Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1942 (10. évfolyam, 197-246. szám)
1942-10-22 / 239. szám
(Trianon 23.) 1942 október 22. 3 3. oldal, Kállay Miklós beszédei mindig olyanok, mintha fehérre meszelt udvarházak tornácáról szólanának Eger városa lelkes szeretettel fogadta Kállay Miklós dr. miniszterelnököt Az Eger c. lap, az érseki város legtekintélyesebb orgánuma Kállay Miklós dr.-nak, a Kállay-nemzetség méltatásának szenteli keddi számát abból az alkalomból, hogy a miniszterelnök mint Eger képviselőjelöltve a városba érkezik és programbeszédet mond. A lap részletesen ismerteti Kállay Miklós dr. életrajzát és hangoztatja, hogy a mgyar élet lelkes munkását választja képviselőjéül az egri kerület. Tömör összefoglalásban közli a lap Kái- lay Miklós nagyjelentőségű beszédeit, A Kállay Miklóst méltató vezércikk a többek között a következőket írja: —■ Eger és az egri kerület népe büsz- be arra, hogy az ország felelős vezetőjével köthet becsületes és tiszta egyezséget s már maga a miniszterelnöki cím és hivatali tekintély is elegendő volna, hogy teljes bizalommal tegye sorsát kezébe, hiszen hathatósabb kezekbe már nem is tehetné. Ezzel a mandátummal egy színrna- gyar kerület s egy színmagyar nemzetség fia között jön létre erős kötés. Ezt kell elsősorban meglátni, nemcsak azért, mert jól esik meglátni, hanem mert mindkét fél jellegzetesen, szinte áthatóan viseli a magyarság tiszta jeleit. Akerület székhelye és falvai a magyar történelem ősi települései és vérrel pecsételt helyei, ezt fölösleges is említeni. Ami pedig Kállay Miklós magyarságát illet, hiteles tény; hogy a Kállay-család azok közé a kevés nemzetségek közé tartozik, talán az egyetlen, amely földjét az ősi foglalás jogán birtokolja. Álljunk meg itt egy pillnatra. Mert S.aez a tény az első tekintetre talán tiszteletreméltó magánügynek tűnik, mindjárt közüggyé, súlyos és megrendítő valósággá válik, míheiyt hozzáadjuk ezer év eseményeinek keretét. A Kállay-nemzetség őse honfoglaló magyar volt, aki küzdő és győzelmes kardjával szabta ki a földet, amely neki jutott s amelyet megérdemelt és azóta apák és fiúk egymásnak adták a szabolcsi területet és nem* mozdultak onnan. Pedig ez a föld, éppúgy, mint minden magyar föld nem a nyugalom, a gondtalan virágzás földje volt. Nagy rengések vonultak el mesgyéi alatt és fölött, vérrel és iszappal lepte el a nagy tatár-kiöntés, megtördelte íörökdúlás, pusztították külső háborúk és belső vészek; sokszor már rögekké osmlott szét a szörnyű nyomás alatt, de ha volt még egyetlen porszeme, abba véres tíz körmükkel, verejtékes munkájuk eke-akasztásával kapaszkodtak meg a Kállay-nemzeriékek. Micsoda erő és elszántság, minő szívósság a mgyar fajtának micsoda izomzata, a földhöz való hűséges ragaszkodás minő nagysága, az otthonnak, hazának minő hallatlan és kétségbeesett szerelme kellett ahhoz, hogy ebben a pokoli történelemben egy nemzetség a helyén tudjon maradni! Nem sodorta el őket az ítéletidő, nem züllesztették úri szenvedélyek, nem csábította el a királyi udvarok ragyogása, ahol főúri rangot kaptak a hajlékony gerincű nemesi fiák. Maradtak a szabolcsi földön azzal a mozdulattal, amivel letapodott oda a nemzetségi szállást foglaló ős. Van egy érdekes részlet a család történetében. Valamelyik