéses gépekkel. Wu2 és olaj pakolásokkal Kelemennél Horthy Miklós tér 6. „Keresztény magyar üzlet“ és az akaratuk . . . őszintén magyar aka- rás... ' ? Kazinczy mondta és Sziklay László és mind-mind a nyomába kelő új himnuszokat zengők — hiszik: . a bennünket hívó, a bennünket toló, a parancsoló Istent.. kell követnünk. — Üdvözlégy, drága testvér ügy legyen ! Szatmáry Károly. Hátbaszurtak egy legényt Szaráka József 21 éves, geszterédi lakost súlyos szúrt sebbel szállj, o-tták be a mentők a nyíregyházi kórházba. A sérült kórházi kihallgatása során az állította, hogy Molnár János geszterédi lakó® szúrt a hátába. A szurkálás ügyében megindult a vizsgálat. Nyíregyháza megyei váró» polgármesteri hivatalától. K, 21760-1942. sz. Hirdetmény« A m. kír. Honvédelmi Miniszter Ur. 60-000 — 1939. számú rendeleté, valamint a 8250—1939- M. E. rendelet alapján, Nyíregyháza megyei város belterülete és a tanyabokrok részére a Búza téren a pótosztályozó lószemlét folyó évi december 1. napján délelőtt 9—11 óráig tűzöm ki. Azok az állattulajdonosok, akik három évet betöltött lovaikat és öszvéreiket az október hóban megtartott lóosztályozó szemlén — bár milyen okból — nem mutatták be, kötelesek azokat, szekérbe, talyi- gába, vagy lapos tárkocsiba fogatolva a kiszálló bizottság előtt bemutatni. Az állattulajdonosok tartoznak magukkal hozni az állataikról kiállított pirosnyomásu járlatlevele- ket. Azok az állaitulajdonosok, akiknek lova, vagy járműve a pótszemle idején honvédségi szolgálatban van, szintén tartoznak a bizottság előtt megjelenni és az igénybevételi jegyüket felmutatni kötelesek. Aki fenti kötelességének eleget nem tesz, kihágást követ el és 600 pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtható. Nyíregyháza, 1942. nov. 6. Szohor Pál s. Ic. polaármestec. j i J i
