Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)

1942-10-23 / 240. szám

Ara 10 fillér Elsötétítés 20 óra 30 perckor Nyiregyhéía'1942 oklóber 23 PAri {n h (TfianOíl 23.) x. évfolyam 240 (2837) szám i Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bethlen-utca 1. sz. Nagytakaréki csekkszámla : 47.139. Telefon: 2$—7? * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés: 1 hónapra 2.50, negyedévre 7.o0 P. A miniszterelnök nagy beszédet mondott a magyar küi- és belpolitikáról, a zsidók megadóztatásáról, a tisztviselőkérdésről és a hadmentességi adójavaslatról Budapest, — Kállay Miklós miniszter­elnök a kormánypárt csütörtöki értekez­letén nagyszabású beszádei mondott a költségvetés benyújtásával kapcsolato­san. Rámutatott arra, hogy pénzügyi po­litikánk teljes mértékben bevált. Egy lé­péssel sem tért el attól a politikától, amelyet félévvel ezelőtt mondott a párt­ban bemutatkozó beszédében és parla­menti expozéjában megjelölt. Külpolitikai irányelveink rendíthetelen hűséget és be­csületes (kitartást jelentenek gzövetsé- geseínk oldalán. Az ország mindig bizonyságot tett rendíthetetlen magyar becsületéről, hűségéről és kitartásáról. A belpolitikai irány változatlan, a ke­resztény jobboldal és független Magyar- országnak az iránya, A hűségen tűi tel­jes mértékben teljesítjük szövetségeseink iránti hűségünket, amennyiben erre erőnkből telik, áldozatokra is készek vagyunk. Belső politikánk legnagyobb követel­ménye. hogy a belső békét fenntartsa, mert ettől függ a nemzet jövője. A. belső rend fenntartásának eszkö­ze a jó közigazgatás, megfelelő köz­ellátás, szociális és jobb jövedelem elosztása. A jó közellátási a hatóság egyedül nem érheti el. ehhez a közönség támogatásá­ra is szükség van. Nem szabad engedni, hogy a tisztviselői kar a háborús idők által követelt túlmunka minden más ne­hézsége között ne tudja magát fenntar­tani, Ezt az értékes elemet át kell men­tenünk a háború utánra. A pénzügyminiszter a parlament hol­napi ülésén olyan bejelentést fog tenni, amely azt hiszem kielégítő megoldást tartalmaz a mai helyzetben. A miniszterelnök bejelentette, hogy a pénzügyminiszter két adójavaslat részle­teinek kidolgozásán fáradozik. Az egyik adójavaslat a hadkötelezettségi adóról és hadmentességi váltságadórói szóló törvényjavaslat már teljesen készen van, ez parlamenti benyújtásra megérett. A másik törvényjavaslat, amellyel még fog­lalkozik, a zsidó vagyonadóról szóló tör­vényjavaslat. A két körvényjavasílatot egyszerre fogják benyújtani, ami még bizonyos időbe telik. A zsidók háborús költséghozzájárulá­sáról szóló javaslat a beruházási hozzá­járulások mintájára vagyonadó jellegű lesz. Egészen természetes, hogy a há­borús hozzájárulások súlyát, a terhek jelentős részét azoknak kell viselni, akik az elmúlt évtizedekben a nemzeti jöve­delmekből a legnagyobb részt szakítják ki. Ez az adó méltányos, mert tulajdon­képpen a progresszión épül fel. — E vagyonadó jellegét természetesen azok a szempontok fogják megszabni, amelyeket a pénzügyi körök magukra nézve kőte­lezőnek tartanak, vagy amelyeket java­solnak. Ezeket a szempontokat figye­lembe fogja venni, de kijelentheti, hogy j igyekezni fog a teljesítőképességet, il- | letve igénybevételt a maximumig fokoz­ni és elérni azt, hogy a zsidóság vagyoni helyzete semmi- 1 esetre se lehessen jobb, mint a ma­gyar polgárok nagy táboráé. A lakáskérdésben talán éppen olyan szociális állapot áll fenn a zsidók javára. Most pillanatnyilag még nem tudom meg­jelölni a módját, de ezen a vonalon