idegenből származott uralkodó a család egyik tagját főnemesi rangra akarta emelni, de az nem fogadta el. Köszönte szépen, enki elég rang, hogy hont foglalt itt. elég cím, hogy becsülettel dolgozván megtartotta. Ma is legnagyobb rangjuk a Kállayaknak, hogy a legrégibb magyar nemzetségek közte tartoznak s.legnagyobb címűk a munka becsülete és öntudata. Milyen megnyugvás ez azoknak, akik a munka egyedüli rendjén és méltóságán kívánják felépíteni az új magyar világot. Kállay Miklós ennek a nemzetségnek méltó tagja és képviselője. — Mindig a földhöz és a munkához olt közel. Ott volt Gömbös Gyula mellett, akiben először jutott eszméltéhez egy nagy, az egész nemzetet alapjaiban megújító államférfiúi gondolat. Ebben a szellemi kohóban formálta ki a íöldmívelés- * ügy irányításának új szempontjait: a kis f magyar kezekbe juttatni minél több ma- g gyár földet és felemelni gazdagságában j és műveltségében ezt a népet. A későb- j bi kormányválságok idején, amikor hír- j télén jött az elméletek és jelszavak küz- 3 döttek az országban a hatalomért, ő visszatért a legelhagyatottabb, leg- | Szövetet is iopiak Lapunk tegnapi számában :éizletesen beszámoltunk arról a vakmerő betörésről melyei három fiatalember Lövet itt el Nyíregyházán. A Kossulh-t-éren Frankfurt Sámuel textílüzletében jártak a tolvajok, ahonnan ÍO.COO pengő készpénzt vittek el. A betörők közül hármat elfogtak, a negyedik még szökésben van. A tolvajok a nyomozás első óráiban beismerték, hogy kétízben jártak a Kossuth-téri üzletben. A nyomozásban befejezés előtt váratlan fordulat történt. Frankfurt Sámuel megállapította, hogy üzletéből szövetet is elvittek a tolvajok. Újból kiszomoníbb legkopávabb földhöz, a szikhez, s az öntözésügyi hivatal élén minden j törekvése az volt, hogy minél nagyobb 1 területet mentsen meg a termelés szá- * mára. Amikor március elején — mint mondotta — behívót kapott és elfoglalta a kormányelnöki széket, első megnyilatkozásában még csak a politikus benyomását keltette, de minél jobban belemé- lyesztette kezét a magyar élet sebeibe, annál jobban bontakoztak ki benne a messzebbre látó, a nagy kérdéseket megértő és intéző államférfi vonásai, orvosa lett a magyar bajoknak, és nevelője a nemzeti közös érzésnek. Kormányzása és országvezetése nem a pillanatnyi egyensúly megtartása körül folyó játék, hanem egyenes, őszinte törekvés, céltudatos munka a magyar nép s a magyar élet sorsának tartós megjavítására. Ez a Kállay Miklós tiszta és becsületes lényege,' Ahogyan pedig ez a lényeg kifejezésre jut külön öröm és magyar ízű édesség. Kállay Miklós beszédei, mondatai mindig olyanok, mintha fehérre meszelt udvarházak tornácáról szólnának szerte. Nyugodt és megfontolt, bölcs, derűs és egyszerű, mint maga a magyar nép, bíráló szava mögött hibáinkért feddő szigorúsága mögött az apa meleg jósága érzik. Kállay Miklós megtalálta az utat az egész magyar nemzethez. Ki találta volna meg, ha ő nem, aki vérében és őseiben a legszorosabban és legforróbban élt együtt szenvedésben és örömben a magyarsággal. a fiatal tolvajok hallgatták a tetteseket, akik a keresztkérdések súlya alatt beismertek, hogy nem kétszer hanem háromszor törtek be Frankfurt ii;leiébe, ahonnan szövetet :s elvittek. Az első betörés alkalmával mindössze 500 pengőt loptak