Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-09-09 / 203. szám

2. oldat. SZf j-ffimm&R _ MOtCSi MTRlJÚr (Trianon 23.) 1942 szeptember 9. ÉVNYITÓ... Elmuit a hosszú nyári szünidő, a va­káció s ismét beköszöntött a szeptem­ber. Szeptember! Mennyi mindent rejt magában. Örömöt, gondot, szorgalmat, új ús erős elhatározásokat. Szeptember elején kezdődik a tanítás. Szeptember elején lépi át számos gyermek először az iskola küszöbét. Mennyi mindent rejt magában ez a bizonyos első ,,küszöb át­lépés"! A kis gyermek előtt, a 6 éves gyermek előtt is megkezdődik az élet, a kemény munka, amely már csak a sír­nál ér véget. Már a 6 éves gyermek is érzi, hogy tagja, hogy jelentős tényezője a társadalomnak. Milyen öröme van an­nak az édesanyának, ki először kíséri el gyermekét az iskolába, — hogy már ö is ott láthatja kicsi gyermekét az iskola padjában! Öröm, mert a jó Isten nagy kegyelmével elérhette ezt is. amit talán sohasem gondolt, hogy el fog következ­ni _s íme, megjött, az idő meghozta. Milyen boldog az az apa, akinek gyer­meke most szeptemberben lépi át elő­ször a gimnázium ajtaját és „középjisuto- lás“ lett az elemista fiából! Oh, miilyen boldog a VII.-ikes diák, hogy már a VIII.-ba járhat s már ő is „véndiák" lesz. Az Isten-házában megszólal az orgona­szó és az ártatlan gyermeki ajkak ének­szóval dicsérik az Urat és kérik az Ő kegyelmét az elkövetkező 10 hónapi ke­mény munkájukra. Ott vannak a boldog szülők is, akik gyermekeikkel együtt imádkoznak egy hosszú esztendő sike­réért. Az Úr, a jóságos nagy Isten is boldog ilyenkor, amikor együtt látja a szülőt és a gyermeket, akik egybegyűl­tek az Ö kegyelmének kérésére, nog’ majdan, az istentisztelet után1 áhitaíos figyelemmel hallgassák az iskola zöld padjaiban az Ö igéit, az Ö tanításait. Szeptember, az Ígéretek, a nagy fo­gadkozások hónapja is. ilyenkor meg­fogad a diák mindent, ami nemes és szép: szorgalmat, figyelmet kitartást, jómagaviseletet, pontosságot stb. Oh, ha ezek a nagy „fogadkozások“ mind ál­landókká és tartósakká válnának, —- akkor nem volna szomorú: június és bá­natos „TE DEUM"! Várja a szeptembert nemcsak a szülő és a gyermek, hanem a nevelő, a tanár, a tanító is. Igen. várja, — mert a névelő lelke csak akkor boldog, az ő szívük csak akkor örüli, ha látják az ő régi és „új" kis tanítványaikat. Szeretettel vár­ja ilyenkor az iskola a tanulókat, mert jönnek azok, akiknek szükségük van az iskolára, az oktatásra. Igen, jönnek azok akik a tudomány üres, vagy még gyen­gén telített tarisznyáját meg akarják rak­ni a legértékesebb, a legmaradandóbb kinccsel, amit tőlük senki el nem vehet: a tudással. A tudás a legerősebb fegy­ver. Mindentől megfoszthatnak bennün­ket, csak a tudásunktól nem. Akinek erős hite és alapos tudása van, az nem félhet senkitől és semmitől, mert annak a legnagyobb adatott meg, ami ember­nek megadathatik. A legemlékezetesebb hónap is minden ember életében a szeptember, mert ki ne emlékeznék vissza ilyenkor, — évnyi­táskor, — boldog gyermekkorára, amikor először látta tanítóját, amikor először látta a fekete-táblát, amikor először vil­lant át agyán a gondolat: „mit fogunk itt csinálni?“ És a titok már sokunk ellőtt megnyílt. Most már látjuk, hogy ak­kor voltunk igazán boldogok, mert ak­kor éltünk igazán gondtalan, boldog gyermekéveket, ami már vissza soha- soha nem jő! Ilyenkor, szeptember ele­dén ismét átéljük gyermekeinkben: gyer­mekkorunkat s velük együtt örülünk. Velük együtt nézzük s mintegy „újra' tanuljuk az ÁBC-t. Minden áldozatot meghoz a jó szülő ilyenkor csak gyermekét boldognak lás­sa. Nem sajnálja a sok könyvet, a sok ceruzát, irkát, stb., csak látni szeretné fiogy azt gyermeke szeretettel veszi ke­zébe. Örül a nagymama is, hogy nemsokára (decemberre) már az első kis unokája is tud majd