óhajtom a lakáskérdést megoldani és azokat a keresztény rétegeket kell most j megfelelő lakáshoz segíteni, akik nehéz- ságekkel küzdenek. A miniszterelnök ezután bejelentette, hogy zsidó-vonalon más intézkedések is tárgyalás alatt vannak, sőt részben tel­jesen ki vannak dolgozva. A gazdasági fronton a legnagyobb erővel azon lesz, • hogy az úgynevezett kulcspoziciók, — amennyire lehetséges, — minél gyorsab- | ban keresztény kezekbe menjenek át és | ezen az úton fokozottabb tempóban ha- | ladjunk. Tekintettel arra, hogy az öt holdon aluli zsídóbirtokok szabadkézből való eladása terén eddig nem volt tapasztal­ható nagy mozgalom, a napokban a íöldmívelésügyi miniszter rendeletet bo­csátott ki, amely szerint ha december hó 10-ére kitűzött határidőig nem adták el az ilyen zsidóbirtokokat az Országos Földhitelintézet megbízottjaként a köz­ségi elöljáróság vegye át és azután lehe­tőleg december 20-ával tegyen javasla­tot annak értékesítésére. Ebben az eset­ben természetesen nem vehető igénybe a szabadkézből való eladásnál megenge­dett tetszésszerinti ármegállapítás, hanem a kataszteri tiszta jövedelem 50—50-sze- rese az ár, 5 és 100 hold között mintegy 120—230 ezer holdnyi zsidóbirtokot a Vitézi Széknek adnak át és ebből 30 százalékot a múlt világháború vitézei­nek, 70 százalékot pedig a mostani há­ború vitézeinek juttatnak. Az aranyvitéz- ségi érmeseknek, a különösen kitünte- tetetteknek azonnal juttatunk földet. A zsidóság felé szól, amikor azt mond- ? ja, hagyjon fel minden reménykedéssel, | mert olyan világ mégegyszer itt nem le- jj hét, amikor a magyar öntudat annyira le- jj csökken, hogy ezeket a földeket a £ zsidóságnak visszaadják. Egyet azonban ]í le akar szögezni, hajlandó a zsidóvonalon £ odáig is elmenni és ezt szívesen teszi 3 mindaddig, amíg ezáltal a nemzeti célt ] szolgálja. Ellenben, amint nem hajlandó 3 tűrni, hogy a zsidóság gyors bukásában s még jobban mérgezzen és jobban desrtuáljon, mint ezt valaha virágkorá­ban tette és ezért szembeszáll a zsi­dósággal, ugyanúgy szembeszáll azokkal is, akik ebben az országban nem látnak más problémát, mint a zsidókérdést. — Sok más nagyobb problémája van az or­szágnak, amelyek mellett ez eltörpül. Hitványlelkű az, aki az országot csak ezen a szemüvegen keresztül nézi és az ilyeneket el kell távolítani a magyar közéletből. A miniszterelnök végül a hadseregről szólva megállapította, hogy a magyar vi­tézség, a magyar becsület érintetlen. — Honvédelmi érdek, de egyben szociális érdek és a nemzeti becsület kérdése, hogy a hadbavonulíak hozzátartozóinak igényeit megfelelően kielégtsék. — A rokkantak, hadiözvegyek és hadíárvák ellátásának új szabályozása tekintetében szintén kész programja van a kormány­nak. A közigazgatás kérdését szintén a legnagyobb szociális feladatnak tekinti. A jó közigazgatás a legnagyobb szociá­lis gondoskodás. A miniszterelnök beszéde végén rá­mutatott arra, hogy a mai háborús hely­zetben súlyos felelősség terheli elsősor­j ban a kormánypártot, de az ellenzéki pártokat is. Kérte az ellenzéket, hogy álljon nem a kormány, hanem a nemzeti gondolat mögé, amit ő a kormánypárttal teljes összhangban, mint alkotmányos kormányfő képvisel. A nemzti erőnek, az összefogásnak és áldozatkészségnek esszeferrása áradjon ki a magyar ország­gyűlésből, ha áldozatot követel is, hogy ma bizonyos elvi szempontokat, pártál­lásokat nem fejthetünk ki, mint rendes időben, egy vezessen bennünket és ez álljon felette minden pártnak és egyén­nek: Ha győzni akarunk (és győzni fo­gunk), abban