a tolvajok, akkor még ,,sajnálták“' a tulajdonost nagyobb csz- szeggel megkárosítani. MásoJízben bátrabbak voiltak. elvitték a 10. >00 pengőt, míg harmadik alkalommal ruhaszövetet loptak az üzletből. Érdekes ;• betörések időtartamának megállapításai is. Pénteken este 8 óra tájban jártak először a Frankfurt üzletében másnap, szombaton Hnngári Filmszínház. la mm & « Urania Filmszínház. Még ma ! Tavaszi álom egy bohém bécsi zeneszerző kedves mulatságos históriája. Romantikus hangulat a régi jó békevílágból. Fősz: Willy Fritsh. Október 22 en csü'öi tökön Csodás zeuéjü film Földöntúli muzsika Bacn, a hallhatatlan zeneköitő enévedt fiának életregénye korhű beállításban, A környezet éa öltözékek az egész érdekes szép világ meiybeu Bach Sebestyén ujjai alatt csodálatos melódiák születtek. Ez a zenekülönlegesség ina látható uto'jára. Jön. Jön. Jön. Péntek-szombat vasáruaphétfő Karády Katalin legújabb filmje Halálos csók Jön. Karádi Katalin nagykiállitásu filmje. Halálos csók Rajuay, Somlay, Pethes, üreguss. Elővételi pén?tár : d. e. !0— 12-ig. — HURAY Írószer szahüzlet Telefon: 23 18 Egymásután Háromszor törtek be Frankfurt Kossuth-téri textil üzletébe este háromnegyed kilenc órakor — tehát már az elsötétítési idő alatt -- és harmadszor este 9 óra után törtek be álkulccsal a texíiiüzleíbe, amikor a ruhaszövetet vitték el. Ezek szerint a három betörésből kettő már az elsötétítési időre esik. A nyíregyházi kir. ügyészség a közeli órákban dönt afelől, hogy a betörés tetteseit sta- táríális bíróság elé állítják-e, vagy ügyükben a rendes bíróság ítélkezik. 'íhmtt ft Tifiiviy Vfr Burgonya árdrágítókat ítélték ei A nyíregyházi törvényszék uzsorabírósága dr. Aradványi Endre büntető egyesbíró a tegnapi napon burgonya- árdrágítók felett ítélkezett. Szokolay András nyírbogdáuyi lakes, Bodnár Mihály rakamazi lakos, Sarka János jármii lakos, Samu Gábor vámfalui lakosokat burgonya árdrágítóéért fejenkint 200—200 pengő pénzbüntetésre ítélte a törvényszék. A lefoglalt burgonya elkobzását is elrendelték. WBMMMMBBMWBMHWMWMiWWWBMi ■ ——— B Vásárlás közben életveszélyesen megfenyegette a kereskedőt Bagdy Ferenc magyhaláiszi lakos elment a szabolcsi Beszterec községbe vásárba. Néhány kocsmát is meglátogatott s amikor már „jóhangulatban“ volt, elhatározta, hogy szép ruhaanyagot vásárod a feleségének. Lichtmann Jenő tex- tiiüzletét látogatta meg és arra kérte a kereskedőt, hogy a legszebb és legdrágább anyagokat mutassa meg. ,,Pénz nem számít“ adta ki a jelszót Bagdy Ferenc, az a fontos hogy a ruha szép legyen. Amikor a választás megtörtént és a kereskedő becsomagolta az árut, Bagdy Ferenc kijelentette, hogy nem fizet. A kereskedő erre kicsomagolta a ruhaanyagot és visszatette a polcra. Bagdy Ferenc mérgében a botjával a kiszolgáló pultra ütött és követelte, hogy azonnal adja ki az árut, mert nagy baj lesz. A kereskedő ijedtében odaadta pinz nélkül a ruhaanyagot és másnap feljelentette Bagdy Ferencet. Ebben az ügyben tegnap tartott tárgyalást a nyíregyházi törvényszék. Bagdy Ferenc beismerte a ,,vásárlás" történetét, azzal védekezett, hogy nagyon sok rumot ivott és nem tudta, mit cselekszik. A törvényszék — íigyelembevéve az enyhítő körülményeket — Bagdy Feren cet 50 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett.