írni s .kaphat tőle levelét. Boldog az apa, mert a kis 6 éves fia nemsokára 'le fogja írni az ő nevét. Háborúban élünk! Ilyenkor még in­kább érezzük, hogy mennyire szükség van az iskolára s milyen fontos az, hogy gyermekeink tanuljanak s nyílt, odaad'.' figyelemmel hallgassák tanáraik, taní­tóik szerető szavát, akik mindig azon fá­radoznak fáradságot, áldozatot, odaadást nem ismerve, hogy gyermekeinkből minél jobb. minél becsületesebb, minél na­gyobb tudású embert neveljenek nekünk és ennek a sokat szenvedett, jobb sor­sot érdemlő, árva magyar nemzetnek. Kulcsoljuk kezünket imára és kérjük a magyarok Istenét, hogy adja bőséges áldását gyermekeinkre és azok nevelői­re, tanáraira, tanítóira. Adja a jó Isten, hogy az Ö utain és tanításain haladva elérjék gyermekeink a szent célt és a boldogabb, a szebb magyar jövendőt. Adja a jó Isten, hogy olyan gyermekeink legyenek, akik majdan megállják helyüket az életben s képesek lesznek egy boldo­gabb é§ szebb ezeréves Magyarország fenntartására és annak becsületének, erejének, hatalmának és dicsőségének megtartására! Adj,a a jó Isten, hogy olyan gyerme­keink legyenek, akik hálásak lesznek s becsülni fogják áldozatainkat, szenvedé­seinket, harcainkat s akik néhány évti­zed múlva hálás szívvel hintik be sír- hantjainkat hálás gyermeki könnyűik el nem hervadó legszebb, legihálásabb virá­gaival! Akkor könnyű lesz nekünk a pi­henés, az örök nyugalom, mert nem él­tünk hiába, mert gyermekeinkben tovább él a mi «éltünk s életünkön keresztül a dicső magyar hon! Albert Antal (Kisvárd rí Felhívás a lakossághoz! á községi jegyző mindig feltalálja magát SPORT Szabolcsi Move-Mávág 3:2 (0;1) Szabolcsi—Move—Mávag 3:2 (0:1) 1.000 néző. Vezette: Farkas Iván. Az első őszi bajnoki mérkőzést játszot­ták lie 5 órai kezdettel a Bujtosi sport­telepen a MOVE-Szabolcs és a Mávag csapata. A mérkőzést annak ellenére, hogy kánikulai meleg volt, igen szép szá­mú és nagyon lelkes közönség nézte vé­gig, de a mérkőzés meg is érdemelte ezt 'a nagy látogatottságot, mert egy igen szép. változatos és komoly küzdelem volt. Az első félidő állandó helyi csapat fö­kütönlegességek nagy választékban SUHUffESZ butorcsarookdbaB VAY ADAM UTCA 4. A legszebb ‘Ülők, ebédlők és szaloegarniturák olcsó árban. ’lényében zajlott le és sűrűn forog a ; Mávag kapuja veszélyben azonban gólt eltérni a balszerencsés Move-Szabolcs 'nem tud. A félidő nagyobb részében a >Move-Szab öles az ellenfél pályarészén tanyázik, mégis egy szerencsés lefutással a Mávag ér el gólt, mely védhető lett volna. (0:1.) A második félidőben is, amikorra már Vnindenki a Move-Szabolcs összeroppaná­sát várta, ugyancsak nagy lendülettel és akarással a Move-Szabolcs támad és irá­nyítja a játék menetét. A lendületes já­ték a félidő 26. percében meg is hozza az eredményt, amikor is a szemfüles és élelmes Bogár a kapu előtt piillangózva és a megzavart védelem mellett éles gólt lőtt. (1:1). Ez a gól is védhető volt. —• Nemsokára a Mávag egy sarokrúgásból gólt llő (2:1). Erre Lovász éles kapufa lö­vése a Move-Szabolcs válasza. A 35. percben Elek szépen előre adott labdáját mégszebben veszi át Bogár és a kicselezett védők mellett szép gólt lő. (2:2). Az iram tovább fokozódik és to- a vábbra is a Move-Szabolcs támad. — A 37. percben Kábái előre tolit labdáját Szilágyi szépen veszi át s a 16-os vonat sarkáról élesen kapura bombáz. A ka­pus csak érinteni tudja a labdát s kezéről a hálóba végódik (3:2). A nap legszebb gólja volt. A 40. percben egy vitatható utánrugásért a bíró Lovászt kiállítja. A tíz emberre leolvadt Move-Szabolcs az eredményt azonban tartani tudja. A Move-Szabolcs csapatában mindenki ügyekezett és lelkesen küzdött, Mester azonban gyenge napot fogott ki. A Mávag csapatából kitűnt a védclei? és a redezetsor. míg a