együtt lesz minden becsü­letes magyar ember. Reményi Schneller pénzügy- miniszter beterjesztette 0 0» // r 0 * »ss 1JL i' 0 r * a jovo évi koltsegvetest Rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg a képvíselöház mai ülése iránt. A képviselői padsorok és a karzat zsufo- lásik megteltek. Az érdeklődés a költ­ségvetés beterjesztése iránt nyilvánult meg. Az ülés megnyitása után a Ház rész­leteiben is elfogadta az önkormányzati testületekre, valamint a Kaposvár és Szombathely városoknak törvényhatósági jogú városokká való átminősítésére vo­natkozó törvényjavaslatot. A javaslatok elfogadása után a pénz­ügyminiszter emelkedett szólásra és be­terjesztette a jövő évi költségvgtést. A költségvetés 4247.4 millió pengő kiadással szemben 4047 millió pengő be­vételt mutat, a hiány tehát 200,4 millió pengő. Ebből az állami közigazgatás ösz- szes kiadása 2920.3 millió pengő, bevéte­le 2768.7 millió pengő, a hiány 151.6 mil­lió pengő. Az állami üzemek összes kia­dása 1327.1 millió pengő, bevétele 1278.3 millió pengő, a hiány 48.8 millió pengő. Ebben a költségvetésben nincs benne a honvédelmi tárca költségvetése. Erről a tárca költségvetésének tárgyalásakor t a honvédelmi miniszter szól. A honvé- $ dclmi tárca költségvetése az 1942, év­ben 581.3 millió pengő volt, a jövő évi költségvetése 845 millió pengő, az emel­kedés tehát 263.7 millió pengő. A számadatok beterjesztése után a miniszter megindokolta a költségvetést. Majdnem minden évben kiterjedt or­szághatárokat kellett figyelembe vennie a költségvetés összeállításánál —- mon­dotta a miniszter. A most beterjesztett költségvetés már kiterjed a mai Magyar- országra, tehát benne van a Délvidék is. Háború között terjeszti be költség- vetését, mégsem háborús költségvetés, mert a honvédség részére szükséges kiadási és bevételi tételek nem szere­pelnek benne. A bevételi tételek a múlttal szemben 708 millió pengő emelkedést mutatnak, Ennek magyarázata az ország megna­gyobbodásából és a tisztviselői előlépte­tésből! származnak. A tételek megállapí­tásánál a legnagyobb gondossággal járt el. — Pénzügyi és gazdasági életünket négy pillérre építette fel a költségvetés­sel kapcsolatosan. Első pillére gazdasági Í életünknek a termelő munka. A legmesz- szebbmenö mértékű minőségi és meny- nyiségi termelést követel az ország min- í den termelőtől. A másik pillér a fo- * gyasztás kérdése. A harmadik pillér az adóztatás s a negyedik a kölcsön és hi­telpolitika. Erre a célra a pénzintézete­ket a legmesszebbmenő mértékben igénybe vette s a gazdasági élet szolgá­latába állította. A hadsereg felszerelésének kérdéséről szólva kijelentette, hogy a győri progra­méi továbbfejlesztette.. Az akkori 1600 millió pengő helyett négy és félmilliárd pengőt fordítottak a hadsereg szükség­leteinek fedezésére. Amikor azonban a külső front megerő­sítésére ilyen áldozatokat vállal az or­szág, szükségesnek tartja a belső front megerősítését is. Ne üljön fel senki sem­miféle demagógiának, vagy szándékosan terjesztett rosszakaratú híresztelésnek, amelyekről nyomban kiderül, hogy ha­misak. A háitsó front imegerősítésének legfontosabb alapja a munka kiterjesz­tése. — A mezőgazdasági munkát a me­zőgazdasági törvény szabályozza. A me­zőgazdasági munkaszolgálattal együtt ha­lad az ipar fejlesztése is abbém az irány­ban, amelyet a közszükséglet megkö­vetel. Mindenkinek kötelessége, hogy teljes erejével vegyen részt a reáháruiló több­munkában. Ezt a munkát jutalmazni kí­vánja az állam. Le kell vonni minden-

Next

/
Thumbnails
Contents