csatársor gólkép­telennek bizonyult és nem bírt egy egy­séges támadást összehozni. úgyhogy mentségéül az együttesnek csak az állí­tólagos 6 tartalék szolgál. Mindenesetre hízelgő az elért győzelem a Move-Szabolcsra nézve, mégis az az ál­talános benyomásunk, hogy a csapat még koránt sincs együtt s a nyújtott játéka nem nevezhető megnyugtatónak. Megle­pően gyenge volt a Mávag csapata s egy jól összedolgozott csatársor ennek a Move-Szabolcsnak több gólt rúghatott volna. Kétségtelen, hogy a Palotás, Elek és Szilágyi megerősítés nagy szolgálatot tett a Move-Szabolcsnak és ez a három játékos nagy ígéret a jövőre nézve. — Kár, hogy Elek, Palotás nagyon hamar fáradnak, de az a 30—40 perces játékuk igen értékes és eredményes. Menti őket még a fülledt meleg is. Figyelemreméltó Bogárnak a szemfülessége, de még sok kell neki ahhoz, hogy a csatársort meg­felelően tudja irányítani. A csapat győzelmében oroszlánrésze ván Csémi László edzőnek, aki lelkes és odaadó munkásságával nagyban hozzájá­rult az ellért győzelemhez. Elmondhatjuk hogy szerencse a Move-Szabolcsra nézve hogy ilyen kiváló edzőt sikerült végtére szerződtetnie, akinek munkáján bizton remiéljük, hogy még számos siker ca győzelem fogja öregbíteni a Move- Szabolcs csapatát. — BÖRAKTATÁSKA, háti táska, kézi táska kapható JÓBA papirűzletében. Vasáruk, Dienes István zomancedények, háztartási cikkek vasfeereskedésében Városháza épületben, a Kossuth-tér és Rákócz’-ut szögletén. Telefon : 28-64. A rendőrkapitányság vezetője, mint a város légoltalmi parancsnoka felhívja a város lakosságát, hogy a rádióban na­ponként közölt időben lakását mindenki szabáyos2n sötétítse el. Az elsötétítést íúgy kell végrehajtani, hogy a lakásból lámpaíény a szabadba egyáltalán ki re sugározzák, tehát az udvarra nyíló abla­kokat és ajtókat is takarni kell. Az elsötétítést rendőrközegek ellenőr- !»ík, A rendelet ellen vétők szigorúan fe­lelősségre vonatnak. Vaja és Ör Siőzségsk lakossága kiemelkedő példáját adta a hazafias áldozatkészségnek I Molnár József főjegyző lelkesítő felhí­vására és az ö fáradságot nem ismére irányításával Vaja és Ör községek lakos sága példái adó áldozatkészséggel vet- részt a honvédek téli ruhaellátása érdé kében megindult mozgalomban. Vaja községének lakossága ugyanis készpénzben 3470 pengő 44 fillért I adományozott az orosz harctéren küzdő honvédeink téli ruhával való felszerelésére, természetben pedig 4 pár kesztyűt, 4 darab szvettert, 2 pár íülvédőt 6 darat nyaksált. 1 darab téli női bundát, 3 da i rab sapkát, 1 pár hairisny.aszárat, 1 drb ; mellényre való szőrmét és szövetet. 20 ; pár érmelegítőt, 1 pár harisnyát és 2 pár ! fuszeklit. Őr község lakossága készpénzben 1722 pengő 60 filléii. tér m é sze then pedig 1 darab bárány© őr lábzsákot adott. Vagyis az alig 4000 lei­ken felüli két község összesen 5193 P 04 fiiért adott, ‘ melyből nagybirtokra csupán 100 pengő ado­mány esik, míg a többit mind kisvagyonú és jöve­delmű emberek adták össze. Minden magyar embernek Vaja és Ör község lakosaihoz hasonlóan kellene gondolkodni és viselkedni s akkor ez­úton is biztosítva volna minden harcoló magyar vérünk meleg ruházata és min­den joggal elvárható és megkövetehető testi szükséglete. Az oroszok orvtámadásakor történt, hogy egy község megkapta a sötétítési parancsot. A közvilágítás villannyal tör­ténik és így pillanatok alatt végrehajt­ható lett volna az, hogy ha a kikapcso­ló nem makacskodott volna. Szaladtak, tehát a főjegyzőhöz, aki tudta, hogy az erős áramúú vezetéket laikusnak életve­szélyes babrálni, eleinte ő is megvakar­ta fejiét, de aztán világosság támadt az agyában, melynek nyomán sötétségbe borult a falu. amikorára a gépek rao- rajlani kezdtek. Egyszerűen puskát ra­gadott és szétlőtte a kapcsolót.

Next

/
Thumbnails
Contents